Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője, 1924. június (58. évfolyam, 112-134. szám)
1924-06-01 / 112. szám értesítője
A Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője 1924 junius 11 ------------- .«* * or. 1881. évi XVIL-t.-c. 248. §-a napján a csődöt a mai napon megnyitotta. Csődbiztosul dr. Toldy Zoltán kir. törvényszéki bírót, -.tömeggondnokul dr. Dávid Jenő budapesti ügyvédet, ■ helyetteséül dr. Sclavechla Kálmán ügyvédet nevezte ki. A követelések bejelentésére határidőül bezárólag 1924. évi augusztus hó 18. napját; a felszámolási tárgyalásra 1924. évi szeptember hó 17. napjának délelőtti óráját; a csődválasztmány megválasztására pedig 1924. évi szeptember hó 20. napjának délelőtt 9 óráját tűzte ki a csődbiztos hivatalos helyiségébe (Budapest, V. ker., Alkotmány utca 14. házszám III. emelet 49. ajtószám). Felhívja mindazokat, akik az általános csődtömeg ellen mint hitelezők igényt támasztanak, hogy igényeiket a felszámolási tárgyalásnál megállapítás és osztályozás végett a csődtörvényben megjelölt joghátrányok terhével a csődtömeg ellen a fentemlitett határidőalatt a kir. törvényszéknél az 1881. évi XVII. i.e. 126—129. §-aiban foglalt szabályok szerint az esetben is jelentsék be, ha igényeik tekintetében külön per volna folyamatban. Felhívja a zálog-és megtartási joggal bíró hitelezőket, hogy az általuk szerzett jogot a tömeggondnoknak jelentsék be és az általuk leírt dolgokat a tömeggondnok felhívására megbecslés végett mutassák fel. Figyelmezteti mindazokat, akiket elkülönítési, viszszakövetelési vagy külön kielégítési jog illet, hogy amennyiben jogaikat, nem érvényesítik, ezek a csődtömeg értékesítését és felosztását gátolni nem fogják. Végül a csődhitelezőket felhívja, hogy a csődválasztmánynak megválasztására kitűzött határnapon hitelezői minőségüket igazoló okirattal ellátva jelenjenek meg. Budapest, 1924. évi május 23-án. A budapesti kir. törvényszék mint csődbíróság. 8319 3—3 Csőd. 12. Cs. 36499/1924. szám. A budapesti khr. törvényszék mint csődbíróság közhírré teszi, hogy Weisz Emil ezidőszerint ismeretlen helyen tartózkodó volt budapesti (V., Nádor-utca 34. sz.) lakos mint aWeisz Emil és Fiai budapesti (V., Nádor-utca 34. sz.) közkereseti társaság bankbizományi és ipari üzletel, cég tulajdonosa ellen, ennek bárhol található ingó vagyonára és a magyar állam területén levő ingatlan ’ javaira az 1881: XVII. t.-c. 248. §-a alapján a csődöt a mai napon megnyitotta. Csődbiztosul dr. Orbán József törvényszéki bírót, tömeggondnokul dr.Szabó Sándor, ügyvédet (Vill., Körök Szilárd utca 12.) helyetteséül dr. Istvánffy László ügyvédet nevezte ki. A követelések bejelentésére határidőül bezárólag 1924. évi június hó 30. napját, a felszámolási tárgyalásra 1924. évi július hó 15. napjának délelőtti 10 óráját, a csődválasztmány megválasztására pedig 1924. évi július hó 17. napjának délelőtti 10 óráját tűzte ki a csődbiztos hivatalos helyiségébe (Budapest, V., Alkotmány utca 14. házszám III. emelet 52. ajtószám.1. • Felhívja mindazokat, akik az általános csődtömeg ‘■'felen hint hitelezők igényt támasztanak, hogy igényeiket a felszámolási tárgyalásnál megállapítás és osztályozás végett a csődtörvényben megjelölt joghátrányok • terhével a csődtömeg ellen a fent említett határidő ■ alatt a kir. törvényszéknél az 1881. évi XVII. t.-c. 126—129. §-aiban foglalt szabályok szerint az esetben is jelentsék be, ha igényeik tekintetében külön per volna folyamatban. Felhívja a zálog- és megtartási joggal bíró hitelezőket, hogy az általuk szerzett jogot a tömeggondnoknak jelentsék be és az általuk leírt dolgokat a tömeggondnok felhívására megbecslés végett mutassák fel. Figyelmezteti mindazokat, akiket elkülönítési, visszakövetelési vagy külön kielégítési jog illet, hogy amenynyiben jogaikat nem érvényesítik, ezek a csődtömeg értékesítését és felosztását gátolni nem fogják. Végül a csődhitelezőket felhívja, hogy a csődválasztmánynak megválasztására kitűzött határnapon hitelezői minőségüket igazoló okiratokkal ellátva jelenjenek meg. Budapest, 1924. évi május hó 24. napján. A budapesti kir. törvényszék mint csődbíróság. 6348 3—2 Csőd. 12. Cs. 36498/1. 1924. szám. A budapesti kir. törvényszék mint csődbíróság közhírré teszi, hogy Őszi Gyula ezidőszerint ismeretlen helyen tartózkodó volt budapesti (V., Nádor-utca 34.) lakos, mint a Weisz Emil és Fiai budapesti (V., Nádor-utca 34.) közkereseti társaság, bankbizományi és iparüzlet bejegyzett cég tulajdonosa ellen, bárhol található ingó vagyonára és a magyar állam területén levő ingatlan javaira az 1881. évi XVII. t.-c. 248. § a alapján a csődöt a mai napon megnyitotta. Csődbiztosul dr. Orbán József kir. törvényszéki birót, tömeggondnokul dr. Szabó Sándor budapesti ügyvédet (VIII., Rökk Szilárd utca 12.), helyetteséül dr. Istvánffy László budapesti ügyvédet nevezte ki. A követelések bejelentésére határidőül bezárólag 1924. évi junius hó 30. napját, a felszámolási tárgyalásra 1924. évi július hó 15. napjának délelőtti 10 óráját, a csődválasztmány megválasztására pedig 1924 . évi július hó 17. napjának délelőtti 10 óráját tűzte ki a csődbiztos hivatalos helyiségébe (Budapest, V. ,ker., Alkotmány utca 14. III. emelet 52. ajtószám). • Felhívja mindazokat, akik az általános csődtömeg •ellen mint hitelezők igényt támasztanak, hogy igényeiket felszámolási tárgyalásnál megállapítás és osztályozás végett a csődtörvényben megjelölt joghátrányok terhével a csődtömeg ellen a fent emlitett határidő alatt a kir. törvényszéknél az 1881. évi XVII. t.e. 126—129. §-aiban foglalt szabályok szerint az esetben is jelentsék be, ha igényeik tekintetében külön per volna folyamatban. Felhívja a zálog- és megtartási joggal bíró hitelezőket, hogy, az általuk szerzett jogot a tömeggondnoknak jelentsék be és az általuk lírt dolgokat a tömeggondnok felhívására megbecslés végett mutassák fel. Figyelmezteti mindazokat, akiket elkülönítési, visszakövetelést vagy külön kielégítési jog illet, hogy amennyiben jogaikat nem érvényesítik, azok a csődtömeg,értékesítését és felosztását gátolni nem fogják. Végül a csődhitelezőket felhívja, hogy a csődválasztmánynak megválasztására kitűzött határnapon hitelezői minőségüket igazoló okiratokkal ellátva jelenjenek meg. Budapest, 1924 május hó 24-én. A budapesti kir. törvényszék mint csődbíróság. 6349 3—2 Csőd. 12. cs. 35919/5. 1924. sz. A budapesti kir. törvényszék mint csődbíróság közhírré teszi, hogy a Weisz Emil és Fiai budapesti (V., Nádor utca 34. sz.) közkereseti társaság bankbizományi és ipar üzlet bel. cég ellen bárhol található ingó vagyonára és a magyar állam területén levő ingatlan javaira, az 1881. évi XVII. t.-c. 248. §-a" alapján a csődöt a mai napon megnyitotta. Csődbiztosul dr. Orbán József Mr. törvényszéki bírót, tömeggor-dnokul dr. Szabó Sándor ügyvédet (Vill., Rökk Szilárd utca 12. szám), helyetteséül dr. Istvánffy László ügyvédet nevezte ki. A követelések bejelentésére határidőül bezárólag 1924. évi junius hó 30. napját, a felszámolási tárgyalásra 1924. évi julius hó 15. napjának délelőtti 10 óráját, a csődválasztmány megválasztására pedig 1924. évi julius hó 17. napjának délelőtti 10 óráját tűzte ki a csődbiztos hivatalos helyiségébe (Budapest, V., Alkotmány utca .14., III. em. 52. sz.). Felhívja, mindazokat, akik az általános csődtömeg ellen mint hitelezők igényt támasztanak, hogy igényeiket a felszámolási tárgyalásnál megállapítás és ostályozás végett a csődtörvényben megjelölt joghátrányok terhével a csődtömeg ellen a fent említett határidő alatt a kir. törvényszéknél az 1881. évi XVII i.e. 126—129. §-aiban foglalt szabályok szerint az sejtben is jelentsék be, ha igényeik tekintetében külön per volna folyamatban. Felhívja a zálog- és megtartási joggal bíró hitelezőket, hogy az általuk szerzett jogot a tömeggondnoknak.."jelentsék be, és az általuk hirt dolgokat a tömeggondnok felhívására megbecslés végett mutassák fel. Figyelmezteti mindazokat, akiket elkülönlési, visszakövetelési vagy külön kielégítési jog illet, hogy amennyiben jogaikat nem érvényesíthetik, ezek a csődtömeg, értékesítését és felosztását gátolni nem fogjál. Végül a wöbhitelezőket felhívja, hogy a csődvá- talsztmánynak megválasztására kitűzött, határnapon hitelezői minőségüket igazoló okirattal ellátva jelenjenek meg. Budapest, 1924. évi május hó 24-én., A budapesti kir. törvényszék, mint csődbíróság. «347 3- 2 Csőd. Cs. 71 IS 1924. szám. A pest vidéki kir. törvényszék mint csődbíróság közhírré teszi, hogy a fiaivá est kőszénbánya r.-t. budafoki bej. cég ellen (központi iroda Budapest, Gróf Zichy Jenő u. 19.) bárhol található ingó vagyonára és a magyar állam területén levő ingó vagyonára az 1881: XVII. t.e. 248. §-a alapján a csődöt a mai napon megnyitotta. Csődbiztosul dr. Lányi Sándor kir. törvényszéki bírói, rendes szabadságideje vagy egyéb akadályoztatása tartamára dr. Berindán Sándor törvényszéki titkárt, tömeggondnokul dr. Nemes Nagy Mihály budapesti (IV., Egyetem u. 1.) ügyvédet, helyetteséül dr .Tancsó Sándor budapesti ügyvédet nevezte ki. A követelések bejelentésére határidőül bezárólag 1924. évi augusztus hó 1. napját, a felszámolási tárgyalásra 1924. évi augusztus hó 30. napjának délelőtti 10 óráját, a csődválasztmány megválasztására pedig 1924. évi szeptember hó 2. napjának délelőtti 10 óráját tűzte ki a csődbiztos hivatalos helyiségébe (Fő utca 70., 1. emelet 105.- as részém). Felhívja mindazokat, akik az általános csődtömeg ellen mint hitelezők igényt támasztanak, hogy igényeiket a felszámolási tárgyalásnál megállapítás és osztályozás végett a csődtörvényben megjelölt joghátrányok terhével a csődtömeg ellen a fenti említett határidő alatt a kir. törvényszéknél az 1881 : XVII. t.-c. 126—129. §-aiban foglalt szabályok szerint az esetben is jelentsék be, ha igényeik tekintetében külön per volna folyamatban. Felhívja a zálog és megtartási joggal biró hitelezőket, hogy az általuk szerzett jogot a tömeggondnok felhívására megbecslés végett mutassák fel. Figyelmezteti mindazokat, akiket elkülönítési, visszakövetelési vagy külön kielégítési jog illet, hogy amennyiben jogaikat nem érvényesítik, azok a csődtömeg értékesítését és felosztását gátolni nem fogják. Végül a csődhitelezőket felhívja, hogy a csődválasztmány megválasztására kitűzött határnapon hitelezői minőségüket igazoló okiratokkal ellátva jelenjenek meg. Budapest, 1924. évi május hó 20-án. A pest vidéki kir., törvényszék. 6437 3—1 Csődönkivüli kényszeregyesség. Csődönkivüli kényszeregyesség. Ke. 33828/11. 1924. sz. Rajkovits Iván cég ügyében a kir. törvényszék az egyességi tárgyalásra újabb határnapal 1924. junius hó 6. napjának d. e. 11 - óráját hivatalos helyiségébe (V., Alkotmány utca 14. III. em. 47.) kitűzi, amikorra az összes érdekelteket megidézi. Budapest, 1924. évi május 24. A budapesti kir. törvényszék. 6442 Gondnokság. Gondnokság. 1. P. 33588/10. 1923. szám. A budapesti kir.törvényszék közhírré teszi, hogy Végi Bálintná szül. Kovács Julianna budapesti (Lipótmozoi állami elmegyógyintézetben elhelyezett) lakost az 1923. évi október hó 20. napján jogerőre emelkedett 1. P. 33588/9. 1923. számú ítélettel az 1877. évi XX. tc. 28. §-ának a) pontja alapján gondnokság alá helyezte. Budapest, 1923. évi október hó 26-án. A budapesti kir. törvényszéki .. .. 6430 Holtnaknyilvánitások. Holtnaknyilvánitás. 1924. Pk. XVII. 179119/1. «(ám. A budapesti központi kir. járásbíróság közhírré teszi, hogy Duka Sándorné részéről előterjesztett holtnaknyilvánítási kérelem folytán a 28000/1919. I. M. szuffia rendelet 7. §-a alapján az eljárást megindította. és eltűnt neve Duka Sándor, vallása..gör. ke)( születési helye Nagygalambfalva (Udvarhely megye), születési ideje 1878. évi szeptember hó 10. napja, szüleinek neve és lakóhelye Duka Vazul és néhai Samu Anna, Nagygalambfalva, házastársának nett Sztancsuj Mária, ennek lakóhelye VIL ker., Herminaus 19. sz. félemelet, házasságából egy gyermek született, ennek elhelyezése az anyjánál van, az eltűnt foglalkozása raktármunkás, az eltűntnek Ingó-ingatlan vagyona nem volt Az eltűnt egyén eltűnése előtt katonai szolgálatot teljesített, bevonult 1914. évi julius hó 28. napja. Marosvásárhelyre a 22. honvéd gyalogezredhez mint honvéd, a hadiesemény megjelölése, amely közbe is nyomaveszett. 1915. évi tavaszán ismeretlen, helyét orosz hadifogságba esett. A honvédelmi minisztérium értesítése szerint orosz hadifogoly, a visszatértek jegyzékében nem fordul elő. A bíróság felhív mindenkit, hogy az esetben, ha ad eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről. Így különösen arról volna tudomása, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett időn túl még életben volt, ezt a budapesti központi kir. járásbíróságnál 1924. évi június hó 14. napjáig jelentse be. Ha az előbb megjelölt időpontig bejelentés ntni érkezik, a biróság az egyébként kiderített tények alapján fog a boltnak nyilvánítás kérdésében határozni, Budapest, 1924. évi április hó 4. napján. A budapesti központi kir. járásbíróság. 1 897 Holtnak nyilvánítás. .1620/1924. szám. A váczi kir. járásbíróság Pápa Mártonná részéről a 38000/1919. IM. számú és 30000/1922. 1. M. számú rendeletek alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Bátori Ferenc volt' váczi lakos haldnaknyi- vánitása' Iránt az eljárást megindította és az eltűnt részéreügygondnokul dr. Meiszner János váczi ügyvédet rendelte ki. Az eltűnt neve Bátori Ferenc, születési helye Vácz,születési ideje 1879 október 19., szüleinek neve néhait Bátori János és néhai Bánóczi Anna, a. .eltűnt foglalkozása földmives, utolsó lakhelye Vácz, ingatlan vagyona van kb. 2 hold föld Váczon, bevonulásának időpontja 1916. év eleje, az a csapattest, amelyhez az ismert adatok szerint eredetileg beosztották, a ■ volt m. kir. 1. honvéd gyalogezred, az a csapattest, amelynél utoljára teljesített szolgálatot, ugyanaz, katonai rendfokozata honvéd, az a hadiesemény, amely közben nyoma veszett, a világháború, eltűnésére vonatkozó egyéb adatok, 1916. évben itt a harctérről r a azóta felőle hír nincsen. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából ■ fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fentjelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíróságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkeznék, a biróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Vácz, 1924. évi május hó 15-én. A váczi kir. járásbíróság. 6429 Holtnaknyilvánitás. Pk. 839/1924. szám. A sziráki kir. járásbíróság közhírré teszi, hogy Fekete Lajosné herédi lakos részéről előterjesztett holtnak nyilvánítási kérelem folytán a 28000/1919. T. M. számu rendelet alapján az eljárást megindította és az eltűnt részére ügygondnokul dr. Vajda Mór sziráki ügyvédet rendelte ki. Az eltűnt neve Fekete Lajos, születési helye Heréd, születési, ideje 1891 december 13., szüleinek nevei néhai Fekete Imre és Fekete Terézia, házastársának neve Oravecz Borbála, gyermektelen,az eltűnt foglalkozása napszámos, vagyontalan, utolsó lakhely a Heréd, bevonulásának időpontja mint tényleges katona 1912. év, katonairendfokozata gyalogos, utolsó tábori postaszáma 70, az a hadiesemény, amely közben nyomaveszett, 1915. évi április 26-án irt utoljára, azóta magáról életjelt nem adott. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról leírna tudomása, hogy az, eltűnt a fentjelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíróságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a haltnaknyilvánitás kérdésében határozni.Szirák. 1924. évi május hó 16-án. A sziráki kir. járásbíróság. 6435 Holnaknyilvánitás. H. 1433/1924. szám. A nagyhutai kir. járásbíróság közhírré teszi, hogy a 28000. 1919. és 30000 1922. I. M. számú rendelet 7. Va alapján a holtnaknyilvánitási eljárást Rontó Ferenc szentmártonkátai lakos kérelmére Rontó Ferenc szentmártonkátai lakosra nézve megindította és az eltűnt részére ügygondnokul dr. Lukács Tibor nagyhalai ügyvédet rendelte ki. Az eltűnt neve Rontó Ferenc, születési helye Pápa, születési ideje 1875 október 26., szüleinek neve Rontó Ferenc, és Lajmaiszter Rozália, házastársának neve Gedai Julianna, gyermektelen, az eltűnt foglalkozása földmives, kevés ingatlan vagyona van, bevonulási-