Budapesti Közlöny, 1924. november (58. évfolyam, 238-262. szám)

1924-11-01 / 238. szám

­ Olyan követeléseket és tartozásokat, ame­lyeknek fennállása vitás vasrg kétes, vagy amelyekre vonatkozólag kétely forog fenn a tekintetben, hogy azok a jelen rendelet értel­emében bejelentendők-e vagy sem, e körülmény feltüntetésével szintén be kell jelenteni. 6. A Pénzintézeti Központ dönt afelett, hogy valamely követelés vagy tartozás beje­lentési kötelezettség alá esik-e vagy sem. Ha a Pénzintézeti Központ akként dönt, hogy valamely követelés vagy tartozás nem esik bejelentési kötelezettség alá, akkor a be­jelentést a bejelentő félnek visszaadja. A Pénzintézeti Központ, döntése ellen — an­nak kézbesítésétől számított 8 nap alatt — a Pénzintézeti Központnál benyújtandó felleb­­­bezésnek van helye a magyar kir. pénzügy­miniszterhez. Hiányos, érthetetlen, olvashatatlan vagy olyan bejelentéseket, amelyeket nem az e célra ki­adott űrlapokon nyújtottak be, a Pénzintézeti­­Központ záros határidő alatt leendő pótlásra a bejelentőnek visszaadja. Ha a pótlás a ki­tűzött határidőben nem történik meg, a beje­lentést nem lehet figyelembe venni. Úgyszintén nem vehetők figyelembe elkésett bejelentések­­sem. A 7. §. rendelkezései ilyen esetekben is alkalmazást nyernek. 7. §. A jelen rendeletben megkívánt bejelentés elmulasztása esetében a be nem jelentett követe­lés a magyar államra száll át, a be nem jelentett tartozás pedig nem szűnik meg még akkor sem, ha az adós eleget tett a hitelezővel szemben­­fennálló kötelezettségének. Ezek a következmé­nyek azonban csak akkor állanak be, ha a be­jelentést elmulasztó fél részéről szándékos m­u­­lasztás vagy vétkes gondatlanság forog fenn, aminek megállapítására a Pénzintézeti Köz­pont meghallgatása után elsőfokon a fél lakó­helye (székhelye) alapján illetékes magyar kir. pénzügyigazgatóság (Budapesten a magyar kir. adófelügyelő) és fellebbezés esetében másod- és végsőfokon a magyar kir. pénzügy­miniszter van hivatva. A fellebbezést a végzés kézbesítésétől számított 8 nap alatt az elsőfokú hatóságnál kell benyújtani. A 3. második bekezdésében tárgyalt eset­ben az elsőfokú hatóság illetékessége tekinte­tében a félnek utolsó magyarországi lakóhelye (székhelye) irányadó. A nevezett hatóságok a jelen 3. első bekezdé­sében említett jogkövetkezményeket a követe­lés, illetőleg a tartozás egy részére is érvénye­síthetik. 8. §. A jelen rendelet értelmében bejelentési kötelezettség alá eső követeléseket vagy tarto­zásokat 1924. évi november hó 1-je után sem egészen, sem részben kiegyenlíteni nem sza­bad, ily célból fizetéseket teljesíteni vagy pedig elfogadni tilos. Ilyen követelések vagy tarto­zások átruházása vagy ezt célzó egyéb jog­ügyletek tilosak. E tilalom ellenére kötött jog­ügyletek semmisek.­­ Ezenkívül a tilalom megszegősére a pénz­ügyminiszter a fél előzetes meghallgatása után a követelés vagy tartozás összegének 50%-áig terjedhető rendbírságot szabhat ki. Nem terjed ki ez a tilalom azokra a követe­lésekre és tartozásokra, amelyeknek teljesíté­sét, vagy átruházását a magyar kir. pénzügy­­miniszter a csehszlovák pénzügyminiszterrel egyetértően engedélyezi. Azoknak a követeléseknek és tartozásoknak kiegyenlítése, amelyek a magyar pénzintéze­teknek és biztosító intézeteknek a Csehszlovák Köztársaság területén 1919. évi február hó 26-ika előtt fennállott fiókjaival szemben az említett, nap előtt keletkeztek (ezen fiókokkal az említett nap előtt kötött szerződéseken vagy magánjogi ügyleteken alapulnak), a csehszlo­vák kormánnyal létrejött megállapodás alap­ján külön engedély nélkül is meg van en­gedve ; a kiegyenlítés azonban a Pénzintézeti ,­Központnál Budapesten haladéktalanul beje­lentendő. »" 9. Az 1. §. értek­néven bejelentési kötele­zettség alá eső követelések tekintetében a bírói eljárást a jelen rendelet hatályának tartama alatt fel kell függeszteni, még­pedig akkor is, ha a 9.590/1922. M. E. számú rendelet (közzé­­tétetett a Budapesti Közlöny 1922. évi 273. szá­mában) 1. §-ának 2. pontja értelmében nem­­ volna helye az eljárás felfüggesztésének. -­­ Amennyiben az első bekezdésben említett valamely követelés iránt a jelen rendelet életbelépése időpontjában már bírói eljárás van folyamatban, ezt hivatalból vagy a felek kérelme folytán a jelen rendelet hatályának idejére fel kell függeszteni. Az első bekezdésben említett követelések mi­att kielégítési vagy biztosítási végrehajtást sem elrendelni, sem foganatosítani nem lehet. A jelen rendelet hatálybalépése napján már folyamatban levő ilyen eljárást hivatalból vagy kérelemre fel kell függeszteni. 10. §. Az az idő, amely alatt valamely köve­telést a jelen rendelet értelmében bírói úton érvényesíteni, vagy végrehajtás útján be­hajtani nem lehet, az elévülés és a perindí­tás határidejébe, valamint azokba az­ egyéb határidőkbe, melyek elmulasztásához valamely jogszabály joghátrányt ill­., nem számít­ható be. 11. Mindenütt, ahol a jelen rendeletben ál­lamterületről van szó, ezen kifejezés alatt az illető államterület oly terjedelemben értendő, ahogyan azt a Versailles­, sz.-germ­aini és a trianoni szerződések megállapították, illetve ahogy azt az ezen szerződések alapján az érde­kelt államok között létrejött egyezmények és végrehajtási intézkedések meghatározták, vagy meghatározni fogják. 12. §. Jelen rendelet kihirdetése napján lép életbe , végrehajtásáról a pénzügyminiszter az igazságü­gyminiszterrel egyetértően gondosko­dik. Budapest, 1924. évi november hó 1-én. István s. k., m­. kir. miniszterelnök. A m. kir. minisztériumnak 3.610 1924. M. E. száma Hirdetménye a Csehszlovák Köztársaság területén lakó (szék­hellyel bíró) adósokkal szemben fennálló követe­lések bejelentése tárgyában. 1. A Csehszlovák Köztársaság kormánya 1919. évi március hó 4-én, továbbá 1919. évi április hó 10-én kelt 110., illetve 185. T. és R. Gy. számú rendeleteivel elrendelte a betétkönyvre, folyó­számlára, pénztári jegyre, girószámlára, vagy nem kamatozó letétként elhelyezett készpénzbetétek­nek, valamint szövetkezeteknek, közkereseti, be­téti és korlátolt felelősségű társaságok és egyesüle­tek tagsági vagy üzletrészein alapuló készpénz­követeléseknek, úgyszintén kux-részekből eredő és más jelzálogilag nem biztosított követeléseknek — amelyek alatt az u. n. csendes társak készpénz­­követeléseit is érteni kell — kötelező bejelentését, amennyiben mindezen követelésnemek 1919 már­cius 1-én fennállottak. Az idézett rendeletek azt a rendelkezést is tartalmazták, hogy az ott meg­szabott határidőig be nem jelentett követelések felett a hitelező nem rendelkezhet és az ily köve­telések a csehszlovák államra szállnak át. Nem kellett bejelenteni az idézett rendelet szerint : a) a jelzáloggal biztosított követeléseket ; b) a rendes kereskedelmi összeköttetésből szár­mazó rövid lejáratú követeléseket. 2. A legutóbb folytatott pénzügyi tárgyalások alkalmával a csehszlovák kormány értesítette a m. kir. kormányt, hogy a bejelentések utólagos megtételére 1925. évi január hó 31. napjáig ter­jedő határidőt engedélyez : a) minden magyar állampolgár részére, aki a Csehszlovák Köztársaság területén kívül lakik továbbá minden más természetes személy részére is, akinek lakóhelye a Magyar Királyság területén van ; b) mindazon jogi személyek és más önálló gazda­sági alanyok részére, amelyeknek székhelye a Magyar Királyság területén van, továbbá más ily alanyoknak Magyarországon lévő fiókjai (fiók­telepei, képviseletei stb.) részére, amennyiben ezekre az a) és b) pont alatt megnevezett alanyokra nézve a fent idézett rendeletek értelmében a Cseh­szlovák Köztársaságban bejelentési kötelezettség állott fenn. 3. Ennek folytán a m. kir. minisztérium figyel­mezteti az érdekelteket, hogy a Csehszlovák Köz­társaság területén lakó (székhellyel biró) adósok­kal szemben fennálló s az 1. pont értelmében be­jelentendő követeléseiket saját érdekükben az 1. pontban foglalt következmények terhe alatt legkésőbb 1925. évi január hó 31. napjáig jelentsék be a lakóhelyükhöz legközelebb lévő bármely pénz­intézetnél (részvénytársaságnál vagy hitelszövet­kezetnél), amely a Pénzintézeti Központnak vagy az Országos Központi Hitelszövetkezetnek tagja. 4. A követelést az 1919. évi március hó 1-én fennállott összeggel kell bejelenteni ; ha pedig ezt az összeget a fél megállapítani nem tudná, akkor az általa ismert összeget a vonatkozó idő­pont megjelölésével kell bejelentenie. • Bejelentendők azok a követelések is, amelyekre nézve kétség foroghat fenn, várjon az 1. pontban említett rendeletek értelmében bejelentési köte­lezettség alá esnek-e vagy sem. 5. A bejelentést az említett rt.­az intézeteknél darabonként 1000 K-ért kapható űrlapok pontos kitöltésével két példányban kell benyújtani. A be­jelentést teljesítő fél a bejelentés alkalmával köte­les a bejelentett követelése vagy követelései ma­gyar korona összegének %%-át a pénzintézetnél befizetni, mely a befizetésről és a bejelentés át­vételéről bélyegtelen elismervényt ad. 6. A bejelentés alkalmával a bejelentett követe­lésről szóló eredeti okiratot (betéti könyvet, pénz­tári jegyet stb.-t), valamint a bejelentést tevő­ hitelezőnek valamely igazoló okmányát (pl. kereszt­­levél, születési, honossági bizonyítvány, kine­vezési okirat) is fel kell mutatni. A pénzintézet a betétkönyvet az utolsó bejegyzés után, a pénz­tári jegyet az első oldalon, az egyéb okiratokat pedig megfelelő helyen a következő záradékkal látja el : »A 3.610/1924. M. E. számú hirdetmény értel­mében a betétek (követelések) összeírása céljából bejelentetett.« Ez a záradék az intézet bélyegzőjével, a be­jelentés keltével és az intézet cégszerű aláírásával látandó el. Amennyiben az eredeti okirat bármely okból fel nem mutatható, be kell jelenteni, hogy az hol őriztetik (név, pontos lakcím stb.). 7. A pénzintézet az átvett bejelentésekről, vala­mint a nála teljesített befizetésekről 3 példányban jegyzéket vezet. E jegyzéknek mindhárom pél­dányát a pénzintézet a bejelentési határidő lejárta után 8 nap alatt cégszerűen aláírva, az átvett és a Jegyzék folyószámai szerint megszámozandó be­jelentések két példányával együtt beküldi a Pénz­intézeti Központhoz, vagy az Országos Központi Hitelszövetkezethez. 8. A bejelentések pontosan és a valóságnak megfelelően töltendők ki. A pénzintézet köteles a helyes kitöltés érdekében a feleknek a szükséges felvilágosításokat megadni s a szabályok és körül­mények ismerete alapján lehetőleg az adatok való­ságát is legjobb tudomása szerint ellenőrizni és valótlan adatokat tartalmazó bejelentéseket vissza­utasítani. 9. A Pénzintézeti Központ és az Országos Köz­ponti Hitelszövetkezet a bejelentések átvételét a Jegyzés­ (7. pont) egyik példányán elismerik és azt az illető pénzintézetnek visszaküldik. A Jegyzék és az eredeti bejelentések egy-egy példánya az említett központi intézetnél marad, illetve a csehszlovák leszámoló intézetnek Prágába küldetik el. Budapest, 1924. évi november hó 1. Gróf Bethlen István e. k., m. kir. miniszterelnök. G­róf Bethlen * Budapesti Közlön* 1924 november 1.

Next