Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője, 1924. augusztus (58. évfolyam, 162-186. szám)

1924-08-01 / 162. szám értesítője

2 A Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője 1924 augusztus 1-' y.12 órája­­határidőül át űzetik és ahhoz a venni szán­dékozók ezennel oly megjegyzéssel hivattak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.­e. 107. és 108. §-ai érelmében készpénzfizetés mellett a legtöb­bet ígérőnek, szükség esetén bevsáron alul is el lóg­nak adatai Szolnok, 1924. évi julius hó 19. napján. Emánuel Jakab kir. végrehajtó. 8893 Árverés. 107/1924. vh. szám. Alulírott kir. járás-­bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. §-a értelmében cíem­el közhírré teszi, hogy a zalaeger­szegi kir. járásbíróságnak 879/1924. számai végzésével Horváth Károly és társai javára 305750 korona telke, ennek kamatai és járulékai erejéig elrendelt kielégí­tési végrehajtás alkalmával biróilag lefoglalt és 1800000 koronára becsült ruganyos hintó nyilvános árverés utján leendő eladása elrendeltetvén, annak a helysarnon, vagyis Zalaegerszegen leendő eszköz­lésére 1924. évi augusztus hó 14. napjának délutáni 3 órája ki­tűzetik és ahhoz a venni szándékozóik oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingó­ságok ezen az árverésen az 1881. évi LX. t.-c. 107. §-ra értelmében a legtöbbet ígérőnek beásáron alul is el fognak adatni. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881 évi LX. t.-c. 107. §-ában megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Zalaegerszeg, 1924. évi julius 25-én. Lukács József kir. járásbirósági végrehajtó. 8895 Csődhirdetmények. Csőd. 12. Cs. 38607/2. 1924 szám. A budapesti kir. törvényszék mint csődbíróság közhírré teszi, hogy a Menyhárt Imre vaskereskedő a Menyhárt Imre és társa közkereseti társaság tagja budapesti (VII. ker., Dohány­ utca 54.) lakos ellen ennek bárhol található ingó vagyonára és a magyar állam területén levő ingat­lan javaira az 1881. évi XVII. t.-c. 248. és 249. §-a alapján a csődöt a mai napon megnyitotta. Csődbiztosul dr. Toldy Zoltán kir. törvényszéki birót, tömeggondnokul dr. Székely Jenő budapesti ügyvédet, helyetteséül dr. bülgezdi Nagy Zoltán ügy­védet nevezte ki. A követelések bejelentésére határidőül bezárólag 1924. évi szeptember hó 10. napját, a felszámolási tárgyalásra 1924. évi október hó 8. napjának délelőtti 10 óráját, a csődválasztmány megválasztására pedig 1924. évi október hó 10. napjának délelőtti 11 óráját tűzte ki a csődbiztos hivatalos helyiségébe (Budapest, V., Alkotmány­ utca 14. sz. II. emelet 49. ajtószám). Felhívja mindazokat, akik az általános csődtömeg ellen mint hitelezők igényt támasztanak, hogy igényei­ket a felszámolási tárgyalásnál megállapitás és osztályo­zás végett a csődtörvényben megjelölt joghátrányok terhével a csődtömeg ellen a fent emlitett határidő alatt a kir. törvényszéknél az 1881. évi XVII. t.­e. 126—129. §-aiban foglalt szabályok szerint az eset­ben is jelentsék be, ha igényeik tekintetében külön per volna folyamatban. Felhívja a zálog- és megtartási joggal bíró hitele­­■óket, hogy az általuk szerzett jogot a tömeggondnok­nak jelentsék be és az általuk leírt dolgokat a tömeg­gondnok felhívására megbecslés vágott mutassák fel. Figyelmezteti mindazokat, akiket elkülönítési, vissza­követelési vagy külön kielégítési jog illet, hogy amennyi­ben jogaikat nem érvényesítik, azok a csődtömeg ér­tékesítését és felosztását gátolni nem fogják. Végül a csődhitelezőket felhívja, hogy a csőd­­választmánynak megválasztására kitűzött határnapon hitelezői minőségüket igazoló okiratokkal ellátva jelen­jenek meg. Budapest, 1924. évi július hó 26. napján. A budapesti kir. törvényszék mint csődbíróság. 8861 Csőd. 12. Cs. 38608/2. 192-1. szám. A budapesti kir. törvényszék mint csődbíróság közhírré teszi, hogy a Menyhárt Imre és társa budapesti (VII., Lövölde-tér 7.) bejegyzett közkereseti társaság vaskereskedő cég ellen ennek bárhol található ingó vagyonára és a magyar állam területén levő ingatlan javaira az 1881. évi XVII. i-e. 248. és 249. §-a alapján a csődöt a mai napon megnyitotta. Csődbiztosul dr. Toldy Zoltán kir. törvényszéki birót, tömeggondnokul dr. Székely Jenő budapesti ügy­védet, helyetteséül dr. bülgezdi Nagy Zoltán ügyvédet nevezte ki. A követelések bejelentésére határidőül bezárólag 1924. évi szeptember hó 10. napját, a felszámolási tár­gyalásra 1924. évi október hó 8. napjának délelőtt 10 óráját, a csődválasztmány megválasztására pedig 1924. évi október hó 10. napjának délelőtt 11 óráját tűzte ki a csődbiztos hivatalos helyiségébe (Budapest, V., Alkotmány­ utca 14. szám III. emelet 49. ajtószám). Felhívja mindazokat, akik az általános csődtömeg ellen mint hitelezők igényt támasztanak, hogy igényei­ket a felszámolási tárgyalásnál megállapítás és osztá­lyozás végett a csődtörvényben megjelölt joghátrányok terhével a csődtömeg ellen a fent említett határidő alatt a kir. törvényszéknél az 1881. évi XVII. i.­e. 126—129. §-aiban foglalt szabályok szerint az esetben is jelentsék be, ha igényeik tekintetében külön per volna folyamatban. Felhivja a zálog- és megtartási joggal biró hitelező­ket, hogy az általuk szerzett jogot a tömeggondnok­­nak jelentsék be és az általuk lírt dolgokat a tömeg­gondnok felhívására megbecslés végett mutassák fel. Figyelmezteti mindazokat, akiket elkülönítési, visz­­szakövetelési vagy külön kielégítési jog illet, hogy amennyiben jogaikat nem érvényesítik, ezek a csőd­tömeg értékesítését és felosztását gátolni nem fogják. Végül a csődhitelezőket felhívja, hogy a csőd­­választmánynak megválasztására kitűzött határnapon hitelezői minőségüket igazoló okirattal ellátva jelen­jenek meg. Budapest, 1924. évi julius hó 26. napján. A budapesti kir. törvényszék mint csődbiróság. 8862 Csőd. 12. Cs. 38609/1. 1924. szám. A budapesti kir. törvényszék mint csődbíróság közhírré teszi, hogy Bőn Dezső vaskereskedő, a Menyhárt Imre és társa közkereseti társaság tagja, budapesti (1., Orbánhegyi-út 10/b. szám) lakos ellen, ennek bárhol található ingó vagyonára és a magyar állam területén levő ingatlan javaira az 1881. évi XVII. t.-c. 248. és 249. §-ai alapján a csődöt a mai napon megnyitotta. Csődbiztosul dr. Toldy Zoltán kir. törvényszéki birót, tömeggondnokul dr. Székely Jenő budapesti ügyvédet, helyetteséü­l dr. bülgezdi Nagy Zoltán ügyvédet ne­vezte ki. A követelések bejelentésére határidőül bezárólag 1924. évi szeptember hó 10. napját, a felszámolási tár­gyalásra 1924. évi október hó 8. napjának délelőtti 11 óráját, a csődválasztmány megválasztására pedig 1924. évi október hó 10. napjának délelőtti 11­ráját tű­zte ki a csődbiztos hivatalos helyiségébe (Budapest, V., Alkotmány­ utca 14. házszám III. em. 49. ajtószám). Felhívja mindazokat, akik az általános csődtömeg ellen mint hitelezők igényt támasztanak, hogy igényei­ket a felszámolási tárgyalásnál megállapitás és osztá­lyozás végett a csődtörvényben megjelölt joghátrányok terhével a csődtömeg ellen a fent említett határidő alatt a kir. törvényszéknél az 1881. évi XVII. t.-c. 126—129. §-aiban foglalt szabályok szerint az esetben is jelentsék be, ha igényeik tekintetében külön per volna folyamatban. Felhívja a zálog- és megtartási joggal bíró hitelező­ket, hogy az általuk szerzett jogot a tömeggondnoknak jelentsék be és az általuk bírt dolgokat a tömeggond­nok felhívására megbecslés végett mutassák fel Figyelmezteti mindazokat, akiket elkülönítési, vissza­­követelési vagy külön kielégítési jog illet, hogy ameny­­nyiben jogaikat nem érvényesítik, ezek a csődtömeg értékesítését és felosztását gátolni nem fogják. Végül a csődhitelezőket felhívja, hogy a csődválaszt­mánynak megválasztására kitűzött határnapon hitelezői minőségüket igazoló okiratokkal ellátva jelenjenek meg. Budapest, 1924. évi julius hó 26. napján. A budapesti kir. törvényszék mint csődbíróság. 8863 Felhívások. Felhívás: 43367/1924- I. szám. A székesfővárosi m. kir. pénzügyigazgatóság a szolgálati szabályzat­ 254. értelmében felhívja Holtschuch Jenő pá. iroda­­főtisztet, hogy a felhívástól számított 8 nap alatt szolgálattételre jelentkezzék, mivel ennek meg nem történése esetén a m. kir. pénzügyminisztérium ügy­körére vonatkozó szolgálati szabályok 254. §-a alap­ján oly elbánás alá kerül, mintha állásáról önként mondott volna le. Budapest, 1924. évi julius hó 26-án. A székesfővárosi m. kir- pénzügyigazgatóság. *1452 Felhívás: 1552/1924. szám. Szabó Erzsébet (lakik Kispest, Árpád­ utca 107. szám), aki Besenyszög köz­ség képviselőtestülete által 1923. évi január hó 29-én tartott rendkívüli tisztújító közgyűlésén Besenyszög község szülésznőjévé választott, állását a mai napig nem foglalta el- Nevezett ezúton ki válik fel, hogy amennyiben ezen állását a mai naptól számított 30 nap alatt el nem foglalná, úgy állásáról lemondott­n­ak fog tekintetni s állása más által betöltetik. Be­senyszög, 1934. évi julius 21-én. Besenyszög község elöljárósága. 8876 Felhívás: 1386/2. 1924. szám. A kalocsai kir. tör­vényszék dr. Csöngös Antal kiskőrösi ügyvéd által képviselt Kállai Erzsébet kiskőrösi lakos folyamodó kérelme folytán az 1894. évi XXXI. t.­e. 77. §-ának b) pontja alapján felhivja az ismeretlen helyen tar­tózkodó Pipicz Mihály volt kiskőrösi lakost, hogy fele­ségével a Kiskőrösön az 1901. évi január hó 18. nap­ján az ottani állami anyakönyvvezető előtt kötött házasságon alapuló életközösséget a jelen hirdetményé­nek a hivatalos hírlapban történt beiktatását követő naptól számított egy év alatt állitsa vissza, mert ellen­kező esetben a folyamodó keresete következtében a bíróság a házasság felbontása felől fog határozni. Felhívja továbbá, hogy tartózkodó helyéről a bíró­ságot értesítse, mert ellenkező esetben a megindítandó bontóperben új hirdetményi idézés mellőzésével dr. Bruckner Mihály kalocsai ügyvéd, most kinevezett ügygondnok fogja őt képviselni. Kalocsa, 1924. évi július hó 19-én. A kalocsai kir. törvényszék. *1449 Felhívás. P. 761/4. 1924. sz. A kalocsai kir. tör­vényszék dr. Basch Imre dunavecsei ügyvéd által kép­viselt Hajdú Julianna dunavecsei lakos folyamodó kérelme folytán az 1894. évi XXXI. t­vr 77. §-ának b) pontja alapján fölhívja az ismeretlen helyen tartóz­kodó Dobisz Lajos volt dunavecsei lakost, hogy fele­ségével Dunavecsén, az 1917. évi jul­ius hó 22. nap­ján az ottani állami anyakönyvvezető előtt kötött házas­ságon alapuló életközösséget a jelen­ hirdetménynek a hivatalos hírlapban történt egyszeri beiktatását követő naptól számított egy év ala­it állítsa vissza, mert ellenkező esetben a folyamodik keresete követ­keztében a bíróság a házasság­­­felbontása felől fog határozni. , Felhívja továbbá, hogy tartózkodási helyéről a bíró­ságot értesítse, mert ellenkező esetben a megindí­tandó bontóperben új hirdetményi idézés mellőzésével dr. Wolf Mátyás kalocsai­ ügyvéd, most kinevezett ügygondnok fogja őt képviselni. Kalocsa, 1924. évi julis hó 12. napján. I -W Jósai kir. törvényszék. *1450 Felhívja a kir. törvényszék az eltüntet •gg* mind­­azokat, akiknek az eltűnt életbenlétéről tudomásuk van, hogy a bíróságot vagy az ügygondstólót érte­sítsék, egyszersmind közöljék* azokat z adatokat, amelyekből az eltűnt életbenléte megállapítható, mert ellenkező esetben a bíróság az eltüntet a jelen hirdetménynek a Budapesti Közlönyben történt har­­madszori beiktatását követő naptól­­számított egy év letelte után biróilag holtnak fo£ja nyilvánítani. Szekszárd, 1924. évi julius hó 19-énJ a szekszárdi kir. törvényszék. / 8644 3—3 Holtnak nyilvánítás. Pk. 1820/2. szám. A ma­gyaróvárai kir. járásbíróság Józsefné sz. Haf­ner Terézia mosonszentpéte­ri la­kos részéről , 28000. 1919. I. M. számú rendelet a­lapján előterjesztett ké­relem folytán az állítólag eltűnt Hath József volt mosomszentpéteri lakos h­oltnannyi­lvánítása iránt az az eljárást megindította , és az eltűnt részére ügy­gondnokul dr. Schöpf Sándor magyaróvári ügyvé­det rendelte ki. Az eltűnt neve Háth József, születési helye Mosott­­szentpéter, születési ideje 1888 december 17., szülei­nek neve Ráta József és Húsz Erzsébet, laknak Mo­­sonsantpéteren, gyámhatóságán­ak megjelölése, Győr-Moson-Pozsony vármegye ár­vaszéke, az eltűnt foglalkozása napszámos, utolsó lakhelye Mosonszant­­péter, vagyontalan, bevonult 1914 augusztus 25-én Komáromba a 4. cs. és kir. árkáé az Csal­óaljhoz mint őrmester, utolsó tábori postaszámi, ismeretlen, az a hadiesemény, amely közben nyoma veszett: állítólag orosz hadifogságban Damicában, Kiev mellett 1917 szeptember havában hadikór­házban meghalt. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életben l­­évől, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnéi­­nek körülményei­ről, vagy a holtnak nyilvání­tán sz­empontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az­ eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt a hirdetménynek a bíróságnál tör­tént kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíró­ságnak jelentse­­be, mert ha a most megjelölt idő­pontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyéb­ként kiderített tények alapján fog a holtnak n­yilvá­­nítás kérdésében határozni. Magyaróvár, 1924 június 27-én. A magyaróvári kir. járás,bíróság. 8690 Holtnaknyílvánitás. Pk. 94591. 1924. szán­. A sze­gedi kör. járásbíróság Balgovics Jánosné sz. Pataki Ilona jelenleg bajai lakos réseléről a 28000/1919. I. M. számú rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Bólgovics János volt szegedi lakó, holtnak nyilvánítása iránt az eljárást megindította és az eltűnt részére ügygondnokot nem rendelt ki. Az eltűnt neve Bolgovics János Virgilics, születési helye Arad,,születési ideje 1895 október 1­, szüleinek neve néhai Bolgovics Tivadar és Grauro Ilona, házas­­társának neve Pataki Ilona, lakik Baja, Szent Antal­­utca 14. sz. gyermektelen, az eltűnt foglalkozása vas­­esztergalyottsegetiTVai­olso lakhelye Szeged, Tavasz­­utca. 3. sz., A/tSS^glt(14­41. bevonulásának időpontja 1915. év nyaágs* az a­ csapattest, amelyhez az ismert adatok szerint eredeti 1 ^3)iS*fOsztottát, a szegedi 5. honvéd gyalovezrali^titanai rendfokozata közlegény, a hadiosz­pélft*t*Biegy közben nyomaveszett: ismeret­len, eltűnésére vonatkozó egyéb adatok : 1917 junius havában ezredével az olasz harctérre vonult s azóta magáról élet­jelt nem adott. A h±r. Járásbíróság felhiv mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményei­ről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, amit fe hirdetménynek a bíróságnál tör­tént kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíró­ságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt idő­pontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyéb­ként kiderített­ tények alapján fog a holtnaknyilvá­­nitás kérdésében határozni. Szeged, 1924. évi Julius hó 11-én. A szaszódi kir. járásbiró hás”. A filí? Holtnaknyilvánitás, Pn. 2903/1924. szám. A­­zala­egerszegi kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy a harctéren eltűnt Koznja­k István hol­tn­ak nyil­vá­ní­tása iránt az eljárást m­egindított­a. Az eltűnt neve Koznjak István, születési helye és ideje Murakirály, 1872 december 23., szüleinek neve Koznjak Lukács és Turey Dorottya, házastársinak neve Mak­arics Mária, utolsó lakhelye Murakirály, hol ingatlan vagyonnal birt és földműveléssel fog­lalkozott, bevonult 1916 március havában a 20. gya­logezredhez Nagykanizsára, többé haza nem tért és 1916 szeptember óta életbenlétéről hír nem érkezett, állítólag a harctéren 1916 augusztus 4—10-ike között eltűnt. A kir. járásbíróság felhív­ mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási erényéről, halálának vagy­­eltűnésének körülményei­ről vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, h­íy különösen arról lenne tudofil£sa, hogy az eltűn­t a fem­jelzett időn túl még életbe!*, y01^* azt e hirdetménynek a bíróságnál tör­tént kifÜKgSS^ifepitöl számított 60 nap alatt a bíró­ságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt idő­­ponti­g bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyéb­ként­­ kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvi­­nönni ké­rdésében határozni. Zalaegerszeg, 1924 május 7-énl. A zalaegerszegi kir. járásbiróság. 8695 " Holtnaknyilvánitás. Pk. 3300/1924­ szám. A zala­egerszegi kir. járásbiróság Kovács Istvánné Csiszár Etelka rékneki lakos részéről a 28000/1919. I. M. az. rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állí­tólag eltűnt Kovács István volt mámori. lakos holt­­naknyilvánitása iránt az eljárást megindította és az eltűnt részére ügygondnokul dr. Kardos Jenő zala­egerszegi ügyvédeit rendelte ki.a Holtnaknyivánitások. Holtnaknyilvánitás. P141/7. 1924. szám. A szek­szárdi kir. törvényszék­­közhírré teszi, hogy Vácz Jó­­zsefné paksi lakos részéből a Fp. 733. §-ának I. pontja alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag el­­­tűnt Bogyos István volt nagydorogkencse-pusztai­ lakos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást, a mai napon megindította és az eltűnt, részére ügygondno­ka­­ dr. Kunczer Jenő szekszárdi ügyvédet kirendelte.

Next