Budapesti Közlöny, 1924. július (58. évfolyam, 135-161. szám)

1924-07-01 / 135. szám

2 Budapesti Közlöny 1924 julius 1. Kisebb jelentőségű megbetegedé­sek után sem gyógykezelési segély, sem utólagos gyógyszermeg­­térités nem jár. 5. §. Fogászati költségek megtérítésére fogá­szati segélyt az Alap terhére nem lehet enge­délyezni. Azok az igényjogosultak, akik a jelen rendelet hatálybalépéséig az Alap terhére fogá­szati kezelésre engedélyt nem nyertek, fogászati segélyre igényt neki tarthatnak. 6. §. A 40.000/1923. N. M. M. számú ren­deletnek 21., 22., 23, 24., 27, 37. és 39. §-ait, valamint a 44.200/1924. N. M. M. számú ren­deletet hatályon kívül helyezem. Jelen rendelet 1924 julius hó 1-én lép életbe. Budapest, 1924. évi junius hó 28-án. I­r. Vass József s. k. A m. Mr. igazságügymiiniszternek 34.500 1924. I. Hr. számú rendelete ti kir. bírósági tolmácsok dijának aranykorona értékben megállapításáról. A kir. bírósági tolmácsok részére az 1916. évi november hó 30. napján 58.600/1916. I. M. szám alatt kelt rendelet (Igazságügyi Közlöny XXV. évf. 11. számának mell.) 25. §-ában megállapított díjak egynegyed része jár arany­korona értékben. Az aranykorona értékének papirkoronára átszámítása tekintetében a fizetéskor hatályban levő hivatalos rendelkezés irányadó. Ez a rendelet 1924. évi július hó 1. napján lép életbe és az 1923. évi október hó 29-én 49.397/1923. I. M. szám alatt (Igazságügyi Közlöny XXXII. évf. 10. szám 436. 1.) kiadott rendelet ugyanakkor hatályát veszti. Budapest, 1924. évi junius hó 30-án. Dr. Pesthy Pál b. k., m. kir. igazságügyminiszter. A m. kir. igazságügyminiszter a telekkönyvi betétszerkesztő munkálatok foganatbavételét a balatonfüredi kir. járásbíróság területén fekvő községek egy részére vonatkozóan az 1886: XXIX., az 1889: XXXVIII., 1891: XVI, az 1900: XV. és az 1912: VII törvénycikkek értel­mében elrendelte. A m. kir. igazságügyminiszter a telekkönyvi betétszerkesztő munkálatok foganatbavételét a kőszegi kir. járásbíróság területén fekvő közsé­gek egy részére vonatkozóan az 1886 : XXIX., az 1889 : XXXVIII, az 1891 : XVI, az 1900: XV. és az 1912: VII. törvénycikkek értelmében elrendelte. Helyreigazítás. A Budapesti Közlönynek 1924. évi junius hó ,29. napján megjelent 134. számá­ban kihirdetett 4.900/1924. M. E. számú ren­delet 17. §-ának utolsó mondatába értelemzavaró hiba csúszott be, amelynek helyesbítésével a szóban levő mondat szövege a következő: »A beszolgáltatott összegeknek az igazgatási költségre zárószámadásszerűen netán fel nem használt részét a betegségi biztosítás egyéb szük­ségleteire kell fordítani.« Helyreigazítás. A Budapesti Közlöny 1924. évi június hó 29-én megjelent 134. számában közzé­tett 4.600/M. E. 1924. számú rendelet I. 3. a) pontjába hiba csúszott be. Az ezen pont alatti második tétel ugyanis nem 250, hanem 225. Az említett rendelet I 3. a) pontja ennél­fogva a következőkép igazítandó ki: 20.000 ideinél nagyobb 300, 225, 150, 100, 80, 60 vagy 40 aranykorona. A Magyar Nemzeti Bank a részvényeinek jegyzéséből kifolyólag teljesített azon befizetések elszámolási árfolyamait, amelyek a jegyzett rész­vények névértékének 50°/o-át meghaladó és folyó évi július 24-ig befizetendő részére vonatkoznak, az 1924. évi június hó 30. napjától az 1924. évi július hó 5-ig bezárólag terjedő időre a következőképen állapította meg: 100 aranykorona (20 26­/* s) egyenlő 11418 svájczi frank, 100 aranykorona (20'26Vi­s) egyenlő 4 angol font 13 shilling 7 penny, 100 aranykorona (20'26Vi­S) egyenlő 53'94 hollandi forint, 100 aranykorona (20'261/i $) egyenlő 76 svéd korona 26 őre. Budapest, 1924 junius 28. Magyar Nemzeti Bánk­, Bankcosztály. A m. síir. pénzügyminiszternek 5.006 F. M. szám­ú rendelete a sorsjátékok után járó illetékekről. I. általános szabályok. Az államháztartás egyensúlyának helyreállítá­sáról szóló 1924 : IV. t.-c. 2. §-ához fűzött a) mel­­­lléklet B. IV. 1. pontja egyebek közt a következő rendelkezéseket tartalmazza: »(1) Az ezideig tőkekamat és járadékadóval, a nyereményadóval, a szállitási és vasúti hadiadó­val megrótt jövedelmeket ezután illetékkel kell megróni. (2) Az (1) bekezdésben felsorolt adónemeknek letékké való átalakításánál a következő elveket kell szem előtt tartani : a) az adók helyébe lépő illetékekbe be kell ol­vasztani (az illető adókon kívül) azokat az illeté­keket is, amelyeket a szóbanforgó bevételek után ezidő szerint fizetni kell; b) az adók helyébe lépő illetékeket a fizetésre kötelezettek rendelettel meghatározandó időben és módon tartoznak fizetni. (3) Az (1) bekezdésben felsorolt adónemek helyébe lépő illetékek kulcsait a következőképen kell megállapítani: é) a sorsjátékok után járó illetékek kulcsai a következők: a) a sorsjegyek ára után 2%, b) a tárgysors­játékoknál a tárgyak értéke után 20%, f) pénzsorsjátékoknál az egyes nyeremények után azok összegéhez képest fokozatos kulcs álla­pítandó meg oly módon, hogy a legkisebb kulcs az 1.000 aranykoronát meg nem haladó nyeremény után 20%, a legmagasabb kulcs pedig a 25.000 aranykoronát meghaladó nyeremények után 40% legyen.­ Az idézett törvény 6. §.­­pedig egyebek közt a következőket rendeli: »(2) A jelen törvény életbeléptével, illetőleg a 2. §. kiegészítő részeként a törvényhez csatolt a) mellékletben foglaltak szerint kibocsátandó rende­letekben megállapítandó napoktól kezdve hatályu­kat vesztik ................................. a nyeremény­adóra .........................vonatkozó törvények.« Az itt idézett törvényes rendelkezések alapján a sorsjátékok után járó illetékekre nézve a követke­zőket rendelem: II. Részletes szabályok. Sorsjátékok után járó illetékek. 1. §. Ingóságok kisorsolásának és pénzsorsjáté­kok rendezésének engedélyezése engedélyilleték, a sorsjegyekre eső nyeremények pedig nyeremény­illeték alá esnek. Engedély illetékek. 2. §. (1) Ingóságok (áruk, ékszerek stb.) ki­sorsolására adott engedély után a kibocsátani szándékozott sorsjegyekért fizetendő betétek vég­összegétől 2% engedélyilletéket kell leróni. (2) Nyereménykölcsönökre vagy általában kész­pénznyereményekre irányuló sorsjátékok engedé­lyezése után a kibocsátani szándékozott sors­jegyekért fizetendő ár vagy betétek végösszegétől 2% engedélyilletéket kell leróni. (3) Az ebben a §-ban megállapított engedély­illetékeket még abban az esetben is a sorsjegyekért fizetendő ár vagy betétek végösszege után kell leróni, ha a kibocsátani szándékolt sorsjegyek egy része eladatlan maradt. Nyeremény iletékek: 3. §. (1) Ingóságok kisorsolásának engedélye­zése esetén nyeremény illeték fejében a játékterv szerint kisorsolandó összes nyereménytárgyak ki­tüntetett értékösszegének 20%-át kell leróni. (2) A pénzösszegekből álló nyeremények nyere­ményilletéke : 20%, ha az egy sorsjegyre eső nyeremény 1.000 aranykoronát nem halad meg, 25%, ha az egy sorsjegyre eső nyeremény 1.000 aranykoronánál több, de 10.000 aranykoronát nem halad meg, 30%, ha az egy sorsjegyre eső nyeremény 10.000 aranykoronánál több, de 20.000 arany­koronát nem halad meg, 35%, ha az egy sorsjegyre eső nyeremény 20.000 aranykoronánál több, de 25.000 arany­koronát nem halad meg, 40%, ha az egy sorsjegyre eső nyeremény 25.000 aranykoronánál több. (3) Nyeremény csak a sorsjegy névértékét meg­haladó összeg. Az olyan nyereménykötvényeknél, amelyek a törlesztés után is részt vesznek a nyere­­ményhúzásokban, a nyereményhúzásokon kisorsolt nyeremények teljes összegükben illeték alá esnek. (4) Annak a körülménynek megállapítása, hogy a nem aranykoronában megállapított készpénz­nyeremény hány aranykoronának felel meg s igy a nyeremény hány százalék illeték alá esik, a nyeremény kifizetésének hónapjára megállapított értékviszony az irányadó. Mentességek: 4. §. (1) A jótékonycélu állami sorsjáték sors­­jegyei a 2. §. (2) bekezdésében megszabott illeték alól, az el nem adott ilyen sorsjegyekre eső nyere­mények pedig, valamint a nyerők által fel nem vett és a jótékony célok javára eső nyeremények a 3. §. (2) bekezdésében megszabott illeték alól mentesek. (2) A jótékony- vagy közhasznú célokra ren­dezett tárgysorsjátékokra nézve a cél igazolása esetén a pénzügyminiszter részleges vagy teljes illetékmentességet engedélyezhet. (3) A külön törvényekkel egyes sorsjátékokra biztosított adó- és illetékmentességek továbbra is érvényben maradnak s azok az eredeti játékterv egész tartama alatt a jelen rendeletben megállapí­tott illetékek alá nem vonhatók. Illetékkötelezettség, ha sorsjegyeket nem bocsátanak ki, 5. §. Az a körülmény, hogy nem sorsjegyeket bocsátanak ki, hanem a játékban való részvétel igazolására aláírási vagy sorsí­vekre való bejegyzés szolgál, az illetékkötelezettségre befolyással nincs. Fizetési kötelezettség. 6. §. Úgy az engedély-, mint a nyereményilleték lerovására a sorsjáték vállalkozója vagy rendezője köteles. Az illeték lerovásának módja. 7. §. (1) Az engedélyokirat kiadása iránt be­nyújtott folyamodványnak tartalmaznia kell: a) az engedélyt kérő nevét és pontos lakcímét; b) a célt, amelyre a sorsjáték jövedelmét fordí­­tani kívánják; c) a kibocsátani szándékozott sorsjegyek (tom­bolajegyek) darabszámát, illetőleg az aláírási vagy sorsívekbe való bejegyzések számát; d) a húzás (sorsolás) helyét és napját; e) a sorsolás tervét; f) a nyereménytárgyak tüzetes felsorolását­­és g) az egyes nyereménytárgyak valóságos for­galmi értékét. (2) Az olyan kérvényt, amelyben egyúttal rész­leges vagy teljes illetékmentességet is kérnek, a kitűzött húzási nap előtt legalább 30 nappal, az illetékek lerovása mellett való engedélyezésre irá­nyuló kérvényt pedig legalább 15 nappal előbb kell benyújtani....... 8. §. (1) A 2. és 3. §-ok (1) bekezdéseiben fog­­laltak rfjfoint járó engedély- és nyereményilletéke­­ket a^^K játék vállalkozói vagy rendezői az engedély­orat kiadása iránt beadott kérvényen kötelesek okirati illetékbélyegjegyekkel leróni. (2) Ha a pénzügy igazgatóság az engedélyt nem adja meg, az elutasító határozattal egyidejűleg a lerótt illetéket visszatéríti. Ha a vállalkozó egy­úttal illetékmentességet is kér, az illetéket nem tartozik a kérvényen leróni.­­Ha azonban az illeték­­mentességet nem kapja meg, az erről szóló ér­tesítés után külön­ beadványban köteles bejelen­teni, hogy a sorsjátékot az illeték lerovása mellett kívánja-e rendezni, s az illetéket ezen a kérvényen köteles leróni. (3) A 2. §. (2) bekezdése szerint járó engedély­­illetéket a sorsjáték vállalkozói vagy rendezői az engedélyokirat kiadása iránt benyújtott kérvényen okirati illetékbélyegjegyekkel kötelesek leróni, ha az illeték 1.000.000 koronát meg nem halad. Ha az illeték 1.000.000 koronánál több, a vállalkozó vagy rendező az illetéket készpénzben fizetheti be. Ha a pénzügyigazgatóság az engedélyt nem adja meg, az elutasító határozattal egyidejűleg, a lerótt illetéket visszautalványozza. (4) A készpénzfizetés választása esetén az en­gedélyokirat kiadását kérő folyamodványt máso­lattal ellátva kell az illetékes m. kir. adóhivatalhoz (Budapesten a m. kir. központi díj- és illeték­­e­­­j

Next