Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője, 1924. január (58. évfolyam, 1-26. szám)
1924-01-02 / 1. szám értesítője
Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője 1924 január 1 * Berkecs Ferenc és Pásztor Julianna, nőtlen, vagyona ■ron, az eltűnt fogfelkorzása földműves, bevonulásárnak időpontja 1915 január hava, az a csapattest, amelyhez az ismert adatok szerint eredetileg beosztották, a szolnoki 68. gyalogezred, katonai rendfokozata közember, 1915 június havában Bukovinában eltűnt s azóta semmi hir róla, tábori postaszáma 52. A hári járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életben létéről, tartózkodási helyéről, haláláról, vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából, egyéb fontos körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt e hirdetményben jelzett időn túl még életben volt, azt a bíróságnak azt 1923. évi november hó 30. napján történt hirdetmény kifügkesztésétől számított 60 nap alatt jelentsék be. Ha ezen időpontig bejelentés nem érkeznék, a kir. járásbíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánítás kérdésében határozni. Nagykáta, 1923. évi november hó 25-én. A nagykátai kir. járásbíróság. 21061 frottnaknylvánítás. Pk. 10086/1923. szám. A miskolczi kir. járásbíróság közhírré teszi, hogy Kossuth Jánosné zilizi lakos kérelmére Kossuth János volt vajúvámosi lakos ellen a holtnaknyilvánitási eljárást vég indította. Kossuth János 1885 augusztus 7-éni néhai Kossuth Sándor és neje Mózes Mária szülőktől Sajóvámosora született, testvérei Sándor és Zsófia, felesége Béres Borbála, gyermeke Irma, bevonult a mozgósításkor a 10. honvéd gyalogezredben, majd az orosz harctérről 1914 november havában irt utoljára, azóta nyóma■ vészelt. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fentjelzett időn túl még életben volt, azt a hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíróságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnak nyilvánitás kérdésében határozni. Miskolcz, 1923. évi szeptember 29. A miskolczi kir. járásbíróság. 20931 Holtnaknyilvánítás. Pk. 4567/1923. szám. A nagykanizsai kir. járásbíróság Buksit Jánosné született Kovács Piroska nagykanizsai lakos részéről a 2SOOO— 1919. I. M. számú rendelet alapján előterjesztett kérésem folytán az állítólag eltűnt Baksa János volt nagykanizsai lakos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást meginditotta éer részére ügygondnokul dr. Kuhár Ottó ügyvéd nagykanizsai lakost rendelte ki. Az eltűnt neve Baksa János, születési helye és ideje Hernyók, 1875 augusztus 3., snsüleinek neve Baksa Sándor és Molnár Erzsébet, tót eltűnt foglalkozása cipész, utolsó lakóhelye Nagykanizsa, ahol ingatlan vagyona van, az a csapatrend, amelyhez az ismert adatok szerint eredetileg beosztották és ahol utoljára teljesített szolgálatot; a 8. honvéd gyalogezred, katonai rendfokozata örvezető, utolsó tábori postaszáma 438, eltűnésére vonatkozó egyéb adatok :• albán hadifogságból]1 1918 angnsztu® 33. óta nem adott magáról életjelt. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az egriben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíróságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnak nyilvánítás kérdésében határozni. Nagykanizsa, 1928. évi szeptember hó 6-án. A nagykanizsai kir. járásbíróság. 30932 Holtnaknyilvánitás. Pk. 4911/1928. szám. A pápai kir. járásbíróság özv. Ihász Istvánné szül. Varga Erzsébet vanyolai lakos részéről a 28000/1919. T. M. számú rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Ihász Sándor volt vanyolai lakos holtnaknyilvánítása iránt az eljárást megindította és az eltűnt részére ügygondnokul dr. Molnár Imre ügyvéd pápai lakost rendelte ki. Az eltűnt neve Ihász Sándor, születési helye Vanyela, születési ideje 1896 április 10., szüleinek nev a néhai Ihász István és Varga Erzsébet, lakik Vanyolán, nőtlen, az eltűnt foglalkozása földmives, utolsó lakóhelye Vanyola, ingatlan vagyona van, bevonulásának időpontja 1910. év, az a csapattest, amelyben az ismert, adatok szerint eredetileg beosztották, a I. és kir. 9. huszárezred, az a csapattest, amelynél Utoljára teljesített szolgálatot, ugyanaz, katonai rendfokozata feökvitéz, utolsó tábori postászárán, ismeretlen, az a hadiesemény, amely közben nyoma veszett. 1916. év augusztus hó 31-én tar. orosz harctéren eltűnt s azóta nem adott életjelt magáról. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az estben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenn® tudomásul, hogy az eltűnt egyén a fent jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 69 han alatt a bíróságnak jelentse be, mert ám a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkezik, a bírósági aa egyébként, kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Pápa, 1928 december 15-én. A pápai kir. járásbíróság. 2093- ban állítólag eltűnt Győr András volt putnoki lakos holtnaknyilvánítása iránt a 88000(1919. I. M. számú rendelet alapján az eljárást megindította s az eltűnt részére ügygondnokul dr. Hegyi Lajos putnoki ügyvédet rendelte ki. Győr András Putnokon 1877 február hó 23-én született, Győr Pál és Czene Mária szülőktől, ref. vallása, 1912 január hó 20-án kötött házasságot Sáfrány Erzsébettel, egyetlen gyermeke, Ilona, szül. 1913 január hó 24-én, nevezett 1915 augusztus hó 15-én vonult be a besterczebányai 16. honvéd gyalogezredhez, ahonnan előbb az orosz, majd 1916. évben a román harctérre ment, tábori postaszáma 70, állítólag 1916 december hó 8-án elesett. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából senmi egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíróságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt időpontig az jelentés nem érkeznék, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a boltnaknyilvánitás kérdésében határozni. Putnok, 1933. évi december hó 15-én. A putnoki kir. járásbirósági kiremleltség. , 20937 Holtnaknyilvánítás. A szentesi kir. járásbíróság Fodor Antalné szentesi lakos részéről a 28000/1919. I. M. számú rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Fodor Antal, volt szentesi lakos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást megindította, az eltűnt részére ügygondnokul dr. Csák Gyula szentesi ügyvédet, rendelte ki. Az eltűnt neve Fodor Antal, szakácsi helye és ideje Szentes, 1875 szeptember 1-én, szüleinek neve néhai Fodor István és Musa Lidia, utóbbi lakik Szentesen, házastársának neve Vida Szűcs Zsófia, lakik ugyanott, gyemrekenarc neve Zsófia, lakik Szentesen. Az eltünt foglalkozása fölém íves, utolsó lakhelye Szentes, vagyona Szentesen ingó és ingatlan. Az eltűnt bevonulásának időpontja 1914 július 27-én, az a csapattest, amelyhez az ismert adatok szerint eredetileg beosztották, a békéscsabai földgyalogezred, az a csapattest, amelynél utoljára szolgált, 102. népfelkelő ezred, 2. század, katonai rendfokozata közvitéz. Utolsó tábori postaszáma ismeretlen. Az a hadiesemény, amely közben nyoma veszett, 1914 december 29-én orosz hadifogságba került. Eltűnésére vonatkozó egyéb adatok: álítólag 1915 év őszén orosz fogságban hősi halált halt. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnak nyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fentjelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíróságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánítás kérdésében határozni. Szentes, 1923 november 31-án. A szentesi kir. járásbíróság. 20939 Holtnak nyilvánítás. Pk. 3053 1923. szám. A zsipolczai kir. járásbíróság Szabó Fejsemmé ez. Orbán Emerentia balatonedericsi lakos''részéről a 28000/1919. I. M. ez. rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán ez elutólag eitűnt ffeaikó Ferenc vol, balatonedericia lakos holtnak nyilvánitása iránt az eljárást megindította és az eltűnt részére ügygondnokul dr. Schwere* * Sándor tapolczai ügyvédet rendelte ki. Az eltűnt*, neve Szabó Ferenc, született Balatonederica községben 1881 október 5-én, szülei Szabó Gábor és Németh Rózáim brlatonodsaicsi lakosok, felesége született Orbán Emerancia balatonendericei lakós, földműves, volt balstonedericei lakos, csekély ingatla.Ti.a vám Bailatonederics község határában. Nevelőit 1915 március 15-én vonult be a volt cs. és kir. 48. gyalogezredhez Nagykanizsára, ahonnan a 4. menetzászlóalj 3. századával 1915 március 4-én az orosz harctérre vonult , ott a Magyar Vöröskereszt Egylet irodájától 1917 március 26-án kelt értesítés szerint 1916 augusztus 9-én Horodynee mellett vívott ütközetban oltimt. Magáról 1916 június 18-án kelt lovellezőlápja óta életjét aem adott, rendfokozata gyalogos, utolsó tábori postaszáma 39. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, h*1’.Alának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a fioltnak nyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíróságnak jelentse, be, mert ha a most megjelölt időpontig bejelentés nemérkezik, a biróság aa egyébként kiderített tények alapján fog a boltnak nyilvánitás kérdésében határozni. Tapolcta, 1920 november 4-én. A kapolcmisír. járásiáróság. 20940 Holtnaknyilvánitás. Pk. 411V 1921. szám. A szolnoki királyi járásbíróság Póth Jánosné f.-szentmiklósi lakos részéről » 28800/1819. I. M. számi rendelet alapján elzalkoztatt kérésem folytán az állítólag eltűnt Póth János volt szolnoki lakos Holtnaknyilvánitása iránt ,az eljárást, megindította és az eltűnt részére üg gonodul dr. Ungár Aladár ügyvéd, szolnoki lakost •rendelte ki. Az eltűnt neve Póth János, születési helye ás ideje Fegyvernek* 1879, szülcánek neve Perli János és Poller Magdolna gyermekeinek neve Aladár és Aranka, laknak F.-Szentmiklóson, az,eltűnt foglalkozása vendéglő» é« hentes, utolsó lakóhelye Szolnok, vagyontalan, trogontikoi ideje 1914 .September 15., tut a csapattest, amelyhez eredetileg beosztották a 29. honvédgyalogzrd I. zászlóalj, géppuskás, az a csapattest, amelynél utójára szolgált ugyanaz, rangfokozata népfölkelő, utolsó tábori postaszáma 429, az a hadiesemény, amely közben nyomaveszett. 1916 december 3-án Bukarest bevételénél eltünt s azóta nem adott hirt magáról. A kir. járásbiróság felhiv mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnak nyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíróságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánítás kérdésében határozni. Szolnok, 1923 augusztus 1. napján. A szolnoki királyi járásbíróság. 20942 Holtnak nyilvánitás. Pk. 4456/2. 1923. szám. A kalocsai kir. járásbíróság Szabadi Imréné Varajti Borbála kalocsai lakos részéről a 28000/1919. I. M. sz. rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Szinbadi Imre kalocsai lakos holisisknyilvánitása iránt az eljárást megindította. Az eltűnt neva Szabadi Imre, születési helye Kalocsa, születési ideje 1877. má.Toius 3., szüleinek neve Szabadi Imre és Hideg Erzsébet, háziastársának neve Varajti Borbála, lakik Kalocsán, gyermekei Ikíve László. Imre és Ferenc, laknak Kalocsán, az eltűnt foglaltatása földanives, utolsó lakhelye Kalocsa, vagyona egy ház felerése, 1 millió korona értékben Kalocsán, bevonulásának időpontja 1914. mozgósítás, az a csopablest, amelyhez az ismert adatok szerint eredetileg beosztották 30. népfölkelő gy.-zászlóalj, az a csaplattest, amelynél utoljára teljesített szolgálattot 30. népi. gy.-zászlóalj, katonai rendfokozat-» közlegény, utolsó tábori postaszáma 92., az a hadiesemény, amely közben nyoma veszet , az orosz fronton álltóteg 1916. július végén eltűnt. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szervpontjából fontos, egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíróságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holnaknyilvánítás kérdésében határozni. Kalocsa, 1923. december 19. Kalocsfai kir. járásbiróság. *292 ' Holtnaknyilvánitás. Pk. 1412/1923. szám. A szekszárdi kir. járásbiróság Asztalos Miklósné tolnai lakos (szegényjogban részesítve) részéről a 2800/ 1919. I. M. számú rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Asztalos Miklós volt tolnai lakos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást megindította. Az eltűnt neve Asztalos Miklós, születési helye és ideje Tolna, 1884., szüleinek neve Asztalos József és Rothermel Éva, házastársának neve Roszing Mária, gyemekeinek neve Lajos és János, foglalkozása hajós, utolsó lakóhelye Tolna, bevonult. 1914 június 28-án a cs. és kir. volt 44 gyalogezredhez, eltűnésére vonatkozó egyéb adatok : orosz front, 1914 október 3. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíróságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésérőm határozni Szekeszárd, 1923. évi december hó 4-én. A szekszárdi kir. járásbíróság. *294 . Holtnaknyilvánitás. Pk. 2095/1923. szám. A békési kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy dr. Morvai János békési ügyvéd által képviselt Hőgye Sámuelné Kovács Zsuzsanna békési lakos kérelmére Hőgye Sámuel köröstarcsai lakos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást a 2806/ 1919. I. M. számú rendelet 7. szakasza alapján megindította. • Hőgye Sámuel személyi adatai : született Béké, községben 1889. évi október hó 29-én, atyja néhai Hőgye Sámuel, anyja Kéki Erzsébet, utóbbi békési lakos, házasságot kötött Igazfalva községnen 1911 évi október hó 14-én Kovács Zsuzsannával, két gyermeke van, ingatlan vagyonnal Békésen bír, zenész utolsó lakóhelye Körösi arena, hadiszolgálatra bevonult 1914. évi június hó 28-án a békéscsabai, es.ég kir. 391. gyalogezredhez, mint közvitéz, a Vöröskor*«* Egylet tudósító irodájának 127167. sz. értesítése szerínt 1915 április 1-én kelt jelentés szerint eltűnt, azóta róló hír nora érkezett. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogyabban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartósítodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 61 nap alatt a bíróságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a toltnaknyilvánítás kérdésében határozni. Békés, 1925. évi december hó 12-én. A békési kir. járásbiróság. *29. Holtnaknyilvánítás. Pk. 3234/2. 1923. szám. A salgótarjáni kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy Balga Józsefe szül. Gráser Margit salgótarjáni lakos ré- Holtnaknyilvánitás, Pk. 1317/1923. szám. A putnoki kir. járásbirósági kirendeltség közzé teszi, hogy flyér Andrásné putnoki lakos kérelmére a háború