Budapesti Közlöny, 1924. július (58. évfolyam, 135-161. szám)
1924-07-01 / 135. szám
1924 julius 1. Budapesti Közlöny kiszabási hivatalhoz) benyújtani és az illetéket a hivataltól kapott postatakarékpénztári »Befizetési lap« felhasználásával kell befizetni.Befizetés után a befizetési lap elismervényét folyamodó a hivatalnál bemutatni köteles.) (5) A 3. §. (2) bekezdése szerint járó illetéket a sorsjátékvállalkozói vagy rendezői kötelesek a nyeremények kifizetése alkalmával a nyereményből levonni és legkésőbb a nyeremények kifizetésére megállapított napon, a játéktervnek az illetékes m. kir. adóhivatalhoz (Budapesten a m. kir. központi díj- és illetékkiszabási hivatalhoz) történő bemutatása mellett, a hivataltól kapott postatakarékpénztári »Befizetési lap«-pal befizetni. 9. §. (1) Az engedélyilleték készpénzben való befizetése esetén a m. kir. adóhivatal (m. kir. központi díj- és illetékkiszabási hivatal) a benyújtott folyamodványt megvizsgálja, a másolatot hitelesíti azt az okirati illetékek számfejtőkönyvébe beiktatja, az illetéket előírja és a félnek teljesen kitöltött postatakarékpénztári »Befizetési lap»-ot szolgáltat ki.A befizetés után a fél által bemutatott elismervény adatait, mint az illeték befizetésének igazolását, a folyamodványra rávezeti, az elismervényt és a befizetési igazolással ellátott kérvényt,, az illetékes m. kir. pénzügyigazgatósághoz történő benyújtás, végett a félnek visszaadja. (2) . A nyereményilleték befizetése alkalmával a m. kir. adóhivatal (m. kir. központi díj- és illetékkiszabási hivatal) a bemutatott játéktervet iktatja be az okirati illetékek számfejtőkönyvébe, a játékterv alapján előírja az illetéket és a félnek a kitöltött »Befizetési lap«-ot kiadja. (3) A készpénzben fizetendő engedély- és nyereményilletéket aranykoronában kell előírni és a befizetés hónapjára megállapított értékviszonynak megfelelő összegben kell befizetni. Illetékvisszatérítés: 10. §. (1) A 2. §-ban megszabott engedélyilletékek visszatérítésének akkor van helye, ha a vállalkozó vagy rendező a tervezett sorsjátékot nem tartotta meg, a sorsjegyeket ki nem bocsátotta és ezt a körülményt az engedélyokirat kiadásától számított egy éven belül igazolja. (2) A 3. §. (1) bekezdésében megállapított illeték visszatérítésének helye van akkor, ha a vállalkozó vagy rendező az engedélyokirat kiadásától számított egy éven belül igazolta, hogy a sorsjátékot nem tartotta meg és a sorsjegyeket ki sem bocsátotta; a sorsjegyek kibocsátása után pedig akkor, ha az engedélyokirat kiadásától számított 2. éven belül igazolja, hogy a sorsjátékot nem tartotta meg és a kibocsátott sorsjegyekre befizetett betéteket a sorsjegyvásárlóknak visszafizette, illetőleg, a visszafizetésre köteleztetett. (3) Vissza kell téríteni végül az illetéket, ha a pénzügyminiszter a sorsjátékra az illetékek befizetése után illetékmentességet engedélyezett. Büntetések: 11. §. (1) Jövedéki kihágást követ el és a veszélyeztetett illeték kétszeres összegétől négyszeres összegéig terjedhető pénzbírsággal büntetendő az, aki sorsjátékot engedély nélkül rendez, az engedélyezett sorsjátékot az engedély feltételeitől eltérő módon rendezi, vagy ezeket megkísérli. (2) Ha az (1) bekezdés értelmében kirótt pénzbírság az elmarasztalt vagyontalansága miatt részben vagy egészben behajthatatlannak bizonyul, a pénzbírság helyett elzárás büntetése alkalmazandó. (3) Ha a 3. §. (2) bekezdése értelmében járó nyereményilletéket a 8. §. (5) bekezdésében megállapított határidő eltelte után fizetik be, a késedelem minden megkezdett vagy egész hónapja után a fizetendő illeték 1/10 részét kell rendbírság fejében megfizetni. A rendbírság a kamatfizetési kötelezettséget nem érinti. (4) Aki az illetékmentesen engedélyezett sorsjátékot az engedély feltételeitől eltérő módon rendezi, 100 aranykoronáig terjedhető pénzbírsággal büntetendő. Sorsjáték engedélyezése. 12. §. (1) Olyan tárgysorsjátékokat, amelyeknél a kibocsátani szándékozott sorsjegyekért fizetendő betétek végösszege 2.000.000 K-t nem halad meg és az engedélyokirat kiadása iránt benyújtott folyamodványban részleges vagy teljes illetékmentességet nem kérnek, az illetékes m. kir. pénzügyigazgatóság saját hatáskörében engedélyezhet. A székesfővárosi m. kir. pénzügyigazgatóság tárgysorsjátékokat 20,000.000 korona betétösszegig engedélyezhet. A 2,000.000, illetőleg 20,000.000 betétösszeget meghaladó tárgysorsjátékok rendezésére engedélyt csak a pénzügyminiszter adhat. A vidéki m. kir. pénzügyigazgatóságok a saját hatáskörükben engedélyezett tárgysorsjátékokról, nyilvántartás céljából, a székesfővárosi m. kir. pénzügyigazgatóságot értesíteni kötelesek. (2) A sorsjátékok engedélyezésének feltételeire nézve az 1868 : XV. t.-cikkel törvényesített lottójövedéki szabályok rendelkezései továbbra is érvényben maradnak. Életbelépés: 13. §. (1) Ez a rendelet 1924. évi julius hó 1-én lép életbe. (2) Az 1924. évi julius hó 1-től a nyereményadóról szóló 1879: XLIX. t.-c., az ill. díjj. ,86. tétel B. pontjának és az 1920: XXIV. t.-c. 11. §-ának rendelkezései hatályukat vesztik és a sorsjátékok engedélyezése az ebben a rendeletben megszabott illetékeken felül sem nyereményadó, sem lottódíj címén meg nem terhelhető. (3) A jelen rendelet 2. és 3. §-ainak (1) bekezdésében megállapított illetékeket az engedélyokirat kiadása iránt 1924. évi július hó 1-je után benyújtott folyamodványokra kell leróni. (4) Ugyancsak a jelen rendeletben megállapított engedély- és nyereményilletéket kell leróni abban az esetben is, ha a tárgy sorsjáték engedélyezése iránt még 1924. évi július hó 1-je előtt folyamodtak és egyúttal a nyereményadó és játékdíj mérséklését vagy elengedését is kérték s az illetéket, nyereményadót, továbbá a játékdíjat egyáltalában nem, vagy nem kellő mértékben rótták le, kedvezményt azonban nem kaptak és az erről szóló értesítést 1924. évi július hó 1-je után kézbesítették. Az ebben az esetben már előzőleg lerótt összeget a jelen rendelet szerint megállapítandó illetékekbe be kell számítani. Az engedély- és nyereményilletékeket, illetőleg az előállott különbözetet a 8. §. (2) bekezdésében foglaltak értelmében benyújtandó beadványon kell leróni. (5) A jelen rendelet életbelépésekor folyamatban lévő jótékony célú állami sorsjátékokra az ebben a rendeletben foglaltak nem alkalmazhatók. Budapest, 1924. évi június hó 25-én. A miniszter helyett: Dr. Vargha Imre s. k., államtitkár. A m. kir. pénzügyminiszternek 1924. évi 5.008/P. M. szám rendelete a fuvarozási illetékről. I. Általános szabályok. Az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló 1924 : IV. t.-c. 2. §-ához fűzött a) melléklet B. IV. 1. pontja egyebek közt a következő rendelkezéseket tartalmazza: »(1) Az ezideig tőkekamat- és járadékadóval, a nyereményadóval, a szállítási és vasúti hadiadóval megrótt jövedelmeket ezután illetékkel kell megróni. (2) Az (1) bekezdésben felsorolt adónemeknek illetékké való átalakításánál a következő elveket kell szem előtt tartani: a) az adók helyébe lépő illetékekbe be kell olvasztani (az illető adókon kívül) azokat az illetékeket is, amelyeket a szóbanforgó bevételek után ezidőszerint fizetni kell; b) az adók helyébe lépő illetékeket a fizetésre kötelezettek rendelettel meghatározandó időben és módon tartoznak befizetni. (3) Az (1) bekezdésben felsorolt adónemek helyébe lépő illetékek kulcsait a következőképen kell megállapítani: b) a fuvarozási illeték kulcsai a következők: a) a közúti vasutaknál 0,5%, b) az önálló, nem valamely fővasút kezelésében lévő helyiérdekű és ezeknél alsóbbrendű vasutaknál és a helyi átkelést közvetítő hajózási vállalatoknál az ezen üzem keretén belül teljesített személyfuvarozásból származó bevételek után 1%, y) a községek területén vagy több község között meghatározott útvonalakon rendszeresen közlekedő személyfuvarozó vállalatoknál 2%, h) az u.y) alá tartozó vállalatoknál a podgyász- és árufuvarozásból származó bevételek után 3%, s) a többi közforgalmú vasútnál a személy-, podgyász- és árufuvarozásból származó bevételek után 5%«. Az id. törvény 6. §-a pedig egyebek közt a következőket rendeli: »(2) A jelen törvény életbeléptével, illetőleg a 2. §. kiegészítő részeként e törvényhez csatolt a) mellékletben foglaltak szerint kibocsátandó rendeletekben megállapítandó napoktól kezdve hatályukat vesztik: ..........a szállítási adóra..............................a vasúti hadiadóra....................vonatkozó törvények.« Az itt idézett törvényes rendelkezések alapján a fuvarozási illetékre nézve a m. kir. kereskedelemügyi miniszterrel egyetértve a következőket rendelem : II. Részletes szabályok. I. Fuvarozási illeték. 1. §. (1) A jelen rendelet alá eső fuvarozó vállalatok igénybevételéért az utasok és szállítók az ebben a rendeletben meghatározott fuvarozási illetéket tartoznak a vállalat útján az államkincstár javára leróni. (2) A fuvarozó vállalat köteles díjszabásában a menetdíjakhoz, fuvardíjakhoz és illeték alá eső egyéb díjakhoz az illetéket hozzászámítani, ilymódon az illetéket az utasoktól és szállítóktól a díjakkal együtt beszedni és a beszedett illetéket az államkincstárnak a 9. §. szerint befizetni. (3) Ahol ez a rendelet a fuvarozó vállalat bevételeit említi, bevétel alatt az utasok és szállítók részéről fizetett összegeknek az azokban benfoglalt illetékkel kisebbített részét kell érteni. II. Fővasutak és azok kezdésében lévő helyiérdekű vasutak. 2. §. (1) A fővasuti vállalatok a személy-, podgyász- és árufuvarozásból származó összes bevételeik után 5%-ot kötelesek fuvarozási illeték címén befizetni. (2) A nem önálló, hanem valamely fővasút kezelésében lévő helyiérdekű és ezeknél alsóbbrendű vasutaknak, ideértve a korlátolt kőforgalmú vasutakat is, a közforgalmú személy-, podgyász- és árufuvarozásból származó összes bevételei után szintén az ebben a §-ban megszabott 5% fuvarozási illetéket kell fizetni. Minden olyan helyiérdekű és ennél alsóbbrendű vasút, amely nincs valamely fővasút kezelésében, önálló vasútnak számít. (5 §1) 3. §. (1) A 2. §. szerint fizetendő fuvarozási illeték alapja az a nyers bevétel, amelyet a vasút díjszabásszerű menetdíjai, fuvardíjai és a fuvarozásra vonatkozó mindennemű külön díjai érvényesítése révén úgy a saját vonalain, mint más vállalatok vonalain — az iparvasutakat (iparvágányokat) is ideértve — tényleg elért. Az illeték alapjához számítandók a vasutaknak azok a bevételi többletei is, amelyek az utasoktól különös kényelmet szolgáló fuvarozási módok (külön személykocsik, termeskocsik, külön kocsiszakaszok, hálóhelyek, betegszállítókocsik, különvonatok stb.) igénybevételéért járnak. (2) A vasútnak nem a fuvarozásért, hanem másféle teljesítményei vagy szolgáltatásai fejében elért bevételei nem esnek fuvarozási illeték alá. (3) Nem esnek fuvarozási illeték alá a helyiérdekű vasutakon teljesített építkezések és helyreállítások költségeinek törlesztésére engedélyezett pótilletékek (építési pótilletékek) sem, mindaddig, amíg tényleg erre a célra fordíttatnak. 4. §. (1) A magyar állam határain kívül eső területekkel való forgalomban, valamint ilyen területeknek a magyar állam területén át irányuló egymásközti forgalomban a fuvarozási illetéket csak a magyarországi vasútvonalakra eső menetdíj, fuvardíj és illeték alá eső egyéb bevétel után kell fizetni. (2) Ha a magyar állam határához a magyar állam területén legközelebb eső állomás területe nem foglalja magában a határvonalat, úgyszintén ha a magyarországi vasút idegen állam területét, vagy a külföldi vasút a magyar állam területét érinti, a pénzügyminiszter a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértve esetenként külön intézkedéssel állapítja meg, hogy a határhoz legközelebb fekvő magyar állomástól a határig terjedő, illetve a belföldi területet érintő külföldi vasutvonalakon az azokra eső díjak után mennyiben van fuvarozási illeték lerovásának, beszedésének és befizetésének helye. 777. Önálló helyiérdekű vasutak. 5. §. (1) Az önálló, nem valamely fővasut kezelésében lévő, helyiérdekű és ezeknél alsóbbrendű vasutak, ideértve az önálló közforgalmú vasutakat is, az ezen üzem keretén belül teljesített közforgalmú személyfuvarozásból származó összes bev