Budapesti Közlöny, 1925. február (59. évfolyam, 26-48. szám)

1925-02-01 / 26. szám

t hozott többféle jogcímen is igénybe veheti. Így például egy kisiparos, akinek az állandó lakó­helyén föld- és házbirtoka van, nem tartozik be­vallást adni, ha az e), f) és a g) pontokban megha­tározott feltételek fennforognak. G. S. A zagyomdóbevallá­sadására nem k­ötdend­nék . A vagyonadóra nézve nem tartoznak bevallást adni: c) azok a jogi személyek, amelyek vagyonadó alá nem taroznak; h) a törvény szerint személyes adómentesség­ben részesülő természetes személyek; e) azok, akiknek az 1924. év utolsó napján adó­köteles vagyontárgyuk nem volt; d) azok, akiknek az 1924. év utolsó napján volt u­gyan adóköteles vagyontárgyuk, de az adóköteles tiszta vagyonuk értéke a 4.000 aranykoronaértéket, vagyis a 68.000.000 papírkoronát nem haladta meg;­­ e) az 5. §. (1) bekezdésének e), f) és g) pontjai­ban említett kisbirtokosok, házbirtokosok, kis­iparosok s utcai, piaci árusok abban az esetben, ha az említett földbirtokon és annak felszere­lésén, a házbirtokon és az ipari üzemi tőkén, illetőleg az üzleti tőkén kívül más adóköteles vagyonuk nincs ; f) az e) pontban említettek abban az esetben, ha az ugyanott említett vagyonukon kívül van ugyan más adóköteles vagyonuk is, de az összes adóköteles tiszta vagyonuk 1924. december 31-én a 6­­4.000 aranykoronaértéket, vagyis a 68.000.000 papírkoronát nem haladta meg. 7. §. A bevallás tárgya: (1) A jövedelemadó kivetése céljára a család­főnek és a vele együtt adózó családtagoknak az 1­924. év folyamán szerzett és akár belföldről, akár külföldről származó mindennemű adóköteles, vagy adómentes jövedelmét kell bevallani. A jövedel­met papírkoronában kell bevallani. A jövedelem­nek 15.000-rel való elosztása a jövedelem arany­koronaértékét eredményezi. Aki a jövedelmét hitelt érdemlő módon havonként részletezve tudja kimutatni, az a bevallásában kérheti, hogy az egyes hónapokban szerzett jövedelmek átszámí­tásánál az illető hónapra megállapított átszámítási kulcsot alkalmazzák. Az átszámítási kulcsok a következők : (2) A vagyonadóra nézve azokat az adóköteles vagyontárgyakat kell bevallani, amelyek az 1924. év utolsó napján a családfőnek és a vele együtt adózó családtagjainak tulajdonában voltak. A va­gyontárgyak értékéül az 1924. évi december 31-iki közönséges forgalmi értéket kell bevallani. Azon­kívül be kell vallani a vagyont terhelő tartozáso­kat is. A vagyon aranykoronaértékének megálla­pítása a papírkoronában megállapított tiszta vagyonértéknek 17.000-re] való elosztása útján t­örténi­k. (3) Azok az adókötelesek, akik szabályszerű kereskedelmi vagy gazdasági könyveket vezetnek és rendes évi mérleget készítenek és az ilyen üzle­tük, illetve vállalatuk után az adóztatást ezen üzleti könyvek, illetve a nyereség-veszteségszámla 63 a mérleg­számla adatai alapján igénylik és az üzletüknek (üzemüknek) üzleti (gazdasági) éve a naptári évvel nem azonos és nem végződik szep­tember Se-ika előtt úgy kizárólag az ezen üzletük­höz (üzemükhöz) tartozó vagyonukra és jövedel­mükre nézve s­em az 1924. naptári év végén volt vagyonukat, illetleg az 1924. évben szerzett jöve­delmüket, hanem az 1924. évben lezárt üzleti (gazdasági) év utolsó napján megvolt adóköteles vagyonukat, illetve az ezen üzleti (gazda­sági) évben szerzett jövedelmüket vallják be. A jövedelem, illetőleg a vagyon aranykor*..) ,m­­értékének kiszámításainál ebben az esetben az üzleti (gazdasági) évnek egyes hónapjaira vonat­kozó átszámítási kulcsok átlagát, illetőleg az üz­leti (gazdasági) évnek utolsó napján érvényben volt átszámítási kulcsot kell alkalmazni. (4) Az az adózó, aki gazdasági (üzleti) évét szep­tember 30. előtt zárja le, az 1924. naptári év adó­köteles jövedelme alapján adózik. 8. 8. Az adóbevallás adásával: módja: (1) Az általános kereseti adóra nézve egyrészt, a jövedelem- és vagyonadóra nézve másrészt, külön bevallást kell adni. Erre a célra hivatalos nyomtatvány készült, amelyet bármely község elöljáróságánál (városi adóhivatalnál), Budapesten a kerületi elöljáróság adószámviteli osztályánál az előállítási költség megtérítése ellenében lehet megszerezni. (2) A hivatalos nyomtatvány kellő útbaigazítást nyújt ugyan annak kitöltésére nézve, ha azonban valaki ennek dacára sem tudná azt rendesen ki­tölteni, úgy a községi elöljáróság (városi adóhiva­tal, kerületi adószámviteli osztály) tartozik az emiatt hozzája forduló adózóknak a kért útba­igazítást megadni, szükség esetében az adóbeval­lás kiállításánál is segédkezni. (3) Ha az adózó esetleg nem a hivatalos nyom­tatványon állítja ki az adóbevallását, úgy azt is el kell fogadni, ha az tartalmánál fogva egyéb­ként megfelel a követelményeknek. 9. §: Az általános kereseti adóbevallás beadásának ideje és helye. (­1) Az általános kereseti adóra nézve a bevallást 1926. év­i február hónap folyamán a községi elöl­járóságnál (városi adóhivatalnál, kerületi adószám­viteli osztálynál) és pedig abban a községben, városban, vagy közigazgatási kerületben kell be­adni, amelyben az adózó a helyhez kötött foglal­kozást folytatja. Helyhez kötött foglalkozás az, amely üzleti teleppel kapcsolatos. Ilyen telep pél­dául az üzlethelyiség, a raktár, a műhely, az el­árusító iroda, az ügyvédi iroda, az orvosi rendelő, stb. Akinek több hel­yen van üzlete (fióküzlete), az minden egyes üzletről (fióküzletről) külön-külön bevallást tartozik beadni és mindegyik bevallásban fel kell tüntetni valamennyi fióküzletnek, úgyszin­tén a­ főü­zletnek pontos helyét is. (2) A helyhez nem kötött foglalkozásról ott kell a bevallást beadni, ahol az adózó állandóan lakik, ha pedig több állandó lakóhelye van, akkor ott kell a bevallást beadni, ahol a jövedelemadóra vonatkozó bevallás beadandó. (3) A bányavállalkozó abban a községben (vá­rosban) köteles a bevallást beadni, amelyben a bányavállalat vagy az ü­zem van. Ha a­ bánya­­össül­t több község területén fekszik, akkor az összjövedelemről ab­ban a községben kell a beval­lást beadni, amelyben a bányamű kü­lszín be­ren­dez­és­ének főrésze fekszik. (4) Az építési és a közlekedési vállalat­oknak a köz­ponti iroda helyén, központi iroda hiányában pedig a vállalkozó lakóhelyén kell a bevallást be­adni. (5) A m. kir. adóhivatal (kerületi adófelügyelő­helyettes) az adózónak kellően indokolt kérelme alapján legfeljebb egyhónapi halasztást adhat a bevallás beadására. 10. 8. A jövedelem- és hagyottadóteváltás beadásának ideje és helye. (1) A jövedelemadóra és a vagyonadóra vonat­kozó bevallást legkésőbb 1925. évi február hó 28-áig általában az adóköteles állandó lakókel­ye szerint illetékes községi elöljáróságnál (városi adó­hivatalnál, kerül-fi adószámviteli osztálynál) kell beadni. (2) Adóköteles jogi személyek és vagyonösszes­ségek az igazgatóságuk, illetőleg törvényes kép­viseletük székhelyére illetékes s az előző bekez­désben említett községi (városi) hatóságnál nyújt­ják be az adóbevallásukat. (3) Az az adóköteles, akinek több községben (városban) van állandó lakóhelye, ezen községek (városok) közül maga választhatja meg az adóz­tatás helyét. Tartozik azonban az erre vonatkozó elhatározását legkésőbb a jövedelemadóra, illető­leg a vagyonadóra vonatkozó bevallásában közölni és ezenkívül szóval vagy írásban közöli mind­azoknak a községeknek elöljáróságával (városi adóhivatalokkal, kerületi adószámviteli osszá­­ívókkal), amelyeknek területén állandó lakóhelye va­n. (4) Állandó lakóhelynek azt­ a községet (várost) kell tekinteni, ahol az adókötelesnek állandó tar­tózkodásra berendezett lakása vám (5) Az adóköteles a­ beadott adóbevallásáról átvételi elismervényt kérhet. (6) A m. kir. adóhivatal (kerületi adófelügyelő- helyettes) az adózónak kellően indokolt kérelme alapján legfeljebb egy hónapi halasztást adhat a­ bevallás beadására. 11. 8. A gyám­pénztárak és a biztosító intézetek adat­szolgáltatási kötelessége. (T) Minden gyámpénztár köteles 1925. évi feb­ruár hó 28-áig a székhelye szerint illetékes pénz­­ügyigazgatóságnak (adófelügyelőnek) kimutatni azt, hogy az általa összesítve kezelt jövedelmekből és vagyonokból mekkora kamatjövedelem illette meg azokat a gyámoltakat és gondnokoltakat, akiknek az 1924. évi összes jövedelme meghaladta a 12.000.000 papírkoronát, illetőleg az 1924. év utolsó napján levő adóköteles vagyonuk értéke meghaladta a 68.000.000 papírkoronát. (2) Minden élet- és járadékbiztosítással foglal­kozó intézet köteles 1925. évi február hó 28-ig kimutatni azokat a biztosítási ügyleteket, ame­lyekre a felek az 1924. évben legalább is 30.000.000 papírkoronát egyszers mindenkorra szóló díj fejé­ben vagy előzetes díjfizetésül befizettek. Ez a kötelezettség a külföldi biztosító intézetek magyar­­országi fióktelepeire és képviseleteire is kiterjed. Ezek a fióktelepek és képviseletek Magyarországon szerzett olyan ügyleteket is kötelesek kimutatni­, amelyekre nézve külföldön állíttattak ki a kötvé­nyek. A biztosítási intézetek kimutatásai a szék­­helyűikre illetékes pénzügy igazgatóságnál, Buda­pesten a székesfővárosi m. kir. adófel­ügyelőnél nyújtandók be. 12. §. A községek (városok) teendői az adóbevallások gyűjtése körül. A községi elöljáróságnak (városi adóhivatalnak, kerületi adószámviteli osztálynak) az adóbevallá­sok gyűjtése körül a következő teendői vannak : a) Az általános kereseti adóra nézve, továbbá a jövedelem- és vagyonadóra nézve beadott be­vallásokat a beadás sorrendjében jegyzékbe fog­lalja ; a benyújtóknak átvételi elismervényt ad. Az adóbevallásokat az összeírás megkezdéséig meg­őrzi. Február hó végével lezárja a jegyzéket és azt a felhívás közzétételét igazoló bizonyítvánnyal együtt március hó 1-én beterjeszti a m. kir. adó­hivatalhoz (kerületi adófelügyelő-helyetteshez). Az 1925. évi február hó 28-ika után beadott bevallá­sokat — a beérkezés napjának rávezetése után — a beérkezés sorrendjében a többi adóbevallások­hoz helyezi. Ezeket az adóbevallásokat külön jegy­zékbe foglalja. b) Az 1925. évi március hó 4-éig egyénenkintci kimutatást terjeszt­­be a ni. kir. adóhivatalhoz (kerületi adófelügyelő-helyetteshez) azokról az adó­fizetésre kötelezettekről, akik bevallást tartoztak volna adni, és azt nem adták be. c) Ugyancsak március 4-éig bejelenti a n­. kir. adóhivatalnak (kerületi adófelügyelő-helyettesnek) azokat az adózókat, akiknek két vagy több állandó lakóhelyük van és mégsem jelentették be, hogy melyik községet (várost) választják a jövedelem- és vagyonadó kivetésének helyéül. Egyúttal azt is bejelentik, hogy az adózóknak melyik más község­ben (városban) van még állandó lakásuk. 13. Egyénenkénti felhívás az adóbevallás leadá­sára. (1) A m­. kir. adóhivatal (kerületi adófd ügyelő­­helyettes­) minden rendelkezésére álló adat felhasz­­nálásával megállapítja, hogy azok közül, akik véle­ménye szerint bevallást tartoznak adni, lak nem adták még be a bevallásukat. Ezeket vétiv mellett kézbesítendő külön felhívással felhívja ez adóbe­­vall­ónál, legkésőbb 8 rajton belül leendő beadá­­s­ára. (2) Az elkészített felhívásokat soronkivül való kézbesít­és végett naponként, de legkésőbb 1925. évi március hó 10-éig azzal a fi­gyel­meztetéssel adja rá a 12. §-ban említett községi (városi) ható­ságnak, hogy aki a fel­hí­van­dók közül az adóbe­vallást­ időközben már beadta, annak ne kézbesítse a felhívást. (3) A felhívások kézbesítését igazoló átvételi elismervények összegyűjtve legkésőbb a felhívások kézhezvételétől számított 3 napon belül vissza* terjesztendők a m. kir. adóhivatalhoz (adófel*­ügy­előhelyetteshez). Ezen határidő betartását kö­teles a m­. kir. adóhivatal (adófelügyelőhelyettes) kellőkép ellenőrizni és a­­riasztás esetén a szükséges megtorló intézkedéseke­t megtenni. 1924 jav. hóban 3. ar.­kor. ért­ék— 6.500 paprik.-val 1924 febr. 1 = 7.000 » 1924 márc.* 1 » =13.000 · 1924 ápr.­­» 1 % » =16.000 1924 máj. » 1 ‡ » =16.000 · 192­4 jun. » 1 » =18.000 » 1924 jul. » 1 » =17.600 » 1924 aug. 1 » y·=17.000 » 1924 szept.» 1 %= 17.000 » 1924 okt. 1 =17.000 j‡ 1­024 nov. 1 » » =17.000 » 1924 dec. » 1 » =17.000 » 1924- átlagában 1 az.‘kor.érték- 15.000 papi rk.-ra 1 Budapesti Közlöny 1925 február 1.

Next