Budapesti Közlöny, 1923. október (57. évfolyam, 222-247. szám)
1923-10-02 / 222. szám
1923 október 2. Budapesti Közlöny Ezt a letétnaplót a pénzügyigazgatóság (adófelügyelő) mellé rendelt számvevőség a letétek kezelésére nézve fennálló szabályok szerint szigorolja és könyveli. Az Országos Földbirtokrendező Bíróság a fizetendő haszonbért búzamennyiségben állapította meg, amely a földhözjuttatottak által azzal a búzaárral fizetendő, amelyet a vagyonváltság fizetése szempontjából a haszonbérfizetés időpontjára megállapítottam s amelyet a Budapesti Közlönynek minden hónap utolsó napján megjelenő számában a következő hónapra szóló érvénynyel közlök. A földhözjuttatottak tehát a részükre kiosztott terület kataszteri tiszta jövedelmének alapján maguk számíthatják ki, hogy a birtokbavételtől a gazdasági év végéig a fizetés időpontjára megállapított búzaárral mennyit tartoznak haszonbér fejében fizetni. A községi elöljáróság (városi adóhivatalok), a rendelkezésükre álló kát.adatok alapján kötelesek a haszonbér fizetésére kötelezetteknek a kiszámításnál segédkezet nyújtani. A fizetés megkönnyítése céljából megengedem, hogy ott, ahol helyben állampénztár nincsen, a földhözjuttatottak haszonbértartozásukat a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál) fizethessék be. Akár az állampénztárnál, akár a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál) teljesít a földhöz juttatott fizetést, köteles a befizetett haszonbérről ellennyugtát beszolgáltatni, amelyben pontosan kitüntetni köteles a befizetett összegen felül az annak megfelelő búzamennyiséget, a birtokba vett váltságföld megjelölésének pontos adatait,hogy t. i. a földrészlet, mely után a haszonbért fizeti, mely községben, milyen helyrajzi szám alatt van, azt melyik vagyonváltság fizetésére kötelezett által lerótt földvagyonváltságból kapta és az milyen terjedelmű). Az ellennyugtát a fizető olvasható névaláírásával és lakhelyének (község, utca, házszám) pontos kitüntetésével is ellátni tartozik. A községi elöljáróságok (városi adóhivatalok) a náluk befizetett haszonbéreket»Vagyonváltságföldek haszonbére« elnevezéssel ellátott jegyzékbe foglalják és a befizetett összeget minden hó 15-ik és utolsó napján a jegyzék és az ellennyugták csatolása mellett az állampénztárba beszolgáltatják. Meghagyom a pénzügyigazgatóságoknak, (adófelügyelőnek), hogy ennek a rendeletemnek a hivatalos lapban való közzététele után azonnal a kerületükbe tartozó állampénztárakat és községi elöljáróságokat megfelelő utasítással lássák el s ez utóbbiakat utasítsák arra is, hogy különösen ott, ahol a vagyonváltságföldek már az elmúlt gazdasági év folyamán a földhözjuttatottak által birtokba vetettek, e rendeletem tartalmáról a földhöz juttatotokat a községben szokásos módon sürgősen tájékoztassák. Budapest, 1923. évi szeptember hó 30-án. A miniszter helyett: Dr. Vargha Imre s. k., államtitkár, kikötése mellett vagy pedig cserepalack ellenében történik, ebben az esetben nem a 3000 koronás, hanem a 2.500 koronás értékhatár az irányadó. 2. §. (1) Ez a rendelet 1923. évi október hó 7. napján lép hatályba és ezzel hatályát veszti az 1923. évi 124.900. számú rendelet. (2) Az 1923. évi október hó 7. napja előtt átruházott, illetve átruházandó belföldi bor után fizetett, illetve fizetendő fényűzési forgalmi adó visszatérítése, illetve elengedése nem igényelhető azon a címen, hogy az illető bor az értékhatárnak ezzel a rendelettel való felemelése következtében 1923. évi október hó 7. napján megszűnt, illetve megszűnik fényűzési tárgy lenni. Budapest, 1923. évi szeptember hó 30-án. . A miniszter helyett: Dr. Vargha Imre s. k. államtitkár. A m. kir. pénzügyminiszter 1923. évi 133.303. számú rendelete a fényűzési forgalmi adó alá nem eső belföldi bor értékhatárának újabb megállapítása tárgyában. Körrendelet valamennyi m. Tár. pénzügyigazgatóságnak és pénzügyigazgatósági kirendeltségnek — a székesfővárosi pénzügyigazgatóság kivételével — továbbá a m. kir. adóügyi útmutató és ellenőrző hivatalnak. A fényüzési forgalmi adó alá nem eső belföldi bor értékhatárának újabb megállapítása tárgyában »a fényüzési forgalmi adóról« szóló 1920 :XVI. t.-c. 6. §-ának 2. pontjában foglalt felhatalmazás alapján — a m. kir. kereskedelemügyi miniszter úrral egyetértve — a következőket rendelem: 1. §. A fényűzési forgalmi adó alá nem eső belföldi bor értékhatárát, amely értékhatáron felül a belföldi bor után fényűzési forgalmi adót kell fizetni, az alábbiak szerint állapítom meg: a) a kimért belföldi borok értékhatára literenként 2500 K; b) a palackban eladott belföldi borok értékhatára, a palack árát is beleszámítva, 3000 K. Ez az értékhatár egy liternél kisebb űrtartalmú palackra nézve aránylagosan átszámítandó. Ha a palackbor eladása a palack visszaadásának 1923. évi 131.598. szám. Hirdetmény. Értékpapirforgalmi adónak készpénzben való lerovása. Az 1900. évi XI. t.-c. 27. §-a és az ennek a törvénycikknek végrehajtása iránt az 1900. évi 1. 881/P. M. szám alatt kiadott utasítás 33. §-a alapján a Nemzeti Hitelintézet részvénytársaság kecskeméti fiókja kecskeméti bejegyzett cég engedélyt nyert arra, hogy a jelen rendelet kiadása után keletkezett értékpapírforgalmi ügyletektől az 1920. évi XXIV. t.-c. 44. §-a és illetőleg az 1923. évi 42.000. számú pénzügyminiszteri rendelet értelmében járó értékpapirforgalmi adót a vonatkozó lajstrom kivonatainak beterjesztése mellett minden hónap 1-jét követő 14 napon belül az illetékes kecskeméti m. kir. állampénztárnál készpénzben fizethesse le. Budapest, 1923. évi szeptember hó 29-én. A m. kir. pénzügyminiszter rendeletéből: Dr. Csekő Béla, s. k., miniszteri tanácsos. 1923. évi 131.603. szám. Hirdetmény. Értékpapírforgalmi adónak készpénzben való lerovása. Az 1900. évi XI. t.-c. 27. §-a és az ennek a törvénycikknek végrehajtása iránt az 1900. évi 1.881/P. M. szám alatt kiadott utasitás 33. §-a alapján Zellner és Társa Betéti Társaság budapesti (V., Nádor utca 14. sz.) bejegyzett cég engedélyt nyert arra, hogy a jelen rendelet kiadása után keletkezett értékpapirforgalmi ügyletektől az 1920. évi XXIV. t.-c. 44. §-a és illetőleg az 1923. évi 42.000. számú pénzügyminiszteri rendelet értelmében járó értékpapírforgalmi adót a vonatkozó lajstrom kivonatainak beterjesztése mellett minden hónap 1-jét követő 14 napon belül az illetékes budapesti (IX. kerületi) m. kir. állampénztárnál készpénzben fizethessék le. Budapest, 1923. évi szeptember hó 29-én. A m. kir. pénzügyminiszter rendeletéből: Dr. Cseke Béla s. k., min. tanácsos. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter az 1923. évi 86.301/1923. számú a szolnoki m. kir. államépitészeti hivatalhoz intézett rendeletével a szolnoki közúti Tiszahidon életbeléptetett vámszedés gyakorlásánál alkalmazandó, vámdíjtételeket 1923. évi október hó 1-től 1924. évi december hó 31-ig terjedő érvénynyel a következőkép állapította meg: A) Vámdíj a k. 1. Gyalogszemélyek után, akár visznek terhet, akár nem, továbbá kocsik vagy más alkalmatosságon utazó személyek után személyenként 5 K. 2. Szarvasmarha, ló, szamár, öszvér és ezekhez hasonló nagy állatok után, akár be vannak fogva, akár szabadon hajtatnak vagy vezettetnek, darabonként 15 K. 3. Kisebb állatok, t. i. borjú, csikó, sertés, juh, kecske és ezekhez hasonló állatok után darabonként 5 K. 4. Könnyű járművek (targonca, járgány, taliga, kerékpár) után üresen darabonként 5 K. 5. Ugyanilyen járművek után teherrel darabonként 15 K. 6. Rendes járművek: hintó, kocsi, szekér, motoros kerékpár stb. után üresen darabonként 20 K. 7. Ugyanilyen járművek után teherrel darabonként 50 K. 8. Személyszállító automobilok és a rendesnél nagyobb önsulylyal biró megterhelt járművek, társzekerek után darabonként 150 K. B) A vámmentességek tekintetében az 1922., évi julius hó 8-án 66.480/1922. szám alatti kiadott rendeletemben foglaltak továbbra is érvényben maradnak. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter folyó, évi 87.194/1923. XIV. K. M. szám alatt kiadottrendeletével az 1922. évi XVII.-c. 21. §-ának második bekezdésében nyert felhatalmazás alapján megengedte, hogy a Petőházi Cukorgyár részvénytársaság petőházi bel. cég az 1921/22., és 1922/23. üzletévekre vonatkozó és különkülön mérleg alapján megtartandó évi rendes közgyűléseit 1923.. évi december hó 31-ig elhalaszthassa. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter folyó évi 88.946/1923. XIV. K. M. szám alatt kiadott rendeletével az 1922. évi XVII. t.-c. 21. §-ának második bekezdésében nyert felhatalmazás alapján megengedte, hogy a Magyar petroleumipar részvénytársaság budapesti bef. cég az 1921/1922. üzletévre vonatkozó évi rendes közgyűlését 1923. évi december hó 31-ig elhalaszthassa. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter folyó évi 89.124/1923. XIV. K. M. szám alatt kiadott rendeletével az 1922. évi XVII. t.-c. 21. §-ának második bekezdésében nyert felhatalmazás alapján megengedte, hogy a Krarusz és Moskovits, Egyesült Ipartelepek részvénytársaság budapesti bej. cég az 1921/1922. üzletévre vonatkozó évi rendes közgyűlését 1923. évi december hó 31-ig elhalaszthassa. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter folyó évi 89.372/1923. XIV. K. M. szám ala£t kiadott rendeletével az 1922. évi XVII. t.-c. 21. §-ának második bekezdésében nyert felhatalmazás alapján megengedte, hogy a Központi Áruforgalmi részvénytársaság budapesti bej. cég az 1922. üzletévre vonatkozó évi rendes közgyűlését 1923. évi november hó 30-ig elhalaszthassa. A miskolczi ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy a kamara fegyelmi bíróságának 404/1923. számú ítéletével a dr. Ruszkai István volt szikszói ügyvéd ellen kiszabott s az ügyvédség gyakorlásától négy havi felfüggesztésre szóló határidő 1923. évi szeptember hó 25. napján lejárván, nevezettet e nappal az ügyvédség gyakorlásába visszahelyezte. Felelős szerkesztő: BÁRSONY ISTVÁN. Előfizetési felhívás ! A Budapesti Közlöny hivatalos lap október havi előfizetési díjának beküldése céljából mai számunkhoz postautalványt csatoltunk. Felkérjük. előfizetőinket, hogy az október havi előfizetési dijat postafordultával beküljék hogy a Budapesti Közlöny küldésében fennakadás ne legyen. JZ Budapesti Közlöny előfizetési árai október hóra hatóságoknak 2000 K magánosoknak........6000 k Magánosok egyszerre csupán egy havi időtartamra fizethetnek elő Budapest, 1923 október 1-én. Jj Budapesti Közlöny kiadóhivatala.