Budapesti Közlöny, 1925. február (59. évfolyam, 26-48. szám)

1925-02-01 / 26. szám

1925 február 1. Budapesti Közlöny 14. §, Az összeírás és adókivetési munkálatok meg­­­­kezdése. •Az összeírási, továbbá az adókivetési munkálatok megkezdésére nézve annakidején külön rendelettel intézkedem. Budapest, 1925. évi január hó 29-én. Dr. Vargha Imre. .. •. . államtitkár, a Melléklet az 1925. évi 19.300. számhoz. Felhívás az 19­25. évre szóló általános kereseti adóbevallások, továbbá a jövedelem- és vagyonadóbevallások be­adására. Az 1925. év február hónapjában be kell adni az 1925. évi­­ általános kereseti adóra, továbbá az 1925. évi jövedelem- és vagyonadóra vonatkozó be­vall­ásokat. 1. Az általános kereseti adó kivetése céljára be­vallást kell adni a következő jövedelemforrásokról: 1. az ország területén folytatott ipari és keres­kedelmi üzletről, az ország területén folytatott bányamivelésről,­továbbá a márvány-, kő-, kavics-, murva-, homok- és földbányáknak s más a bánya­törvény alá nem tartozó bányaterületek anyagának kiaknázásáról és forgalomba hozataláról; mester­séges halastavakról; 2. az ország területén folytatott bármilyen szel­lemi és bármi más haszonhajtó foglalkozásról, ha az szolgálati viszonnyal nem kapcsolatos ; 3. az ország területéről származó járadékokról, tekintet nélkül arra, hogy azokat belföldön vagy külföldön lakó egyének élvezik-e. A külföldről származó járadékokról is bevallást kell adni abban az esetben, ha azokat az ország terület­én lakó egyén élvezi ; 4. azokról a járadékszerű visszat­érő szolgáltatá­sokról, amelyeknek teljesítése törvényen, bírói ítéleten vagy szerződésen alapszik, de nem ered szolgálati viszonyból ; 5. a találmányok és a találmányi szabadalmak használatáért, valamint a szerző halála után az örökösökre átszállott szerzői jogért (1921 : LXIV. fel.-c.) fizetett díjakról; G. a gyógyszertárak, ipar­üzletek, bányaművek és egyéb — föld- vagy házadó alá nem tartozó — tárgyak vagy dolgok használatáért járó haszon­bérekről vagy más szolgáltatásokról, a bányaműve­léshez szükséges beleegyezésért fizetett ellenszol­gáltatásokról, termelési jutalékokról, valamint ál­talában a szolgalmakért járó haszonvételekről ; 7. arról a jövedelemről, amely az örökbérből, az 1896 : XXV. törvénycikkben tárgyalt zsellérbirto­kok és az ezekhez hasonló természetű birtokok haszonvételéért fizetett évi szolgálmányból, illetőleg megváltás esetében a váltságtőke kamatából és az eféle — földadó alá nem eső — haszonvételi jogok (örökváltságok) után fizetett évi tartozások­nak a kamatokra eső részéből származik ; 8. arról a jövedelemről, amely a földbirtok he­lyesebb megoszlását szabályozó 1920 : XXXVI. törvénycikk 61. §-a alapján alkotott járadéktelkek után fizetett járadékokból származik; 9. a külföldi munkaadótól származó szolgálati illetményről vagy munkabérről abban az esetben, ha azt nem valamely itteni pénztár, illetőleg a külföldi munkaadónak itteni állandó megbízottja fizeti ki. Nem tartoznak bevallást adni: 1. az általános kereseti adóra nézve azok a jogi személyek, amelyek társulati adót kötelesek fizetni; 2. azok a kisiparosok, akik az 1924. évben há­romnál több segédmunkaerőt —­ ide értve a segé­det, a tanoncot és a darabszámra otthon dolgozó segédet is — egyszer sem alkalmaztak, végül az állandó üzlethelyiség nélkül működő utcai, piaci árusok. A bevallás beadásának­ helye. A bevallást a községi elöljáróságnál (városi adó­hivatalnál, kerületi adószámviteli osztálynál) kell beadni és pedig abban a községben (városban, köz­igazgatási kerületben), amelyben az adózó a hely­hez kötött foglalkozást folytatja. Helyhez kötött foglalkozás az, amely üzleti teleppel kapcsolatos. Hgen üzleti telep például az üzlethelyiség, a rak­tár, a műhely, az elárusító iroda, az ügyvédi iroda, az orvosi rendelő stb. Akinek több helyen van üzlete (fióküzlete), az minden egyes üzletről (fiók­üzletről) kü­lön-külön bevallást tartozik beadni. A helyhez nem kötött foglalkozásról ott kell a bevallást beadni, ahol az adózó állandóan lakik, ha pedig több állandó lakóhelye van, akkor ott kell a bevallást beadni, ahol a jövedelemadóra vonatkozó bevallás beadandó. A bánya­vállalkozó abban a községben (város­ban) köteles a bevallást beadni, amelyben a bánya­­vállalat vagy üzem van. Ha a bányaösszlet több község területén fel­szik, akkor az összjövedelem­ről abban a községben kell a bevallást beadni, amelyben a bányamű külszínberendezésének fő­része fekszik. Az építési és a közlekedési vállalatról a központi iroda helyén, ilyennek hiányában a vállalkozó lakóhelyén kell a bevallást beadni Az ügynöki díjak kimutatása. Minden biztosító intézet és minden más vállalat vagy vállalkozó február hónap végéig köteles a székhelyére nézve illetékes pénzügyigazgatóságnak (adófelügyelőnek) kimutatni azokat az ügynöki díjakat, amelyeket az előző évben azoknak kifize­tett. Nem kell azonban kimutatni az ügynöki mi­nőségben alkalmazottaknak kifizetett és az alkal­mazottak kereseti adójával (1922 : XXIII. t.-c. 17. §.) már megadóztatott ügynöki díjakat. A tiszt­viselőknek kifizetett oly ügynöki díjakat (szerzési díjakat), tehát amely után az 1922: XXIII. t.-c. 17. §. alapján kereseti adó az 1924. évben nem lett leróva — ki kell mutatni. A kimutatásnak tartalmaznia kell az ügynök nevét, lakóhelyének pontos megjelölését (községet, utcát, házszámot) és a kifizetett vagy jóváírt ügynöki díj összegét. II. A jövedelem- és vagyonadó kivetése céljára be­vallást kötelesek adni a természetes személyek, amennyiben személyes adómentességben nem részesülnek, továbbá a jövedelem- és vagyonadó alá tartozó jogi személyek. Ezek közül ,sem tartoznak azonban bevallást adni a jövedelemadóra nézve : a) azok, akiknek az 1924. évben csupán adó­mentes jövedelmük volt, adóköteles jövedelmük azonban nem volt ; b) azok, akiknek az 1924. évben szerzett összes adóköteles és adómentes jövedelmük együtt a 800 aranykoronaértéket, vagyis a 12.000.000 papír­­koronát nem haladta meg, vagy ha meg is haladta a 800 aranykoronaértéket, az­ adóköteles jöve­delem az 500 aranykoronaértéket, vagyis 7.500.000 papírkoronát nem érte el; c) a­ kisbirtokosok abban az esetben, ha azoknak és a velük együtt adózó családtagoknak csupán a lakóhelyükön van oly birtokuk, amely együt­tesen 50 kataszteri holdnál nem nagyobb és más községben sem ingatlan, sem ingó vagyonuk nincs, az állandó lakóhelyükön pedig a föld- és a ház­­birtokon, valamint a g) pontban meghatározott kisipari és elárusítói foglalkozáson, vagy esetleg a szolgálati viszonyon kívül más jövedelemforrá­suk nincsen; d) a házbirtokosok abban az esetben, ha csupán az állandó lakóhelyükön van házbirtokuk és ezen, valamint az 50 kataszteri holdat meg nem haladó földbirtokon s esetleg a szolgálati viszonyon kívül más jövedelemforrásuk nincsen ; és az általános kereseti adó bevallása adása alól felmentett kisiparosok és az utcai, piaci árusok abban az esetben, ha a c) vagy ad) pontban meg­határozott ingatlanokon kívül más jövedelem­­forrásuk nincs ;• f) azok az egyházi ja­vadalmasok és a magán­­szolgálati alkalmazottak, akiknek az 1924. évi mindennemű szolgálati járandóságuk a 2.400 aranykorona értéket, vagyis a 36.000.000 papír­koronát nem haladta meg és ezenkívül más jöve­delmük nem volt, vagy más jövedelmük is volt ugyan, de ez a jövedelem az 500 aranykorona­­értéket, vagyis a 7.500.000 papírkoronát nem haladta meg ; g) azok az állami, törvényhatósági, községi (városi) alkalmazottak, akiknek az 1924. évben a közszolgálati illetményükön kívül más jövedel­mük nem volt, illetőleg más jövedelmük is volt ugyan, de ez a jövedelem az 500 aranykorona­­értéket, vagyis a 7.500.000 papírkoronát nem haladta meg. A vagyonadóra nézve nem tartoznak bevallást adni: a) azok, akiknek az 1924. év utolsó napján adó­köteles vagyontárgyuk­­nem volt; b) azok, akiknek az 1924. év utolsó napján volt ugyan adóköteles vagyontárgyuk, de az adó­köteles vagyonuk értéke a 4.000 aranykorona­értéket, vagyis a 68.000.000 papírkoronát nem haladta meg; '­­­0 -c) a jövedelemadóra vonatkozó bevallása be­adásának kötelezettsége alól a fenti c), d), e) pon­tok értelmében felmentett kisbirtokosok, ház­­birtokosok, kisiparosok, utcai és piaci árulás abban az esetben, ha az említett földbirtokon és annak felszerelésén, a házbirtokon és az ipari üzemi tőkén, illetőleg az üzleti, tőkén kívül más adóköteles vagyonuk nincs; d) az előbbi c) pontban említettek abban az esetben, ha az ugyanott említett vagyonukon kívül van ugyan más adóköteles vagyonuk,­ de az összes adóköteles tiszta vagyonuk 1924.­évi decem­ber hó 31-én a 4.000 aranykoronáért­éket, vagyis a 68.000.000 papírkoronát nem haladta meg. A bevallá­s kiállítására nézve a következők az­ irányadók: A bevallásokat a gyámság vagy gondnokság alatt álló természetes személyek, valamint­ a jogi személyek nevében a törvényes képviselő adja be, aki ezeknek az érdekeit a továbbiak során is kép­viseli. A bevallásban a férjével közös háztartásban élő feleség, gyermekek és családtagok vagyonát és jövedelmét, be kell vallani a következő eseteket kivéve : a feleség jövedelmét, ha a házastársak között a házassági életközösség megszűnt és a nő vagyo­nát már nem a férj kezeli, a háztartáshoz tartozó gyermekek és egyéb családtagok szolgálati illetményeit és azt az egyéb keresetet, amely fejenként az 500 aranykorona­­értéket, vagyis 7.500.000 papírkoronát nem éri el és végül a háztartáshoz tartozó gyermekek és egyéb csa­ládtagok oly jövedelmét, amelyről beigazolást nyer, hogy az nem kerül a családfő rendelkezése alá. Ezek a jövedelmek nem számíthatók a csa­ládfő jövedelméhez,­­ ezeket tehát a gyermekek, valamint a családtagok külön kötelesek bevallani. Az egyes jövedelemforrásokból származó 1924. évi jövedelmet papírkoronában kell beval­lani. A papírkoronában bevallott jövedelmet a pénzügyi hatóságok számítják át aranykorona­­értékre. Abban­­az esetben,, ha az adóköteles, hite­les módon a jövedelmét havonként részletezni tudja, úgy bevallásában kérheti, hog­y az egyes hónapok jövedelmeinek átszámításánál az a kulcs alkalmaztassék,­amelyet az illető hónapra a pénz­ügyminiszter megállapít­ott. Az 1924. évi átszámítási kulcsok a következők : 1924 jan. hóban 1 av.­kor.ért. 6.500 paprik. volt 1924 febr.»1» 7.000 » 1924 márc.»1»13.000» 1924 ápr.­»16.000­ » 1924 máj.»1»16.000. » 1924 jun.»1­»18.000» 1924 jul.»1»17.600. » 1924 aug.»1»17.000» 1924 szept.»1»17.000» 1924 okt.»1»17.000» 1924 nov.»1»17.000» 1924 dec.»1»17.000» Az 1924. évre szóló átlagos átszámítási kulcs szerint 1 aranykoronaérték egyenlő 15.000 papir­­koronával. Az egyes vagyontárgyaknak az 1924. évi decem­ber 31-én volt átlagos forgalmi értékét kell be­vallani és pedig papírkoronában, tekintet nélkül arra, hogy az illető vagyontárgy mikor és mily árban került az adóköteles birtokába. A vagyon­tárgyak értékét aranykoronaértékre a pénzügyi hatóságok fogják átszámítani. A munkaadók adatszolgáltatási kötelezettsége. Minden munkaadó köteles azokról az alkalma­zottairól, akiknek az összes illetménye az 1924.­ évben 2.400 aranykoronát, vagyis 36.000.000 pa­pírkoronát meghaladta az 1924. évről készített névjegyzékeket és illetményjegyzékeket 1925. évi február hó 28-áig az alkalmazottak adóztatási helye szerint illetékes községi elöljárós­ágb­a­k (vá­rosi adóhivatalnak, kerületi adószám­viteli osztály­nak) benyújtani. Az illetményjegyzékben nemcsak a fizetést, lakbért, családi pótlékot kell­ kimutatni, hanem bármilyen néven nevezett mindenféle más járandóságot (pl. segélyt,rendkívüli pótlékot, külön munkadíjat, tiszte­let­díj­at stb.) ki­cmit abban mu­tatni. A term­­észet­beni járandóságokat meg kell nevezni,­­annak mennyiségét és a kiszolgáltatás idejében volt tényleges forgalmi értékét is,fel­ kell tüntetni. A természetbeni járandóságok közé tartozik az az értékkülönbözet is, amely a kedvez­ményes áron kiszolgáltatott ebédeknél, élelmezési i

Next