Budapesti Közlöny, 1924. április (58. évfolyam, 76-86. szám)
1924-04-03 / 78. szám
HIVATALOS KÉSZ. A magyar királyi földmivelésügyi miniszter előterjesztésére Csejpey Kornél, Hibbián János, Gruber Gyula, Furbert János, dr. Hoffmann Gyula és Dezsényi Jenő magyar királyi főerdő tanácsosoknak a hazai erdőgazdaság fejlesztése körül szerzett érdemeik elismeréséül a magyar királyi gazdasági főtanácsosi címet adományozom. Kelt Budapesten, 1924. évi március hó 27. napján. Horthy s. k. Szabó István s. k. A nemzetgyűlés elnöke dr. Schüler Endre budapesti lakost nemzetgyűlési fogalmazóvá nevezte ki. A m. kir. belügyminiszter 27.369/1924. VIII. számú rendeletével a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértőleg megengedte, hogy a zalaegerszegi rom. kath. hitközség vezetősége a Zalaegerszegen létesítendő második róm kath. templom felépítéséhez szükséges anyagi eszközök részbeni megszerzése céljából 1924. évi április hó 1. napjától számított félévi időtartamon át gyüjtőivekkel Zalaegerszeg területén pénzbeli adományokat gyüjthessen. Hirdetmény. A számolási értékül szolgáló takarékkorona értékviszonya a koronára szóló államjegyhez az 1.411/1924. M. E. sz. minisztériumi rendelet alapján működő bizottság által 1924. évi április hó 52. napján következőképen állapíttatott meg: 100 takarékkorona , 111 koronára szóló államjegy. Magyar kir. kereskedelemügyi miniszter 59.826/1. 1924. szám. Engedélyokirat. A közutakról és vámokról szóló 1890. évi I. törvénycikk 81., 86. és 90. §-ai alapján kiállított ezen Engedélyokirat szerint Czelldömölk nagyközség közönsége részére az idefüzött helyszinrajzban feltüntetett, az ugyancsak idefüzött műszaki leírásban és vámtárgykimutatásban részletesen körülírt közutak, utcák és terek építése, fentartása, kezelése és esetleges újból való építése fejében a m. kir. belügyminiszter úrral egyetértőleg az ottani vasúti állomáson fel- és leadott és a vámtárgyak igénybevételével szállított áruk (szállítmányok) után a kövezetvámszedési jogot újból engedélyezem és azt, valamint annak gyakorolhatását a következő feltételekhez kötöm : A) Feljogosítom Czelldömölk nagyközség közönségét arra, hogy az 1890. évi I. t.-c. 93. §-a értelmében a vámszedésnek a jelen Engedélyokirat alapján leendő életbeléptetése napjától az 1925. évi december hó 31-éig bezárólag kövezetvámszedési jogot gyakorolhasson. Az alkalmazandó vámdíjjegyzékre nézve az 1924. évi március hó 3-án 102.851/1924. sz. a. valamennyi vármegye és törvényhatósági joggal felruházott város közönségéhez intézett körrendelet határozmányai irányadók. B) Vámmentességek. A szóban forgó vámszedési jog érvényesítésénél a vámmentességeket az 1890. évi I. t.-c. 99. §-a alapján következőleg állapítom meg. A vámdíjak fizetése alól mentesek: 1. Az államfőnek, a kir. uralkodóház minden tagjának és az utóbbiak udvartartásainak szállítmányai; 2. az államfőhöz, valamint a királyi udvarhoz és közvetlen kíséretükhöz tartozó szállítmányok ; 3. az idegen hatalmasságok követeinek, képviselőinek szállítmányai; 4. a fegyveres erő szükségleteire, valamint a hadi és honvédelmi célokra szolgáló összes szállítmányok. Ha a szállítmányok katonai minősége külsőleg felismerhető nem lenne, megfelelő hatósági igazolványnyal kell bírniük; ha azonban a szállítmányok a fegyveres erő tagjainak házi szükségleteire szolgáló cikkeket tartalmaznak, ezen cikkek után a díjjegyzékben foglalt vámdíj megfizetendő; 5. az állami javak általában; 6. a m. kir. posta-távirda (távbeszélő) összes szállítmányai; 7. az állami vasutak, állami, törvényhatósági, vasúti állomáshoz vezető, községi - közlekedési vagy községi (közdűlő) közutak és azokon levő műtárgyak építésére és fentartására, továbbá az árvédelem biztosítására, nemkülönben az állami vagy középületek építésére, helyreállítására szükséges anyagok, szállítmányok, még ha a szállítás vállalat útján történik is; 8. a templom, iskola és paplak építésére, helyreállítására szükséges anyagok, szállitmányok; 9. közveszély (hófúvás, árvíz, tűz stb.) esetében az elöljáróság által az 1886. évi XXII. t.-c. 136. §-a alapján kirendelt kezerő szállítmányai, tűzvész, árviz vagy háború idején a menekülők szállítmányai; 10. a tűzoltók, mentők szállítmányai, amikor a vész, illetve szerencsétlenség helyére sietnek vagy onnan visszatérnek; 11. a vaspályának saját szükségleteire szolgáló szállítmányai; 12. emberi hullák és azokat magukban foglaló koporsók és borítóládák; 13. átviteli szállítmányok, vagyis azok, amelyek a címzettek által a vaspályán anélkül, hogy az állomást elhagynák, a vámtárgy igénybevétele nélkül továbbuttaznak; 14. azok a lovak és teherhordó állatok, melyek katonai célra kirendeltetvén, az átvételi helyre vagy onnan visszaszállittatnak; továbbá a fegyveres erő élelmezése céljából beszerzett marhák, melyekre nézve a hajlóknak katonai hatóság által kiállított igazolványt kell felmutatniok; 15. állategészségügyi szempontból általános vizsgálatra behozott tenyészállatok, valamint állategészségügyi szempontból vagy egyéb közérdekből elrendelt vizsgálatra hatósági intézkedés folytán elővezetett állatok, úgyszintén az állatkiállításra felhajtott állatok; 16. a vámtulajdonos által önként vámmenteseknek elfogadott szállítmányok, ideértve mindazon vámmentességeket is, melyek magánjogi szerződéseken vagy egyezségeken alapulnak. Mindazon szállítmányoknak, melyek a fentebbi pontok szerint vámmentesek, amennyiben azoknak vámmentes jellege különben megállapítható nem volna, megfelelő hivatalos igazolványnyal kell birniok, melylyel a vámmentességi igény beigazoltatik. C) Vámtulajdonosnak a vámszedési jog gyakorolhatásával járó felelőssége, kötelessége és feladata a következő: 1. A vámtulajdonos az 1890. évi I. t.cikkben foglalt határozatok szerint és az ugyanott megállapítottakhoz képest a m. kir. kormánynak 6.050/1923. M. E. sz. rendelete értelmében 600 koronára felemelt büntetések terhe alatt semmi oly dologért, amelyre a vámdíjjegyzékben kötelezettség megállapítva nincs, úgyszintén a fentiekben felsorolt vámmentes áruk és szállitmányok után sem pénzt, sem pénzértéket nem követelhet és nem fogadhat el. 2. Az 1890. évi I. t.-c. értelmében köteles a vámtulajdonos a vámtárgyat állandóan jó karban tartani, szükség esetén újból építeni, ellenkező esetben ellene az idézett törvényes rendelkezések határozatai fognak alkalmaztatni. 3. Minthogy a vámszedési jogot a közforgalom érdekéből engedélyezem, feladatává teszem a vámtulajdonosnak, hogy a vámtárgy fentartása által ezt az érdeket szolgálja; evégből kötelessége lesz: a) a közforgalom akadálytalan gyakorolhatása céljából a vámtárgyat mindig kifogástalan jó és forgalomképes állapotban tartani; b) a közbiztonság szempontjából mindenkor a szükséges intézkedéseket megtenni. 4. A befolyó vámjövedelem másra, mint a vámtárgy fentartására és helyreállítására vagy esetleges újból való építésének költségeire nem fordítható. A vámszedési jog gyakorlásából eredő bevételekről és a vámtárgy építése, kezelése és fentartása címén felmerülő kiadásokról rendszeres számadás vezetendő. A számadás törvényszerű megállapítása és felsőbb hatósági megerősítése után a bevételekről és kiadásokról a vámtulajdonos részéről külön kimutatás készítendő s az az 1890. évi I. t.-c. 102. §-ában megjelölt elsőfokú hatóság által megfelelő hitelesítéssel ellátva a vármegye alispánja utján elém terjesztendő. A kimutatásban a bevételek a hiteles forgalmi adatok feltüntetése mellett díjtételek szerint részletezendők, a kiadások pedig akként, hogy az építés, fentartás és kezelés címén felmerülő költségek külön legyenek feltüntetve. Az 1890. évi I. t.-c. 102. §-ában felsorolt hatóságoknak kötelességévé teszem annak szigorú ellenőrzését, hogy a vámjövedelem nem szolgál-e külön jövedelmi vagy keresetforrásul s amennyiben ilyen körülmény fenforgását észlelnék, kötelességük a vámdíjtételek leszállítása iránt a megfelelő lépéseket megtenni. D) A vámdíjtételek minden kártérítés nélkül leszállithatók, ha a jövedelem az 1890. évi I. t.-c. 85. §-a értelmében több, mint amennyi szükséges. E) A vámtulajdonos közérdekből, különösen hadászati szempontokból szükséges hasonló létesítmények államköltségen való megépítését és forgalombahelyezését kártérítési igény nélkül tűrni tartozik. F) A vámtulajdonos mindazt, amit az 1890. évi I. t.-c. és annak alapján a kereskedelemügyi miniszter rendel, esetleg — amennyiben az idézett törvény más büntetést nem határozna — rendbüntetésnek terhe alatt foganatosítani tartozik. Ez a rendtüntetés esetenként120.000 koronánál nagyobb nem lehet. NEMZETI CASINO TULAJ1 '' Budapest, 1924. 78. szám. Csütörtök, április 3. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Szerkesztőség: Budapest, VII. kerület, Miksa-ucca 8. szám. — Telefon: József 20—21. Kiadóhivatal: Budapest, VII. kerület, Rákóczi-útt 54. szám. — Telefon: József 13—91. Hivatalos hirdetések : az első 10 szóért 2800 K., minden további 10 vagy kevesebb szóért 10O0 K. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány és a Hivatalos Értesítő ára. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Magránhirdetések: 1 hatodhasábos mím sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 1400 K. Ideiglenes előfizetési árak az előfizetési díj utólagos kiegészítésének fenntartásával. Országos Törvénytár és Hatóságoknak havi ................. 12000 K Magánosoknak a ......................30000 4 Egyes szám ára 8 old. terjedelemig 15000 Hivatalos Értesítő nélkül: Egyes szám ára további 8 oldalanként ................................................ 1500 K A Hivatalos Értesítő ára ................1800 t Az »Országos Törvénytárára az előfizetés az egyes füzeteknek, a magy. kir. belügyministerium által megállapított ára alapján történik, utólagos elszámolás mellett. — Az elszámolandó előfizetési összeg 3000 korona. Eftyes számára 1500 korona