Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője, 1924. március (58. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-28 / 73. szám értesítője

2 A Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője 1924 március 28. Gondnokságok. Gondnokság. P. 2847/5. 1923.. szám.. A balassagyar­mati kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Balassa György balassagyarmati lakost az 1924 évi február hó 7. napján jogerőre emelkedett P. 2847/3. 1923. számú ítélettel az 1877. évi XX. t.-c. 28. §-ának a) pontja alapján gondnokság alá helyezte. Balassagyarmat, 1924. évi február hó 15. napján. A balassagyarmati kir. törvényszék.­­ *621 Gondnokság. P. 1258/6.1923. szám. A balassagyar­mati kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Deák István napszámos, szécsényi lakost az 1924. évi március hó é. aéglttt jogerőre emelkedett P. 1258/5. 1923. számú ítélettel az 1877. évi XX. t.-o. 28. §-ának c) pontja alap­ján gondnokság alá helyezte. Balassagyarmat, 1924. évi március hó 8-án. A balassagyarmati kir. törvény­szék. "" *622 Holtnaknyilvánitások. Holtnaknyilvánitás. 567 1924. szám. A ráczkevei kir. járásbíróság (Gere Lajosné szül. Tóth Eszter részéről a 28000 1919. 1. al. számú rendelet alapján előterjesz­tett kérelem folytán az állítólag eltűnt Gere Lajos dom­sodi volt .lakos holtnak nyilvánítása iránt az el­járást­­­megindította és az eltűnt részére ügygondno­kul dr. Gyenge József ügyvéd ráczkevei lakost ren­­delte ki. Az eltűnt neve Gere Lajos, születési helye Döm­söd, születési ideje 1872, szüleinek neve néhai Gere Lajos Pál és néhai Kanász Erzsébet, házastársinak neve Tóth Eszter, gyermekeinek neve Gere Eszter és Krisztina,­­laknak Dömsödön, az eltűnt foglalkozása, cipészi­estér, utolsó lakhelye Dömsöd, ingatlan va­gyonia egy fél ház. Dömsöd községben, bevonulásá­nak időpontja tfzlj. év, az­ a csapattest, amelyhez az ismert adatok szerint eredetileg beosztották, a buda­­pesti 29. honvéd gyalogezred, katonai rendfokozata gyalogos, utolsó tábori postaszáma ismeretlen, az a hadesemény, amely közben nyoma veszett. 1918. évben az orosz harctéren hadifogságba esett, az eltűnésére vonatkozó egyéb adatok : 1917. évi május havában az utolsó értesítés jött tőle, Sípos Lajos szerint Gere Lajos a fogságban meghalt. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, h­a az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményei­ről, vagy a holtnak nyil­vánít­ás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál "tör­tént kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíró­ságnak jelentse be, mert ha a most­ megjelölt idő­pontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyéb­ként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvá­­nitás kérdésében határozni. Ráczkeve, 1924. évi már­cius hó 18-án. A ráczkevei kir. járásbíróság. 3674 Holtnaknyil­vánitás. Pk. 1562 1923. szám. A szek­szárdi kir. járásbíróság Jánosházi Jánosné szek­szárdi lakos részéről a 28000.1919. 1. M. számú rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán bec állítólag eltűnt férje Jánosházi János szekszárdi lakos holt­­nak nyilvánitása iránt az eljárást megindítot­­a. Az eltűnt neve Jánosházi János, született, Szek­­szárdon, 1877 július 10-én, szülőjének neve néhai Já­­nosházi Erzsébet, házastársának neve Lendvai Zsófia, lakik Szekszárdon, az eltűnt foglalkozása mészáros, utolsó lakóhelye Szekszárd, vagyontalan, bevonulá­sának időpontja 1914 július 28-án volt, a 17. honvéd­­gyalogezred III. pótszázadához osztották be , utol­jára a 8. honvédgyalogezredben mint tizedes teljesí­tett szolgálatot, utolsó tábori postaszáma ismeretlen, az orosz harctéren nyomaveszett, utoljára 1916 július 28-án adott éle­tjeit magáról. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha­ az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményei­ről, vagy a holt­nak nyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál tör­tént kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíró­ságnak jelentse be, mertt Ha a most, megjelölt idő­pontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyéb­ként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvá­­nitás kérdésében határozni. Szekszárd, 1923 december 4-én. A szekszárdi kir. járásbíróság. 3673 1 holtnaknyilvánitás. Pk. 1899/1922. szám. A nagy­atádi kir. járásbíróság Pom­petries Györgyné szül. Farkas Anna mikei lakos részéről a 2800/ 1919. I. M. számú rendelet alapján előterjesztett kérelem foly­tán az állítólag eltűnt Pon­petries György volt mikei lakos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást megin­dította és az eltűnt részére ügygondnokul dr. Steiner Béla ügyvéd nagyatádi lakost rendelte ki. Az eltűnt neve Pánipetries György, születési helye és ideje Hencse, 1877., szüleinek neve Pánipetries György és néhai Sudár Anna, előbbi lakik Kokutta­­pazdon, házastársának neve Farkas Anna, lakik Mi­kén, gyermekének neve Pánipetries Erzsébet, lakik Mikén, vallása róm­. kath., az eltűnt foglalkozású épitészmester, utolsó lakóhelye Miké, vagyontalan, bevonulásának időpontja 1914 julius 27., az a csapat­­test, amelyhez az ismert adatok szerint eredetileg beosztották és amelynél utoljára téliesített szolgá­latot. a volt pécsi 19. honvéd gyalogezred, katonai r­angfokozata .népfölkelő, utolsó tábori postaszáma 84, eltűnésének egyéb adatai ; a m­. kir. 19. népfelkelő­parancsnokság u­./népf. 1915. ez­ kimutatása szerint 1915 június 9-én a harcterén eltűnt, azóta magáról életjelt nem adott. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményei­ről, vagy a koltnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál tör­tént kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíró­ságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt idő­pontig bejelentés nem érkezik, a bíróság az egyéb­ként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvání­­tás kérdésében határozni. Nagyatád, 1922. évi augusz­tus hó 12-én. A nagyatádi­ kir. járásbíróság. 3514 Holtnak nyilvánitás. Pk. 1538/1923. sz. A téti kir. járásbiróság Takács András tényőfalui lakos részé­ről a 28000/1919. I. M. számú rendelet alapján előter­jesztett kérelem folytán ,az állítólag eltűnt ifj. Lim­­pár István volt tényőfalui lakos holtnak nyilvánitása iránt az eljárást meginditotta. Az eltűnt neve ifj. Lírapár István, születési­ helye Tényőfalu, születési ideje 1877 szeptember­ 14., szü­leinek neve néhai lámpái­ István és néhai Horváth Lidia, házastársinak, neve néhai Bálint Eszter, gyer­mekeinek neve István, Gyula, Lajos és András, lak­nak Tényöfalun, az eltűnt foglalkozása földműves, utolsó lakhelye­­fenyőfáni, ingó vagyona van 200000 korona értékben, ingatlan vagyona van Tényöfalun és Tényőhegy községben 1 lakó­ház és 6/1. hold föld, bevonulásának időpontja 1914 augusztus 1., az a csa­­pattest, amelyhez az ismert adatok szerint eredetileg beosztották, a 31. népi. gyalogezred, az,a csapattest, amelynél utoljára teljesített Szolgálatot, ugyanaz, katonai rendfokozata népi, utolsó tábori postaszáma ismeretlen, az a hadiesemény, amely közben nyoma­veszett­­ .1914. év őszén az orosz harctéren eltűnt a Lublin körüli harcokban. A kir. járásbiróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményei­ről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál tör­tént kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíró­ságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt idő­pontig bejelentés nem érkeznék, a biróság az egyéb­ként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvá­­nitás kérdésében határozni. Tét, 1923. évi december hó 15-én. A téti kir. járásbiróság. 3519 Holtnaknyilvánitás. Pk. 1437/1923. szám. A bác­s-­ almási kir. járásbiróság Simonics Rozália férj. Ka­tona­ Józsefné részéről a 230041 1919. I. M. számú ren­delet alapján előterjesztett kérelem folytán az állí­tólag eltűnt Katona József volt borotai lakos holt-' uaknyilvánitása iránt az eljárást megindította. Az eltűnt neve Katona József, születési helye Mátételke, születési ideje 1893 február 1­9., szüleinek neve Katona Mihály és Sándor Anna, laknak Boro-' tán, háza*Lu.S3.Lak neve Simonics Rozália, lakik Borotán, gyermekének neve. Katona Pál 8 éves, az eltűnt foglalkozása törmi­ves, utolsó lakhelye Bo­­rota, vagyontalan, bevonulásának időpontja 1911 ok­tóber 20., az a Csapattest, amelyhez az ismert adatok szerint eredetileg beosztoták, a cs. és kir. 23. gyalog-­­ezred, az a csapattest, amelynél utoljára teljesített, szolgálatot, ugyanaz, katonai rendfokozata közle­,­gény, utolsó tábori posztszáma 105. eltűnésére vonat­kozó adatok : az 1915. év március 9-én az orosz harc-­ téren eltűnt. A kir. járásbiróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményei­ről, vagy a holtnak nyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudom­ása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál tör­tént kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíró­ságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt idő­pontig bejelentés nem érkeznék, a biróság az egyéb­ként kiderített tények alapján fog a­dottnak nyilvá­­nítás kérdésében határozni. Bácsalmás, 1923. évi áp­rilis hó 21-én. A bácsalmási kir. járásbiróság. 2762­­ Holtnaknyilvánitás. Pk. 1378/2. 1923. szám. A gyo­­­mai kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy Tim­ár­ Menyhértné szü­­. Fekecs Ilona endrődi lakos részéről a 28000/1919. I. M. számú rendelet alapján előterjesz­tett kérelem folytán az állítólag eltűnt Tímár Meny­hért volt endrődi lakos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást megindította és az eltűnt részére ügygond­nokul dr. Christian Kálmán gyomai ügyvédet ren­delte ki. Az eltűnt neve Tímár Menyhért, születési helye En­dréid, születési ideje 1885 január L, szüleinek neve Tímár Pál és Szakálas Verona, vallása római kath., házastársának neve Fekecs Ilona, az eltűnt foglalko­zása napszámos,­­utolsó lakhelye Endréd, vagyontalan, bevonulásának időpontja 1914 augusztus hava, az a csapattest, amelyhez az ismert adatok szerint eredeti­leg beosztották, a békéscsabai 101. gyalogezred, az a hadiesemény, amely közben nyomaveszett ; az orosz harctéren közlegény rendfokozattal a 15. századnál eltűnt, utolsó tábori postaszáma 109, utolsó levelét 1915 március 16-án írta, azóta életjelt magáról nem­ adott. A kir. járásbiróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt él­etbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményei­ről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál tör­tént kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíró­ságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt idő­pontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyéb­ként kiderített tények alapján fog a b­oltnaknyilvá­­nitás kérdésében határozni. Gyoma, 1924. évi január hó 24-én A gyomai kir. járásbiróság. 1696 Holtnaknyilvánitás. 962/1923. szám. A csornai kir. járásbiróság Tatai János részéről a 28000/1919. I. M. számú rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Tatai Zsigmond volt farádi lakos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást megindította. Az eltűnt neve Tatai Zsigm­ond, születési helye 55so­ * belháza, születési ideje 1885 augusztus hava, szüleinek­ neve néhai Tatai János és Tóth Teréz; utóbbi lakik Faradon, az eltűnt foglalkozása földmives, utolsó lak­helye Farad, ingatlan vagyona van 122 négyszögöl Farad községben, bevonulásának időpontja 1915 de­cember 20., a­z a csapattest, amelyhez az ismert ada­tok szerint eredetileg beosztották, a m. kir. 13. hon­véd gyalogezred, az a csapattest, amelynél utoljára teljesített szolgálatot, a m. kir. 307. honvéd gyalog­ezred 10. százada, katonai rendfokozata gyalogos, utolsó tábori postaszáma 189, az a hadiesemény, amely közben nyoma veszett . 1916 május havában lefolyt egyik ütközetben az orosz harctéren eltűnt, azóta életjelt nem adott magáról. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményei­ről, vagy a holtnak nyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál tör­tént kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíró­ságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt idő­pontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyéb­ként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvá­­nitás kérdésében határozni. Csorna, 1923. évi május­u­s 12-én. A csornai kir. járásbiróság. 11679 Holtnaknyilvánitás. 260,1924. szánt. A nyírbátori­ kir. járásbiróság Orosz Mih­ályné- kocsordi és Kasu Gyuláné mátészalkai lakosok részéről a 28000/1919. I. M. számú rendelet alapján előterjesztett kérelem foly­tán az állítólag eltűnt Szender Gyula volt nyírbátori lakos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást megindí­­totta és az eltűnt részére ügygondnokul dr. Erdélyi Imre nyírbátori ügyvédet rendelte ki. Az eltűnt neve Szender Gyula, születési helye Máté­szalka, születési ideje 1894 szeptember 3., szüleinek neve néhai Szender Ferenc és néhai Lemák Julianna,­ nőtlen, az eltűnt" foglalkozása géplakatos, Nyírbátor községben kb. 1000000 korona vagyona van, a m. kir., 12. honvéd gyalogezredbeli közvitéz, a háború kitöré­sekor tényleges katonai szolgálatot teljesített Szat­márnémetiben.­­onnan 1914 augusztus havában áss­­orosz hadszíntérre került a m. kir. 12. honvéd gyalog-­ ezreddel, ahol 1914. évi augusztus havában egy üt­­­közetben eltűnt s azóta élet­jelt nem adott magáról. A kir. járásbiróság felhív mindenkit, hogy abban­ az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, igy különösen arról lenne tu­domása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál tör­tént kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíró­­ságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt időpon­tig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Nyírbátor, 1924. évi február­­hét 9-én. A nyírbátori kir. járásbiróság. 33325. Holtnaknyilvánitás. 262/1924. szám. A nyirbátori­ kir. járásbiróság Kis András és társai nyírből­toki lakosok részéről a 28000/1919. 1. M. számú rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag­ eltűnt Kiss György nyirbélteki volt lakos holtnak­; nyilvánítása iránt az eljárást megindította és az el­tűnt részére ügygondnokul dr. Zsindely István nyír-­ bátori ügyvédet rendelte ki. Az eltűnt neve Kiss György, születési helye Nyir­­béltek, születési ideje 1893 junius 12., szüleinek neve’ néhai Kiss Mihály és Huszti Julianna, nőtlen. Nyir­báltok községben mintegy 2 millió korona értékű in­­­gatlan vagyona van, volt nyirbélteki lakos, közvitéz, 1915 augusztus 15-én vonult be a cs. és kire 5. gyalog­ezredhez Szatmárnémetibe, onnan a 32. gyalogezred kötelékében az orosz hadszíntérre került, ahonnan a­ 66. gyalogezredhez került és az olasz harctéren a r­o­­berdótt 1916 augusztus 19-én vívott ütközetben eltűnt, s azóta életjelt nem adott magáról. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodó helyéről, halálának vagy eltűnésének körü­lm­ényei­­ről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fon­­tos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett idő a túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíró­ságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíróságnak jelentse be, mert ha a most meg­jelölt időpontig bejelentés nem érkezik, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holt­naknyilvánitás kérdésében határozni. Nyírbátor, 1924. évi február hó 9-én. A nyírbátori kir. járásbiróság. __________ ____ 3326 Holtnaknyilvánitás. 261/1924. szám. A nyírbátori­ kir. járásbiróság Orosz Mihályné és kocsordi Kasu Gyuláné mátészalkai lakosok részéről a 28000/1919. I. M. számú rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Szender Sándor volt nyír­bátori lakos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást megindította és az eltűnt részére ügygondnokul dr. Krausz Fülöp nyírbátori ügyvédet rendelte ki. Az eltűnt neve Szender Sándor, születési helye Mátészalka, születési ideje 1­896 augusztus 5., szülei­nek neve néhai Szender Ferenc és néhai Lemák Ju­lianna, nőtlen, az eltűnt foglalkozása cipész, utolsó lakhelye Nyírbátor, Nyírbátor községben mintegy 1000000 krona­­becsértékű ingatlan vagyona van, a m. kir. 11. ho­nvéd gyalogezredben szolgált mint köz­vitéz, 1914. évi október havában vonult be a m­. kir. .11.. honvéd gyalogezredhez Szatmárnémetibe, onnan, 1915. év nyarán az orosz hadszíntérre került ugyan­azon ezreddel, ahol 1915. év október vagy november havában egy ütközetben eltűnt s azóta életjelt nem adott magáról. A kir. járásbiróság felhív mindenkit, hogy abban­­ az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási

Next