Budapesti Közlöny, 1924. szeptember (58. évfolyam, 187-210. szám)
1924-09-02 / 187. szám
1924 szeptember 7.A Budapesti Közlöny 15. állategészségügyi szempontból általános vizsgálatra beszállított tenyészállatok, valamint az állategészségügyi szempontból vagy egyéb közérdekből elrendelt vizsgálatra hatósági intézkedés folytán szállított állatok, úgyszintén az állatkiállításra szállított állatok; 16. a vámtulajdonos által önként vámmenteseknek elfogadott szállítmányok, ideértve mindazon vámmentességeket is, melyek magánjogi szerződéseken vagy egyezségeken alapulnak. Mindazon szállítmányoknak, melyek a fentebbi pontok szerint vámmentesek, amennyiben azoknak vámmentes jellege különben megállapítható nem volna, megfelelő hatósági igazolványnyal kell bírniok, melylyel a vámmentességi igény beigazoltatok. A vasúti állomásra és arról a vámos után lefektetett iparvágányon szállított áruk vámmentességet nem élveznek, hacsak a fenti pontok valamelyike alapján nem vámmentesek. C) Vámtulajdonosnak a vámszedési jogi gyakorolhatásával járó felelősségét, kötelességét és feladatát a következőkben határozom meg: 1. A vámtulajdonos az 1890. évi I. t.-cikkben foglalt határozatok szerint és az ugyanott megállapítottakhoz képest a m. kir. kormánynak 6.050/1923. M. E. számú rendelete értelmében hatszázszorosra felemelt büntetések terhe alatt semmi oly dolog után, amelyre a vámdíjak fentebbi jegyzékében kötelezettséget nem állapítottam meg, úgyszintén a fentiekben részletesen felsorolt vámmentes tárgyak, áruk és szállítmányok után sem pénzt, sem pénzértéket nem követelhet és nem fogadhat el. 2. Az 1890. évi I. t.-c. értelmében köteles a vámtulajdonos a vámtárgyat állandóan jó karban tartani, szükség esetén újból építeni, ellenkező esetben ellene az idézett törvényes rendelkezések határozatai fognak alkalmaztatni. 3. Minthogy a vámszedési jogot a közforgalom érdekéből engedélyezem, feladatává teszem a vámtulajdonosnak, hogy a vámtárgy fentartása által ezt az érdeket szolgálja; evégből kötelessége lesz: a) a közforgalom akadálytalan gyakorolhatása céljából a vámtárgyat mindig kifogástalan jó és forgalomképes állapotban tartani; i) a közbiztonság szempontjából mindenkor a szükséges intézkedéseket megtenni. 4. A befolyó vámjövedelem másra, mint a vámtárgy fentartására és helyreállítására vagy esetleges újból való építésének költségeire nem fordítható. A vámszedési jog gyakorlásából eredő bevételek és a vámtárgy építése, kezelése és fentartása címén felmerülő kiadások a törvényhatósági közúti alappal együttesen kezelendők és ehhez képest a vámbevételek, mint a törvényhatósági közúti alap különleges jövedelme, úgyszintén a vámbevételeket terhelő kiadások a törvényhatósági közúti költségelőirányzatok illető bevételi és kiadási rovatai alatt irányozandók elő, illetőleg az ezen költségelőirányzatokhoz tartozó zárszámadásokban számolandók el. Ezenfelül azonban az említett bevételeket és kiadásokat feltüntető külön kimutatás — a számadási évet követő március hó végéig — hozzám felterjesztendő. A kimutatásban a bevételek a hiteles forgalmi adatok feltüntetése mellett díjtételek szerint részletezendők, a kiadások pedig akként, hogy az építés, kezelés és fentartás címén felmerülő költségek külön legyenek feltüntetve. Az 1890. évi I. t.-c. 102. §-ában felsorolt hatóságoknak kötelességévé teszem annak szigorú ellenőrzését, hogy a vámjövedelem nem szolgál-e külön jövedelmi vagy keresetforrásul s amennyiben ilyen körülmény fenforgását észlelnék, kötelességük a vámdíjtételek leszállítása iránt a megfelelő lépéseket megtenni. D) A vámdíjtételek minden kártérítés nélkül leszállithatók, ha a jövedelem az 1890. évi I. t.-c. 85. §-a értelmében több, mint amennyi szükséges. E) A vámtulajdonos közérdekből, különösen hadászati szempontokból szükséges hasonló létesítmények államköltségen való megépítését és forgalombahelyezését kártérítési igény nélkül tűrni tartozik. F) A vámtulajdonos mindazt, amit az 1890. évi I. t.-c. és annak alapján a kereskedelemügyi miniszter rendel, esetleg — amennyiben az idézett törvény más büntetést nem határozna — rendbüntetésnek terhe alatt foganatosítani tartozik. Ez a rendbüntetés esetenként120.000 koronánál nagyobb nem lehet. G) A szóbanforgó vámszedési jogra nézve fentebb megállapított vámdíjjegyzék — a vámszedés helyein — a közigazgatási hatóság által hitelesített példányban, jól látható helyen, olvashatóan írva, állandóan kifüggesztve tartandó. H) Az 1890. évi I. t.-c.-nek a vámokra vonatkozó minden egyéb határozata a jelen vámra is kiterjed. Budapest, 1924. évi augusztus hó 19-én. A miniszter helyett: Buday s. k., államtitkár. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter folyó évi augusztus 28-án 83.600/1924. XIV. K. M. szám alatt kiadott rendeletével az 1922. évi XVII. t.-c. 21. §-ának második bekezdésében nyert felhatalmazás alapján megengedte, hogy a Magyar-Svájci Textil részvénytársaság bejegyzett cég az 1923. üzletévre vonatkozó évi rendes közgyűlését 1924. évi október hó 15-ig elhalaszthassa. Közzététetik a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek 1924. évi 74.610/IV. 1924. számú rendelete folytán. Pályázat. A pécsi m. kir. Erzsébet tudományegyetem jog- és államtudományi karán megüresedett magyar közjog-politikai tanszékre ezennel pályázatot hirdetek. A kinevezendő tanár kötelessége lesz tudományszakaiból minden félévben a megállapított heti óraszámban előadásokat tartani. A meghirdetett tanszékkel, amennyiben arra nyilvános rendes tanár neveztetik ki, az 5.000. 1924. M. E. számú rendelet szerint nyilvános rendes egyetemi tanároknak járó illetmények, ha pedig nyilvános rendkívüli tanár fog kineveztetni, a VL fizetési osztálynak megfelelő illetmények élvezete van egybekötve. Felhívom a pályázni kívánókat, hogy jogi, illetve államtudományi doktori fokozatukat, a tanári pályán való működésüket vagy egyéb alkalmaztatásukat, irodalmi tevékenységüket, esetleges egyetemi magántanári képesítésüket, valamint egyéb érdemeiket igazoló okirataikkal, továbbá születési anyakönyvi kivonatukkal és rövid életrajzukkal (curriculum vitae) felszerelt kérvényeiket, amennyiben hivatalos alkalmazásban vannak, hivatali elöljáróságuk útján, ellenkező esetben pedig közvetlenül a pécsi m. kir. Erzsébet tudományegyetem jog- és államtudományi karának dékáni hivatalához (Pécs, Szákóczi út 80.) folyó évi szeptember hó 15-ig nyújtsák be. Korábbi szolgálati állásban ,vagy szabad pályán eltöltött időnek a nyugdíjba, illetve szolgálati időbe való beszámítása iránti kérelem csak akkor vehető figyelembe, ha a pályázó ezt pályázatának benyújtásakor bejelenti. Budapest, 1924. évi augusztus hó 4-én. A vi. tcir. vallás- ésközoktatásügyi, miniszter. Közzététetik a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek 60.852/1924. szám alatt kelt rendelete folytán. Pályázat. A m. kir. Ferencz József tudományegyetem Mathematikai és Természettudományi Karán megüresedett geometriai és ábrázoló geometriai tanszékre ezennel nyilvános pályázatot hirdetek. A kinevezendő tanár kötelessége lesz a szükséges óraszámban a geometriai és ábrázoló geometriai disciplinák előadása s a szükséges gyakorlatok megtartása. A betöltendő tanszékkel, amennyiben arra nyilvános rendes tanár neveztetik ki, az 1924. évi 5.000 M. E. számú rendelet szerint nyilvános rendes egyetemi tanároknak járó illetmények, amennyiben pedig nyilvános rendkívüli tanár fog kineveztetni, a Vl-ik fizetési osztálynak megfelelő illetmények és a szabályszerű pótlékok élvezete van egybekötve. Felhívom a pályázni óhajtókat, hogy a tudori fokozatukat, a tanári pályán való működésüket vagy egyebütt való alkalmaztatásukat, továbbá irodalmi működésüket s egyéb érdemeiket igazoló, valamint személyi adataikat tartalmazó okmányaikkal (születési anyakönyvi kivonat, curriculum vitae, politikai magatartását a múltban igazoló) felszerelt kérvényeiket, amennyiben jelenleg is állami szolgálatban vannak, elöljáróságuk útján, ellenkező esetben közvetlenül a m. kir. Ferencz József Tudományegyetem Mathematikai és Természettudományi Kara dékáni hivatalához (Szeged, Dugonics-tér, Központi Egyetem, földszint) folyó évi szeptember hó 15-ig nyújtják be. Korábbi szolgálati állásban vagy szabad pályán eltöltött időnek (szolgálati időbe, nyugdíjba, korpótlékigénybe való) beszámítása jzárt, a pályázó igényét, illetőleg kérését csak akkor vehetem tekintetbe, ha azt a pályázati kérvényben ide bejelenti. Budapest, 1924 julius hó 12-én. A m. zár. vallás- és közoktatásügyi miniszter. 99/M. O. K. T. 1924. szám. Pályázati hirdetmény Jókai Mór siremlékének tervezetére. A Magyar Országos Képzőművészeti Tanács a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter ur megbízásából pályázatot hirdet Jókai Mór síremlékének tervezetére. A rendelkezésre álló terület korlátolt méreteire és az állam jelenlegi súlyos gazdasági helyzetére való tekintettel egyszerű, de kifejező művészi eszközökkel kell a feladat méltó megoldását keresni Megkívántatok az emlékmű plasztikus vázlata, vagy amennyiben építészeti megoldás terveztetik, az emlékmű alaprajza, 2—3 homlokzat- és 1 metszetrajz. Mindez 1:10 léptékben. A pályázók a helyszínrajzot a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium művészeti ügyosztályában díjtalanul átvehetik. A pályamunkák folyó évi december hó 14-én és 15-én délelőtt 9—12 óra között az Andrássyút 69. szám alatti úgynevezett régi Műcsarnokban elismervény ellenében vétetnek át. A pályázat nyílt. A kiküldendő bírálóbizottság által legjobbnak ítélt mű szerzője 250 aranykorona díjban részesül, II. díj 200 aranykorona, III. díj 100 aranykorona. A kiküldendő bírálóbizottság feljogosíttatik, hogy a díjazott terveken kívül bármely pályamunkára nézve 50 aranykorona árban való megvételre javaslatot tehessen a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak. Amennyiben egyik mű sem alkalmas kivitelre, a pályadíjak nem adatnak ki. Budapest, 1924. évi julius hó 18-án. Gróf Bánffy Miklós s. k., elnök. Dr. Haasz Aladár s. k., Kertész K. Róbert s. k. ügyv. előadó. ügyv. elnök. 14.505/Eln. 19. 1924. szám. Pályázati hirdetmény. A "Wolfner Gyula és Társa budapesti cég pénzadományából az 1924. év September havában több volt hivatásos (tényleges állományú) honvéd tisztnek és tisztviselőnek szűk anyagi helyzetben levő özvegye és árvája fog segélyben részesíttetni. A segélyezésnél elsősorban azok az özvegyek és árvák fognak figyelembe vétetni, akiknek férje, illetőleg atyja a világháborúban esett el vagy hadifáradalmak következtében halt el. A segélyeket a m. kir. honvédelmi miniszter adományozza. A segélyek egyszerű pénzsegély és nem életjáradék gyanánt adományoztatnak. A segély elnyerését kérő folyamodványok, melyek mellékleteikkel együtt, szabályszerűen bélyegzendők, az illetékes járási tisztviselő (főszolgabíró, elöljáróság) útján akként terjesztendők elém, hogy azok legkésőbb 1924. évi szeptember hó 15-ig hozzám beérkezzenek. A járási tisztviselők a hozzájuk beérkező folyamodványokat — megfelelően kiegészítve — a fenti határidőig közvetlenül a m. kir. hun-