Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője, 1924. november (58. évfolyam, 238-262. szám)
1924-11-01 / 238. szám értesítője
1924 november 1. A Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője , írverés. 1924. Pk. XI. 218752. és 2187531 szám. 325000 és 222000 korona követelés és járulékai erejéig a budapesti központi kir. járásbíróság* 1924. évi fenti számú Végzésével elrendelt kielégítési végrehajtás folytán alperestől 1924. évi szeptember hó 11. napján lefoglalt és 6000000 koronára becsült ingóságokra a budapesti központi kir. járásbíróság fenti számú végzésével az árverés elrendeltetvén, annak az 1908. évi XII.-o. 20. ij-a alapján a fenti számú jegyzőkönyvben zálogjogot szerzett összes foglaltatok javára is elrendeltetik, alperes lakásán Budapesten, IX. ker., Ferencz utca 3. számú házban földszint 4. ajtószám alatt leendő megtartására határidőül 1924. évi november hó 3. napjának déli 12 órája tűzetik ki, amikor a bíróilag lefoglalt bútorok és egyéb ingóságok a legtöbbet ígérőnek készpénzfizetés ellenében, esetleg becsértéken alul is eladatnak. Kelt Budapesten, 1924. évi október hó 13-án. •Kechnitzer Ernő, kir. bírósági végrehajtó. 13532 Árverés. 1924. Pk. VIII. 217500. szám. Dr. Tímár Miklós ügyvéd által képviselt Herczog és Szász, cég javára 7334000 korona követelés és járulékai erejéig a budapesti központi kir. járásbíróság 1924. évi fenti számú végzésével elrendelt kielégítési végrehajtás folytán alperestől 1924. évi augusztus hó 8. napján lefoglalt és 13200000 koronára becsült ingóságokra a budapesti központi kir. járásbíróság fenti számú végzésével az, árverés elrendeltetvén, annak az 1908. évi XII.-c. 20. §-a alapján a fenti számú jegyzőkönyvben zálogjogot szerzett összes foglaltatók javára is elrendeltetik, alperes lakásán Budapesten, V. kerület, Pozsonyi út 4/c. számú házban leendő megtartására határidőül 1924. évi november hó 3. napjának déli 12 órája tűzetik ki, amikor a bíróilag lefoglalt bútorok és egyéb ingóságok a legtöbbet ígérőnek készpénzfizetés ellenében, esetleg becsértéken alul is eladatnak. Kelt Budapesten, 1924. évi október no 10. napján. Albrecht Árpád, kir. kir. végrehajtó. 13521 Csődönkivüli kényszeregyességek. Csődönkivüli kényszeregyesség. Ke. 38992/15. 1924. szám. A kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Berger Károly kárpitosmester (V., Erzsébet-tér 13. sz.) budapestilakosra nézve megindított csődönkivüli kényszeregyességi ügyben, minthogy a megejtett szavazás alkalmával a 4070/1919. M. E. sz. miniszteri rendelet 48. §-ában megkívánt többség el nem éretett, a rendelet §-a értelmében adós kérelmére az egyességi ajánlat feletti szavazás megismétlését rendeli el és határnapul 1924. évi november hó 7. napjának déli 12 óráját tűzi ki dr. Orbán József kir. törvényszéki biró elé Budapesten, V., Alkotmány u. 14., III. emelet 52. alatti tárgyalóterembe, mikorra és ahova a hitelezőket azzal idézi, hogy a 4070/1915. M. E. sz. miniszteri rendelet 48. §-a értelmében az újabb határnapon az előbb előterjesztett szavazat megtartja hatályát, ha csak a hitelező azt kifejezetten meg nem változtatja. " Budapest, 1924. évi október hó 27. napján. A budapesti kir. törvényszék. 13459 Csödönteivüli kényszeregyesség. Ke. 41346/3. 1924. sz- Havas Siegfried (Győző) budapesti (VII., Murányi u. 63.) fűszer-, gyarmatáru-, festék-, olaj-, zsiradék- és vegytermékáru kereskedőre nézve a csődönkivüli kényszeregyességi eljárást a kir. törvényszék megindította. Vagyonfelügyelő : dr. Kuncze Lajos budapesti (III., Kisczelliút 75) ügyvéd. A hitelezők követelései 1924. évi december hó 18-ig írásban bejelentendők a kir. törvényszéknél. Egyességi tárgyalási határnap 1924. évi december hó 20. napjának délelőtti 10 órája dr. Csiky Károly kir. törvényszéki biró előtt (Budapest, V., Alkotmány utca 14. III- em. 47.) Az eljárás megindításának joghatálya 1924. évi október hó 28-án kezdődik. Budapest, 1924. évi október hó 28-án. A budapesti kir. törvényszék. 13458 Csődönkivüli kényszeregyesség. Ke. 40040/9. 1924. szám. A kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Löwinger R. és Társa budapesti bej. cégre (IV., Korona-u. 4.) és annak egyedüli tulajdonosa Löwinger Lázár budapesti (IV., Párisi-u. 2., II. 3.) egyedüli birtokosára lakásra nézve megindított csődönkivüli kényszeregyességi ügyben folytatólagok egyességi tárgyalási határnap 1924. évi november hó 20. napjának délelőtti 9 órája dr. Orbán József kir. törvényszéki biró előtt. Budapest, V., Alkotmányutca 14., Hl- emelet, 32. ajtó. Budapest, 1924. évi október hó 23. napján. A budapesti kir. törvényszék. 13454 Csődönkivüli kényszeregyesség. Ke. 39781/7. 1924. szám. A kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Kiszely Gyula részvénytársasági igazgató budapesti lakosra (IV., Muzeum-körut 39. sz.) nézve megindított csődönkivüli kényszeregyességi ügyben folytatólagos egyességi határnap. 1924. évi december hó 4. napjának délelőtti 9 órája dr. Orbán József kir. törvényszéki biró előtt. (Budapest, Alkotmány-utca 14., III. emelet 52. ajtó.) Budapest, 1924. évi október hó 21. napján. A budapesti kir. törvényszék. 13455 Csődönkivüli kényszeregyesség. Ke. 38725/13. 1924. szám. A kir. törvényszék közhírré teszi, hogy tátor« Részvénytársaság budapesti bej. végretelepe VII., Károly-körutr. nézve megindított csődönkivüli kényszeregyességi ügyben folytatólagos egyességi tárgyalási határnap. 1924. évi december hó 4. napjának délelőtti 9 órája dr. Orbán József kir. törvényszéki biró előtt. (Budapest, V., Alkotmány u. 14., HI. emelet, 52. ajtó.) Budapest, 1924. évi október hó 21. napján. A budapesti kir. törvényszék. 13456 Csődnelkivüli kényszeregyesség. Ke. 39542/11. 1924. szám. A kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Fleischmann Miksa fűszerkereskedő Budapesti (VII., Hársfa u. 25.) lakosra nézve megindított csődönkivüli kényszeregyességi ügyben, minthogy a megejtett szavazás alkalmával a 4070/1915. M. E. sz. miniszteri rendelet 48. §-ában megkövetelt többség el nem éretett, a rendelet 48. §-a értelmében adós kérelmére az egyességi ajánlat feletti szavazás megismétlését rendeli el és határnapul 1924. évi november hó 14. napjának déli 12 óráját tűzi ki dr. Orbá József kir. törvényszéki biró elé Budapesten, a„ Alkotmány u. 14. vn. emelet 52. alatti tárgyalóterembe, mikorra és hová a hitelezőket azzal idézi, hogy a 4070/1915. M. E. sz. miniszteri rendelet 48. §-a értelmében az újabb határnapon az előbb beterjesztett szavazat megtartja a hatályát, ha csak a hitelező azt kifejezetten meg nem változtatja. Budapest, 1924. évi október hó. 24. napján. A budapesti kir. törvényszék. 13457 Csődönkiüli kényszeregyesség. Ke. 37676/14. 1924. sz. Asbóth repülőgépgyár elleni csődönkivüli kényszeregyességi ügyében a kir. törvényszék a tárgyalásra újabb határnapul 1924. évi november hó 7. napjának délelőtti 10 óráját dr. Csiky Károly kir. törvényszéki biró elé (V.. Alkotmány utca 14. III. em. 47.) tűzte ki. Budapest, 1924. évi október hó 25-én. A budapesti kir. törvényszék. 13452 Csődönkivüli kényszeregyesség. Ke. 39768/9. 1924. sz. A budapesti kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Schneider Rózsi és Schneider Kató női ruhakészitő üzlet tulajdonosok budapesti (IV., Váczi u. 8. sz.) lakosokra nézve megindított csődönkivüli kényszeregyességi ügyben folytatólagos egyezségi tárgyalási határnap 1924. évi november hó 11. napjának déli 12 órája dr. Orbán József kir. törvényszéki biró előtt, Budapesten, V., Alkotmányutca 14. sz. III. em. 52. ajtó. Budapest, 1924. évi október hó 24. napján. A budapesti kir. törvényszék. 13453 Felhívás. Felhívás: 4267/1924. szám. A gyulai kir. törvényszék dr. Varga Gyula gyulai ügyvéd által képviselt Tobai Sándorné Körösi Rozália gyulai lakos folyamodó kérelme folytán az 1894. évi XXXI. t.-c. 77. §-ának b. pontja alapján felhívja az ismeretlen helyen tartózkodó Tobai Sándor volt gyulai lakost, hogy feleségével, Körösi Rozáliával az 1919. évi február hó 8. napján a gyulai állami anyakönyvvezető előtt kötött házasságon alapuló életközösséget a jelen hirdetménynek a hivatalos hírlapban történt egyszeri beiktatását követő naptól számított egy év alatt állítsa vissza, mert ellenkező esetben a folyamodó keresete következtében a bíróság a házasság felbontása felől fog határozni. . Felhívja továbbá, hogy tartózkodó helyéről a bíróságot értesítse, mert ellenkező esetben a megindítandó bemtóperben uj hirdetményi idézés mellőzésével dr. Széki Ármin ügyvéd gyulai lakos most kinevezett ügygondnok fogja őt képviselni. Gyula, 1924. évi október hó 8. A gyulai kir. törvényszék. 13432 Holtnaknyilvánitások. Koltnaknyitvánitás. Pk. 1999/1924. szám. Az orosházai királyi járásbíróság Fari Mihály és Fari Isvánné részéről a 28900/1919. I.. M. számú rendelet alapján előtejesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Fari István volt békéssámsoni lakos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást megindította. Az eltűnt neve Fari István, születési helye Hódmezővásárhely, születési ideje 1879 december 22-ike, szüleinek neve néh. Fári Ferenc és néh. Vetró Rozália, házastársának neve Rakoncai Katalin, békéssámsoni lakos, gyermekei nincsenek, az eltűnt foglalkozása földmives, utolsó lakhelye Békéssámson, ingó vagyona nincs, ingatlan vagyona Békéssámsonban és Hódmezővásárhelyen van, bevonulásának időpontja 1915 január hó, eredetileg beosztatott a brassói 24. sz. népfölkelő gyalogezredhez, utoljára ugyanott teljesített szolgálatot, mint gyalogos, utolsó tábori postaszáma ismeretlen, az a hadiesemény, amely közben nyoma veszett, az olasz harctéren 1918 július 16-án a Piavén való étkelés alkalmával állítólag fejlővé® következtében meghalt. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnak nyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíróságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkeznék, a biróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnak nyilvánítás kérdésében határozni. Orosháza, 1924. évi április hó 3. napján. Az orosházi királyi járásbíróság. 13216 Holtnaknyilvánitás. Pk. 2359/1924. sz. A szekszárdi kir. járásbíróság Csányi József és társai tolnai lakosok részéről a 28000/1919. I. M. számú rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Csányi Mihály volt tolnai lakos holtnak nyilvánitása iránt az eljárást megindította. Az eltűnt neve Csányi Mihály, születési helye Tolna, születési ideje 1891 junius 15., szüleinek neve Csányi Mihály és Éber Mária, nőtlen, az eltűnt foglalkozása földmives, Tolnán ingatlan vagyona van, bevonult 1914 julius havában a 44. közös gyalogezred I. zászlóalj 1. századához, utoljára szolgálatot teljesített ugyanott mint szakaszvezető, az a hadiesemény, amely közben nyoma veszett: a Tarnopol melletti ütközetben 1916 április 16-án állítólag elesett. A kir. járásbiróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnak nyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 69 nap alatt a bíróságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyébként kiderrített tények alapján fog a holtnak nyivánitás kérdésében határozni. Szekszárd, 1924 szeptember 13-án. A szekszárdi kir. járásbiróság. 13222 Holtnaknyilvánitás. Pk. 2688/1924. szám. A szek- szárd kir. járásbiróság a Kohmann Éva férj. Schnell Péterné és társai alsónánai lakosok részé- ről a 28000/1919. I. M. számú rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Rohmann János volt alsónánai lakos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást megindította. Az eltűnt neve Rohmann János, születési helye Alsónána, születési ideje 1875 május 15., szüleinek neve Rohmann János és Kern Éva, házastársának neve Junk Éva, gyermekei Éva, Teréz és Erzsébet, laknak Alsónánán, az eltűnt foglalkozása földmives, utolsó lakhelye Alsónána volt, bevonulásának időpontja 1914 julius hava, az a csapattest, melyhez az ismert adatok szerint beosztották a 17. honvéd gyalogezred s utoljára a 31. honvéd gyalogezred I. zlj. 1. száz. 11. szakaszánál teljesített szolgálatot mint közlegény, utolsó tábori postaszáma 415, az a hadiesemény, mely közben nyomaveszett: az olasz harctéren állítólag eltűnt, utoljára 1917 szeptember havában adott életjelt magáról. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről vagy a holtnak nyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 69 nap alatt a bíróságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Szekszárd, 1924. évi szeptember hó 13. A szekszárdi kir. járásbiróság. 13223 Holtnaknyilvánitás. Pk. 2917/1924. szám. A battonyai kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy dr. Bock Róbert és dr. Bock Ernő battonyai ügyvédek által képviselt Lungulov György battonyai lakos részéről a 28000/1919. I. M. sz. rendelet 6. §-a alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Lungulov Athanász volt battonyai lakos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást a mai napon megindította és az eltűnt részére ügygondnokul dr. Török István battonyai ügyvédet, rendelte ki. Lungulov Athanász földmives, gör. keleti vallásu, volt battonyai lakos született Battonyán 1872. évi február hó 22. napján néhai Lungulov Radosza és néhai Luki Anna szülőktől, felesége néhai Boczkó Danica volt, gyermekei Lungulov György és kisk. Lungulov Emil, kinek gyámja a testvére, ingó vagyona nem maradt, ellenben tulajdonát képezi Battonyán egy beltelkes ház. Lungulov Athanász 1915 augusztus hó 15-én vonult be katonai szolgálattételre a m. kir. 2 honvéd gyalogezredhez mint tizedes, majd 1915 szeptember havában Kolozsvárra helyeztetett át és 1916 február havában a 2. gyalogezred kötelékében az orosz harctérre vezényeltetett, honnan róla 1916 augusztus 6-án érkezett hír utoljára s azóta nyomaveszett, valószínűleg eltűnt vagy meghalt. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, az e hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíróságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt időponti bejelentés nem érkezik, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Battonya, 1924. évi október hó 15. napján. A battonyai kir. járásbiróság, 13467 Holtnaknyilvánitás. Pk. 287/1924. szám. A battonyai kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy dr. Bock Róbert és dr. Bock Ernő ügyvéd által képviselt Pálinkás Isiváné szül. Néczin Mákra battonyai lakos részéről a 28000-1919. I. M. számú rendelet 6. §-a alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Néczin Uros volt battonyai lakos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást a mai napon megindította és az eltűnt részére ügygondnokul dr. Pintér László battonyai ügyvédet rendelte ki. Az eltűnt Néczin Uros gör. kel. vallásu, földmives, nőtlen, volt battonyai lakos, született Battonyán 1894 évi augusztus 14-én néhai Néczin Vásza és néhai Danicz Mária szülőktől, sem gyermekei, sem testvérei nincsenek, ingó vagyona nem maradt, ellenben tulajdonát képezi Battonyán egy beltelkes ház fele része és 901 négyszögöl szántóföld fele része. Nécziáros 1915 szeptember 14-én vonult be katonai szolgálattételre Békéscsabára a 101. gyalogezredhez s ugyanezen ezred kötelékében mint közlegény 1914. évi október havában az orosz harctérre vezényeltetett, ahol a IV. zászlóalj 15. századába osztatott be, honnan 1915. évi szeptember hó 16. napján 60. tábori postaszám alól irt utoljára s azóta róla hir nem érkezett. Valószínűleg meghalt. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a hozaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíróságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkezik, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Battonya, 1924. évi október 5-én. A battonyai kir. járásbiróság. 13468 Holtnaknyilvánitás. Pk. 2661/1924. szám. A szekszárdi kir. járásbiróság a Lóridon Erzsébet és társai részéről a 28000/1919. I. M. számú rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Lóridon Antal volt tolnai lakos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást megindította. Az eltűnt neve Leridon Antal, születési helye Tolna, születési ideje 1888 január 6., szüleinek neve Leridon Antal és Mitroiterr Anna, nőtlen, jaj eltűnt fog-