Budapesti Közlöny, 1924. július (58. évfolyam, 135-161. szám)

1924-07-01 / 135. szám

1924 julius 1. Budapesti Közlöny kiszabási hivatalhoz) benyújtani és az illetéket a hivataltól kapott postatakarékpénztári »Befizetési lap« felhasználásával kell befizetni.Befizetés után a befizetési lap elismervényét folyamodó a hivatal­nál bemutatni köteles.) (5) A 3. §. (2) bekezdése szerint járó illetéket a sorsjáték­­vállalkozói vagy rendezői kötelesek a nyeremények kifizetése alkalmával a nyeremény­ből levonni és legkésőbb a nyeremények kifizeté­sére megállapított napon, a játéktervnek az illeté­kes m. kir. adóhivatalhoz (Budapesten a m. kir. központi díj- és illetékkiszabási hivatalhoz) történő bemutatása mellett, a hivataltól kapott posta­­takarékpénztári »Befizetési lap«-pal befizetni. 9. §. (1) Az engedélyilleték készpénzben való befizetése esetén a m. kir. adóhivatal (m. kir. köz­ponti díj- és illetékkiszabási hivatal) a benyújtott folyamodványt megvizsgálja, a másolatot hitele­síti azt az okirati illetékek számfejtőkönyvébe beiktatja, az illetéket előírja és a félnek teljesen kitöltött postatakarékpénztári »Befizetési lap»-ot szolgáltat ki.A befizetés után a fél által bemuta­tott elismervény adatait, mint az illeték befizeté­sének igazolását, a folyamodványra rávezeti, az elismervényt és a befizetési igazolással ellátott kérvényt,, az illetékes m. kir. pénzügyigazgatóság­hoz történő benyújtás, végett a félnek visszaadja. (2) . A­ nyereményilleték befizetése alkalmával a m. kir. adóhivatal (m. kir. központi díj- és illetékkiszabási hivatal) a bemutatott játéktervet iktatja be az okirati illetékek számfej­tőkönyvébe, a­ játékterv alapján előírja az illetéket és a félnek a kitöltött »Befizetési lap«-ot kiadja. (3) A készpénzben fizetendő engedély- és nyere­ményilletéket aranykoronában kell előírni és a befizetés hónapjára megállapított értékviszony­nak megfelelő összegben kell befizetni. Illetékv­isszatérítés: 10. §. (1) A 2. §-ban megszabott engedély­illetékek visszatérítésének akkor van helye, ha a vállalkozó vagy rendező a tervezett sorsjátékot nem tartotta meg, a sorsjegyeket ki nem bocsátotta és ezt a körülményt az engedélyokirat kiadásától számított egy éven belül igazolja. (2) A 3. §. (1) bekezdésében megállapított illeték visszatérítésének helye van akkor, ha a vállalkozó vagy rendező az engedélyokirat ki­adásától számított egy éven belül igazolta, hogy a sorsjátékot nem tartotta meg és a sorsjegyeket ki sem bocsátotta; a sorsjegyek kibocsátása után pedig akkor, ha az engedélyokirat kiadásától szá­mított 2. éven belül igazolja, hogy a sorsjátékot nem tartotta meg és a kibocsátott sorsjegyekre befizetett betéteket a sorsjegyvásárlóknak vissza­fizette, illetőleg, a visszafizetésre köteleztetett. (3) Vissza kell téríteni végül az illetéket, ha a pénzügyminiszter a sorsjátékra az illetékek be­fizetése után illetékmentességet engedélyezett. Büntetések: 11. §. (1) Jövedéki kihágást követ­­ el és a ve­szélyeztetett illeték kétszeres összegétől négyszeres összegéig terjedhető pénzbírsággal büntetendő az, aki sorsjátékot engedély nélkül rendez, az engedé­lyezett sorsjátékot az engedély feltételeitől eltérő módon rendezi, vagy ezeket megkísérli. (2) Ha az (1) bekezdés értelmében kirótt pénz­bírság az elmarasztalt vagyontalansága miatt részben vagy egészben behajthatatlannak bizo­nyul, a pénzbírság helyett elzárás büntetése alkal­mazandó. (3) Ha a 3. §. (2) bekezdése értelmében járó nyereményilletéket a 8. §. (5) bekezdésében meg­állapított határidő eltelte után fizetik be, a kése­delem minden megkezdett vagy egész hónapja után a fizetendő illeték 1/­10 részét kell rendbírság fejében megfizetni. A rendbírság a kamatfizetési kötelezettséget nem érinti. (4) Aki az illetékmentesen engedélyezett sors­játékot az engedély feltételeitől eltérő módon ren­dezi, 100 aranykoronáig terjedhető pénzbírsággal büntetendő. Sorsjáték engedélyezése. 12. §. (1) Olyan tárgysorsjátékokat, amelyeknél a kibocsátani szándékozott sorsjegyekért fizetendő betétek végösszege 2.000.000 K-t nem halad meg és az engedélyokirat kiadása iránt benyújtott folya­modványban részleges vagy teljes illetékmentes­séget nem kérnek, az illetékes m. kir. pénzügy­igazgatóság saját hatáskörében engedélyezhet. A székesfővárosi m. kir. pénzügyigazgatóság tárgy­sorsjátékokat 20,000.000 korona betétösszegig en­gedélyezhet. A 2,000.000, illetőleg 20,000.000­­ betétösszeget meghaladó tárgysorsjátékok rende­zésére engedélyt csak a pénzügyminiszter adhat. A vidéki m­. kir. pénzügyigazgatóságok a saját hatáskörükben engedélyezett tárgysorsjátékokról, nyilvántartás céljából, a székesfővárosi m. kir. pénzügyigazgatóságot értesíteni kötelesek. (2) A sorsjátékok engedélyezésének feltételeire nézve az 1868 : XV. t.-cikkel törvényesített lottó­jövedéki szabályok rendelkezései továbbra is ér­vényben maradnak. Életbelépés: 13. §. (1) Ez a rendelet 1924. évi julius hó 1-én lép életbe. (2) Az 1924. évi julius hó 1-től a nyeremény­adóról szóló 1879: XLIX. t.-c., az ill. díjj. ,86. tétel B. pontjának és az 1920: XXIV. t.-c. 11. §-ának rendelkezései hatályukat vesztik és a sorsjátékok engedélyezése az ebben a rendeletben megszabott illetékeken felül sem nyereményadó, sem lottódíj címén meg nem­ terhelhető. (3) A jelen rendelet 2. és 3. §-ainak (1) be­kezdésében megállapított illetékeket az engedély­­okirat kiadása iránt 1924. évi július hó 1-je után benyújtott folyamodványokra kell leróni. (4) Ugyancsak a jelen rendeletben megállapított engedély- és nyereményilletéket kell leróni abban az esetben is, ha a tárgy sorsjáték engedélyezése iránt még 1924. évi július hó 1-je előtt folyamod­tak és egyúttal a nyeremény­adó és játékdíj mér­séklését vagy elengedését is kérték s az illetéket, nyereményadót, továbbá a játékdíjat egyáltalában nem, vagy nem kellő mértékben rótták le, ked­vezményt azonban nem kaptak és az erről szóló értesítést 1924. évi július hó 1-je után kézbesí­tették. Az ebben az esetben már előzőleg lerótt összeget a jelen rendelet szerint megállapítandó illetékekbe be kell számítani. Az engedély- és nyereményilletékeket, illetőleg az előállott külön­­bözetet a 8. §. (2) bekezdésében foglaltak értelmé­ben benyújtandó beadványon kell leróni. (5) A jelen rendelet életbelépésekor folyamatban lévő jótékony célú állami sorsjátékokra az ebben a rendeletben foglaltak nem alkalmazhatók. Budapest, 1924. évi június hó 25-én. A miniszter helyett: Dr. Vargha Imre s. k., államtitkár.­ ­ A m. kir. pénzügyminiszternek 1924. évi 5.008/P. M. szá­m rendelete a fuvarozási illetékről. I. Általános szabályok. Az államháztartás egyensúlyának helyreállítá­sáról szóló 1924 : IV. t.-c. 2. §-ához fűzött a) mel­léklet B. IV. 1. pontja egyebek közt a következő rendelkezéseket tartalmazza: »(1) Az ezideig tőkekamat- és járadékadóval, a nyereményadóval, a szállítási és vasúti hadiadóval megrótt jövedelmeket ezután illetékkel kell meg­róni. (2) Az (1) bekezdésben felsorolt adónemeknek illetékké való átalakításánál a következő elveket kell szem előtt tartani: a) az adók helyébe lépő illetékekbe be kell ol­vasztani (az illető adókon kívül) azokat az illeté­keket is, amelyeket a szóbanforgó bevételek után ezidőszerint fizetni kell; b) az adók helyébe lépő illetékeket a fizetésre kötelezettek rendelettel meghatározandó időben és módon tartoznak befizetni. (3) Az (1) bekezdésben felsorolt adónemek he­lyébe lépő illetékek kulcsait a következőképen kell megállapítani: b) a fuvarozási illeték kulcsai a következők: a) a közúti vasutaknál 0,5%, b) az önálló, nem valamely fővasút kezelésében lévő helyiérdekű és ezeknél alsóbbrendű vasutaknál és a helyi átkelést közvetítő hajózási vállalatoknál az ezen üzem keretén belül teljesített személy­­fuvarozásból származó bevételek után 1%, y) a községek területén vagy több község között meghatározott útvonalakon rendszeresen közle­kedő személyfuvarozó vállalatoknál 2%, h) az u.y) alá tartozó vállalatoknál a podgyász- és árufuvarozásból származó bevételek után 3%, s) a többi közforgalmú vasútnál a személy-, podgyász- és árufuvarozásból származó bevételek után 5%«. Az id. törvény 6. §-a pedig egyebek közt a kö­vetkezőket rendeli: »(2) A jelen törvény életbeléptével, illetőleg a 2. §. kiegészítő részeként e törvényhez csatolt a) mellékletben foglaltak szerint kibocsátandó rende­letekben megállapítandó napoktól kezdve hatá­lyukat vesztik: ..........a szállítási adóra..............................a vasúti hadiadóra....................vonatkozó törvények.« Az itt idézett törvényes rendelkezések alapján a fuvarozási illetékre nézve a m. kir. kereskedelem­ügyi miniszterrel egyetértve a következőket ren­delem : II. Részletes szabályok. I. Fuvarozási illeték. 1. §. (1) A jelen rendelet alá eső fuvarozó válla­latok igénybevételéért az utasok és szállítók az ebben a rendeletben meghatározott fuvarozási ille­téket tartoznak a vállalat útján az államkincstár javára leróni. (2) A fuvarozó vállalat köteles díjszabásában a menetdíjakhoz, fuvardíjakhoz és illeték alá eső egyéb díjakhoz az illetéket hozzászámítani, ily­­módon az illetéket az utasoktól és szállítóktól a díjakkal együtt beszedni és a beszedett illetéket az államkincstárnak a 9. §. szerint befizetni. (3) Ahol ez a rendelet a fuvarozó vállalat be­vételeit említi, bevétel alatt az utasok és szállítók részéről fizetett összegeknek az azokban benfoglalt illetékkel kisebbített részét kell érteni. II. Fővasutak és azok kezdésében lévő helyiérdekű vasutak. 2. §. (1) A fővasuti vállalatok a személy-, pod­gyász- és árufuvarozásból származó összes bevé­teleik után 5%-ot kötelesek fuvarozási illeték címén befizetni. (2) A nem önálló, hanem valamely fővasút keze­lésében lévő helyiérdekű és ezeknél alsóbbrendű vasutaknak, ideértve a korlátolt kő­forgalmú vas­utakat is, a közforgalmú személy-, podgyász- és árufuvarozásból származó összes bevételei után szintén az ebben a §-ban megszabott 5% fuvaro­zási illetéket kell fizetni. Minden olyan helyiérdekű és ennél alsóbbrendű vasút, amely nincs valamely fővasút kezelésében, önálló vasútnak számít. (5­ §1) 3. §. (1) A 2. §. szerint fizetendő fuvarozási illeték alapja az a nyers bevétel, amelyet a vasút díj­­szabásszerű menetdíjai, fuvardíjai és a fuvarozásra vonatkozó mindennemű külön díjai érvényesítése révén úgy a saját vonalain, mint más vállalatok vonalain — az iparvasutakat (iparvágányokat) is ideértve — tényleg elért. Az illeték alapjához számí­tandók a vasutaknak azok a bevételi többletei is, amelyek az utasoktól különös kényelmet szolgáló fuvarozási módok (külön személykocsik, termes­kocsik, külön kocsiszakaszok, hálóhelyek, beteg­­szállítókocsik, különvonatok stb.) igénybevételéért járnak. (2) A vasútnak nem a fuvarozásért, hanem másféle teljesítményei vagy szolgáltatásai fejében elért bevételei nem esnek fuvarozási illeték alá. (3) Nem esnek fuvarozási illeték alá a helyiérdekű vasutakon teljesített építkezések és helyreállítások költségeinek törlesztésére engedélyezett pótille­tékek (építési pótilletékek) sem, mindaddig, amíg tényleg erre a célra fordíttatnak. 4. §. (1) A magyar állam határain kívül eső területekkel való forgalomban, valamint ilyen terü­leteknek a magyar állam területén át irányuló egymásközti forgalomban a fuvarozási illetéket csak a magyarországi vasútvonalakra eső menetdíj, fuvardíj és illeték alá eső egyéb bevétel után kell fizetni. (2) Ha a magyar állam határához a magyar állam területén legközelebb eső állomás területe nem foglalja magában a határvonalat, úgyszintén ha a magyarországi vasút idegen állam területét, vagy a külföldi vasút a magyar állam területét érinti, a pénzügyminiszter a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértve esetenként külön intézke­déssel állapítja meg, hogy a határhoz legközelebb fekvő magyar állomástól a határig terjedő, illetve a belföldi területet érintő külföldi vasutvonalakon az azokra eső díjak után mennyiben van fuva­rozási illeték lerovásának, beszedésének és befize­tésének helye. 777. Önálló helyiérdekű vasutak. 5. §. (1) Az önálló, nem valamely fővasut keze­lésében lévő, helyiérdekű és ezeknél alsóbbrendű vasutak, ideértve az önálló közforgalmú vasutakat is, az ezen üzem keretén belül teljesített közfor­galmú személyfuvarozásból származó összes bev

Next