Budapesti Közlöny, 1924. február (58. évfolyam, 27-50. szám)
1924-02-01 / 27. szám
ezek felett elsőfokon az illetékes kereskedelmi és iparkamara meghallgatása után a törvényhatósági testnevelési bizottság határoz. E határozat ellen a kereskedemügyi miniszterhez fellebbezésnek van helye. A fellebbezést a törvényhatósági testnevelési bizottságnál kell 15 nap alatt benyújtani, amely azt az Országos Testnevelési Tanács útján a kereskedelemügyi miniszterhez eljuttatja. Az üzemek tartoznak telepükön vagy ha ferakáslakásaik vannak, lehetőleg azok közelében az Országost Testnevelési Tanács szabványterveinek megfelelő és előírt módon felszerelt, fűthető gyakorlótermet az üzem kebelében szervezett Levente Egyesületnek, és társadalmi sportegyesületnek, illetőleg az üzem összes munkásainak és alkalmazottainak a testnevelési törvény kihirdetésétől számított 5 éven belül testgyakorlás céljára rendelkezésre bocsátani. A jövőben keletkező üzemek e kötelezettségeknek tevékenységük megkezdésétől számított 2 év alatt tartoznak megfelelni. Az üzemnek gondoskodnia kell arról is, hogy a helyiséget tisztán tartsák és állandóan takarítsák. A helyiségben politikával foglalkozni, nemzetiségi és felekezeti vitát folytatni, bérkérdéseket tárgyalni és szeszes italt fogyasztani nem szabad. Ezt a tilalmat a helyiségben feltűnő módon ki kell függeszteni. Az előző bekezdésben említett helyiségen kívül az üzemnek a szabadtéri testedzési ágazatok céljaira közelben az Országos Testnevelési Tanács szabványtervének megfelelő szabadtéri testgyakorló helyet is kell létesíteni és felszerelni. Vízmelletti üzemek a vízisport különféle ágainak, hegyvidéken levők pedig a turisztika és a téli sport céljaira alkalmas berendezések létesítéséről is gondoskodni tartoznak. Az üzemi sporthelyiségek, berendezések és társadalmi sportszervezetek (egyesületek) az illetékes testnevelési felügyelő és az alá beosztott testnevelési vezető felügyelete alatt állanak III/FEJEZET: Büntető rendelkezések. 20. §. Pénzbírság. Háromszáz koronától százezer koronáig terjedhető pénzbírsággal büntetendő. az oly szülő, gyám, munkaadó vagy más egyén, aki a háztartásában élő és felügyelete alatt álló vagy gondozására bízott kiskorút testgyakorlási kötelezettségének (10. §.) teljesítésében figyelmeztetés ellenére akadályozza vagy figyelmeztetés ellenére nem gondoskodik arról, hogy a kiskorú testgyakorlási kötelezettségét teljesítse, 2. az életfenntartásáról önállóan gondoskodó oly kiskorú, aki testgyakorlási kötelezettségének (10. §) teljesítését igazolatlanul elmulasztja, 3. a 25. § alá eső oly munkaadó, aki az idézett §-ban megszabott kötelezettségének a törvényhatósági testnevelési bizottság vagy az Országos Testnevelési Tanács erre irányuló felhívásának kézbesítésétől számított három hónap alatt eleget nem tesz. 27. §: Pénzbírságot kiszabó hatóságok. A pénzbírságot Budapesten a kerületi elöljáró, törvényhatósági joggal felruházott városokban a tanácstól megbízott tisztviselő,, rendezett tanácsú városokban a tanács, más helyeken pedig a járási főszolgabíró szabja ki. A pénzbírságot kiszabó határozat ellen, ha a kerületi elöljáró vagy a tanácstól megbízott tisztviselő hozta, a tanácshoz, egyéb esetekben az alispánhoz van helye a közléstől számított tizenöt nap alatt fellebbezésnek. A másodfokú határozat ellen további fellebbezésnek nincs helye. A pénzbírságot közadók módjára kell behajtani és szabadságvesztés büntetésre átváltoztatni nem lehet. A pénzbírságokból befolyó összegek a községi testnevelési alapot illetik; a befolyó összegeket a most említett alap céljaira kell fordítani, IV. FEJEZET. 28. §. Életbeléptetési záradék. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe, Budapest, 1924. évi január hó 31-én. Gróf Klebelsberg Kuno s. k. A magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére Leidenfrost Pál miniszteri titkárnak, az állami szolgálat kötelékéből saját kérelmére történt Budapesti Közlöny 1924 február 1. megválása alkalmából a miniszteri osztálytanácsosi címet adományozom. Kelt Budapesten, 1924., évi január hó 29. napján. Horthy s. k. Gróf Klebelsberg Kuno s. k. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter a Nagykanizsán szervezett gőzgépkezelői és gőzkazánsűtői vizsgáló bizottság elnökévé kinevezte Csizmazia Kálmán ottani állami ipari szakiskolai igazgatót, tagjaivá Zimermann Rezső szakiskolai tanárt és Laki Kornél műszaki tanácsos, szombathelyi keziparfelügyelőt, póttagjává pedig Király Sándor nagykanizsai városi műszaki tanácsnokot. A m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter dr. Pehián László budakeszi községi orvosnak három évtizeden át kifejtett buzgó és eredményes községi orvosi működéséért elismerését és köszönetét fejezte ki. A magyar királyi népjóléti és munkaügyi miniszter dr. Spellenberg Sándor orvost a budapesti magyar királyi állami gyermekmenhelyhez segédorvosi minőségben két év tartamára alkalmazta. A budapesti kir. Ítélőtábla elnöke Muraközy Árpád adonyi kir. járásbirósági joggyakornokot eddig ideiglenesen viselt állásában megerősítette. A budapesti kir. ítélőtábla elnöke dr. Smetana Antal budapesti kir. büntető törvényszéki joggyakornokot eddig ideiglenesen viselt állásában megerősítette. Steiner Géza budafoki illetőségű, ugyanottani születésű, izr. vallású, harctéren sebesült rokkant, budapesti lakos, kereskedő családi nevének »Sayd« névre kért átváltoztatása az 1923. évi 158 276/IX. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. Ficsór Anna káli születésű és illetőségű, ugyanottani lakos, rom. kath. vallásu, magánzó családi nevének »Felényi« névre kért átváltoztatása az 1923. évi 170.068/IX. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett, Francz János szentbalázsi születésű, zseliczkisfaludi illetőségű és ugyanottani lakos, róm. kath. vallásu, erdőmérnök családi nevének »Zontányi« névre kért átváltoztatása az 1923. évi 204.667/XX. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. Menyünk Ferenc kislődi születési, barsi illetőségű, sümegi lakos, róm. kath. vallású, tanító saját, valamint Ernő és Aladár nevű kiskorú gyermekei családi nevének »Magyar« névre kért átváltoztatása az 1923. évi 205.701/IX. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. A m. kir. pénzügyminiszternek 1923. évi 130.453. számú rendelete az értékpapírok (valuták és devizák) adás-vételével Üzletszerűen foglalkozók általános forgalmi adójának lerovásáról szóló 1923. évi III.LCC. VIli. b. számú rendelet kiegészítése tárgyában. Az értékpapírok (valuták és devizák) adásvételével üzletszerűen foglalkozók általános forgalmi adójának lerovásáról szóló 1923. évi 141.800. VIII. b) számú rendeletem végrehajtása tárgyában az érdekeltségekkel folytatott tárgyalások eredményeként az idézett rendeletem 14. pontját a következő rendelkezésekkel egészítem ki: Azok a pénzintézetek azonban, amelyek a Pénzintézeti Központ tagjai, az előző bekezdésben előírt könyvvezetési kötelezettség alól mentesülnek, amennyiben a jelen rendeletem értelmében adóköteles bevételek nyilvántartására »a forgalmi adóköteles valuta és deviza bevétel«, illetve »a forgalmi adóköteles értékpapír bevétele címmel önálló főkönyvi számlákat nyitnak, amikor is az illető intézetek a naptári negyedévenkénti adóbefizetéskor csupán eknek a számláknak havonkénti egyenlegét kötelesek bevallani s ez alapon az általános forgalmi adót lefizetni. Egyúttal felhatalmazom a pénzügyigazgatóságokat (pénzügyigazgatósági kirendeltségeket, Budapesten az adóügyi útmutató és ellenőrző hivatalt), hogy engedélyt adhassanak arra, miszerint az 1921. évi 130.000. számú végrehajtási utasítás 68. §-ának (3) bekezdésében megjelölt és feltétlenül megbízható könyveléssel bíró pénz- és hitelintézetek, bankárok, értékpapír- és valutakereskedők, tőzsdebizományosok, alkuszok és ügynökök ugyanilyen módon tarthassák nyilván és fizethessék le általános forgalmi adójukat. Önként értetődik, hogy az általános forgalmi adó igazgatására és ellenőrzésére hivatott hatóságok jogosítva vannak ezeknek a számláknak a helyességét is ellenőrizni. Budapest, 1924. évi január hó 31-én. A miniszter helyetti Dr. Vargha, Imre s. k., államtitkár. A magyar kir. pénzügyminisztériumnak 1924. évi 310. P. El. számú körrendelete a közszolgálatban álló tisztviselők és egyéb alkalmazottak (nyugdíjasok, özvegyek és születlen árvák) részére a kedvezményes áru természetbeni élelmiszerellátás helyett az 1922. évi 4.560 M. E. száma és az 1922. évi 6.300 M. E. számú rendeletek, valamint az 1923. évi 2.666/P. M. számú és az 1923. évi 3.435/P. M. számú pénzügyminisztériumi körrendeltek értelmében adandó készpénzváltság összegének az 1924. évi február hónapra szóló megállapítása tárgyában.örrendelet valamennyi utalványozási joggal felruházott hatósághoz és hivatalhoz, a melleinki rendért számvevőséghez és az állandó illetmények , illetőleg ellátási díjak számfejtését teljesitő hivatalokhoz és pénztárakhoz. Az 1922. évi 6.300/M. E. számú rendelet 4. pontja alapján, a készpénzváltságra igényjogosultak részére, a kedvezményes áru természetbeni élelmiszerellátás helyett járó készpénzváltságnak az összegét, az 1924. évi február hónapra — a közélelmezési miniszter úrral egyetértőig — minden egyes kedvezményes ellátásra jogosult személy után, 55.000 (ötvenötezer) koronában állapítom meg. Megjegyzem, hogy a készpénzváltságnak ebben az összegében a kedvezményes áru burgonya után járó készpénzváltság nem foglaltatik benn, minthogy erre nézve az 1924. évi 150/P. M. számú pénzügyminisztériumi körrendeletmegjelent a Budapesti Közlöny 1924. évi 19. számában) külön intézkedik. Utasítom a számfejtő hivatalokat, hogy az 1922. évi 4 560/M. E. számú, illetőleg az 1922. évi 6.300/M. E. számú rendeletek értelmében ellátottaknak tekintendő, továbbá mindazon tisztviselők és egyéb alkalmazottak (nyugdíjasok, özvegyek és születlen árvák) részére, akik az 1923. évi 2.666/P. M. számú pénzügyminisztériumi körrendelet (megjelent a Budapesti Közlöny 1923. évi 131. számában, illetőleg a Pénzügyi Közlöny 1923. évi 17. számában) alapján a kedvezményes áru élelmiszereknek természetben való igénybevétele helyett készpénzváltságot kívántak, valamint azon tisztviselők és egyéb alkalmazottak, (nyugdíjasok, özvegyek és születlen árvák) részére is, akik az 1923 évi 3 435 IPM számú pénzügyminisztériumi körrendeletben (megjelent a Budapesti Közlöny 1923. évi 18. számában, illetőeg a Pénzügyi Közlöny 1923. évi 24. számában) felsorolt helységekben laknak, az 1924 évi február hónapra járó készpénzváltságnak az utalványozásáról, előírásáról, számfejtéséről és kifizetéséről, az 1923. évi 2.600/M E számú rendelet (megjelent a Budapesti Közlöny 1923. évi 8. számában, illetőleg a Pénzügyi Közlöny 1923. évi 13. számában) 1 pontjában, illetőleg az 1923. évi 2666/P. M. számú pénzügyminisztériumi körrendelet 8. ég) pontjaiban és az 1923. évi 3 435/p. M. számú Pénzügyminisztériumi körrendelet 3. és 4. pontjaiban foglaltak értelmében haladéktalanul gondolkodjanak.