Budapesti Közlöny, 1924. január (58. évfolyam, 1-26. szám)

1924-01-01 / 1. szám

■■ Budapesti Közlöny ,1924 január 1. « polgárságukra, valamint a munkabér (fizetés, illetmények stb.) összegére, betegségi és baleseti biztosításra kötelezettek. E kötelezettség a fel­­sorolt gyárakra, műhelyekre és építkezésekre csak abban az esetben terjed ki, ha azok köz­­vetlenül és kizárólag az illető­­ vasút, illetőleg a posta, távíró és távbeszélő vagy a hajózási vállalatok üzemi céljait szolgálják. A jelen rendelet alapján biztosításra kötele­settek a postamesterek és postai alkalmazottaik is. A betegségi biztosítási kötelezettség nem terjed ki azokra, akik a felsorolt üzemekben csak mellékfoglalkozásképen dolgoznak. , 2. § Az 1. §. alá eső munkaadóknak nyug­ellátásban részesülő alkalmazottai, valamint alkal­mazottaiknak nyugellátásban részesülő özvegyei és árvái betegségi biztosításra kötelezettek. Az árvák azonban csak abban az esetben esnek betegségi biztosítási kötelezettség alá, ha az elhalt után, akinek jogán nyugellátásban része­sülnek, nyugellátást élvező özvegy nincs. Az előbbi bekezdésben megjelölt személyeknek a jelen §-on alapuló betegségi biztosítási köte­lezettsége szünetel az alatt az idő alatt, amíg oly kereseti, foglalkozást folytatnak, amelynek alapján betegségi biztosításra kötelezettek. . • A jelen §. első bekezdésében megjelölt szemé­lyekre a balesetbiztosítási kötelezettség nem terjed ki. . 3. §. Az 1. és 2. §. értelmében betegségi biz­tosításra kötelezetteket betegség esetére a 9. és 10. §-ban megjelölt betegségi biztosító intézetek biztosítják, baleset esetére pedig az 1. §-ban megjelölteket az Országos Munkásbiztosító Pénz­tár biztosítja. ■ 1 4 §: Az 1. és 2. §. értelmében biztosításra kötelezettek biztosítási jogviszonyának kelet­kezésére és megszűnésére, az abból folyó jogokra és kötelezettségekre, valamint a jogok és köte­lezettségek érvényesítésére, a kórházakkal és a gyógyintézetekkel, az orvosokkal,a gyógyszerészek­­kel és a szülésznőkkel való jogviszonyra, végül a felsorolt jogviszonyokra vonatkozó bírói és egyéb hatósági hatáskörre és eljárásra általában az 1907: XIX. t.-e.-ben és az 1921­­ XXXI­. t.-c.-ben, úgyszintén az ezeket módosító és kiegé­szítő jogszabályokban megállapított­­rendelke­zések­­ nyernek alkalmazást. Az alapszabályok ezektől a rendelkezésektől eltéréseket állapít­hatnak meg, az eltérések azonban a bírói és egyéb hatósági hatáskörre, illetékességre és el­járásra nem vonatkozhatnak. Az 1907: XIX. t.-c. 10. §-ának első bekez­désében megállapított rendelkezés a jelen­­ ren­delet hatálybalépése után csak az idézett §-ban­ említett, de a jelen rendelet 1. és 2. §-a alá nem eső­ személyekre nyer alkalmazást. A Magyar Hajózási Betegségi Biztosító In­tézet (10. §.) alapszabályai a külföldi üzemek­nek és alkalmazottaiknak betegségi biztosítása és járulékfizetésük, úgyszintén a külföldi állam­polgárok segélyezése tekintetében az 1907 XIX t.­c.-ben és az ezt kiegészítő és módosító jog­szabályokban megállapított rendelkezésektől el­térő­ rendelkezéseket állapíthatnak meg. 6. §. Az 1. §. alá eső személyeknek az Orszá­gos Munkásbiztosító Pénztárnál való balesetbiz­tosítási kötelezettsége szünetel mindaddig,­­amíg a törvény (1912 : LXV. t.-c. 42. § utolsó bekez­dése) vagy egyéb joghatályos szolgálati, illetőleg nyugdíjszabályzatuk szerint munkaadójuk üzemi baleset alapján nekik, illetőleg hozzátartozóiknak legalább az 1907 : XIX­­.-c. VII. fejezetében és az ezt kiegészítő és módosító törvényes ren­delkezésekben megállapított kártalanításnak meg­felelő kártalanítást biztosítja. Ha a balesetbiztosításra­ kötelezettnek, illető­­leg hozzátartozójának a munkaadó vagy az általa létesített vagy fenntartott nyugdíjintézet ellen nyűgel­látási igénye van, az előbbi bekez­désben említett kártalanítási követelés arra a különbözetre szorítkozik, amelylyel az 1907: XIX. t.-c. VII. fejezetében felsorolt és az ezt kiegészítő és módosító törvényes rendelkezések értelmében megállapítható kártalanítás a munka­adó vagy a nyugdíjintézet ellen fennálló nyug-­ ellátási igényt meghaladja. Az a munkaadó, aki szolgálati, illetőleg nyug­­díjszabály­zatát a balesetbiztosítási kötelezettség szünetelésének hatályával­ kívánja felruházni, köteles a szabályzatot az Országos Munkásbiz­­tosító Pénztár fiak bemutatni. Az Országos Mun­­kásbiztosító Pénztár határoz abban, hogy a szabályzatnak a balesetbiztosítási kötelezettség szünetelését megállapító hatálya van-e. A hatá­rozatot­ minden esetben fel kell terjeszteni a Munkásbiztosítási Felsőbírósághoz, amely az Országos Munkásbiztosító Pénztár határozatát hivatalból felülvizsgálja. A Munkásbiztosítási Felsőbíróság határozata, akár a balesetbiztosítási kötelezettség szünete­lését, akár annak fennállását mondja ki, ebben a vonatkozásban irányadó az üzemek veszélyes­ségi osztályba és arányszám alá sorozásának kérdésében, az üzemeknek járulékfizetési és a munkavállalóknak baleseti kártalanítási perei­ben, amelyek közöttük és az Országos Munkás­biztosító Pénztár között, illetőleg a munka­vállalók és munkaadójuk között a szabályzat hatályának tartama alatt felmerült tények alap­ján keletkeznek. 11. §. A munkaadónak az előbbi §-ban emlí­tett kártalanítási kötelezettsége nyugszik, amíg ,a balesetet szenvedett alkalmazottját a baleset idejében volt munkakörénél nem alacsonyabb­­rendű munkakörben és a baleset idejében volt munkakörének megfelelő mindenkori munkabér­nél nem kisebb bérrel­ alkalmazza. 7. §. A balesetbiztosítási kötelezettségnek az 5. §. alapján szünetelése esetében és a szüne­telés tartama alatt a munkaadó köteles az Országos Munkásbiztosító Pénztár által vagy ellene jogerősen megállapított azoknak a jára­dékoknak és járadékpótlékoknak részleteit, amely­ek alkalmazottainak üzemi balesete alap­ján keletkeztek, a járadékosoknak a mindenkori esedékesség szerint még abban az esetben is megfizetni, ha az üzemi baleset e rendelet hatálybalépése előtt vagy az Országos Munkás­­biztosító Pénztárnál való biztosítás szünetelésé­nek kezdete előtt történt. Ugyanez a szabály vonatkozik a baleseti segélyezés (táppénz, orvosi kezelés, gyógyászati segédeszköz stb.) kiszol­gáltatására is.­­ A munkaadók a jelen §. alapján teljesített fizetésekért az Országos Munkásbiztosító Pénz­tártól megtérítést vagy annak tartalékalapjában részesedést nem követel,­anne a 8. §. Azoknak üzemi­ balesetére vonatkozó­­ bejelentési (3 vizsgálati e­ljárást, akik­­ek kár­­talanítására az V §. nyer alkalmazást, úgy­szintén a vonatkozó adatoknak statisztikai gyűj­tését és feldolgozását a népjóléti és munkaügyi miniszter rendelettel szabályozza. Ha­­ oly személy, aki munkaadója ellen bal­eseti kártalanításra igényjogosult (5. §.), újabb baleset alapján az Országos Munkásbiztosító Pénztár ellen, vagy pedig ha oly személy, aki az Országos Munkásbiztosító Pénztár ellen jára­dékra igényjogosult, újabb baleset alapján munka­adója ellen (5. §.) járadékigényt nyer, a jogszerű járadék (1907 : XIX. t.-c. 7­..§. utolsóelőtti és 71. §. utolsó bekezdése) megállapítására az újabb baleset idején illetékes teherviselő köteles. Az előbbi baleset idején illetékes teherviselő, azon­ban a későbbinek az előbbi baleset­ által okozott keresetképességcsökkenés százalékának arányában megtérítéssel tartozik. Ha a tör­vény, illetőleg a szolgálati vagy nyugdíjsza­bályzat (5. §. első bekezdése) az 1907 : XIX. t.-c.-ben és az ezt kiegészítő és módosító jog­szabályokban megállapítottnál nagyobb kárta­lanítást biztosít, a többlet terheiben az Orszá­gos Munkásbiztosító Pénztár nem vesz részt. A megtérítés tárgyában a munkaadó (5. §.) és az Országos Munkásbiztosító­ Pénztár között támadt per a munkásbiztosítási bíróság hatás­körébe tartozik. • 9. §: Minden közforgalmú vasút köteles biz­­­tosításra kötelezett alkalmazottai (nyugellátás­ban részesülő alkalmazottai), valamint alkalma­zottainak nyugellátásban részesülő özvegyei és árvái részére betegségi­­ biztosító intézetet léte­síteni. Kivételek a­­ közforgalmú közúti vasutak, amelyek betegségi biztosító intézet felállítására nem kötelesek, erre azonban joguk van, ha vonalaik több község területén át vezetnek, vagy­ h­a alkalmazottaiknak aránylag nagy száma a külön betegségi biztosító intézet felállítását indokolja. Kivételesen több közforgalmú vasút közös betegségi biztosító intézetet tarthat fenn, ha ez az érdekelt üzemeknek, illetőleg a biztosításra kötelezett j­ munkavállalóknak érdekében­ van.A Közúti vasút külön betegségi biztosító intézeté­nek, úgyszintén több közforgalmi vasút közös betegségi biztosító intézetének felállítását a nép­jóléti és munkaügyi miniszter a kereskedelem­ügyi miniszterrel egyetértve engedélyezi. 10. §: A posta, távíró és távbeszélő, a veta az 1. és 2. §-ban megjelölt jogviszonyban álló és biztosításra kötelezett munkavállalók részére, ideértve a postamestereket és a postamesteri hivatalok egyéb alkalmazottait is, külön beteg­­sági biztosító intézetet állít fel.. Az 1. §. harmadik bekezdésében megjelölt vállalatok biztosításra kötelezett munkavállalói részére Magyar Hajózási Betegségi Biztosító Intézet néven közös betegségi biztosító intézetet kell felállítani, 11. §. A 9. és 10. §-ban említett betegségi biztosító intézetek tagjaiknak betegségi kötelező biztosítását kizárólagosan látják el és tagjaik a betegségi kötelező biztosítás más szervének, ideértve az 1921: XLVI. t.-cikkel létesített Országos Tisztviselői Betegsegélyző Alapot, is, tagjai nem lehetnek.. Az intézetek egymástól és a kötelező bizto­sítás minden más intézményétől függetlenek és működésükben önállók, azonban feladataik tel­jesítésében egymást kölcsönösen támogatni és szükség esetében tagjaikat­­ kölcsönösen segé­lyezni kötelesek. Az érdekelt betegségi biztosító intézetek meg­állapodása irányadó arra, hogy mennyiben kö­vetelheti az egyik intézet a másiktól annak a kiadásnak megtérítését, amelyet az utóbbi érde­­kében tett. Megegyezés hiányában csak a kész­­kiadások megtérítése követelhető. Az előbbi bekezdésben foglalt rendelkezések, a betegségi biztosító intézetek és az Országos Munkásbiztosító Pénztár és ennek helyi szervei között felmerülő esetekben is alkalmazni kell.­­ Az intézetek, úgyszintén az Országos Mun­kásbiztosító Pénztár és helyi­­ szervei tagjaik segélyezése céljából közös intézményeket létesít­­hetnek és az orvosokkal, a gyógyszertárak tulaj­­donosaival (bérlőivel), a szülésznőkkel, a gyógy­intézetekkel és a gyógyfürdőkkel, úgyszintén jó dologi szükségletek beszerzése végett lehetői közösen szerződnek. ■ A népjóléti és munkaügyi miniszter a jele. §. alapján, felmerülő kérdéseket rendelettel sza­­abályozza. . A 12. §. A 9. és 10. §-ban említett betegségi biztosító intézetek jogi személyek és saját nevük­­ben jogot szerezhetnek és kötelezettséget vállal­­hatnak. .... ..­ Az intézetek ügyeiket önkormányzati alapon intézik. Az önkormányzatban a biztosításra köt­­elezettek és a munkaadók egyenlő számban­­vesznek részt. Az­­intézetek önkormányzati szervezetét az 1907. XIX t.-c.-ben a vállalati betegsegélyző pénztárakra vonatkozó rendelkezések figyelembe­vételével, azonban az­ üzemeknek és a biztosítot­tak jogviszonyainak­­ természetéből következő eltérésekkel, az alapszabályok állapítják meg. Az alapszabályok á­llapítják meg azt is, hogy az intézetet ki és­ mi módon képviseli 13. §. A 9. §-ban és a 10. §. első bekezdésé­­ben említett betegségi biztosító intézetek ügyeit, amennyiben azok az önkormányzati szervek hatáskörén (12. §.) kívül esnek, a munkaadó­­vállalat saját közegeivel és saját költségén — még­pedig az üzem kezelésétől elkülönítve — intézi. A járulékok és a betegségi biztosításból be­folyó­ egyéb bevételek nem fordíthatók más célokra, mint a jogszerű segélyezésre és kap­csolatos intézmények létesítésére, továbbá tar­talékalap gyűjtésére. Az évi zárszámadási feles­leget az alapszabályokban meghatározott kor­látok között ugyanezekre a­ célokra kell fel­használni, amiről a népjóléti és munkaügyi miniszter jóváhagyásával az önkormányzat határoz. A zárszámadási hiány fedezéséről a munka­adó kamatnélküli kölcsönnel gondoskodik. A törvényesen szedhető legmagasabb járulék mel­lett jelentkező hiány fedezése a munkaadót terheli. Ha az intézetet több munkaadó közösen tartja­ fenn (9. §. harmadik bekezdése), az ügyvitel tekintetében, úgyszintén az ügyviteli költségnek, a kamatnélküli kölcsönnek és a hiány fedezésé­nek a munkaadók közötti megoszlása tekinteté­­­ben is az intézet alapszabályai rendelkeznek. Az intézetet közösen fenntartó munkaadók között, a jelen 1t. alapján vagyonjogi követelések tárgyában keletkező perek a munkásbiztosítási bíróság hatáskörébe tartoznak. 14 §. A Magyar Hajózási Betegségi Biz­to­sító Intézet ügyeit, amennyiben azok az ön"

Next