Budapesti Közlöny, 1924. július (58. évfolyam, 135-161. szám)
1924-07-01 / 135. szám
2 Budapesti Közlöny 1924 julius 1. Kisebb jelentőségű megbetegedések után sem gyógykezelési segély, sem utólagos gyógyszermegtérités nem jár. 5. §. Fogászati költségek megtérítésére fogászati segélyt az Alap terhére nem lehet engedélyezni. Azok az igényjogosultak, akik a jelen rendelet hatálybalépéséig az Alap terhére fogászati kezelésre engedélyt nem nyertek, fogászati segélyre igényt neki tarthatnak. 6. §. A 40.000/1923. N. M. M. számú rendeletnek 21., 22., 23, 24., 27, 37. és 39. §-ait, valamint a 44.200/1924. N. M. M. számú rendeletet hatályon kívül helyezem. Jelen rendelet 1924 julius hó 1-én lép életbe. Budapest, 1924. évi junius hó 28-án. Ir. Vass József s. k. A m. Mr. igazságügymiiniszternek 34.500 1924. I. Hr. számú rendelete ti kir. bírósági tolmácsok dijának aranykorona értékben megállapításáról. A kir. bírósági tolmácsok részére az 1916. évi november hó 30. napján 58.600/1916. I. M. szám alatt kelt rendelet (Igazságügyi Közlöny XXV. évf. 11. számának mell.) 25. §-ában megállapított díjak egynegyed része jár aranykorona értékben. Az aranykorona értékének papirkoronára átszámítása tekintetében a fizetéskor hatályban levő hivatalos rendelkezés irányadó. Ez a rendelet 1924. évi július hó 1. napján lép életbe és az 1923. évi október hó 29-én 49.397/1923. I. M. szám alatt (Igazságügyi Közlöny XXXII. évf. 10. szám 436. 1.) kiadott rendelet ugyanakkor hatályát veszti. Budapest, 1924. évi junius hó 30-án. Dr. Pesthy Pál b. k., m. kir. igazságügyminiszter. A m. kir. igazságügyminiszter a telekkönyvi betétszerkesztő munkálatok foganatbavételét a balatonfüredi kir. járásbíróság területén fekvő községek egy részére vonatkozóan az 1886: XXIX., az 1889: XXXVIII., 1891: XVI, az 1900: XV. és az 1912: VII törvénycikkek értelmében elrendelte. A m. kir. igazságügyminiszter a telekkönyvi betétszerkesztő munkálatok foganatbavételét a kőszegi kir. járásbíróság területén fekvő községek egy részére vonatkozóan az 1886 : XXIX., az 1889 : XXXVIII, az 1891 : XVI, az 1900: XV. és az 1912: VII. törvénycikkek értelmében elrendelte. Helyreigazítás. A Budapesti Közlönynek 1924. évi junius hó ,29. napján megjelent 134. számában kihirdetett 4.900/1924. M. E. számú rendelet 17. §-ának utolsó mondatába értelemzavaró hiba csúszott be, amelynek helyesbítésével a szóban levő mondat szövege a következő: »A beszolgáltatott összegeknek az igazgatási költségre zárószámadásszerűen netán fel nem használt részét a betegségi biztosítás egyéb szükségleteire kell fordítani.« Helyreigazítás. A Budapesti Közlöny 1924. évi június hó 29-én megjelent 134. számában közzétett 4.600/M. E. 1924. számú rendelet I. 3. a) pontjába hiba csúszott be. Az ezen pont alatti második tétel ugyanis nem 250, hanem 225. Az említett rendelet I 3. a) pontja ennélfogva a következőkép igazítandó ki: 20.000 ideinél nagyobb 300, 225, 150, 100, 80, 60 vagy 40 aranykorona. A Magyar Nemzeti Bank a részvényeinek jegyzéséből kifolyólag teljesített azon befizetések elszámolási árfolyamait, amelyek a jegyzett részvények névértékének 50°/o-át meghaladó és folyó évi július 24-ig befizetendő részére vonatkoznak, az 1924. évi június hó 30. napjától az 1924. évi július hó 5-ig bezárólag terjedő időre a következőképen állapította meg: 100 aranykorona (20 26/* s) egyenlő 11418 svájczi frank, 100 aranykorona (20'26Vis) egyenlő 4 angol font 13 shilling 7 penny, 100 aranykorona (20'26ViS) egyenlő 53'94 hollandi forint, 100 aranykorona (20'261/i $) egyenlő 76 svéd korona 26 őre. Budapest, 1924 junius 28. Magyar Nemzeti Bánk, Bankcosztály. A m. síir. pénzügyminiszternek 5.006 F. M. számú rendelete a sorsjátékok után járó illetékekről. I. általános szabályok. Az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló 1924 : IV. t.-c. 2. §-ához fűzött a) mellléklet B. IV. 1. pontja egyebek közt a következő rendelkezéseket tartalmazza: »(1) Az ezideig tőkekamat és járadékadóval, a nyereményadóval, a szállitási és vasúti hadiadóval megrótt jövedelmeket ezután illetékkel kell megróni. (2) Az (1) bekezdésben felsorolt adónemeknek letékké való átalakításánál a következő elveket kell szem előtt tartani : a) az adók helyébe lépő illetékekbe be kell olvasztani (az illető adókon kívül) azokat az illetékeket is, amelyeket a szóbanforgó bevételek után ezidő szerint fizetni kell; b) az adók helyébe lépő illetékeket a fizetésre kötelezettek rendelettel meghatározandó időben és módon tartoznak fizetni. (3) Az (1) bekezdésben felsorolt adónemek helyébe lépő illetékek kulcsait a következőképen kell megállapítani: é) a sorsjátékok után járó illetékek kulcsai a következők: a) a sorsjegyek ára után 2%, b) a tárgysorsjátékoknál a tárgyak értéke után 20%, f) pénzsorsjátékoknál az egyes nyeremények után azok összegéhez képest fokozatos kulcs állapítandó meg oly módon, hogy a legkisebb kulcs az 1.000 aranykoronát meg nem haladó nyeremény után 20%, a legmagasabb kulcs pedig a 25.000 aranykoronát meghaladó nyeremények után 40% legyen. Az idézett törvény 6. §.pedig egyebek közt a következőket rendeli: »(2) A jelen törvény életbeléptével, illetőleg a 2. §. kiegészítő részeként a törvényhez csatolt a) mellékletben foglaltak szerint kibocsátandó rendeletekben megállapítandó napoktól kezdve hatályukat vesztik ................................. a nyereményadóra .........................vonatkozó törvények.« Az itt idézett törvényes rendelkezések alapján a sorsjátékok után járó illetékekre nézve a következőket rendelem: II. Részletes szabályok. Sorsjátékok után járó illetékek. 1. §. Ingóságok kisorsolásának és pénzsorsjátékok rendezésének engedélyezése engedélyilleték, a sorsjegyekre eső nyeremények pedig nyereményilleték alá esnek. Engedély illetékek. 2. §. (1) Ingóságok (áruk, ékszerek stb.) kisorsolására adott engedély után a kibocsátani szándékozott sorsjegyekért fizetendő betétek végösszegétől 2% engedélyilletéket kell leróni. (2) Nyereménykölcsönökre vagy általában készpénznyereményekre irányuló sorsjátékok engedélyezése után a kibocsátani szándékozott sorsjegyekért fizetendő ár vagy betétek végösszegétől 2% engedélyilletéket kell leróni. (3) Az ebben a §-ban megállapított engedélyilletékeket még abban az esetben is a sorsjegyekért fizetendő ár vagy betétek végösszege után kell leróni, ha a kibocsátani szándékolt sorsjegyek egy része eladatlan maradt. Nyeremény iletékek: 3. §. (1) Ingóságok kisorsolásának engedélyezése esetén nyeremény illeték fejében a játékterv szerint kisorsolandó összes nyereménytárgyak kitüntetett értékösszegének 20%-át kell leróni. (2) A pénzösszegekből álló nyeremények nyereményilletéke : 20%, ha az egy sorsjegyre eső nyeremény 1.000 aranykoronát nem halad meg, 25%, ha az egy sorsjegyre eső nyeremény 1.000 aranykoronánál több, de 10.000 aranykoronát nem halad meg, 30%, ha az egy sorsjegyre eső nyeremény 10.000 aranykoronánál több, de 20.000 aranykoronát nem halad meg, 35%, ha az egy sorsjegyre eső nyeremény 20.000 aranykoronánál több, de 25.000 aranykoronát nem halad meg, 40%, ha az egy sorsjegyre eső nyeremény 25.000 aranykoronánál több. (3) Nyeremény csak a sorsjegy névértékét meghaladó összeg. Az olyan nyereménykötvényeknél, amelyek a törlesztés után is részt vesznek a nyereményhúzásokban, a nyereményhúzásokon kisorsolt nyeremények teljes összegükben illeték alá esnek. (4) Annak a körülménynek megállapítása, hogy a nem aranykoronában megállapított készpénznyeremény hány aranykoronának felel meg s igy a nyeremény hány százalék illeték alá esik, a nyeremény kifizetésének hónapjára megállapított értékviszony az irányadó. Mentességek: 4. §. (1) A jótékonycélu állami sorsjáték sorsjegyei a 2. §. (2) bekezdésében megszabott illeték alól, az el nem adott ilyen sorsjegyekre eső nyeremények pedig, valamint a nyerők által fel nem vett és a jótékony célok javára eső nyeremények a 3. §. (2) bekezdésében megszabott illeték alól mentesek. (2) A jótékony- vagy közhasznú célokra rendezett tárgysorsjátékokra nézve a cél igazolása esetén a pénzügyminiszter részleges vagy teljes illetékmentességet engedélyezhet. (3) A külön törvényekkel egyes sorsjátékokra biztosított adó- és illetékmentességek továbbra is érvényben maradnak s azok az eredeti játékterv egész tartama alatt a jelen rendeletben megállapított illetékek alá nem vonhatók. Illetékkötelezettség, ha sorsjegyeket nem bocsátanak ki, 5. §. Az a körülmény, hogy nem sorsjegyeket bocsátanak ki, hanem a játékban való részvétel igazolására aláírási vagy sorsívekre való bejegyzés szolgál, az illetékkötelezettségre befolyással nincs. Fizetési kötelezettség. 6. §. Úgy az engedély-, mint a nyereményilleték lerovására a sorsjáték vállalkozója vagy rendezője köteles. Az illeték lerovásának módja. 7. §. (1) Az engedélyokirat kiadása iránt benyújtott folyamodványnak tartalmaznia kell: a) az engedélyt kérő nevét és pontos lakcímét; b) a célt, amelyre a sorsjáték jövedelmét fordítani kívánják; c) a kibocsátani szándékozott sorsjegyek (tombolajegyek) darabszámát, illetőleg az aláírási vagy sorsívekbe való bejegyzések számát; d) a húzás (sorsolás) helyét és napját; e) a sorsolás tervét; f) a nyereménytárgyak tüzetes felsorolásátés g) az egyes nyereménytárgyak valóságos forgalmi értékét. (2) Az olyan kérvényt, amelyben egyúttal részleges vagy teljes illetékmentességet is kérnek, a kitűzött húzási nap előtt legalább 30 nappal, az illetékek lerovása mellett való engedélyezésre irányuló kérvényt pedig legalább 15 nappal előbb kell benyújtani....... 8. §. (1) A 2. és 3. §-ok (1) bekezdéseiben foglaltak rfjfoint járó engedély- és nyereményilletékeket a^^K játék vállalkozói vagy rendezői az engedélyorat kiadása iránt beadott kérvényen kötelesek okirati illetékbélyegjegyekkel leróni. (2) Ha a pénzügy igazgatóság az engedélyt nem adja meg, az elutasító határozattal egyidejűleg a lerótt illetéket visszatéríti. Ha a vállalkozó egyúttal illetékmentességet is kér, az illetéket nem tartozik a kérvényen leróni.Ha azonban az illetékmentességet nem kapja meg, az erről szóló értesítés után külön beadványban köteles bejelenteni, hogy a sorsjátékot az illeték lerovása mellett kívánja-e rendezni, s az illetéket ezen a kérvényen köteles leróni. (3) A 2. §. (2) bekezdése szerint járó engedélyilletéket a sorsjáték vállalkozói vagy rendezői az engedélyokirat kiadása iránt benyújtott kérvényen okirati illetékbélyegjegyekkel kötelesek leróni, ha az illeték 1.000.000 koronát meg nem halad. Ha az illeték 1.000.000 koronánál több, a vállalkozó vagy rendező az illetéket készpénzben fizetheti be. Ha a pénzügyigazgatóság az engedélyt nem adja meg, az elutasító határozattal egyidejűleg, a lerótt illetéket visszautalványozza. (4) A készpénzfizetés választása esetén az engedélyokirat kiadását kérő folyamodványt másolattal ellátva kell az illetékes m. kir. adóhivatalhoz (Budapesten a m. kir. központi díj- és illetékej