Budapesti Közlöny, 1924. szeptember (58. évfolyam, 187-210. szám)

1924-09-02 / 187. szám

1924 szeptember 7.A Budapesti Közlöny 15. állategészségügyi szempontból általános vizsgálatra beszállított tenyészállatok, valamint az állategészségügyi szempontból vagy egyéb köz­érdekből elrendelt vizsgálatra hatósági intéz­kedés folytán szállított állatok, úgyszintén az állatkiállításra szállított állatok; 16. a vámtulajdonos által önként vámmen­teseknek elfogadott szállítmányok, ideértve mind­azon vámmentességeket is, melyek magánjogi szerződéseken vagy egyezségeken alapulnak. Mindazon szállítmányoknak, melyek a fentebbi pontok szerint vámmentesek, amennyiben azok­nak vámmentes jellege különben megállapítható nem volna, megfelelő hatósági igazolványnyal kell bírniok, melylyel a vámmentességi igény be­igazoltatok. A vasúti állomásra és arról a vámos után lefektetett iparvágányon szállított áruk vám­­mentességet nem élveznek, hacsak a fenti pon­tok valamelyike alapján nem vámmentesek. C) Vámtulajdonosnak a vámszedési jogi gya­­korolhatásával járó felelősségét, kötelességét és feladatát a következőkben határozom meg: 1. A vámtulajdonos az 1890. évi I. t.-cikkben foglalt határozatok szerint és az ugyanott meg­állapítottakhoz képest a m. kir. kormánynak 6.050/1923. M. E. számú rendelete értelmében hatszázszorosra felemelt büntetések terhe alatt semmi oly dolog után, amelyre a vámdíjak fen­tebbi jegyzékében kötelezettséget nem állapí­tottam meg, úgyszintén a fentiekben részletesen felsorolt vámmentes tárgyak, áruk és szállítmá­nyok után sem pénzt, sem pénzértéket nem köve­telhet és nem fogadhat el. 2. Az 1890. évi I. t.-c. értelmében köteles a vámtulajdonos a vámtárgyat állandóan jó karban tartani, szükség esetén újból építeni, ellen­kező esetben ellene az idézett törvényes ren­delkezések határozatai fognak alkalmaztatni. 3. Minthogy a vámszedési jogot a közforgalom érdekéből engedélyezem, feladatává teszem a vám­­tulajdonosnak, hogy a vámtárgy fentartása által ezt az érdeket szolgálja; evégből kötelessége lesz: a) a közforgalom akadálytalan gyakorolhatása céljából a vámtárgyat mindig kifogástalan jó és forgalomképes állapotban tartani; i) a közbiztonság szempontjából mindenkor a szükséges intézkedéseket megtenni. 4. A befolyó vámjövedelem másra, mint a vámtárgy fentartására és helyreállítására vagy esetleges újból való építésének költségeire nem fordítható. A vámszedési jog gyakorlásából eredő bevé­telek és a vámtárgy építése, kezelése és fen­tartása címén felmerülő kiadások a törvény­­hatósági közúti alappal együttesen kezelendők és ehhez képest a vámbevételek, mint a törvény­­hatósági közúti alap különleges jövedelme, úgyszin­tén a vámbevételeket terhelő kiadások a törvény­­hatósági közúti költségelőirányzatok illető­ bevételi és kiadási rovatai alatt irányozandók elő, illető­leg az ezen költségelőirányzatokhoz tartozó zár­számadásokban számolandók el. Ezenfelül azonban az említett bevételeket és kiadásokat feltüntető külön kimutatás — a számadási évet követő március hó végéig — hozzám felterjesztendő. A kimutatásban a bevételek a hiteles forgalmi adatok feltüntetése mellett díjtételek szerint részletezendők, a kiadások pedig akként, hogy az építés, kezelés­ és fentartás címén felmerülő költségek külön legyenek feltüntetve. Az 1890. évi I. t.-c. 102. §-ában felsorolt hatóságoknak kötelességévé teszem annak szigorú ellenőrzését, hogy a vámjövedelem nem szolgál-e külön jövedelmi vagy keresetforrásul s amennyi­ben ilyen körülmény fenforgását észlelnék, köte­lességük a vámdíjtételek leszállítása iránt a megfelelő lépéseket megtenni. D) A vámdíjtételek minden kártérítés nélkül leszállithatók, ha­ a jövedelem az 1890. évi I. t.-c. 85. §-a értelmében több, mint amennyi szükséges. E) A vámtulajdonos közérdekből, különösen hadászati szempontokból szükséges hasonló léte­sítmények államköltségen való megépítését és forgalombahelyezését kártérítési igény nélkül tűrni tartozik. F) A vámtulajdonos mindazt, amit az 1890. évi I. t.-c. és annak alapján a kereskedelemügyi miniszter rendel, esetleg — amennyiben az idézett törvény más büntetést nem határozna — rendbüntetésnek terhe alatt foganatosítani tar­tozik. Ez a rendbüntetés esetenként­­120.000 koro­nánál nagyobb nem lehet. G) A szóbanforgó vámszedési jogra nézve fentebb megállapított vámdíjjegyzék — a vám­szedés helyein — a közigazgatási hatóság által hitelesített példányban, jól látható helyen, olvas­hatóan írva, állandóan kifüggesztve tartandó. H) Az 1890. évi I. t.-c.-nek a vámokra vonat­kozó minden egyéb határozata a jelen vámra is kiterjed. Budapest, 1924. évi augusztus hó 19-én. A miniszter helyett: Buday s. k., államtitkár.­­ A m. kir. kereskedelemügyi miniszter folyó évi augusztus 28-án 83.600/1924. XIV. K. M. szám alatt kiadott rendeletével az 1922. évi XVII. t.-c. 21. §-ának második bekezdésében nyert felhatalmazás alapján megengedte, hogy a Magyar-Svájci Textil részvénytársaság bejegyzett cég az 1923. üzletévre vonatkozó évi rendes közgyűlését 1924. évi október hó 15-ig el­halaszthassa. Közzététetik a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek 1924. évi 74.610/IV. 1924. számú rendelete folytán. Pályázat. A pécsi m. kir. Erzsébet tudományegyetem jog- és államtudományi karán megüresedett magyar közjog-politikai tanszékre ezennel pályá­zatot hirdetek. A kinevezendő tanár kötelessége lesz tudo­mányszakaiból minden félévben a megállapított heti óraszámban előadásokat tartani. A meghirdetett tanszékkel, amennyiben arra nyilvános rendes tanár neveztetik ki, az 5.000. 1924. M. E. szám­ú rendelet szerint nyilvános rendes egyetemi tanároknak járó illetmények, ha pedig nyilvános rendkívüli tanár fog kinevez­tetni, a VL fizetési osztálynak megfelelő illet­mények élvezete van egybekötve. Felhívom a pályázni kívánókat, hogy jogi, illetve államtudományi doktori fokozatukat, a tanári pályán való működésüket vagy egyéb alkalmaztatásukat, irodalmi tevékenységüket, esetleges egyetemi magántanári képesítésüket, valamint egyéb érdemeiket igazoló okirataikkal, továbbá születési anyakönyvi kivonatukkal és rövid életrajzukkal (curriculum vitae) felszerelt kérvényeiket, amennyiben hivatalos alkalmazás­ban vannak, hivatali elöljáróságuk útján, ellen­kező esetben pedig közvetlenül a pécsi m. kir. Erzsébet tudományegyetem jog- és állam­­tudományi karának dékáni hivatalához (Pécs, Szákóczi­ út 80.) folyó évi szeptember hó 15-ig nyújtsák be. Korábbi szolgálati állásban ,vagy szabad pályán eltöltött időnek a nyugdíjba, illetve szolgálati időbe való beszámítása iránti kére­lem csak akkor vehető figyelembe, ha a pályázó ezt pályázatának benyújtásakor bejelenti. Budapest, 1924. évi augusztus hó 4-én. A vi. tcir. vallás- és­­közoktatásügyi, miniszter. Közzététetik a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek 60.852/1924. szám alatt kelt ren­delete folytán. Pályázat. A m. kir. Ferencz József tudományegyetem Mathematikai­ és Természettudományi Karán megüresedett geometriai és ábrázoló geometriai tanszékre ezennel nyilvános pályázatot hirdetek. A kinevezendő tanár kötelessége lesz a szüksé­ges óraszámban a geometriai és ábrázoló geomet­riai disciplinák előadása s a szükséges gyakor­latok megtartása. A betöltendő tanszékkel, amennyiben arra nyilvános rendes tanár neveztetik ki, az 1­924. évi 5.000 M. E. számú rendelet szerint nyilvános rendes egyetemi tanároknak járó illetmények, amennyiben pedig nyilvános rendkívüli tanár fog kineveztetni, a Vl-ik fizetési osztálynak megfelelő illetmények és a szabályszerű pótlékok élvezete van egybekötve. Felhívom a pályázni óhajtókat, hogy a tudori fokozatukat, a tanári pályán való működésüket vagy egyebütt való alkalmaztatásukat, továbbá irodalmi működésüket s egyéb érdemeiket iga­zoló, valamint személyi adataikat tartalmazó okmányaikkal (születési anyakönyvi kivonat, curriculum vitae, politikai magatartását a múlt­ban igazoló) felszerelt kérvényeiket, amennyiben jelenleg is állami szolgálatban vannak, elöljáró­ságuk útján, ellenkező esetben közvetlenül a m. kir. Ferencz József Tudományegyetem Mathe­matikai és Természettudományi Kara dékáni hivatalához (Szeged, Dugonics-tér, Központi Egyetem, földszint) folyó évi szeptember hó 15-ig nyújtják be. Korábbi szolgálati állásban vagy szabad pályán eltöltött időnek (szolgálati időbe, nyug­díjba, korpótlékigénybe való) beszámítása jzárt, a pályázó igényét, illetőleg kérését csak akkor vehetem tekintetbe, ha azt a pályázati kérvény­ben ide bejelenti. Budapest, 1924 julius hó 12-én. A m. zár. vallás- és k­özok­tatásügyi miniszter. 99/M. O. K. T. 1924. szám. Pályázati h­irdetmény Jókai Mór siremlé­­kének tervezetére. A Magyar Országos Képzőművészeti Tanács a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter ur megbízásából pályázatot hirdet Jókai Mór sír­emlékének tervezetére. A rendelkezésre álló terület korlátolt mére­teire és az állam jelenlegi súlyos gazdasági helyzetére való tekintettel egyszerű, de kifejező művészi eszközökkel kell a feladat méltó meg­oldását keresni Megkívántatok az emlékmű plasztikus vázlata, vagy amennyiben építészeti megoldás terveztetik, az emlékmű alaprajza, 2—3 homlokzat- és 1 metszetrajz. Mindez 1:10 léptékben. A pályázók a helyszínrajzot a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium művészeti ügy­osztályában díjtalanul átvehetik. A pályamunkák folyó évi december hó 14-én és 15-én délelőtt 9—12 óra között az Andrássy­­út 69. szám alatti úgynevezett régi Műcsarnok­ban elismervény ellenében vétetnek át. A pályá­zat nyílt. A kiküldendő bírálóbizottság által legjobb­nak ítélt mű szerzője 250 aranykorona díjban részesül, II. díj 200 aranykorona, III. díj 100 aranykorona. A kiküldendő bírálóbizottság feljogosíttatik, hogy a díjazott terveken kívül bármely pálya­munkára nézve 50 aranykorona árban való meg­vételre javaslatot tehessen a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak. Amennyiben egyik mű sem alkalmas kivitelre, a pályadíjak nem adatnak ki. Budapest, 1924. évi julius hó 18-án. Gróf Bánffy Miklós s. k., elnök. Dr. Haasz Aladár s. k., Kertész K. Róbert s. k. ügyv. előadó. ügyv. elnök. 14.505/Eln. 19. 1924. szám. Pályázati hirdetmény. A "Wolfner Gyula és Társa budapesti cég pénzadományából az 1924. év September havá­ban több volt hivatásos (tényleges állományú) honvéd tisztnek és tisztviselőnek szűk anyagi helyzetben levő özvegye és árvája fog segélyben részesíttetni. A segélyezésnél elsősorban azok az özvegyek és árvák fognak figyelembe vétetni, akiknek férje, illetőleg atyja a világháborúban esett el vagy hadifáradalmak következtében halt el. A segélyeket a m. kir. honvédelmi miniszter adományozza. A segélyek egyszerű pénzsegély és nem élet­járadék gyanánt adományoztatnak­. A segély elnyerését kérő folyamodványok, melyek mellékleteikkel együtt, szabályszerűen bélyegzendők, az illetékes járási tisztviselő (fő­szolgabíró, elöljáróság) útján akként terjesztendők elém, hogy azok legkésőbb 1924. évi szeptem­ber hó 15-ig hozzám beérkezzenek. A járási tisztviselők a hozzájuk beérkező folyamodványokat — megfelelően kiegészítve — a fenti határidőig közvetlenül a m. kir. hun-

Next