Budapesti Közlöny, 1924. május (58. évfolyam, 88-111. szám)
1924-05-02 / 88. szám
2 teljen ha éltük fizetett díjak összege és a hirdetmények hírlapi közzétételéért a közjegyző által előlegezett hirdetési díj, valamint három millió koronát meghaladó értékű hagyatékoknál az osztálykivonatokért (11)12. VII. t. c. 29. §-a)va IIi. szakaszában megszakbott írásdíj, azt meg nem haladó értékű hagyatékoknál az ott meghatározott irásdíj fele jár. Ha a tárgyalást a közjegyző székhelyén kívül tartják, a fent említett díjakon felül a 21. és a 23. §-ban megszabott vitelei is is jár. 11a az örökösödési eljárás keresztülvitele egy vagy több előző hagyatéknak leltározását és tárgyalását vagy csak tárgyalását tenné szükségessé, a dijat a közjegyző részére a fentebbi szabályok szerint az általa tárgyalt mindegyik hagyatékért külön kell megállapítani. Ha a hagyatéknak a közjegyzői dij alapjául szolgáló értéke az 1920:XXXIV. t. c. 25. §-a értelmében illetékkiszabás alkalmával magasabban állapíttatnék meg, a közjegyző pótlólag felszámíthatja azt a különbözetét, amely a felszámított és a magasabb érték után járó díj között mutatkozik. Oly örökösödési ügyeknél, amelyeknek tárgyalása aránylag igen terjedelmes előkészületet vagy igen sok időt vesz igénybe avagy különös nehézséggel és felelőséggel jár, a közjegyző indokolt kérelmére a bíróság a hagyaték értékéhez mérten kivételesen a fent meghatározott díjtételeknél mérsékelten magasabb díjat is megállapíthat. Az ily módon megállapított dij azonban a felüt meghatározott tételeket legfeljebb e tételek felének megfelelő összeggel haladhatja meg. 6. §. Az 56.200/1923. I. M. sz. rendelet 30. §-ának harmadik bekezdésében a dij legmagasabb összegeként meghatározott 100.000 korona helyett 400.000 koronát kell érteni. 7. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Ahol jogszabály az eddigi rendelkezések valamelyikére hivatkozik, e helyett a jelen rendeletnek azt a rendelkezését kell érteni, amely az illető rendelkezésnek megfelel. A bírói vagy más közhatósági megbízás alapján teljesített közjegyzői eljárások után járó azokat a díjakat, amelyek a jelen rendelet hatálybalépése előtt még nem állapíttattak meg és bármily okból ki sem fizettettek, a jelen rendelet rendelkezései szerint kell megállapítani. Budapest, 1924. évi április hó 18. napján. Dr. Pesthy Pál s. k., m. kir. igazságügyminiszter. A m. kir. vallás-és közoktatásügyi miniszter 1924. évi 24.200. számú rendelete a nem állami elemi népiskolai tanítóknak a VII. fizetési osztálylyal egybekötött illetmények élvezetébe előléptetése tárgyában. A m. kir. miniszteriumnak 1923. évi 6020. M. E. sz. rendeletében (megjelent a Budapesti Közlöny 1923. évi 182. számában) nyert felhatalmazás alapján, figyelemmel az 1923. évi 6000 M. E. számú rendelet 1. fejezetének 7. pontjában foglaltakra, a m. kir. pénzügyminiszterrel egyetértőleg következőképen rendelkezem. Azok a nem állami elemi népiskolai tanítók és tanítónők, akik rendes tanítói minőségben a 30. szolgálati évüket már betöltöt- . ték, az összlétszám 10%-a erejéig a Vl. fizetési osztállyal egybekötött illetmények élvezetébe előléptethetők az alábbi módozatok szerint. I. 1. Az államsegélyes nem állami elemi iskolai tanítókat a VII. fizetési osztállyal egybekötött illetmények élvezetébe az állami költségvetésben (előirányzatban) erre a célra megállapított létszám keretén belül, a vallás- és közoktatásügyi miniszter lépteti elő s az előléptetéssel járó magasabb fizetésről a helyi javadalom betudásával államsegéllyel a vallás- és közoktatásügyi miniszter gondoskodik. Jelen rémtésül szempontjából az államsegélyes tamiolthoz sorozandók azok is, akiknek államsegélye a helyi javadalom felülvizsgálata alapján az átértékelés eredményéhez képest szürhehetett meg. 7. Az előléptetés a szolgálati időn kívül a tanító érdemessége alapján történik. Az érdemesség kérdésében a kir. tanfelügyelő az iskola ellenőrzése alkalmával szerzett tapasztalatai alapján tesz javaslatot. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a hitfelekezeti tanító előléptetésénél az illetékes egyházi főhatóság véleménye alapján jár el. Az érdemesség elbírálásánál a szolgálati magatartás, a tanítói és az iskolán kívüli népművelési működés,valamint a társadalmi tevékenység egyaránt figyelembe veendő. Aki működésének utolsó 10 évében jogerős fegyelmi ítélettel büntetésben részsült, vagy aki tanítói szolgálatának utolsó 3 évében a szorgalmi idő alatt akár egyfolytában, akár kisebb megszakításokkal 12 hónapot töltött tényleges szolgálat nélkül, nem léptethető elő. 3. Az előléptetés a VII. fizetési osztály 3. fokozatával egybekötött illetmények élvezetére ad igényt akkor is, ha a tanítónak szolgálati ideje 30 évnél hosszabb. A magasabb fokozatokkal egybekötött illetmények élvezetébe pedig az előléptetéstől számított törvényes várakozási idő elteltével lép elő a tanító. A VII. fizetési osztálynak megfelelő magasabb lakáspénzt államsegélyes tanító részére is — amennyiben a tanerőnek természetbeni lakása nincs — az iskolafenntartó tartozik biztosítani. 4. Az előléptetett tanító a VII. fizetési osztállyal egybekötött illetményekre való igényét megtartja akkor is, ha előléptetése után állomáshelyét megváltoztatja, amenynyiben a pályázat (megbnvás) alkalmával ezt a körülményt írásban bejelentette.. 5. A VII. fizetési osztály 3. fokozatával egybekötött illetmény az előléptetett tanerők részére a jelen rendelet alapján most első ízben történő előléptetéseknél 1923. évi október hó 1-től, jövőben pedig az előléptetésre vonatkozó rendelet keltét követő hó első napjától kezdve szolgáltatandó ki. 6. A most első ízben történő előléptetések eszközölhetése céljából a kir. tanfelügyelő e rendeletnek a Budapesti Közlönyben történt megjelenése után a tankerületében tényleges szolgálatot teljesítő és 30-ik szolgálati évüket 1923. évi szeptember hó végéig betöltött, államsegélyes nem állami tanerők személyi adatait (név, iskola székhelye, jellege, a tanító beszámítható szolgálati idejének kezdőpontja, esetleges fegyelmi büntetésének oka, mérve és ideje, a szabadságon töltött idő kezdő és végpontja), valamint az érdemességre vonatkozó javaslatát kimutatásba foglalva a törvényhatósági közigazgatási bizottság útján a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez 15 nap alatt felterjeszti. A kimutatásban a hitfelekezeti elemi iskolai tanítók egyházi főhatóság szerint különkülön csoportosítandók. A kimutatásnak az érdemességre vonatkozó rovatában fel kell tüntetni, hogy az illető tanítót előléptetésre a kir. tanfelügyelő, illetve a közig. bizottság első, vagy másodsorban tartja-e érdemesnek, vagy pedigaz előléptetésre egyáltalán nem javasolja. 7. A jövőben előforduló üresedések, valamint a létszámemelkedés esetén eszközölhető előléptetések iránt teendő javaslat módozatai később fognak szabályoztatok 8. Az előléptetett tanerők részére a vallásos közoktatásügyi miniszter az előléptetésről névre szóló okmányt ad ki II. 9. Az államsegély igénybevétele nélkül fentartott állásokon működő tanítókat a VII. fizetési osztállyal egybekötött illetmények élvezetébe előléptetni, oly következménnyel, hogy az előléptetett illetmény és nyugdíj tekintetében a miniszter által előléptetett tanítókkal egyenlő elbánás alá essék, a tanító érdemessége és a 30-ik szolgálati évének betöltése esetén saját anyagi forrásaiból az iskolafenntartó a vallás- és közoktatásügyi miniszter részéről történt tudomásulvétel mellett jogosult. Az előléptetésnek helye van az ugyanazon iskolafenntartó által akár egy, akár több iskolánál fenntartott tanítói állások létszámának 10%-a erejéig, dehelye lehet a 10 százalékon felül is a vallás- és közoktatásügyi miniszter hozzájárulása esetén. Az előléptetett tanítók országos száma azonban nem haladhatja meg a nem államsegélyes tanítói állások összlétszámának 10 százalékát. 10. A VII. fizetési osztállyal egybekötött magasabb illetményekről az iskolafenntartó nemcsak készpénz, hanem a magasabb illetményeknek megfelelő értékű természetben szolgáltatott járandóságok biztosításával is gondoskodhatik. A VII. fizetési osztályba előléptetett tanítónak a VII. fizetési osztállyal egybekötött illetményei szintén közigazgatásilag biztosíttatnak. 11. Az előléptetés iránt nem államsegélyes iskolánál is a 2., 6. és 7. pontban foglaltak alkalmazásával a kit. tanfelügyelő tesz az iskolafenntartóhoz javaslatot. Ha az iskolafenntartó a %-os létszámot meghaladóan kíván előléptetést, vagy ha az előléptetendő ellen akár érdemesség, akár valamely kapcsolatos más kérdés tekintetében a kir.. tanfelügyelő kifogást emel, a vonatkozó iratok kapcsán a vallás- és közoktatásügyi miniszter hozzájárulását, illetőleg döntését a tanfelügyelő köteles kikérni. 12. Az iskolafenntartó az előléptetett tanítók nevét, valamint a VII. fizetési osztálynak megfelelő illetményeket biztosító jóváhagyott díjlevelét a kir. tanfelügyelő útján a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez haladék nélkül bemutatni köteles. A vallás- és közoktatásügyi miniszter az előléptetés tudomásul vételéről névre szóló okmányt ad ki az érdekelt tanítóknak. 13. A VII. fizetési osztállyal egybekötött illetmények esedékessége, valamint állomáshelyváltozás esetén az azokra való igény tekintetében nem államsegélyes tanítóknál is a 3., 4. és 5. pontban foglaltak megfelelően alkalmazandók az 5. pontra vonatkozólag mégis azzal a módosítással, hogy a nem államsegélyes tanítóknál az előléptetésre vonatkozó miniszteri rendelet keltét a VII. fizetési osztálynak megfelelő illetményeket biztosító dijlevél kelte pótolja. Budapest, 1924. évi április hó 15-én. Gróf Klebelslerg Künn s. k. m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter. Budapesti Közlöny 1924 május 2. Hirdetmény. A számolási értékül szolgáló takarékkorona értékviszonya a koronára szóló államjegyhez az 1411/1924 M. E. sz. minisztériumi rendelet alapján működő bizottság által 1924. évi április hó 30. napján következőképen állapíttatott meg: 100 takarékkorona , 125 K-ra szóló államjegy. Felelős szerkesztő: BÁRSONY ISTVÁN, Magánhirdetések. A Budapesti áru- és értéktőzsde idei rendes közgyűlését 1924. évi május hó 10. napján (szombaton) délután 4 órakor, az árutőzsde termében tartja meg. A közgyűlés tárgyai: 1. A tőzsdetanács jelentése az 1923. évről. 2. Tőzsdetagok indítványai. 3. Hatvan tőzsdetanácsos megválasztása. Budapesten, 1924. évi április hó 29. napján. Ádám s. k. min. tőzsdebiztos, Frey s. k. alelnök, Dr. Engel s. k. főtikár. Az első gyulai kötött és szövött iparárugyár részvénytársaság 1924. évi május hó 10-én délelőtt 10 órakor, Gyulán, saját helyiségében rendkívüli közgyűlést tart. A részvényesek, kik a közgyűlésen részt venni óhajtanak, részvényeiket legkésőbb 3 nappal a közgyűlést megelőzőleg tartoznak letétbe helyezni. A magyar gázizzefény részvénytársaság 1924. évi május 10-én déli 12 órakor a társaság üléstermében Budapest, VI., Vilmos Császár ut 3. szám alatt, tartja XXVIII.-ik rendes közgyűlését. A részvényesek, kik a közgyűlésen részt venni óhajtanak, részvényeiket legkésőbb 1. évi május 7-én déli 12 óráig tartoznak letétbe helyezni. Az Athenaeum irodalmi és nyomdai részvény társulat nyomása. (Nro«ad»ioa*s»w » wa*»« forAg.)