Budapesti Közlöny, 1923. szeptember (57. évfolyam, 197-221. szám)

1923-09-01 / 197. szám

1923 szeptember 1.Budapesti Közlönyv mellett — írásban 2 példányban az idézett Szabályzatban részletezett módon és az ugyan­ott meghatározott következmények terhe alatt jelentsék be. Budapest, 1923. évi augusztus hó 30-án. M. kir. •pénzügyminisztérium. 123.855/TX/a. 1923 szám. Hirdetmény az 1923/1824-iki termelési időszakra érvényes szesztermelési keret megállapítása tárgyában. Az 1923/1924-iki termelési időszak szeszter­­m­elési keretét, vagyis azt az alkoholmennyiséget, mely az 1923. évi szeptember hó 1-től 1924. évi augusztus hó 31-ig terjedő idő alatt a fogyasz­tási adó alá eső szeszfőzdékben termelhető, az 1921. évi XLI. t.-c. 2. §-ának második bekez­désében foglalt rendelkezések alapján kettőszáz­negyvenezer (240.000) hektoliterben állapítom meg. Budapest, 1923. évi augusztus hó 30-án. M. kir. pénzügyminiszter. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 85.998/1923. VIII. számú rendelete a vasúti fuvarlevélű­rlapok kiállításáról és keze­léséről, a kincstári bélyegzett űrlapokon a m. kir. állami nyomdában előállított vasúti fuvarlevelek kötelező használatáról szóló 27.587/1917. K. M. számú »Szabályrendelet« újabb módosítása tár­gyában. A vasúti fuvarlevélű­rlapok előállítási költ­ségeinek újabb drágulása folytán a vasúti fuvar­­levélűrlapok kiállításáról és kezeléséről, a kincs­tári bélyegzett űrlapokon a m. kir. állami nyomdában előállított vasúti fuvarlevelek köte­lező használatáról szóló és a 68.914/1920., 64.440/1921., 88.028/1922. és 73.645/1923. K. M. számú rendeletekkel módosított 27.587/1917. K. M. számú »Szabályrendelet«-et a m. kir. pénzügyminiszter úrral egyetértőleg a követ­kezőleg módosítom. A fentidézett rendeletekkel módosított 9. pont újabb szövege a következő lesz: 9. A fuvarlevélűrlapok ára következőleg álla­­píttatik meg: a) a nemzetközi gyors- és teheráruűrlapok ára a fuvarlevélmásodpéldányok űrlapjaival együtt bármily mennyiségben való eladásánál darabonként 150 (egyszázötven) korona; b) a belföldi forgalomban használandó gyors­­és teheráruűrlapok ára, úgyszintén az ezen for­galomban fuvarlevélmásodpéldánynak haszná­landó illetékmentes űrlapok ára is, bármily mennyiségben való eladásánál darabonként 90 (kilencven) korona. Az a) és b) pont alatt megjelölt árakban a kincstári illetékek és a 7. pontban érintett rá­­nyomási munkadíjak bent nem foglaltatnak. Az ugyancsak fent idézett rendeletekkel mó­dosított 11. pont első bekezdésében, valamint a 12. pont első bekezdésében 50 korona helyett »150 korona« és 30 korona helyett »90 korona« teendő. Ez a rendelet az 1923. évi szeptember hó 8-án lép hatályba. Budapest, 1923. évi augusztus hó 27-én. A miniszter rendeletéből: Mátray s­z., h. államtitkár. 5. Könnyű járművek (targonca, járgány, kézi­taliga, kerékpár) után üresen darabonként 5 K. 6. Ugyanilyen járművek után teherrel dara­bonként 10 K. 7. Rendes járművek (hintó, kocsi, szekér, moto­ros kerékpár) után üresen 12 K. 8. Ugyanilyen járművek után teherrel 20 K. 9. Személyszállító automobilok és a rendesnél nagyobb önsulylyal biró járművek után dara­bonként 40 K. 10. Teherautomobilok után darabonként 60 K. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter folyó évi 77.976/1923. XIV. K. M. szám alatt kiadott rendeletével az 1922. évi XVII. t.-c. 21. §-ának második bekezdésében nyert felhatalmazás alap­ján megengedte, hogy a Czeglédi Hengermalom részvénytársaság czeglédi bel. cég az 1922. üzletévre vonatkozó évi rendes közgyűlését 1923. évi szeptember hó 30-ig elhalaszthassa. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter folyó évi 78.346/1923. XIV. K. M. szám alatt ki­adott rendeletével az 1922. évi XVII. t.-c. 21. §-ának második bekezdésében nyert felhatalma­zás alapján megengedte, hogy a Propper Samu részvénytársaság budapesti bel. cég az 1922. üzletévre vonatkozó évi rendes közgyűlését 1924. évi junius hó 30-ig elhalaszthassa. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter folyó évi 82.723/1923. XIV. K. M. szám alatt kiadott rendeletével az 1922. évi XVII. t.-c. 21. §-ának második bekezdésében nyert felhatalmazás alap­ján megengedte, hogy a Warn­er kereskedelmi részvénytársaság budapesti bel. cég az 1922. üzletévre vonatkozó évi rendes közgyűlését 1923. évi október hó 15-ig elhalaszthassa. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter folyó évi 84.351/1923. XI­V. K. M. szám alatt kiadott rendeletével az 1922. évi XVII. t.-c. 21. §-ának második bekezdésében nyert felhatalmazás alap­ján megengedte, hogy a Weiss Manfréd acél- és fémműves részvénytársaság budapesti bel. cég az 1922. üzletévre vonatkozó évi rendes közgyűlését 1923. évi október hó 31-ig elhalaszthassa. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter folyó évi 86.208/1923. XIV. K. M. szám alatt kiadott rendeletével az 1922. évi XVII. t.-c 21. §-ának második bekezdésében nyert felhatalmazás alap­ján megengedte, hogy a Magyar Borértékesitő részvénytársaság budapesti bel. cég az 1921. csonka és az 1922. üzletévekre vonatkozó évi rendes közgyűléseit 1923. évi szeptember hó 30-ig elhalaszthassa. mm A m. bír. kereskedelemügyi miniszter Jász- Nagykun-Szolnok vármegye közönségéhez 63 803. 1922. szám alatt intézett rendeletével a Kun­­szentmárton község közönsége részére igazolt vámszedési jognál alkalmazott vámdíjjegyzéket, az 1924. évi december bő 31. napjáig terjedő érvénnyel, a következőképen állapította meg: A) Vámdijak: 1. Gyalogszemély­ után teher nélkül 5 K. 2. Gyalogszemély után teherrel 7 K. 3. Szarvasmarha, ló, szamár, öszvér és az ezekhez hasonló nagy állatok után 10 K. 4. Kisebb állatok, u. m. borjú, csikó, sertés, juh, kecske és ezekhez hasonló állatok után darabonként 5 K. A m. kir. belügyminiszter a 100400/1923. számú rendeletével a m. kir. népjóléti és munka­ügyi miniszterrel, egyetértőleg megengedte, hogy a Szent József és Szent Lőrinc otthon az általa fenntartott intézetben elhelyezett elhagyott gyermekek eltartásához szükséges anyagi esz­közök részbeni megszerzése céljából 1923. évi szeptember hó első napjától számított egy évi időtartamon át gyüjtőkönyvvel az ország egész területén pénzbeli és természetbeni adományo­kat gyűjthessen. A m. kir. belügyminiszter a 121.997/1923. számú rendeletével a m. kir. népjóléti és munka­ügyi miniszterrel egyetértőleg megengedte, hogy »A gyermekért« országos gyermekegészségügyi társaság a szegénysorsú gyermekek segélyezése és orvosi kezelése céljából felállított gyermek­­gondozói fenntartási költségeinek részbeni fede­zésére 1923. évi szeptember hó 1. napjától szá­mított egy évi időtartamon át gyűjtői­vekkel az ország egész területén, Budapest székesfőváros kivételével, pénzbeli adományokat gyűjthessen. A m. kir. belügyminiszter a 131.385/1923. számú rendeletével a m. kir. vallás- és köz­­oktatásügyi miniszterrel egyetértőleg megen­gedte, hogy a korláti ref. egyház templomának tatarozásához szükséges anyagi eszközök rész­beni megszerzése céljából 1923. évi augusztus hó 25. napjától számított 6 havi időtartamon át gyűjtőkönyvvel az ország egész területén pénzbeli adományokat gyűjthessen. -------------------------------------------------------------1 Hirdetmény. A m. kir. postatakarékpénztár közhírré teszi, hogy az 1923. évi augusztus hó 31-éig forgalomba hozott 1,425 887 000 korona értékű postataka­­rékpénztári pénzjegyekből a magyar királyi állami jegyintézet 1,385.764.551 korona értékű posta­­takarékpénztári pénzjegyet államjegy ellenében beváltott és igy 40,122.449 korona értékű posta­takarékpénztári pénzjegy van még tényleges for­galomban. Budapest, 1923. évi augusztus hó 31-én. M. kir. postatakarékpénztár. ______________________ ■ .. ............................................... Figyelmeztetés A Budapesti Közlöny előfizetési és hirdetési díjait a m. kir. belügyminisztérium 1923 szeptember 1-től kezdődő­leg ezidőszerint még tárgyalás alatt álló, magasabb összegben fogja megállapítani. Í Az előfizetők és hirdetők az új előfizetési és hirdetési díja­­kat kötelesek fizetni, illetve a már beküldött díjakat meg­­felelően kiegészíteni. Magánosok egyszerre csupán egy havi időtartamra fizethet­nek elő. ffl Budapesti Közlöny kiadóhivatala. Ad 14.882/eln. 19. 1923. sz. Pályázati hirdetmény. A Kecskeméti Gazdasági Gázmalom és Gőz­fürdő részvénytársaság által létesített 40.000 koronás alapítvány kamatjövedelméből a lezaj­lott világháborúban, illetőleg a forradalmak alatt tényleges katonai szolgálatot teljesített két legénységi állománybeli olyan magyar érzésű, keresztény és magyar állampolgár fog élethossziglan és egyenlő arányban jutal­maztatni — tekintet nélkül arra, hogy a jelenlegi m. kir. honvédség kötelékébe tartoz­nak-e vagy sem — akik hazaszeretetükkel és vitézi áldozatkészségükkel erre a jutalmazásra rászolgáltak, nevezetesen akikre nézve a »vitéz«-i címnek és igy vitézi teleknek elnyerhetéséhez megállapított összes feltételek fennforgása a vitézi szék által megáll­apí­ttatott, akik azonban vitézi telekben eddig még nem részesültek. Az alapítványi jutalom elnyerésére — a fenti feltételek fenforgása mellett — elsősorban kecs­keméti illetőségű és ugyanott lakó magyar állampolgárok bírnak igénnyel és csak ha ilyenek nem volnának, vehetők figyelembe a más városban vagy községben lakó és illetőségű magyar állampolgárok is, amennyiben a­­fenti feltételeknek szintén megfelelnek. Aki ezen alapítványi jutalmat elnyerte, élethossziglan annak élvezetében marad, hacsak arra időközben egyébként érdemetlenné nem válik, vagy utóbb vitézi telket nem kap. Az alapítványi jutalomdíjakat a m. kir. hon­védelmi miniszter adományozza és utalja ki. Az ezen alapítványi jutalom elnyerésére irá­nyuló és az alábbiak szerint kellően felszerelt és szabályszerűen bélyegzett pályázati kérvények, — aszerint amint a folyamodó tényleges kato­nai szolgálatban áll vagy nem — az állomány­illetékes csapat (stb.) parancsnokság útján szol­gálati úton, illetőleg a lakóhely szerint illetékes járási tisztviselő (főszolgabíró, illetőleg polgár­­mester, ker. elöljáróság) útján legkésőbb az 1923. évi szeptember hó 30-áig a m. kir. honvédelmi minisztérium 19. osztályához terjesztendők elő. Pályázati kérvények az említett hatóságok, illetve parancsnokságok által el nem utasíthatók.

Next