Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője, 1924. május (58. évfolyam, 90-111. szám)

1924-05-06 / 90. szám értesítője

­ A Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője 1924 május 6.. isit, hordó és egyéb ingóságok a legtöbbet igére­­lnek készpénzfizetés ellenében, esetleg becsértéken alul is eladatnak. Kelt Budapesten, 1924. évi április hó 18. napján. Szabó Gábor, kir. kir. végrehajtó. 4993 Árverés: 61/1924. vh. szám. Közhírré teszem, hogy ifjú Katona Elek javára lefoglalt és 2000000 koronára becsült tehenet Nyírbogát községben, alperes lakásán 1924. évi május hó 10. napján délelőtt 9 órakor el­árverezem. Az árverést az esetleges felülfoglaltatók javára is elrendelem. Nyírbátor, 1924 évi április hó 12-én. Szilvágyi János, kir. bírósági végrehajtó, 4606 Árverés. Az igazgatóság értesíti a t. közönséget, hogy a m. kir. zálogházak intézeteiben, illetőleg a m. kir. zálogházak közvetítőinél elzálogosított és 1924. évi március hó 31. napjáig lejárt, de ki nem váltott, illetőleg nem rendezett zálogtárgyak, továbbá az Állami Árverési Csarnokhoz eladásra beadott, de vevőre nem talált és az Árverési Csarnokból 30 nap alatt el nem szállított különféle tárgyak 1924. évi május hó 1. napjától kezdődőleg nyilvános árverésen el fognak adatni. Miről úgy az érdekelt elzálogosítókat, valamint az elárvereztetőket azzal értesítjük, hogy jogukban áll tárgyaikat sz árverést megelőző napig kiváltani vagy a kölcsönt meghosszabbítani. Az árverések folyama alatt azonban sem kiváltani, sem meghosszabbítani nem lehet, de meg van engedve, hogy az elzálogosító felek zálogtárgyaikat az árveré­seken a zálog-, illetőleg letétjegyeik felmutatása, a kölcsöntőke, a kölcsöndíj és az árverési járulék lefize­tése ellenében magukhoz válthassák. Az árverések hétköznap délelőtt 8—12 óráig és délután 3—6 óráig tartatnak. Az igazgatóság. *860 Csődhirdetmények. Csőd. Cs. 2167/1924. szám. A nyíregyházai kir. tör­vényszék mint csődbíróság közhírré teszi, hogy a 4070/1915. M. E. számú kormányrendelet 57. §•» alapján Bacsa József ellen (lakik Nagyhalászon, Szabolcs­ megye­, ennek bárhol található ingó vagyonára és a magyar állam területén levő ingatlan javaira a csődöt a mai napon hivatalból megnyitotta. Csődbiztosul dr. Görömbey Gusztáv kir. törvény­­széki bírót, tömeggondnokul dr. Erőss János nyíregy­házai ügyvédet, helyetteséül dr. Stessel Szilárd nyír­egyházai ügyvédet nevezte ki. A követelések bejelentésére határidőül bezárólag 1924. évi május hó 27. napját, a felszámolási tár­gyalásra 1924. évi junius hó 3. napjának délelőtti 9 óráját, a csődválasztmány megválasztására pedig 1924. évi június hó 4. napjának délelőtti 9 óráját tűzte ki a csődbiztos hivatalos helyiségébe (91. aj­tószám). Felhívja mindazokat, akik az általános csődtömeg ellen mint hitelezők igényt támasztanak, hogy igényei­ket a felszámolási tárgyalásnál megállapítás és osztá­lyozás végett a csődtörvényben megjelölt joghátrányok terhével a csődtömeg ellen a fent említett határidő alatt a kir. törvényszéknél az 1881. évi XVII. t.-c. 126—129. §-aiban foglalt szabályok szerint az esetben is jelentsék be, ha igényeik tekintetében külön per volna folyamatban. Felhívja a zálog- és megtartási joggal bíró hitelező­ket, hogy az általuk szerzett jogot a tömeggondnoknak jelentsék be és az általuk lírt dolgokat a tömeggond­­nok felhívására megbecslés végett mutassák fel. Figyelmezteti mindazokat, akiket elkülönítési, vissza­­követelési vagy külön kielégítési jog illet, hogy amyeny­­hyiben jogaikat nem érvényesítik, ezek a csődtömeg értékesítését és felosztását gátolni nem fogják. Végül a csődhitelezőket felhívja, hogy a csődválaszt­­m­ánynak megválasztására kitűzött határnapon hitelezői minőségüket igazoló okiratokkal ellátva jelenjenek meg­ Nyiregyháza, 1924. évi április hó 14. napján. A nyír­egyházai kir. törvényszék mint csődbíróság. 4690 Csődmesszentetis. Cs. 2730/29. 1915. szám. A pécsi kir. törvényszék mint csődbíróság közhírré teszi, hogy Spitzer Izsó ellen az 1914. évi április hó 20. napján P. 9447/1914. szám alatt nyitott csődöt az 1881. évi XVII. t.­e. 198.­­-a értelmében csődvagyon felosztása következtében az 1919. évi március hó 14. napján 95. szám alatt hozott végzésével megszüntette. Pécs, 1923. évi április hó 23. napján. A pécsi kir. törvény­szék mint csődbíróság. 4868 Csőd. 12. Cs. 31625/23. 1922. szám. Dr. Nagy István kir. törvényszéki bird mint csődbiztos közhirró teszi, hogy a budapesti kir. törvényszéknél vb. Dnse és Bogen közadós ellen folyamatban lévő csődü­gyben a tömeggondnok által bemutatott és a csődválasztmány által megvizsgált felosztási tervet jóváhagyta. A hitelezők a felosztási tervet a kir. törvényszék hivatalos helyiségében (V., Alkotmány­ utca 14. szám III. em. 46. ajtó) vagy dr. Virágh Gyula budapesti ügyvédnél mint tömeggondnoknál megtekinthetik és a felosztási terv ellen észrevételeiket e hirdetmény közzétételétől számított 15 nap alatt a csődbiztosnál írásban beadhatják. A netalán beadandó észrevételek tárgyalására 1­924. évi május hó 10. napjának déli 12 órája van kitűzve a kir. törvényszéknek fent megjelölt hivatalos helyi­ségébe. Budapest, 1924. évi április hó 10. napján. Dr. Nagy István, kir. törvényszéki bíró mint csődbiztos. 5055 Csődönkivüli kényszeregyességek. Csődönkivüli kényszeregyesség. Ke. 2224/1924. szám. A debreczeni kir. törvényszék közbíró teszi, hogy a Slattmann Sámuel debreczeni bel.­kereskedő kérel­mére megindított csődönkivüli kényszeregyességi el­járást az egyességi ajánlat el nem fogadása miatt a mai napon fenti szám alatt kelt végzésével megszün­tette. Debreczen, 1924. évi április hó 24-én. "A debre­­tzeni kir. törvényszék, if Csődönkivüli kényszeregyesség. Ke. 872/1924. szám­. A nagykanizsai kir. törvényszék közhírré teszi, hogy­­W'’eber Mór és társai nagykanizsai bej. betéti társa­ság (egyedüli beltagja Weber Mór nagykanizsai la­kos) kérelmére a csődönkivüli kényszeregyességi el­járást megindította. Vagyonfelügyelőül dr. Beck Dezső nagykanizsai ügyvédet rendelte ki. .. A hitelezőket, felhívja, hogy követeléseiket az 1924. évi május hó 13. napjáig bezárólag a­ 40701915. M. E. számú rendelet. 28. t­ájnakn meghatározott, módon (írás­­ban, a követelés összegének és jogcímének megjelö­lésével, esetleges váltó fedezet, zálogjog vagy egyéb biztosíték felem­elésével) s a 43. §-ban meghatározott jogkövetkezmények terhe mellett (szavazati jog el­vesztése) jelentsék be és a tárgyaláshoz váltóikat vagy követeléseikről szóló egyéb eredeti, okirataikat hozzák magukat. Ügyvédi képviselet, nem kötelező. Az egyességi tárgyalás határnapjául 1924. évi má­jus hó 17. napjának délelőtti pont 9 óráját Podolay Jusztin kir. törvényszéki bíró hivatalos helységébe (emelet 19. ajtó) tűzte ki. Az eljárás megindításának joghatálya a mai napon áll be. Nagykanizsa. 1924. évi .április hó 16-án. A nagykanizsai kir. törvényszék. 1803 Gondnokságok. Gondnokság. P. 1048/11.1923. szám. A szekszárdi kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Holczer Lajosné szül. Engel Sarolta görbei lakost az 1924. évi március hó 15. napján jogerőre emelkedett P. 1048/8. 1923. számú ítéletével az 1877. évi XX. t.-c. 28. §-ának a) pontja alapján gondnokság alá helyezte. Szekszárd, 1924. évi március hó 31-én. A szekszárdi kir. törvényszék. *735 Gondnokság. P. 10138/3. 1924. szám. A szekszárdi Mr. törvényszék bajai kirendeltsége közhírré teszi, hogy Szili István jánoshalmai illetőségű és lakost a P. 10138/2. 1924. számú jogerős ítélettel elmebeteg­ség okából az 1877. évi XX. t.-c. 28. §-ának a) pontja alapján gondnokság alá helyezte. Baja, 1924. évi ápri­lis hó 7. napján. A szekszárdi kir. törvényszék bajai kirendeltsége. 1749 Gondnokság. P. 10576/33. 1934. szám. A szekszárdi kir.itörvényszék bajai kirendeltsége közhírré teszi, hogy Szlavikovits Imre bátmonostori illetőségű és lakos a szegedi kir. ítélőtábla 1923. P. I. 612/81 számú jog­erős ítéletével elmebetegség — elmegyengeség — okából az 1877. évi XX­­.-c. 28. §-ának b) és c) pontja alapján gondnokság alá helyeztetett. Baja, 1924. évi április hó 3. napján. A szekszárdi kir. törvényszék bajai kirendeltsége, p .704 Gondnokság megbüntetés. P. 6199/3. 1923. szám. A kaposvári kir. törvényszék közhírré teszi, hogy ifj. Pintér József (nős Filák Annával) kaposvári lakos, gondnokság alá helyezését az 1924. évi február hó 29. napján jogerőre emelkedett P. 6199/2. 1923. számú ítélettel megszüntette. Kaposvár, 1924. évi március hó 6. napján. A kaposvári kir. törvényszék. 4400 Gondnokság. P. 2745/16. 1922. szám. Az egri kir. törvényszék közhirré teszi, hogy Vizes József volt saru­di, jelenleg Amerikában ismeretlen helyen tartóz­kodó földmivost az 1924. évi január hó 7. napján jog­erőre emelkedett P. 2745/14. 1922. számú ítéletével az 1877. évi XX­­.-p. 28. íj-inak c) pontja alapján gond­nokság alá helyezte. Eger, 1924. évi április hó 1-én. Az egri kir. törvényszék. 4440 Gondnokság. P. 5138/10. 1923. szám. A kaposvári kir. törvényszék közhirré teszi, hogy id. Szabó István balatonendrédi lakost az 1924. évi március hó 20. nap­ján jogerőre emelkedett P. 5138/9. 1923. számú ítélet­tel az 1877. évi XX. t.-c. 28. §-ának b) pontja alapján gondnokság alá helyezte. Kaposvár, 1924. évi március hó 22. napján. A kaposvári kir. törvényszék. 4244 Holtnaknyilvánitások. Holtnaknyilvánitás. Pk. XVII. 177294/2. 1924. szám. A budapesti központi kir. járásbíróság közhírré teszi, hogy Csebovita Bajcsáé részéről előterjesztett kérelem folytán a holt­n­ak n­y­il­vá­n­it­ást a 28000/1919. I.­­M. sz. rendelet 7. §-a alapján az eljárást meginditotta­ Az eltűnt neve Löhovits Lajos, vallása izr., születési helye Budapest, születési ideje :1889 március 15., szü­leinek neve Lebovits Jakab és Wagner Johanna, lak­nak VII., Nefelejts­ u. 21. sz., házastársának neve Braun Ilona, lakik Budapest, VII., István-ut 14. II. 23., gyermektelen, az eltűnt foglalkozása betűszedő, utolsó lakhelye Budapest, VII., István-ut 14. II. 23., vagyontalan, bevonulásának időpontja 1914 Julius 27., az a csapattest, amelyhez az ismert adatok szerint eredetileg beosztották, g cs. és kir. 32. gyalogezred, katonai rendfokozata, gyalogos, utolsó tábori posta­száma ismeretlen, az a hadiesemény, amely közben hősi halált halt, orosz hadifogságban állítólag a for­radalom alkalmával a forradalom áldozata­­lett. A honvédelmi minisztérium értesítése szerint a nyilván­tartásban adat nincsen. A bíróság felhív mindenkit, hogy az esetben, ha­­az eltűnt­ é­letben­­ét­éről, tartózkodási helyéről, halá­lának vagy az eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnak nyilvánítás szempontjából fontos egyéb kö­rülményekről, így különösen, ha arról volna tudo­mása, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett időn­­ár még életben volt, ezt a budapesti központi kir. járásbíróságnál 1924. évi június hó 4. napjáig je­lentse be. Ha az előbb megjelölt időpontig be­jelentés nem érkezik, a bíróság az­ egyébként kiderített tények alapján fog a holt­aknyálvtartás kérdésében hatá­rozni. Budapest, 1924. évi március hó 24-én. A buda­pesti központi kir. járásbíróság. 1273 442/1924. sz. Varga Eduard tolnaszecsődi, asztalos,­­aki­ 1885-ben született, Varga Katalin fia, Demján Jípá b­ánna férje, a 18. honvéd gyalogezredből orosz fog­­­ságba esve 1917-ben hősi halált halt. Körmendi kir.­ járásbíróság. 4113 Holtnak nyilvánitás. Pk. 44232. 1924. szám. A kör­mendi kir. járásbíróság Varga Eduardné budapesti lakos részéről a 28000/1919. I. M. számú rendelet alap­ján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Varga Eduard volt molnaszecsődi lakos holtnaknyil­­aitása iránt az eljárást megindította és az eltűnt ré­szére ügygondnokul dr. Gyurányi Ferenc ügyvéd­ körmendi lakost rendelte ki. Az eltűnt neve Varga Eduard, születési helye "Mol­naszecsőd, születési ideje 1885 juniu­s­­10., szülei­nek neve Varga Katalin, lakik Molnaszecsődön, há­zastársának neve Demján Julianna,, lakik Budapes­ten, VII., Egri­ u. 8., gyermektelen,­­az eltűnt (foglal­kozása asztalosmester, utolsó lakhelye Malpaszecsőd, vagyontalan, bevonulásának időpontja 1914 .augusz­tus hava, az a csapattest, amelyhez az­ ismert adatok szerint eredetileg beosztották, a volt m­. kir. 18. hon­véd gyalogezred, az a csapattest, amelynél utoljára teljesített szolgálatot, ugyanaz, katonai rendfokozata közlegény, utolsó tábori postaszáma 77, az a hadi­esemény, amely közben nyomaveszett, ismeretlen, állítólag 1916 július havában orosz fogságba esett ahol 1917-ben meghalt. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményei­ről, vagy a holtnak nyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a felü­ jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíró ágnál tör­tént kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíró­ságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt idő­pontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyéb­ként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvá­­nítás kérdésében határozni. Körmend, 1924. évi már­,­ci­us hó 22-én. A körmendi kir. járásbíróság. 4143 Holtnaknyilvánitás. Pk. 220/1924. szám. A balaton­füredi kir. járásbíróság Szabó Gáborné, szül. Ódo­r Eszter nagypécselyi lakos részéről a 28000/1919. I. M. és 30000 1922. I. M. számú rendeletek alapján előter­jesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Szabó Gábor nagypécselyi volt lakos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást megindította és az eltűnt részére; ügygondnokul dr. Magyary Ferenc ügyvéd balaton­füredi lakost rendelte ki. Az eltűnt neve Szabó Gábor, születési, helye Vá­szoly, születési ideje 1885 december 13., szüleinek neve Szabó Lídia, lakik Vászolyon, házastársának neve Ódor Eszter, lakik Vászolyon, gyermektelen, az el­tűnt foglalkozása földmives, utolsó lakhelye Nagy­­pécsely, ingó vagyona, van, bevonulásn­ak időpontja 1915 tavasza, az­ a csapattest, amelyhez az ismert adatok szerint eredetileg beosztották, a volt cs. és kir. 48. gyalogezred Nagykanizsa, az a csapattest, amely­nél utoljára teljesített szolgálatot, ugyanazon ezred 16. százada 3. szakasza, katonai rendfokozata gyalo­­gos-közvítéz utolsó tábori postaszáma ismeretlen, az a hadiesemény, amely közben nyomaveszett : orosz hadifogságba esett, eltűnésére vonatkozó egyéb ada­tok­­ Szkobeled internátusi­ helyéről 1917. évi október havában irt utoljára, azóta életbenlétéről semmi hír nincsen. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményei­ről, vagy a holtnak nyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál tör­tént kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíró­ságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt idő­pontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyéb­ként kiderített tények alapján fog a b­oltnak nyilvá­­nítás kérdésében határozni. Balatonfüred, 1924. évi március hó 5-én.­ A bala­tonfüredi kir. járásbíróság. 4258 Holtnak nyilvánitás. Pk. 8611924. szám. A monori kir. járásbíróság Matyovszky Pálné részéről a 28000. 1919. I. M. számú rendelet alapján előterjesztett ké­relem folytán az állitólag eltűnt Matyovszky Pál volt irsai lakos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást meginditotta és az eltűnt részére ügygondnokul dr. Adler Sándor ügyvéd monori lakost rendelte ki. Az eltűnt neve Matyovszky Pál, születési helye Irsa, születési ideje 1885 augusztus 6., szüleinek neve Matyovszky Pál és néhai Turcsek Erzsébet,­­előbbi la­kik Irsán, házastársának neve Matyovszky Katalin, lakik Irsán, gyermekeinek neve Károly, Mária és Erzsébet, laknak Irsán, ingó vagyona nincsen, ingat­lan­­vagyona van Irsa községben, bevonulásának időpontja 1914 julius­­27., az a csapattest, am­elyhez az ismert adatok szerint eredetileg beosztották, a 332. gyalogezred, az a csapattest, amelynél utoljára tel­jesített szolgálatot, ugyanaz, katonai rendfokozatú közlegény, az a hadiesemény, amely közben nyoma­veszett, bevonulása után eltűnt, azóta magáról életjelt nem adott. • A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének külü­­ményei­­ről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a­­bíróságnál tör­tént kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíró­ságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt idő­pontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyéb­ként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvá­­nitás kérdésében határozni. Honor, 1924. évi március hó 18-án. A monori kir. járásbíróság. 4272 Holtnaknyilvánitás. Pb. 1059/1923. szám. A kun­­szentmiklósi Mr. Járásbiróság Pál Gáborné­ részéről

Next