Budapesti Közlöny, 1923. december (57. évfolyam, 273-295. szám)

1923-12-01 / 273. szám

. Az ekként megjelölt iratokról az irattárban államonként három-három példányban jegyzéket kell készíteni, amely tartalmazza a folyószámon kívül az ügy főlajstromszámát, a felek neveit, az ügy tárgyát, a megszüntető határozat keltét és sorszámát, végül az észrevételek céljára szólj ■gáló rovatot. Az ugyanegy jegyzékbe foglalt ügyek iratait főlajstromszámaik sorrendjében el-különítve kell kezelni. Olyan ügynél, amelyben az eljárás több utódállam bírósága előtt volna folytatható, valamennyi jegyzék »Észrevétel« rovatában jelezni kell, hogy az iratokat melyik utódállam elkülönített csomójában kezelik. A jegyzék két példányát és a megszüntető határozatok egy-egy kiadmányát az irattár minden naptári évnegyed első napján a bíróság elnökének (vezetőjének) bemutatja, aki ezeket 8 nap alatt közvetlenül a m. kir. igazságügyminiszterhez felterjeszti. Büntető ügyekben nincs szükség a második bekezdésben említett jegyzékre és a harmadik bekezdésnek megfelelő felterjesztésre, mert a S.300/1923. M. E. számú rendelet 24. §-ában meghatározott módon az ügyészségnek minden bűnügyben külön kell intézkednie az iratoknak •utasítás végett a m. kir. igazságügyminiszterhez való felterjesztése vagy a bécsi államügyészséghez való megküldése iránt. II. Valamennyi kir. bíróságnál meg kell állapítani, mely polgári peres és nem peres ügyek azok, amelyekben az eljárást a békeszer- rződés rendelkezéseire figyelemmel a 8.300/1923. M. E. számú rendelet hatálybalépése előtt felfüggesztették, félbeszakították vagy megszüntették. Az ily ügyekben az idézett rendelet 23. §-a szerint kell eljárni. Ha ennek az eljárásnak folyamán a biróság megszüntető határozatot hoz vagy a korábban hozott ily határozatot hatályban tartja, az iratok kezelésére a jelen rendelet I. pontja irányadó. Budapest, 1923. évi november hó 23. napján. • Dr. Nagy Emil s. k., I m. kir. igazságügyminiszter. A m. kir. pénzügyminiszter L. 78.888. számú rendelete a gyapjú kiviteli illetékének felfüggesztése tárgyában kiadott L. 35.115. sz. rendelet hatályának további meghosszabbítása iránt. 1. §. A gyapjukiviteli illeték felfüggesztése tárgyában 1923 junius 27-én L. 35.115. sz. a. kiadott rendeletem (megjelent a Budapesti Közlöny 1923 június 27-iki 168. számában) hatályát az 1920: XIII. t.-c. 1. §-ában foglalt felhatalmazás alapján, az érdekelt miniszter urakkal egyetértőleg, 1923. évi december 31-ig meghosszabbítom, miért is a jelzett időpontig a vámtarifa 220. száma alá eső gyapjú—ideértve a cserzett vagy nyers, gyapjas, juh- és báránybőrök gyapjas hulladékát is — kivitele alkalmával kiviteli illetéket nem kell fizetni vagy természetben beszolgáltatni. 2. §. Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Budapest, 1923. évi november hó 29-én. A miniszter rendeletéből: Dr. König Tivadar s. k. h. államtitkár. A m. kir. pénzügyminiszter 171.411/1923. számú rendelete a malmok által 1923 december havában őrlési adó fejében beszolgáltatott gabona (vámgabona) árának megállapítása tárgyában. Az őrlési adóról szóló 1921. évi XXXIX. t.-c. 14. §-ában, illetve az 1922. évi XVII. t.-c. 13. §. 3. pontjában nyert felhatalmazás alapján a malmokkal az 1922. évre kötött megállapodás értelmében az 1923. évi december havában a vámőrlés után beszolgáltatott kontingensgabona, továbbá a kereskedelmi őrlés után és az ellenőrzött malmok által beszolgáltatott, illetve beszolgáltatandó gabona térítési árát a m. kir. közélelmezésügyi miniszter úrral egyetértve métermázsánként a következőkép állapítom meg: Rozs (kétszeres) Árpa................... Tengeri ........... Zab ................... 61.200 K I 64.300 » 1 66.100 » 67.600 » 1 Budapesti Közlöny 132« peeftinDer ti —,— ----------------- A mi Köles ............................. 75.000 X Tatárka .......................... 80.000 » Ocsa.......................................... 4.000 * Jelen rendeletemben megállapított árak kontingensgabonánál 2%-nál nem több idegen keveréket tartalmazó, egészséges, legalább szokványminőségükre, a kereskedelmi malmok és ellenőrzött malmok által beszolgáltatott gabonánál pedig az 1921. évi 144.000. számú földművelésügyi miniszteri rendeletben megállapított szokványminőségü gabonára vonatkoznak. Budapest, 1923. évi november hó 29-én. A miniszter helyett: Dr. Vargha Imre s. k., államtitkár. A n. kir. pénzügyminiszternek 1923. évi 171.412. számi rendelete az idegen államok pénznemeiben megállapított értékeknek az illetékek, továbbá a fényűzési és általános forgalmi adók megállapítása szempontjából koronaértékre történő átszámításáról. (Körrendelet valamennyi m. kir. pénzügyigazgatósághoz, a m. kir. fővámhivatalhoz, a m. kir. központi díj- és illetékkiszabási hivatalhoz, valamennyi vámhivatalhoz és az összes m. kir. állampénztárakhoz. Az 1920. évi XXXIV. t.-c. 3. §-ában, valamint az 1921. évi XXXIX. t.-c. 32. §-ában nyert felhatalmazások alapján a következőket rendelem: 1 §Az örökösödési illeték kiszabásánál, amennyiben a kincstár joga erre az illetékre 1923. évi november havában nyílt meg, továbbá az 1923. évi december havában esedékes fényűzési és általános forgalmi adók megállapításánál az idegen államok pénznemeiben megállapított értékek a 2. és 3. szakaszokban meghatározott kulcsok szerint számítandók át koronaértékre, mégpedig, ha a forgalmi adók alapját alkotó nyersbevétel valutában folyik be, a 2. §-ban, ha pedig devizában, a 3. §-ban megállapított átszámítási kulcs az irányadó. Ha valamely idegen pénznemre a 2. §-ban átszámítási kulcs megállapítva nincsen, de a megfelelő kifizetésre (devizára) vonatkozó átszámítási kulcs a 3. §-ban közölve van, a forgalmi adók tekintetében a devizákra megállapított kulcsot kell alkalmazni és megfordítva. Amennyiben a 2. vagy 3. §-ban valamely külföldi pénznemre átszámítási kulcs megállapítva nem lenne, esetről-esetre a pénzügyminisztérium döntését kell kikérni . §■ Pénzek (valuták) árfolyama: Angol font: 1 font................. Bolgár bankjegy: 100. leva............. Napóleon: 1 drb 20 frs .... Dollár: 1 dollár............ Francia bankjegy: 100 frank ......... Lengyel márka: 100.000 márka . Német birodalmi vagy egyenértékű bankjegy: 1.000.000.000 (Egymilliárd) márka. Olasz bankjegy: 100 lira............. Osztrák korona: 1000 korona .... Hollandi forint: 1 forint ............. Belga frank: 100 frank ......... Román bankjegy: 100 lei................. Cseh korona: 100 cseh korona . Svájci bankjegy: 100 frank........ Szerb bankjegy: 100 koronadinár ....... 22.660 K 100 frankdinár .......... .. 22 600 . 3. §. Váltók (devizák) árfolyama: Amsterdam ..................... 7.500 K Kopenhoga .................. 340.000 » Krisztiánia ......................................... 292.000 ». London ....................■••••• .............. 87.500 » Newyork................. 20.000' * Berlin .................................................. 0 0520 ► Miláno.................. 87.800 *■ Paris .................................................. 1KK000 » Brüsszel ............................................ 96.800 * Bukarest ............................................. 10.100 » ■ Szófia .................................................. 17.000 * Prága ................ 57.000 Stockholm ............... ...............1 520.000 * Zürich.................................................. 344.000 » Wien ......................................... 28 70 * Belgrád .............................................. 22.600 *■ 4. §• Az örökösödési illetéken kívül más illeték értékalapjainak megállapításánál — tekintettel arra, hogy a közpénztáraknál idegen pénznemekben jelenleg fizetések nem történnek — a külföldi pénznemek értékéül, ha azokat a budapesti vagy más belföldi tőzsdén jegyzik, az illetékkötelezettség keletkezése napján jegyzett árfolyamot kell venni. Ha ezen a napon tőzsdei jegyzés nem volt, az azt megelőző legközelebbi tőzsdei jegyzés az irányadó. Olyan külföldi pénznemek értékelésére nézve, amelyek belföldi tőzsdén nem jegyeztetnek, minden egyes esetben a pénzügyminisztérium elhatározása kérendő ki. Budapest, 1923. évi november hó 20-án. A miniszter helyett: : Dr. Vargha Imre s. k., államtitkár. A m. kir. Pénzügyminiszter 1923. évi 133.908. számi rendelete a motorok hajtására szánt szesz adómentes felhasználása tárgyában. A benzin pótlására alkalmas motorszesz előállításának kérdése már több olyan államban, amelyek benzinbehozatalra szorulnak, kedvező megoldást nyert. Az ezzel a kérdéssel foglalkozó szakemberek az utóbbi időkben nálunk is a hazai viszonyoknak leginkább megfelelő olyan motorszeszek előállítására és forgalombahozatalára tettek ajánlatokat, amelyekre nézve egy e célból összeállított szakbizottság megállapította, hogy azok motorokban a benzin helyettesítésére technikai szempontból kifogástalanul használhatók, sőt egyes szempontokból a benzinnél előnyösebbek és így motorok hajtására teljes megnyugvással ajánlhatók. Ehhez képest a motorszesz előállítását, illetve a motorok hajtására szánt szesznek adómentes felhasználását az 1899: XX. t.-c. 4. §-a alapján az alábbi feltételek és ellenőrzési rendszabályok mellett megengedem. 1. §. Csak olyan motorszesz előállítására lehet adómentes szeszt felhasználni, amelyre nézve az Országos chémiai intézet és központi vegykísérleti állomás, továbbá a Magyar kir. technológiai iparmúzeum és anyagvizsgáló intézet együttes vizsgálati bizonyítványával igazolva van, hogy az motorok hajtására teljesen alkalmas. E célból a kérdéses motorszesz összetételét és előállításának módját be kell jelenteni és az említett intézetek együttes vizsgálati bizonyítványával kell igazolni, hogy az motorhajtásra teljesen alkalmas. Ezen kívül a motorszesz előállítását a bejelentett leírásnak megfelelően pénzügyőri ellenőrzés alatt kell foganatosítani és a már kész motorszesz forgalombahozatalát is pénzügyőri ellenőrzés alatt kell eszközölni. Amennyiben a motorszesz összetételét és előállítási módját az illető engedélyes meg akarja változtatni, ezt az alábbiak szerint előzetesen be kell jelenteni és az említett intézetek együttes vizsgálati bizonyítványával igazolni kell, hogy a kérdéses motorszesz a tervezett módosítás után is motorok hajtására teljesen alkalmas. 2. §. A motorszesz előállítására szánt szesznek legalább 94 foknyi alkoholtartalommal kell bírnia.