Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője, 1924. július (58. évfolyam, 135-161. szám)

1924-07-01 / 135. szám értesítője

A Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője 1924 julius US 1 Holtnaknyilvánitás. Pk. XVII. 179775/2/1924. sz. A budapesti központi kir. járásbíróság közhírré teszi, hogy­­ Enyedi Jánosné részéről előterjesztett holtnak­­nyilvánitási kérelem folytán a 28000/1919. I. M. sz. rendelet 7. §-a alapján az eljárást megindította. Az eltűnt neve Enyedi János, vallása r. kath., születési helye Székesfehérvár, születési ideje 1883 március 1., házastársának neve Pandák Erzsébet, lakik Budapesten (VI., Szabolcs­ utca 30. sz.), gyermektelen, az eltűnt foglalkozása pékséged, vagyontalan. Bevonult 1915 február 15-én Székesfehérvárra a 17. honvédgyalogezred­hez mint honvéd, utolsó ismert tábori postaszáma 14 vol. Az a hadiesemény, amely közben nyoma veszett, az orosz harctéren 1915 május 30-án eltűnt­. A honvédelmi minisztérium értesítése szerint a nyilvántartásban adat nincsen. A bíróság felhív mindenkit, hogy az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvání­­tás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról volna tudomása, hogy az eltűnt a hirdet­ményben jelzett időn túl még életben volt, ezt a buda­pesti központi kir. járásbíróságnak 1924. évi augusztus hó 3. napjáig jelentse be. Ha ezen időpontig bejelentés nem érkezik, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Budapest, 1924 május 26. A budapesti központi kir. járásbíróság. *1269 Holtnaknyilvánitás. Pk. 4025/1/1924. szám. A kecske­méti kir. járásbiróság Nemes Ferencné szül. V. Tóth Mária kecskeméti lakos részéről a 28000/1919. I. M. sz. rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állító­lag eltűnt Nemes Ferenc volt kecskeméti lakos holtnak­­nyilvánítása iránt az eljárást megindította és az eltűnt részére ügygondnokul Sahin­ Tóth Ferenc ügyvéd, kecske­méti lakost rendelte ki. Az eltűnt neve Nemes Ferenc, születési helye Kiskun­félegyháza, születési ideje 1881 december 2., szüleinek neve Nemes Ferenc és Hevér Mária (laknak Kiskun­félegyházán), házastársának neve V. Tóth Mária (lakik Kecskeméten), gyermekeinek neve Nemes Mária, Ferenc és Franciska (laknak édesanyjuknál), az eltűnt foglal­kozása földmíves, utolsó lakhelye (tartózkodási helye) Kecskemét, Matkó-puszta, vagyontalan, bevonulásának időpontja 1914 július hó 30., az a csapattest, amelyhez az ismert adatok szerint eredetileg beosztották, a buda­pesti 30. honvéd gyalogezred, az a csapattest, amelynél Utoljára teljesített szolgálatot, ugyanaz, utolsó tábori ■pqstaszáma 84., az a hadiesemény, amely közben nyoma­­veszett, a szerb harctéren ismeretlen helyen eltűnt. A kir. spfeisbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, hogy az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyé­ről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körül­ményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt e hir­detménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számí­tott 60 nap alatt a bíróságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkezik, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvá­­nítás kérdésében határozni. Kecskemét, 1924. évi junius hó 2. napján. A kecskeméti kir. járásbiróság. 7623 Holtnaknyilvánitás. Pk. 1261/1924. szám. A máté­szalkai kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy Erdei Ist­­vánné szül. Czine Eszter nyirmegyei lakos részéről a 28000/1919. I. M. számú rendelet alapján előterjesztett stérelem folytán, Erdei István volt nyirmegyesi lakos holt­­nak nyilvánítása iránt az eljárást megindította és az el­tűnt részére ügygondnokul Budaházy Sándor mátészalkai Ügyvédet rendelte ki. Erdei István volt nyirmegyesi lakos, földmives, akit Nyirmegyesen 1889 augusztus 5-én Erdei István és Tóth Rozália szülőktől született s kinek neje Czine Eszter, aki után egy leánygyermek maradt és vagyona az ingószal­yainak árverésen történt eladásából befolyt vételár, mely gyámhatóságilag kezeltetik. Nevezett 1914. évben az általános mozgósítás alkal­mával vonult be Munkácsra a volt 11. honvéd gyalog­ezredhez és innen az orosz harctérre ment, ahol 1915. év nyarán orosz hadifogságba esett, ahonnan 1916 július havában érkezett utolsó értesítése óta magáról többé élet­jelt nem adott. Felhívja a kir. járásbiróság mindazokat, akiknek tudo­másuk van Erdei István netáni életbenlétéről, tartózkodási helyéről, avagy halálának vagy eltűnésének körülményei­ről, így különösen arról, hogy nevezett 1916 július után még életben volt, eziránti adataikat e jelen hirdetmény­nek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíróságnak jelentsék be, mert ha a megjelölt idő­pontig bejelentés nem érkezik, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánítás kérdé­sében határozni. Mátészalka, 1924 április 28. A máté­szalkai kir. járásbiróság, 7626 Holtnaknyilvánitás. Pk. 2473/1924. szám. A kir. járás­biróság Szeverényi András medgyesegyházai lakos ré­széről előterjesztett kérelme folytán az állítólag eltűnt Szeverényi György holtnaknyilvánitása iránt az eljárást megindította és az eltűnt ügygondnokául dr. Major Simon gyulai ügyvédet rendelte ki. Az eltűnt neve Szeverényi György, születési helye Mledgyesegyháza, születési ideje 1893 julius 28, vallása ev., atyja Szeverényi György lakik Medgyesegyházán és anyja elhalt Gajdács Mária, az eltűnt foglalkozása földmeves, utolsó lakhelye Medgyesegyhá­za, ahol ingó és ingatlan vagyona van ; bevonulásának ideje 1915 április hón az a csapattest, amelyhez az ismert adatok szerint eredetileg beosztatott és amelynél utoljára teljesített ■zolgálatot a gyulai 2. számú honvéd gyalogezred, tábori postaszáma 173, az a hadiesemény, amely közben nyoma­­veszett: 1016. év őszén a román fronton ezrede kötelé­kéből eltűnt s azóta magáról életjelt nem adott| A kir. járásbiróság felhív mindenkiLAj^Wabban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartj^^HU helyéről, halálának vagy eltűnésének körülménye^^Hogy a holt­naknyilvánitás szempontjából fontos egy^^sörülmények­­ről, igy különösen arról lenne tudomása, az eltűnt a fentjelzett időn túl még életben volt, azt ^Hrdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt jelentse be, mert ha a most megjelölt időpontig be­jelentés nem érkezik, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében hatá­rozni. Gyula, 1924 junius 5. A gyulai kir. járásbiróság. 7627 Holtnaknyilvánitás. 452/1923. szám. A nagykátai kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy a 28000/1919. és a 30000/1922. I. M. sz. rendeletek 7. §-a alapján a holtnak­­nyilvánítási eljárást Bendő Ferencné jászkiséri lakos kérelmére Bendő Ferenc volt tápiószelei lakosra nézve megindította és részére ügygondnokul dr. Piukovics Péter nagykátai ügyvédet kirendelte. Bendő Ferenc, ki Jászkiséren 1883 november 12-én született néhai Bendő Ferenc és Silye Ráchel szülőktől, neje Dósa Viktória, gyermekei kiskorú Borbála, Julianna és Eszter, tápiószelei lakosok, földmives, bevonult 1915. év őszén a 68. gyalogezredhez Prágába. 1916. év elején a fenti ezred 13. századának kötelékében az északi frontra ment, hol 1916 junius 16-án Volhyniában az oroszokkal vívott ütközetben eltűnt s azóta életjelt magáról nem adott, tábori postaszáma ismeretlen, ingatlana a tápió­szelei 3186. sz. betétben van. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyé­ről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körül­ményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt e hir­detménynek a járásbíróságnál 1923. évi március hó 10. napján történt kifüggesztésétől számtott 60 nap alatt jelentse be, mert ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkezik, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Nagykáta, 1923. évi március hó 3. napján. A nagykátai kir. járásbiróság. 7632 Okiratmecssemmisitések. Okiratmegseemmisités. 13688/1924. szám. Dr. Neumann Salamon budapesti lakosnak IX. ker., Szvetenay­ utca 30. szám alatt istállózott sárga heréit hóka. 4 lába kesely lóról szóló marhalevele elveszett. A marhalevél kiállítási helye és jegyzőkönyvi száma ismeretlen. Ezt az elveszett marha­levelet megsemmisítettnek nyilvánítjuk. Budapest, 1924. évi junius hó 25. napján. Budapest székesfőváros IX. kerületének elöljárósága. 7689 Okiratmegsemmisités. 919/1924. szám. Tamás György hosszulázi lakos mrohalevele semmis. Sátoraljaújhely, 1924. évi junius 25. napján. Buday, főszolgabir. 7733 Okiratmegsemmisités. 5346/1924. szám. Muczer László nagykanizsai lakos sertésekről szóló 140/1924., 141/1924. és 142/1924. jkv. számú elveszett marhaleveleit meg­semmisítem. Nagykanizsa, 1924. évi április hó 14-én. Polgármester: " 7738 Okiratmegsemmisítés. 3/1924. szám. Szentesi Balázs lakatossegéd 10007/1917. sz. alatt Debreczenben nyert Pályázat. Pályázat: 36676/1924. szám. A kecskeméti m­. kir. pénzügyigazgatósági kirendeltség mellé rendel 1 számvevőségnél üresedésben levő 2 pénzügy­­­i tiszti állásra ezennel pályázatot hirdetek. Általános pályázati feltételek : I. A számvevőségi tisztviselői állásokra pályázók az 1883. évi I. t.­e. 17. §-ában előirt elméleti kifes­­sítést, nevezetesen főgimnáziumi, főreáliskolai, fi­­ka­i kereskedelmi iskolai érettségi vizsgát vagy el­­emi iskolai tanítói oklevelet, vagy pedig a minősi­tési törvény szempontjából a középiskolai végzettségige egyenrendűnek elismert katonai tanintézet elvégé­sét és ezenfelül az államszámviteltani államvizssg sikeres letételét tartoznak igazolni. Azok a pályázók, akik a számvevőségi tisztvisei állásokra előírt államszámviteltani államvizsga eddig még nem tették le, azt kinevezésük esetén leg­feljebb 2 éven belül letenni tartoznak, ellenkez esetben állásukat elvesztik. Ezek a pályázók vizsga letételéig ideiglenes minőségben alkalmaztat­nak, állásukban pedig az egy évi próbaszolgálat le­teltével a vizsga letételének napjával véglegesít­tetnek. II. A polgári közszolgálatban nem álló pályázóit­ valamint a bijnokok hitelt érdemlően tartoznak iga­zolni : 1. Az I. alatt említett végzettségüket. 2. Magyar állampolgárságukat (községi illetősé­güket). 1. Testi és szellenti épségüket, államszolgál­a­tra al­kamas voltukat (újkeletű hatósági erkölcs bizonyít­vány­nyal). 4. Kifogástalan erkölcsi magaviseletüket­ (ujkeletű hatósági erkölcsi bizonyitványnyal). 5. Előéletüket megszakítás nélkül, vagyis azt körülményt, hogy középiskolai tanulmányo k­.a­ befejezése óta mivel foglalkoztak, illetőleg hol tar­tózkodtak. 6. Katonai szolgálati kötelezettségüknek mikor és miként tettek eleget, végül hogy 7. az úgynevezett tanácsköztársaság alatt tanúsí­tott magaviseletük milyen volt. III. Az állás elnyerése esetén minden pályázó ugyanabban a fizetési osztályban vagy fokozatban marad meg, amelyben ez időszerint van és ennek meg­­felelőleg lakáspénze új állomáshelye szerint állapítta­­tik meg. IV. A nem állami rendszerű fizetési osztályba vagy fokozatba tartozók (vasutasok, postások, tényleges ka­tonatisztek stb.) csakis a megfelelő rendszerű állami fizetési osztályba vagy fokozatba fognak kinevez­tetni. V. Csakis olyan pályázó sajátkezűleg írt kérelme vehető figyelembe, aki igazolni tudja, hogy a kér­vényben megjelölt álllomáshelyen lakása biztosítva van. VI. Mindazon polgári közszolgálatban álló pály­­ók — a dijnokok kivételével —, akik a pályázó kérelmük teljesítése következtében költözködni kény­telenek jelenlegi állomáshelyükről, a szabályozó átköltözködési költségüket megkapják. VII. Amennyiben ezekre az állásokra megfelel számú pályázóik nem jelentkeznének, az állások más közszolgálatbeli ágazatokban létszámon szla (Aussterbeetatra) helyezett közszolgálati alkalmazott­tak sorából hivatalból fognak betöltetni. I VIII. A pályázati kérvényeket a pályázóié az e időszerinti közvetlen felettes hatóságok, a Szabály­szerű elbánás) alá vont, illetve a Misza Idézések. Idézés: 148/1924. hagy. szám. Néhai Fülöp István békési lakos hagyatékának tárgyalására a határnapot 1924. évi szeptember hó 30. napjának délutáni 3 órájára hivatalos helyiségembe ezennel kitűzöm s erre Gombos Balázsné Fülöp Róza és Fülöp István ismeretlen tartóz­kodása örökösöket azzal a megjegyzéssel idézem, hogy abban az esetben, ha a tárgyaláson személyesen vagy meghatalmazott által meg nem jelennek, a részükre a gyámhatóság által kinevezett gondnokkal fogják a tár­gyalást megtartani, és hogy perre utasítás esetében is, amennyiben képviseletükről nem gondoskodnak, a gyám­hatóság által kinevezett gondnok által fognak képvisel­tetni. Békés, 1924. évi junius hó*­­ I.­I. * V. VI. VI. VI. 23. napján. Dr. Szabó István, kir. közjegyző, 7709 Idézés: P. 1226/3. 1924. szám. A nagykállói kir. járás­biróság közhírré teszi, hogy Bodogán Julianna felperesnek Bodogán Ferenc és neje alperesek ellen ingók kiadása iránt indított perében a bíróság a per felvételére és érdem­leges tárgyalására határnapot tűzött és felhívja a feleket, hogy 1924. évi július hó­ 23. napján délelőtt 8 órakor hivatalos helyiségében (Nagy-utca 1. házszám, 1. emelet 4. ajtószám alatt) jelenjenek meg, egyszersmind pedig Bodogán Ferenc I. rendű alperes részére — aki isme­retlen helyen tartózkodik — ügygondnokul dr. Kelen László ügyvédet (lakik Nagykállóban) nevezte ki. A bíróság felhívja az alperest, hogy a fent megjelölt határnapon és órában meghatalmazott ügyvéd által jelenjen meg, mert ellenkező esetben az ügygondnok fog helyette eljárni. Nagykálló, 1924. évi május hó 26. A nagykállói kir. járásbiróság. 7729 Idézés: P. 991/2. 1024. A székesfehérvári kir. tör­vényszék közhírré t­es­zi, hogy önv. Lincz Istvánné felperesnek Lincz József és társai alperesek ellen végrendelet érvénytelenítése és járulékai iránt indí­tott perében a per felvételére és érdemleges tárgya­lására új határnapot tűzött és felhu­vja a feleket, hogy 1924. évi augusztus hó 25. napján délelőtt 9 órakor hivatalos helyiségében (Vilmos császár­ tér 1., I. emelet 114. sajtószám alatt) jelenjenek meg, egy­szersmind pedig a Mórott, 1923. évi november hó 16-án elhalt özv. Lincz Jánosné szül. Wiittick Mária volt móri lakos ismeretlen örökösei rész­ére ügygond­nokul dr. Fehér F­erenc ügyvédet (lakik Székesfehér­várott) nevezte ki. A bíróság felhívja az ismeretlen örökös alperese­ket, hogy a fent megjelölt határnapon és órában megh­átalmazot­t ügyvéd által jelenjenek meg, mert ellenkező esetben az ügygondnok fog helyettük el­járni. Székesfehérvár, 1924. évii május hó 21. napján. A székesfehérvári kir. törvényszék. 7745 munkakönyve elveszett. Megsemmisittetik. Kunmlada tunmlada­ras, 1924 junius hó 26-án. Ipartestület. 7759 Okiratmegsemmisités. 8511/1924. szám. Székely Géza budapesti lakosnak II., Szalag­ utca 26. szám alatt istállózott sárga kanca, hóka, szárcsa, ejl. és 3 dl kesely, b. nyak bélyeges lováról szóló marhalevelei elveszett. A marhalevél kiállítási helye és sz­ószó­könyvi száma ismeretlen. Ezt az elveszett marhal­­et megsemmisitettnek nyilvánítjuk. Budapest, junius hó 24. napján. A II. ker. elöljáróság. Okiratmegsemmisités. Bk. 575/2. 1924. szám. Jóan Lipót putnoki ecetgyáros kérelmére a kir. ,il ,ál­­biróság felhívja mmi­od'azo­ka­t, akiknek birtokáb­an a következő szövegű kitöltetlen és Hatvan községben állítólag elveszett váltóűrlap van : Roth Adolfiné sk* Róth Herman sk., Rótih Lipót stk., Róth Zolt áj. sk., hogy ezt a körülményt a bíróságnál a jelen hirdet­ménynek a hivatalos lapban való külsslétételéről szá-i nyitott egy éven belül jelentse be, mert különben a­ bíróság ezen okmányt samrmsnek fogja nyilváni­­ta­ni. Putnok, 1924 junius 12-én. A putnoki kir. jár­ás­i­ íróság­i kirendeltség. 7779 Okiratmegsemmisités. Pk. 5918/1924. szám. A’­in­kolczi kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy az ált­­ólag megsemmisült következő okirat: .Miskolc I., 1922 november 21., 3002. sz. zálogjegy: 60 sor gyön­gy, becsérték 2000 K, kölcsönadott összeg 2000 korina, Zálogbaadás ideje 1922 augusztus 21., lejárat feltett 1922 október 16., lejáratig járó kölcsöndij 60 kordoné, zálogkölcsöndij százaléka 12%. Miskolczi Bank Hl-T. Tass sk., Baruss sk.« megsemmisítése iránt az­­el­járást Steinmetz Herman miskolczi lakos kérelmére folyamatba tette. Ennélfogva felhívja az említett okirat birtokosét, hogy a jelen hirdetménynek a Budapesti Közlönyben történt beiktatását követő naptól számított egy év alatt az okiratot a bíróságnál mutassa be, mert ellenkező esetben a bíróság azt a jelzett határidő letelte után folyamodó újabb kérelmére semmissé fogja nyilvánítani. Miskolcz, 1924. évi junius hó A miskolczi kir. járásbiróság, 777.

Next