Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője, 1924. szeptember (58. évfolyam, 187-210. szám)

1924-09-02 / 187. szám értesítője

1924 szeptember 2. A Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője a korona tőkekövetelés, ennek 1921. évi november hó 28. napjától járó 5% kamatai és eddig összesen 409031 koronában biróilag már megállapított s felmerü­lendő költségek erejéig Ujszentiván, Vasut-utca 266. szám, »Kivándorlás Amerikába,­ cinia korcsmában leendő eszközlésére 1924. évi szeptember hó 11. napjá­nak délutáni 4 órájára határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett Ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108. §-a értelmében készpénfizetés mellett a legtöbbet ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Elsőbbséget igénylők ennek, az árverés megkezdé­­séig való érvényesítésére fel­hivatnak, amennyiben az elárverezendő ingósgokat mások is le- és felülfoglal­­ták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, jelen árverés az 1881. évi LX. t.-c. 120. §-a és az 1908. évi XLI. (41.) t.-c. 20. §-a értelmében ezek javára is el­rendeltetik. Szeged, 1924. évi augusztus hó 24-én. Kuhn János kir. kir. végrehajtó. 10226­4rverés. 264/1924. szám. Dr Steinhardt Mihály ügyvéd által képviselt Budapesti magyar vegyészeti gyár javára alperes ellen 849700 korona és járulékai kielégítésére a kecskeméti kir. járásbíróságnak 1924. évi Pk. 6461. számú végzésével az árverés elrendel­tetvén, annak megtartására 1924. évi szeptember hó 6. napjának délelőtti 9 óráját tűzöm ki, mikor a le­foglalt és 6900000 koronára becsült szíjártó árukból álló ingóságok Kecskeméten, Vásári­ utca 2. szám alatt a legtöbbet ígérőnek készpénzfizetés mellett nyilvános árverésen el fognak adatni. Kecskemét, 1924. évi augusztus hó 25. napján. Elek József kir. kir. végrehajtó. 10242 Árverés. 94/1924. szám. A pécsi kir. járásbíróság­nak 1924. évi Pk. 5719/1. számú végzése folytán Pé­csett, Kossuth Lajos­ utca 26. szám alatt 1924. évi szeptember hó 10. napján délután 3 órakor 1545500 koronára becsült dagasztóteknők, kenyérállványok, zsemlyekasznik stb. bírói árverésen elárvereztetnek. Érdekeltek igényüket az árverés megkezdése előtt nálam jelentsék be. Pécs, 1924 augusztus hó 24-én. Haller Győző kir. kir. végrehajtó. 10243 Csődhirdetmények. Csőd. 12. Cs. 39471/2. 1924. szám. A budapesti kir. törvényszék mint csődbíróság közhirré teszi, hogy a Tarján és társa be nem jegyzett tőzsde bizományos cég (telepo VJL, Rákóczi­ ut 6.) ellen ennek bárhol talál­ható ingó vagyonára és a magyar állam területén levő ingatlan javaira az 1881. évi XVII. t.-c. 248. §-a alap­ján a csődöt a mai napon megnyitotta. Csődbiztosul dr. Toldy Zoltán kir. törvényszéki bírót, tömeggondnokul dr. Árvátfalvi Nagy István ügyvédet, helyetteséül dr. Nagy László ügyvédet nevezte ki. A követelések bejelentésére határidőül bezárólag 1924. évi szeptember hó 30. napját, a felszámolási tár­gyalásra 1924. évi október hó 16. napjának délelőtt 10 óráját, a csődválasztmány megválasztására pedig 1924. évi október hó 17. napjának délelőtt 10 óráját tűzte ki a csődbiztos hivatalos helyiségébe (Budapest, V., Alkotmány­ utca 14. szám III. emelet 49. ajtószám). Felhívja mindazokat, akik az általános csődtömeg ellen mint hitelezők igényt támasztanak, hogy igényei­ket a felszámolási tárgyalásnál megállapítás és osztá­lyozás végett a csődtörvényben megjelölt joghátrányok terhével a csődtömeg ellen a fent emlitett határidő alatt a kir. törvényszéknél az 1881. évi XVII. t.­c. 326—129. f­ aiban foglalt szabályok szerint az esetben is jelentsék be, ha igényeik tekintetében külön per volna folyamatban. Felhívja a zálog- és megtartási joggal bíró hitelező­ket, hogy az általuk szerzett jogot a tömeggondnok­­nak jelentsék be és az általuk leírt dolgokat a tömeg­gondnok felhívására megbecslés végett mutassák fel. Figyelmezteti mindazokat, akiket elkü­lönítési, viszo­ozakövetelési vagy külön kielégítési jog illet, hogy amennyiben jogaikat nem érvényesítik, ezek a csőd­tömeg értékesítését és felosztását gátolni nem fogják. Végül a csődhitelezőket felhívja, hogy a csőd­­választmánynak megválasztására kitűzött határnapon hitelezői minőségüket igazoló okirattal ellátva jelen­jenek meg. — Budapest, 1924. évi augusztus hó 22. napján. A budapesti kir. törvényszék mint csődbíró­ság. __________10211 3—1 Csőd. 12. Cs. 39472/1924. szám. A budapesti kir. törvényszék mint csődbíróság közhirré teszi, hogy a Tarján Andor budapesti lakos mint a Tarján és társa be nem jegyzett tőzsdebizományos beltagja (lakik VII., Hernád­ utca 50.) ellen, ennek bárhol található ingó vagyonára és a magyar állam területén levő ingatlan javaira az 1881. évi XVII. i-o. 248. §-a alapján a csődöt a mai napon megnyitotta. Csődbiztosul dr. Toldy Zoltán kir. törvényszéki birót, tömeggondnokul dr. Árpátfalvi Nagy István ügyvédet, helyetteséül dr. Nagy László budapesti ügyvédet ne­vezte ki. A követelések bejelentésére határidőül bezárólag 1924. évi szeptember hó 30. napját, a felszámolási tár­gyalásra 1924. évi október hó 15. napjának délelőtti 10 óráját, a csádválasztmány megválasztására pedig 1924. évi október hó 17. napjának délelőtti 10 óráját tűzte ki a csődbiztos hivatalos helyiségébe (Budapest, V., Alkotmány­ utca 14. kétszám III. em. 48. ajtószám). Felhívja mindazokat, akik az általános csődtömeg­­b­en mint hitelezők igényt támasztanak, hogy igényei­ket a felszámolási tárgyalásnál megállapítás és osztá­lyozás végett a csődtörvényben megjelölt joghátrányok terhével a csődtömeg ellen a fent említett határidő alatt a kir. törvényszéknél az 1881. évi XVII. t­ e. 126—129. §-aiban foglalt szabályok szerint az esetben is jelentsék be, ha igényeik tekintetében külön per volna folyamatban. Felhívja a zálog- és megtartási joggal bíró hitelező­ket, hogy az általuk szerzett jogot a tömeggondnoknak jelentsék be és az általuk hirt dolgokat a tömeggond­nok felhívására megbecslés végett mutassák fel. Figyelmezteti mindazokat, akiket elkülönítési, vissza­­követelési vagy külön kielégítési jog illet, hogy ameny­­nyiben jogaikat nem érvényesítik, ezek a csődtömeg értékesítését és felosztását gátolni nem fogják. Végül a csődhitelezőket felhívja, hogy a csődválaszt­mánynak megválasztására kitűzött határnapon hitelezői minőségüket igazoló okiratokkal ellátva jelenjenek meg. Budapest, 1924. évi augusztus hó 22. napján. A budapesti kir. törvényszék mint elsédbiróság. 10240 3—1 Holtnaknyilvánitások. Holtnak nyilván­it­ás. Pk. 1526/1924. szám. A vesz­prémi kir. járásbíróság B. Tamás Bálint szentgáli lakos részéről a 28000/1919. I. M. számú rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag hősi halált halt B. Tamás Károly volt szentgáli la­kos holtnak nyilvánitása iránt az eljárást megindí­totta és az eltűnt részére ügygondnokul dr. Takács Lajos veszprémi ügyvédet rendelte ki. Az eltűnt neve B. Tamás Károly, születési helye Szentgál, születési ideje 1880 január 22., vallása ref., szüleinek neve Tamás Bálint és Takarósi Lidia, nőt­len, az eltűnt foglalkozása földmives, utolsó lakhelye Szentgál, vagyonos, bevonult 1914 augusztus 1-én a cs. és kir. 19. gyalogezredhez Győrbe mint közka­tona, majd az orosz harctérre ment, és 1915 május 10-én mint a 3. zászlóalj 11. századának közvitéze állítólag a lublini előnyomuláskor 1915 augusztus 29-én ellenséges golyótól találva hősi halált halt és azóta magáról életjelt nem adott. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményei­ről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről. Így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál tör­tént kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíró­ságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt idő­pontig bejelentés nem érkezik, a bíróság az egyéb­ként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvá­nitás kérdésében határozni. Veszprém, 1924 julius 10. A veszprémi kir. járásbíróság. 10203 Holtnaknyilvánitás. P. XVII. 183430/1924. szám. A budapesti központi kir. járásbíróság közhírré teszi, hogy Földvári Imréné részéről előterjesztett holtnaknyilvánítási kérelem folytán a 28000/1919. I. M. számú rendelet 7. §-a alapján az eljárást meg­indította. Az eltűnt neve Földvári Imre, vallása ref., szüle­tési helye Budapest, születési ideje 1887 március 21., szüleinek neve néhai Földvári Imre és néhai Farkas Rozália, az eltűnt utolsó lakhelye VI., Lehel-utca 17., házastársának neve Szabó Mária, ennek lak­helye VI., Országbiró­ utca 17. földszint 7., az eltűnt foglalkozása mészárossegéd, vagyontalan. Az eltűnt egyén eltűnése előtt katonai szolgálatot teljesített, bevonult 1914 július 27-én Budapestre a 32. gyalogezredhez mint gyalogos, az a hadiesemény, amely közben nyoma veszett . 1915 március h­avában Przemysl elestekor orosz hadifogságba került, a honvédelmi minisztérium értesítése szerint orosz hadifogoly Kosztora, Orenburg kormányzóságban (1918. évi jelentés). A bíróság felhív mindenkit, hogy abban az eset­ben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyé­ről, halálának vagy eltűnésének egyéb körülményei­ről vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról volna tu­domása, hogy az eltirat a hirdetményben jelzett időn túl még életben volt, ezt a budapesti központi kir. járásbíróságnál 1924 augusztus 3. napjáig jelentse be. Ha az előbb megjelölt időpontig bejelentés nem érkezik, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében hatá­rozni. Budapest, 1924. évi június hó 18 án. A buda­pesti központi kir. járásbíróság. *1589 Holtnaknyilvánitás. Pk. 1038/1924. szám. Az igali kir. járásbíróság özv. Enner Jánosné és Enner Mi­hály részéről a 28000/1919. I. M. számú rendelet alap­ján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Enner Fülöp volt somodori lakos holtnak nyilvání­tása iránt az eljárást megindította és az eltűnt ré­szére ügygondnokul dr. Arany Lajos igali ügyvédet rendelte ki­ Az eltűnt neve Enner Fülöp, születési helye Somo­dor, születési ideje 1895 november 6., szüleinek neve néhai Enner János és Ellenberger Erzsébet, utóbbi somodori lakos, házastársának neve Buzsáki Borbála lakik Somodoron, gyermekeinek neve kk. Enner Jó­zsef és Margit, somodori lakosok, az eltűnt foglal­kozása kisbirtokos, utolsó lakhelye Somodor, ingat­lan vagyona van Somodoron, bevonulásának idő­pontja 1914 augusztus 1., az a csapattest, melyhez az ismert adatok szerint eredetileg beosztották, volt m. kir. 17. honvéd gyalogezred, katonai rendfokozata közhonvéd, utolsó tábori postaszáma 17, az a hadi­esemény, amely közben nyomaveszett. 1914 szeptem­ber havában az orosz fronton vívott ütközetek vala­melyikében eltűnt és azóta nincs semmi hir életben­létéről. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményei­ről vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt a hirdetménynek a bír­óságnál tör­tént kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíró­ságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt idő­pontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyéb­ként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvá­nitás kérdésében határozni. Igas, 1934 julius 11-én* Az igali kir. járásbíróság. 1963 Holtnaknyilvánitás. Pk- 1039/1924. szám. Az igal kir. járásbíróság özv. Huszár Im­réné és Percz­el Já­­nosné részéről a 28000/1919. I. M. számú rendelet alap­­ján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Huszár József andocsi volt lakos holtnak nyilvání­tása iránt az eljárást megindította és az eltűnt ré­szére ügygondnokul dr. Arany Lajos igali ügyvédet rendelte ki. Az eltűnt neve Huszár József, születési helye és ideje Andocs, 1900 március 19., szüleinek neve néhai Huszár István és Tillinger Rozália, utóbbi andocsi lakos, nőtlen, az eltűnt foglalkozása kisbirtokos, utolsó lakhelye Andocs, ingó vagyona nincsen, in­gatlan vagyona van Andocson, bevonulásának idő­pontja 1917 május hava, az a csapattest, amelyhez az ismert adatok szerint eredetileg beosztották, a es­és kir. 44. gyalogezred, katonai rendfokozata gyalo­gos, utolsó tábori postaszáma 90., az a hadiesemény, mely közben nyomaveszet. 1917 október hó 6-án az orosz harctéren Bukovinában Vaskatcnál orosz hadi­fogságba esett és azóta nem adott magáról életjelt. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményei­ről vagy a holtnak nyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál tör­tént kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíró­ságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt idő­pontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyéb­ként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvá­nitás kérdésében határozni. Igal, 1924. évi julius hó 11-én. Az igali kir. járásbíróság. 9963 Holtnaknyilvánitás. Pk. 1040/1924. szám­ Az igali kir. járásbíróság özv. Bertalan Pálné sz. Báli Kata­lin részéről a 28000/1919. 1. M. számú rendelet alap­ján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Bertalan József magyaratádi volt lakos holtnak­­nyilvánítása iránt az eljárást megindította és az el­tűnt részóra ügygondnokul dr. Arany Lajos igali ügyvédet rendelte ki. Az eltűnt neve Bertalan József, születési helye és ideje Magyaratád, 1883 október 10., szüleinek neve néhai Bertalan Pál és Báli Katalin, utóbbi magyar­atádi lakos, házastársának neve Imre Rozália, lakik Magyaratádon, gyermekének neve kiskorú Bertalan Rozália, lakik Magyaratádon, az eltűnt foglalkozása kisbirtokos, utolsó lakhelye Magyaratád, ingó va­gyona nem maradt, ingatlan vagyona van Magyar­atádon, bevonulásának időpontja 1915 február 15., az a csapattest, amelyhez az ismert adatok szerint eredetileg beosztották, a volt m. kir. 17. honvéd gya­logezred, katonai rendfokozata közhonvéd, utolsó tábori postaszáma 14., az a hadiesemény, mely köz­ben nyoma veszett. 1915. év szeptember havában az olasz harctéren vívott ütközetek valamelyikében el­tűnt és azóta életjolt nem adott. A kir. járásbiróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményei­ről, vagy a holtnaknyilvánítás szemp­ontjábóól fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben velzi azt e hirdetménynek a bíróságnál tör­tént kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíró­ságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt idő­pontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyéb­ként kiderített tények alapján fog a holtnak nyilvá­nítás kérdésében határozni. Igaz, 1924. évi július hó 11-én- Az igali kir. járásbiróság. 9964 Holtnaknyilvánitás. Pk. 1003/1924. szám. A török­szentmiklósi kir. járásbiróság Tóth Angyel férjezett Kuncze Lászlóné törökszentmiklósi lakos részéről a 28000/1919. I. M. számú rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Tóth Lajos volt törökszentmiklósi lakos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást megindította és az eltűnt részére ügygond­­nokul dr. Seheiner Ernő ügyvéd törökszentmiklósi lakost rendelte ki. Az eltűnt neve Tóth Lajos, születési helye Török­­szentmiklós, születési ideje 1898 február 14., szüleinek neve néhai Tóth Ignác és néhai H. Nagy Erzsébet, nőtlen, az eltűnt foglalkozása földmrves, utolsó lak­helye Törökszentmiklós, ingatlan vagyona 8 hold földnek egyhatod része, bevonulásának időpontja 1916 május 28., az a csapattest, melyhez az ismert adatok szerint eredetileg beosztották, a volt m. kir. 29. honvéd gyalogezred, az a csapattest, melynél utoljára teljesített szolgálatot, a volt m. kir. 29. nép­felkelő gyalogezred 24. menetszázada, eltűnésére vo­natkozó adatok : 1916 november 29-én a román fron­ton hősi halált halt. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményei­ről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál tör­tént kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíró­ságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt idő­pontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyéb­ként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvá­nitás kérdésében határozni. Törökszentmiklós, 1924. évi május hó 6. napján. A törökszentmiklósi kir. .járásbiróság. 996. Holtnaknyilvánitás. Pk. 3318/2. 1924. sz. A gödöllői kir. járásbiróság Bene Pálné valkói lakos részéről a 28000/1919. I. M. számú rendelet alapján előterjesz­tett kérelem folytán az állítólag eltűnt Bene Pál volt valkói lakos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást megindította.

Next