Budapesti Közlöny, 1924. április (58. évfolyam, 76-86. szám)

1924-04-03 / 78. szám

HIVATALOS KÉSZ. A magyar királyi földmivelésügyi mi­niszter előterjesztésére Csejpey Kornél, Hibbián János, Gruber Gyula, Furb­ert János, dr. Hoffmann Gyula és Dezsényi Jenő magyar királyi főerdő tanácsosoknak a hazai erdőgazdaság fejlesztése körül szerzett érdemeik elismeréséül a magyar királyi gazdasági főtanácsosi címet ado­mányozom. Kelt Budapesten, 1924. évi március hó 27. napján. Horthy s. k. Szabó István s. k. A nemzetgyűlés elnöke dr. Schüler Endre budapesti lakost nemzetgyűlési fogalmazóvá nevezte ki. A m. kir. belügyminiszter 27.369/1924. VIII. számú rendeletével a m. kir. vallás- és közokta­tásügyi miniszterrel egyetértőleg megengedte, hogy a zalaegerszegi rom. kath. hitközség vezető­sége a Zalaegerszegen létesítendő második róm­ kath. templom felépítéséhez szükséges anyagi eszközök részbeni megszerzése céljából 1924. évi április hó 1. napjától számított félévi időtar­tamon át gyüjtőivekkel Zalaegerszeg területén pénzbeli adományokat gyüjthessen. Hirdetmény. A számolási értékül szolgáló takarékkorona értékviszonya a koronára szóló államjegyhez az 1.411/1924. M. E. sz. minisztériumi rendelet alapján működő bizottság által 1924. évi április hó 5­2. napján következőképen állapíttatott meg: 100 takarékkorona , 111 koronára szóló államjegy. Magyar kir. kereskedelemügyi miniszter 59.826/1. 1924. szám. Engedélyokirat. A közutakról és vámokról szóló 1890. évi I. törvénycikk 81., 86. és 90. §-ai alapján kiállí­tott ezen Engedélyokirat szerint Czelldömölk nagyközség közönsége részére az idefüzött hely­­szinrajzban feltüntetett, az ugyancsak idefüzött műszaki leírásban és vámtárgyki­mutatásban rész­letesen körülírt közutak, utcák és terek építése, fentartása, kezelése és esetleges újból való épí­tése fejében a m. kir. belügyminiszter úrral egyetértőleg az ottani vasúti állomáson fel- és leadott és a vámtárgyak igénybevételével szállí­tott áruk (szállítmányok) után a kövezetvám­­szedési jogot újból engedélyezem és azt, vala­mint annak gyakorolhatását a következő fel­tételekhez kötöm : A) Feljogosítom Czelldömölk nagyközség közön­­ségét arra, hogy az 1890. évi I. t.-c. 93. §-a értelmében a vámszedésnek a jelen Engedély­okirat alapján leendő életbeléptetése napjától az 1925. évi december hó 31-éig bezárólag kövezet­­vámszedési jogot gyakorolhasson. Az alkalmazandó vámdíjjegyzékre nézve az 1924. évi március hó 3-án 102.851/1924. sz. a. valamennyi vármegye és törvényhatósági joggal felruházott város közönségéhez intézett körren­delet határozmányai irányadók. B) Vámmentességek. A szóban forgó vámszedési jog érvényesítésé­nél a vámmentességeket az 1890. évi I. t.-c. 99. §-a alapján következőleg állapítom meg. A vámdíjak fizetése alól mentesek: 1. Az államfőnek, a kir. uralkodóház min­­den tagjának és az utóbbiak udvartartásainak szállítmányai; 2. az államfőhöz, valamint a királyi udvar­hoz és közvetlen kíséretükhöz tartozó szállít­mányok ; 3. az idegen hatalmasságok követeinek, kép­viselőinek szállítmányai; 4. a fegyveres erő szükségleteire, valamint a hadi és honvédelmi célokra szolgáló összes szállítmányok. Ha a szállítmányok katonai minősége külsőleg felismerhető nem lenne, meg­felelő hatósági igazolványnyal kell bírniük; ha azonban a szállítmányok a fegyveres erő tag­jainak házi szükségleteire szolgáló cikkeket tar­talmaznak, ezen cikkek után a díjjegyzékben foglalt vámdíj megfizetendő; 5. az állami javak általában; 6. a m. kir. posta-távirda (távbeszélő) összes szállítmányai; 7. az állami vasutak, állami, törvényhatósági, vasúti állomáshoz vezető, községi­ - közlekedési vagy községi (közdűlő) közutak és azokon levő műtárgyak építésére és fentartására, továbbá az ár­védelem biztosítására, nemkülönben az állami vagy középületek építésére, helyreállítá­sára szükséges anyagok, szállítmányok, még ha a szállítás vállalat útján történik is; 8. a templom, iskola és paplak építésére, helyre­állítására szükséges anyagok, szállitmányok; 9. közveszély (hófúvás, árvíz, tűz stb.) eseté­ben az elöljáróság által az 1886. évi XXII. t.-c. 136. §-a alapján kirendelt kezerő szállít­mányai, tűzvész, árviz vagy háború idején a menekülők szállítmányai; 10. a tűzoltók, mentők szállítmányai, amikor a vész, illetve szerencsétlenség helyére sietnek vagy onnan visszatérnek; 11. a vaspályának saját szükségleteire szol­gáló szállítmányai; 12. emberi hullák és azokat magukban fog­laló koporsók és borítóládák; 13. átviteli szállítmányok, vagyis azok, ame­lyek a címzettek által a vaspályán anélkül, hogy az állomást elhagynák, a vámtárgy igény­­bevétele nélkül továbbuttaznak; 14. azok a lovak és teherhordó állatok, melyek katonai célra kirendeltetvén, az átvételi helyre vagy onnan visszaszállittatnak; továbbá a fegy­veres erő élelmezése céljából beszerzett marhák, melyekre nézve a hajlóknak katonai hatóság által kiállított igazolványt kell felmutatniok; 15. állategészségügyi szempontból általános vizsgálatra behozott tenyészállatok, valamint állategészségügyi szempontból vagy egyéb köz­érdekből elrendelt vizsgálatra hatósági intéz­kedés folytán elővezetett állatok, úgyszintén az állatkiállításra felhajtott állatok; 16. a vámtulajdonos által önként vámmen­teseknek elfogadott szállítmányok, ideértve mind­azon vámmentességeket is, melyek magánjogi szerződéseken vagy egyezségeken alapulnak. Mindazon szállítmányoknak, melyek a fentebbi­ pontok szerint vámmentesek, amennyiben azok­nak vámmentes jellege különben megállapítható nem volna, megfelelő hivatalos igazolványnyal kell birniok, melylyel a vámmentességi igény be­­igazoltatik. C) Vámtulajdonosnak a vámszedési jog gya­korolhat­ásával járó felelőssége, kötelessége és feladata a következő: 1. A vámtulajdonos az 1890. évi I. t.­cikkben foglalt határozatok szerint és az ugyanott meg­állapítottakhoz képest a m. kir. kormánynak 6.050/1923. M. E. sz. rendelete értelmében 600 koronára felemelt büntetések terhe alatt semmi oly dologért, amelyre a vámdíjjegyzékben kötelezettség megállapítva nincs, úgyszintén a fentiekben felsorolt vámmentes áruk és szállit­mányok után sem pénzt, sem pénzértéket nem követelhet és nem fogadhat el. 2. Az 1890. évi I. t.-c. értelmében köteles a vámtulajdonos a vámtárgyat állandóan jó karban tartani, szükség esetén újból építeni, ellenkező esetben ellene az idézett törvényes rendelkezé­sek határozatai fognak alkalmaztatni. 3. Minthogy a vámszedési jogot a közforgalom érdekéből engedélyezem, feladatává teszem a vámtulajdonosnak, hogy a vámtárgy fentartása által ezt az érdeket szolgálja; evégből köteles­sége­ lesz: a) a közforgalom akadálytalan gyakorolhatása céljából a vámtárgyat mindig kifogástalan jó és forgalomképes állapotban tartani; b) a közbiztonság szempontjából mindenkor a szükséges intézkedéseket megtenni. 4. A befolyó vámjövedelem másra, mint a vámtárgy fentartására és helyreállítására vagy esetleges újból való építésének költségeire nem fordítható. A vámszedési jog gyakorlásából eredő be­vételekről és a vámtárgy építése, kezelése és fentartása címén felmerülő kiadásokról rend­szeres számadás vezetendő. A számadás törvényszerű megállapítása és felsőbb hatósági megerősítése után a bevételek­ről és kiadásokról a vámtulajdonos részéről külön kimutatás készítendő s az az 1890. évi I. t.-c. 102. §-ában megjelölt elsőfokú hatóság által megfelelő hitelesítéssel ellátva a vármegye al­ispánja utján elém terjesztendő. A kimutatásban a bevételek a hiteles forgalmi adatok feltüntetése mellett díjtételek szerint részletezendők, a kiadások pedig akként, hogy az építés, fentartás és kezelés címén felmerülő költségek külön legyenek feltüntetve. Az 1890. évi I. t.-c. 102. §-ában felsorolt hatóságoknak kötelességévé teszem annak szigorú ellenőrzését, hogy a vámjövedelem nem szolgál-e külön jövedelmi vagy keresetforrásul s amennyi­ben ilyen körülmény fenforgását észlelnék, köte­lességük a vámdíjtételek leszállítása iránt a megfelelő lépéseket megtenni. D) A vámdíjtételek minden kártérítés nélkül leszállithatók, ha a jövedelem az 1890. évi I. t.-c. 85. §-a értelmében több, mint amennyi szükséges. E) A vámtulajdonos közérdekből, különösen hadászati szempontokból szükséges hasonló létesít­mények államköltségen való megépítését és for­­galombah­elyezését kártérítési igény nélkül tűrni tartozik. F) A vámtulajdonos mindazt, amit az 1890. évi I. t.-c. és annak alapján a kereskedelemügyi miniszter rendel, esetleg — amennyiben az idézett törvény más büntetést nem határozna — rendbüntetésnek terhe alatt foganatosítani tar­tozik. Ez a rendtüntetés esetenként­­120.000 koro­nánál nagyobb nem lehet. NEMZETI CASINO TULAJ1 '' Budapest, 1924. 78. szám. Csütörtök, április 3. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Szerkesztőség: Budapest, VII. kerület, Miksa-ucca 8. szám. — Telefon: József 20—21. Kiadóhivatal: Budapest, VII. kerület, Rákóczi-útt 54. szám. — Telefon: József 13—91. H­ivatalos hirdetések : az első 10 szóért 2800 K., minden további 10 vagy kevesebb szóért 10O0 K. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány és a Hivatalos Értesítő ára. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Magránhirdetések: 1 hatodhasábos mím sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 1400 K. Ideiglenes előfizetési árak az előfizetési díj utólagos kiegészítésének fenntartásával. Országos Törvénytár és Hatóságoknak havi ................. 12000 K Magánosoknak a ......................30000 4 Egyes szám ára 8 old. terjedelemig 1500­0 Hivatalos Értesítő nélkül: Egyes szám ára további 8 oldalan­ként ................................................ 1500 K A Hivatalos Értesítő ára ................1800 t Az »Országos Törvénytárára az előfizetés az egyes füzeteknek, a magy. kir. belügyminis­­terium által megállapított ára alapján történik, utólagos elszámolás mellett. — Az elszámo­­landó előfizetési összeg 3000 korona. Eftyes szám­ára 1500 korona

Next