Budapesti Közlöny, 1925. február (59. évfolyam, 26-48. szám)
1925-02-01 / 26. szám
1925 február 1. Budapesti Közlöny 14. §, Az összeírás és adókivetési munkálatok megkezdése. •Az összeírási, továbbá az adókivetési munkálatok megkezdésére nézve annakidején külön rendelettel intézkedem. Budapest, 1925. évi január hó 29-én. Dr. Vargha Imre. .. •. . államtitkár, a Melléklet az 1925. évi 19.300. számhoz. Felhívás az 1925. évre szóló általános kereseti adóbevallások, továbbá a jövedelem- és vagyonadóbevallások beadására. Az 1925. év február hónapjában be kell adni az 1925. évi általános kereseti adóra, továbbá az 1925. évi jövedelem- és vagyonadóra vonatkozó bevallásokat. 1. Az általános kereseti adó kivetése céljára bevallást kell adni a következő jövedelemforrásokról: 1. az ország területén folytatott ipari és kereskedelmi üzletről, az ország területén folytatott bányamivelésről,továbbá a márvány-, kő-, kavics-, murva-, homok- és földbányáknak s más a bányatörvény alá nem tartozó bányaterületek anyagának kiaknázásáról és forgalomba hozataláról; mesterséges halastavakról; 2. az ország területén folytatott bármilyen szellemi és bármi más haszonhajtó foglalkozásról, ha az szolgálati viszonnyal nem kapcsolatos ; 3. az ország területéről származó járadékokról, tekintet nélkül arra, hogy azokat belföldön vagy külföldön lakó egyének élvezik-e. A külföldről származó járadékokról is bevallást kell adni abban az esetben, ha azokat az ország területén lakó egyén élvezi ; 4. azokról a járadékszerű visszatérő szolgáltatásokról, amelyeknek teljesítése törvényen, bírói ítéleten vagy szerződésen alapszik, de nem ered szolgálati viszonyból ; 5. a találmányok és a találmányi szabadalmak használatáért, valamint a szerző halála után az örökösökre átszállott szerzői jogért (1921 : LXIV. fel.-c.) fizetett díjakról; G. a gyógyszertárak, iparüzletek, bányaművek és egyéb — föld- vagy házadó alá nem tartozó — tárgyak vagy dolgok használatáért járó haszonbérekről vagy más szolgáltatásokról, a bányaműveléshez szükséges beleegyezésért fizetett ellenszolgáltatásokról, termelési jutalékokról, valamint általában a szolgalmakért járó haszonvételekről ; 7. arról a jövedelemről, amely az örökbérből, az 1896 : XXV. törvénycikkben tárgyalt zsellérbirtokok és az ezekhez hasonló természetű birtokok haszonvételéért fizetett évi szolgálmányból, illetőleg megváltás esetében a váltságtőke kamatából és az eféle — földadó alá nem eső — haszonvételi jogok (örökváltságok) után fizetett évi tartozásoknak a kamatokra eső részéből származik ; 8. arról a jövedelemről, amely a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó 1920 : XXXVI. törvénycikk 61. §-a alapján alkotott járadéktelkek után fizetett járadékokból származik; 9. a külföldi munkaadótól származó szolgálati illetményről vagy munkabérről abban az esetben, ha azt nem valamely itteni pénztár, illetőleg a külföldi munkaadónak itteni állandó megbízottja fizeti ki. Nem tartoznak bevallást adni: 1. az általános kereseti adóra nézve azok a jogi személyek, amelyek társulati adót kötelesek fizetni; 2. azok a kisiparosok, akik az 1924. évben háromnál több segédmunkaerőt — ide értve a segédet, a tanoncot és a darabszámra otthon dolgozó segédet is — egyszer sem alkalmaztak, végül az állandó üzlethelyiség nélkül működő utcai, piaci árusok. A bevallás beadásának helye. A bevallást a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál, kerületi adószámviteli osztálynál) kell beadni és pedig abban a községben (városban, közigazgatási kerületben), amelyben az adózó a helyhez kötött foglalkozást folytatja. Helyhez kötött foglalkozás az, amely üzleti teleppel kapcsolatos. Hgen üzleti telep például az üzlethelyiség, a raktár, a műhely, az elárusító iroda, az ügyvédi iroda, az orvosi rendelő stb. Akinek több helyen van üzlete (fióküzlete), az minden egyes üzletről (fióküzletről) külön-külön bevallást tartozik beadni. A helyhez nem kötött foglalkozásról ott kell a bevallást beadni, ahol az adózó állandóan lakik, ha pedig több állandó lakóhelye van, akkor ott kell a bevallást beadni, ahol a jövedelemadóra vonatkozó bevallás beadandó. A bányavállalkozó abban a községben (városban) köteles a bevallást beadni, amelyben a bányavállalat vagy üzem van. Ha a bányaösszlet több község területén felszik, akkor az összjövedelemről abban a községben kell a bevallást beadni, amelyben a bányamű külszínberendezésének főrésze fekszik. Az építési és a közlekedési vállalatról a központi iroda helyén, ilyennek hiányában a vállalkozó lakóhelyén kell a bevallást beadni Az ügynöki díjak kimutatása. Minden biztosító intézet és minden más vállalat vagy vállalkozó február hónap végéig köteles a székhelyére nézve illetékes pénzügyigazgatóságnak (adófelügyelőnek) kimutatni azokat az ügynöki díjakat, amelyeket az előző évben azoknak kifizetett. Nem kell azonban kimutatni az ügynöki minőségben alkalmazottaknak kifizetett és az alkalmazottak kereseti adójával (1922 : XXIII. t.-c. 17. §.) már megadóztatott ügynöki díjakat. A tisztviselőknek kifizetett oly ügynöki díjakat (szerzési díjakat), tehát amely után az 1922: XXIII. t.-c. 17. §. alapján kereseti adó az 1924. évben nem lett leróva — ki kell mutatni. A kimutatásnak tartalmaznia kell az ügynök nevét, lakóhelyének pontos megjelölését (községet, utcát, házszámot) és a kifizetett vagy jóváírt ügynöki díj összegét. II. A jövedelem- és vagyonadó kivetése céljára bevallást kötelesek adni a természetes személyek, amennyiben személyes adómentességben nem részesülnek, továbbá a jövedelem- és vagyonadó alá tartozó jogi személyek. Ezek közül ,sem tartoznak azonban bevallást adni a jövedelemadóra nézve : a) azok, akiknek az 1924. évben csupán adómentes jövedelmük volt, adóköteles jövedelmük azonban nem volt ; b) azok, akiknek az 1924. évben szerzett összes adóköteles és adómentes jövedelmük együtt a 800 aranykoronaértéket, vagyis a 12.000.000 papírkoronát nem haladta meg, vagy ha meg is haladta a 800 aranykoronaértéket, az adóköteles jövedelem az 500 aranykoronaértéket, vagyis 7.500.000 papírkoronát nem érte el; c) a kisbirtokosok abban az esetben, ha azoknak és a velük együtt adózó családtagoknak csupán a lakóhelyükön van oly birtokuk, amely együttesen 50 kataszteri holdnál nem nagyobb és más községben sem ingatlan, sem ingó vagyonuk nincs, az állandó lakóhelyükön pedig a föld- és a házbirtokon, valamint a g) pontban meghatározott kisipari és elárusítói foglalkozáson, vagy esetleg a szolgálati viszonyon kívül más jövedelemforrásuk nincsen; d) a házbirtokosok abban az esetben, ha csupán az állandó lakóhelyükön van házbirtokuk és ezen, valamint az 50 kataszteri holdat meg nem haladó földbirtokon s esetleg a szolgálati viszonyon kívül más jövedelemforrásuk nincsen ; és az általános kereseti adó bevallása adása alól felmentett kisiparosok és az utcai, piaci árusok abban az esetben, ha a c) vagy ad) pontban meghatározott ingatlanokon kívül más jövedelemforrásuk nincs ;• f) azok az egyházi javadalmasok és a magánszolgálati alkalmazottak, akiknek az 1924. évi mindennemű szolgálati járandóságuk a 2.400 aranykorona értéket, vagyis a 36.000.000 papírkoronát nem haladta meg és ezenkívül más jövedelmük nem volt, vagy más jövedelmük is volt ugyan, de ez a jövedelem az 500 aranykoronaértéket, vagyis a 7.500.000 papírkoronát nem haladta meg ; g) azok az állami, törvényhatósági, községi (városi) alkalmazottak, akiknek az 1924. évben a közszolgálati illetményükön kívül más jövedelmük nem volt, illetőleg más jövedelmük is volt ugyan, de ez a jövedelem az 500 aranykoronaértéket, vagyis a 7.500.000 papírkoronát nem haladta meg. A vagyonadóra nézve nem tartoznak bevallást adni: a) azok, akiknek az 1924. év utolsó napján adóköteles vagyontárgyuknem volt; b) azok, akiknek az 1924. év utolsó napján volt ugyan adóköteles vagyontárgyuk, de az adóköteles vagyonuk értéke a 4.000 aranykoronaértéket, vagyis a 68.000.000 papírkoronát nem haladta meg; '0 -c) a jövedelemadóra vonatkozó bevallása beadásának kötelezettsége alól a fenti c), d), e) pontok értelmében felmentett kisbirtokosok, házbirtokosok, kisiparosok, utcai és piaci árulás abban az esetben, ha az említett földbirtokon és annak felszerelésén, a házbirtokon és az ipari üzemi tőkén, illetőleg az üzleti, tőkén kívül más adóköteles vagyonuk nincs; d) az előbbi c) pontban említettek abban az esetben, ha az ugyanott említett vagyonukon kívül van ugyan más adóköteles vagyonuk, de az összes adóköteles tiszta vagyonuk 1924.évi december hó 31-én a 4.000 aranykoronáértéket, vagyis a 68.000.000 papírkoronát nem haladta meg. A bevallás kiállítására nézve a következők az irányadók: A bevallásokat a gyámság vagy gondnokság alatt álló természetes személyek, valamint a jogi személyek nevében a törvényes képviselő adja be, aki ezeknek az érdekeit a továbbiak során is képviseli. A bevallásban a férjével közös háztartásban élő feleség, gyermekek és családtagok vagyonát és jövedelmét, be kell vallani a következő eseteket kivéve : a feleség jövedelmét, ha a házastársak között a házassági életközösség megszűnt és a nő vagyonát már nem a férj kezeli, a háztartáshoz tartozó gyermekek és egyéb családtagok szolgálati illetményeit és azt az egyéb keresetet, amely fejenként az 500 aranykoronaértéket, vagyis 7.500.000 papírkoronát nem éri el és végül a háztartáshoz tartozó gyermekek és egyéb családtagok oly jövedelmét, amelyről beigazolást nyer, hogy az nem kerül a családfő rendelkezése alá. Ezek a jövedelmek nem számíthatók a családfő jövedelméhez, ezeket tehát a gyermekek, valamint a családtagok külön kötelesek bevallani. Az egyes jövedelemforrásokból származó 1924. évi jövedelmet papírkoronában kell bevallani. A papírkoronában bevallott jövedelmet a pénzügyi hatóságok számítják át aranykoronaértékre. Abbanaz esetben,, ha az adóköteles, hiteles módon a jövedelmét havonként részletezni tudja, úgy bevallásában kérheti, hogy az egyes hónapok jövedelmeinek átszámításánál az a kulcs alkalmaztassék,amelyet az illető hónapra a pénzügyminiszter megállapított. Az 1924. évi átszámítási kulcsok a következők : 1924 jan. hóban 1 av.kor.ért. 6.500 paprik. volt 1924 febr.»1» 7.000 » 1924 márc.»1»13.000» 1924 ápr.»16.000 » 1924 máj.»1»16.000. » 1924 jun.»1»18.000» 1924 jul.»1»17.600. » 1924 aug.»1»17.000» 1924 szept.»1»17.000» 1924 okt.»1»17.000» 1924 nov.»1»17.000» 1924 dec.»1»17.000» Az 1924. évre szóló átlagos átszámítási kulcs szerint 1 aranykoronaérték egyenlő 15.000 papirkoronával. Az egyes vagyontárgyaknak az 1924. évi december 31-én volt átlagos forgalmi értékét kell bevallani és pedig papírkoronában, tekintet nélkül arra, hogy az illető vagyontárgy mikor és mily árban került az adóköteles birtokába. A vagyontárgyak értékét aranykoronaértékre a pénzügyi hatóságok fogják átszámítani. A munkaadók adatszolgáltatási kötelezettsége. Minden munkaadó köteles azokról az alkalmazottairól, akiknek az összes illetménye az 1924. évben 2.400 aranykoronát, vagyis 36.000.000 papírkoronát meghaladta az 1924. évről készített névjegyzékeket és illetményjegyzékeket 1925. évi február hó 28-áig az alkalmazottak adóztatási helye szerint illetékes községi elöljáróságbak (városi adóhivatalnak, kerületi adószámviteli osztálynak) benyújtani. Az illetményjegyzékben nemcsak a fizetést, lakbért, családi pótlékot kell kimutatni, hanem bármilyen néven nevezett mindenféle más járandóságot (pl. segélyt,rendkívüli pótlékot, külön munkadíjat, tiszteletdíjat stb.) kicmit abban mutatni. A természetbeni járandóságokat meg kell nevezni,annak mennyiségét és a kiszolgáltatás idejében volt tényleges forgalmi értékét is,fel kell tüntetni. A természetbeni járandóságok közé tartozik az az értékkülönbözet is, amely a kedvezményes áron kiszolgáltatott ebédeknél, élelmezési i