Budapesti Közlöny, 1924. május (58. évfolyam, 88-111. szám)

1924-05-02 / 88. szám

2 teljen ha él­tük fizetett díjak összege és a hir­detmények hírlapi közzétételéért a közjegy­ző által előlegezett hirdetési díj, valamint három millió koronát meghaladó értékű ha­gyatékoknál az osztálykivonatokért (11)12. VII. t. c. 29. §-a)va IIi. szakaszában megszak­­­bott írásdíj, azt meg nem haladó értékű ha­gyatékoknál az ott meghatározott irásdíj fe­le jár. Ha a tárgyalást a közjegyző székhelyén kívül tartják, a fent említett díjakon felül a 21. és a 23. §-ban megszabott vitelei is is jár. 11a az örökösödési eljárás keresztülvitele egy vagy több előző hagyatéknak leltározását és tárgyalását vagy csak tárgyalását tenné szükségessé, a dijat a közjegyző részére a fentebbi szabályok szerint az általa tárgyalt mindegyik hagyatékért külön kell megálla­pítani. Ha a hagyatéknak a közjegyzői dij alap­jául szolgáló értéke az 1920:XXXIV. t. c. 25. §-a értelmében illetékkiszabás alkalmával magasabban állapíttatnék meg, a közjegyző pótlólag felszámíthatja azt a különbözetét, amely a felszámított és a magasabb érték után járó díj között mutatkozik. Oly örökösödési ügyeknél, amelyeknek tár­gyalása aránylag igen terjedelmes előkészü­letet vagy igen sok időt vesz igénybe avagy különös nehézséggel és felelőséggel jár, a közjegyző indokolt kérelmére a bíróság a hagyaték értékéhez mérten kivételesen a fent meghatározott díjtételeknél mérsékelten magasabb díjat is megállapíthat. Az ily mó­don megállapított dij azonban a felüt megha­tározott tételeket legfeljebb e tételek felének megfelelő összeggel haladhatja meg. 6. §. Az 56.200/1923. I. M. sz. rendelet 30. §-ának harmadik bekezdésében a dij leg­magasabb összegeként meghatározott 100.000 korona helyett 400.000 koronát kell érteni. 7. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Ahol jogszabály az eddigi ren­delkezések valamelyikére hivatkozik, e he­lyett a jelen rendeletnek azt a rendelkezé­sét kell érteni, amely az illető rendelkezés­nek megfelel. A bírói vagy más közhatósági megbízás alapján teljesített közjegyzői eljárások után járó azokat a díjakat, amelyek a jelen ren­delet hatálybalépése előtt még nem állapít­tattak meg és bármily okból ki sem fizet­tettek, a jelen rendelet rendelkezései szerint kell megállapítani. Budapest, 1924. évi április hó 18. napján. Dr. Pesthy Pál s. k., m. kir. igazságügym­­iniszter. A m. kir. vallás-és közoktatásügyi minisz­ter 1924. évi 24.200. számú rendelete a nem állami elemi népiskolai tanítóknak a VII. fizetési osztálylyal egybekötött illetmények élvezetébe előléptetése tárgyában. A m. kir. miniszteriumnak 1923. évi 6020. M. E. sz. rendeletében (megjelent a Buda­pesti Közlöny 1923. évi 182. számában) nyert felhatalmazás alapján, figyelemmel az 1923. évi 6000 M. E. számú rendelet 1. fejezeté­nek 7. pontjában foglaltakra, a m. kir. pénz­ügyminiszterrel egyetértőleg következőké­pen rendelkezem. Azok a nem állami elemi népiskolai taní­tók és tanítónők, akik rendes tanítói minő­ségben a 30. szolgálati évüket már betöltöt- . ték, az összlétszám 10%-a erejéig a Vl­. fi­zetési osztállyal egybekötött illetmények él­vezetébe előléptethetők az alábbi módozatok szerint. I. 1. Az államsegélyes nem állami elemi is­kolai tanítókat a VII. fizetési osztállyal egy­bekötött illetmények élvezetébe az állami költségvetésben (előirányzatban) erre a cél­ra megállapított létszám keretén belül, a vallás- és közoktatásügyi miniszter lépteti elő s az előléptetéssel járó magasabb fize­tésről a helyi javadalom betudásával állam­segéllyel a vallás- és közoktatásügyi minisz­ter gondoskodik. Jelen rémtésül szempontjából az államse­­gélyes tamiolthoz sorozand­ók azok is, akik­nek államsegélye a helyi javadalom felül­vizsgálata alapján az átértékelés eredmé­nyéhez képest szürhehetett meg. 7. Az előléptetés a szolgálati időn kívül a tanító érdemessége alapján történik. Az érdemesség kérdésében a kir. tanfel­ügyelő az iskola ellenőrzése alkalmával szerzett tapasztalatai alapján tesz javaslatot. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a hitfelekezeti tanító előléptetésénél az illeté­kes egyházi főhatóság véleménye alapján jár el. Az érdemesség elbírálásánál a szolgálati magatartás, a tanítói és az iskolán kívüli népművelési működés,­­valamint a társadal­mi tevékenység egyaránt figyelembe veendő. Aki működésének utolsó 10 évében jog­erős fegyelmi ítélettel büntetésben részsült, vagy aki tanítói szolgálatának utolsó 3 évé­ben a szorgalmi idő alatt akár egyfolytában, akár kisebb megszakításokkal 12 hónapot töltött tényleges szolgálat nélkül, nem lép­tethető elő. 3. Az előléptetés a VII. fizetési osztály 3. fokozatával egybekötött illetmények élveze­tére ad igényt akkor is, ha a tanítónak szol­gálati ideje 30 évnél hosszabb. A magasabb fokozatokkal egybekötött illetmények élve­zetébe pedig az előléptetéstől számított tör­vényes várakozási idő elteltével lép elő a tanító. A VII. fizetési osztálynak megfelelő ma­gasabb lakáspénzt államsegélyes tanító ré­szére is — amennyiben a tanerőnek termé­szetbeni lakása nincs — az iskolafenntartó tartozik biztosítani. 4. Az előléptetett tanító a VII. fizetési osztállyal egybekötött illetményekre való igényét megtartja akkor is, ha előléptetése után állomáshelyét megváltoztatja, ameny­­nyiben a pályázat (megbnvás) alkalmával ezt a körülményt írásban bejelentette.. 5. A VII. fizetési osztály 3. fokozatával egybekötött illetmény az előléptetett tan­erők részére a jelen rendelet alapján m­o­st első ízben történő előléptetéseknél 1923. évi október hó 1-től, jövőben pedig az előlépte­tésre vonatkozó rendelet keltét követő h­ó el­ső napjától kezdve szolgáltatandó ki. 6. A most első ízben történő előléptetések eszközölhetése céljából a kir. tanfelügyelő e rendeletnek a Budapesti Közlönyben tör­tént megjelenése után a tankerületében tény­leges szolgálatot teljesítő és 30-ik szolgálati évüket 1923. évi szeptember hó végéig betöl­tött, államsegélyes nem állami tanerők sze­mélyi adatait (név, iskola székhelye, jellege, a tanító beszámítható szolgálati idejének kezdőpontja, esetleges fegyelmi büntetésének oka, mérve és ideje, a szabadságon töltött idő kezdő és végpontja), valamint az érdemes­ségre vonatkozó javaslatát kimutatásba fog­lalva a törvényhatósági közigazgatási bi­zottság útján a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez 15 nap alatt felterjeszti. A kimutatásban a hitfelekezeti elemi isko­lai tanítók egyházi főhatóság szerint külön­­kü­lön csoportosítandók. A kimutatásnak az érdemességre vonatko­zó rovatában fel kell tüntetni, hogy az illető tanítót előléptetésre a kir. tanfelügyelő, il­letve a közig. bizottság első, vagy másod­sorban tartja-e érdemesnek, vagy pedig­­az előléptetésre egyáltalán nem javasolja. 7. A jövőben előforduló üresedések, valamint a létszámemelkedés esetén eszközölhető elő­léptetések iránt teendő javaslat módozatai később fognak szabályoztatok 8. Az előléptetett tanerők részére a vallás­os közoktatásügyi miniszter az előléptetésről névre szóló okmányt ad ki II. 9. Az államsegély igénybevétele nélkül fentartott állásokon működő tanítókat a VII. fizetési osztállyal egybekötött illetmé­nyek élvezetébe előléptetni, oly következ­ménnyel, hogy az előléptetett illetmény és nyugdíj tekintetében a miniszter által elő­léptetett tanítókkal egyenlő elbánás alá es­sék, a tanító érdemessége és a 30-ik szolgá­lati évének betöltése esetén saját anyagi forrásaiból az iskolafenntartó a vallás- és közoktatásügyi miniszter részéről történt tu­domásulvétel mellett jogosult. Az előléptetésnek helye van az ugyanazon iskolafenntartó által akár egy, akár több is­kolánál fenntartott tanítói állások létszá­mának 10%-a erejéig, de­­helye lehet a 10 szá­zalékon felül is a vallás- és közoktatásügyi miniszter hozzájárulása esetén. Az előléptetett tanítók országos száma azonban nem haladhatja meg a nem állam­­segélyes tanítói állások összlétszámának 10 százalékát. 10. A VII. fizetési osztállyal egybekötött magasabb illetményekről az iskolafenntartó nemcsak készpénz, hanem a magasabb illet­ményeknek megfelelő értékű természetben szolgáltatott járandóságok biztosításával is gondoskodhatik. A VII. fizetési osztályba előléptetett taní­tónak a VII. fizetési osztállyal egybekötött illetményei szintén közigazgatásilag bizto­síttatnak. 11. Az előléptetés iránt nem államsegélyes iskolánál is a 2., 6. és 7. pontban foglaltak alkalmazásával a kit. tanfelügyelő tesz az iskolafenntartóhoz javaslatot. Ha az iskolafenntartó a %-os létszámot meghaladóan kíván előléptetést, vagy ha az előléptetendő ellen akár érdemesség, akár valamely kapcsolatos más kérdés tekinteté­ben a kir.. tanfelügyelő kifogást emel, a vo­natkozó iratok kapcsán a vallás- és közok­tatásügyi miniszter hozzájárulását, illetőleg döntését a tanfelügyelő köteles kikérni. 12. Az iskolafenntartó az előléptetett taní­tók nevét, valamint a VII. fizetési osztály­nak megfelelő illetményeket biztosító jóvá­hagyott díjlevelét a kir. tanfelügyelő útján a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez ha­ladék nélkül bemutatni köteles. A vallás- és közoktatásügyi miniszter az előléptetés tudomásul vételéről névre szóló okmányt ad ki az érdekelt tanítóknak. 13. A VII. fizetési osztállyal egybekötött illetmények esedékessége, valamint állomás­helyváltozás esetén az azokra való igény te­kintetében nem államsegélyes tanítóknál is a 3., 4. és 5. pontban foglaltak megfelelően al­kalmazandók az 5. pontra vonatkozólag mégis azzal a módosítással, hogy a nem ál­­lamsegélyes tanítóknál az előléptetésre vo­natkozó miniszteri rendelet keltét a VII. fi­zetési osztálynak megfelelő illetményeket biztosító dijlevél kelte pótolja. Budapest, 1924. évi április hó 15-én. Gróf Klebelslerg Künn s. k. m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter. Budapesti Közlöny 1924 május 2. Hirdetmény. A számolási értékül szolgáló takarékkorona értékviszonya a koronára szóló államjegyhez az 1411/1924 M. E. sz. minisztériumi rendelet alap­ján működő bizottság által 1924. évi április hó 30. napján következőképen állapíttatott meg: 100 takarékkorona , 125 K-ra szóló államjegy. Felelős szerkesztő: BÁRSONY ISTVÁN, Magánhirdetések. A Budapesti áru- és értéktőzsde idei rendes közgyűlé­sét 1924. évi május hó 10. napján (szombaton) délután 4 órakor, az árutőzsde termében tartja meg. A köz­gyűlés tárgyai: 1. A tőzsdetanács jelentése az 1923. év­ről. 2. Tőzsdetagok indítványai. 3. Hatvan tőzsdetaná­csos megválasztása. Budapesten, 1924. évi április hó 29. napján. Ádám s. k. min. tőzsdebiztos, Frey s. k. alelnök, Dr. Engel s. k. főtikár. Az első gyulai kötött és szövött iparárugyár részvény­társaság 1924. évi május hó 10-én délelőtt 10 órakor, Gyulán, saját helyiségében rendkívüli közgyűlést tart. A részvényesek, kik a közgyűlésen részt venni óhaj­tanak, részvényeiket legkésőbb 3 nappal a közgyűlést megelőzőleg tartoznak letétbe helyezni. A magyar gázizzefény részvénytársaság 1924. évi május 10-én déli 12 órakor a társaság üléstermében Budapest, VI., Vilmos Császár­ ut 3. szám alatt, tartja XXVIII.-ik rendes közgyűlését. A részvényesek, kik a közgyűlésen részt venni óhajtanak, részvényeiket legkésőbb 1. évi május 7-én déli 12 óráig tartoznak letétbe helyezni. Az Athenaeum irodalmi és nyomdai részvény társulat nyomása. (Nro«ad»ioa*s»w » wa*»« forAg.)

Next