Budapesti Közlöny, 1925. március (59. évfolyam, 49-73. szám)
1925-03-01 / 49. szám
«» réséül a magyar királyi kormányfőtanácsosi címet adományozom. Kelt Budapesten, 1925. évi február hó 19. napján. Horthy s. k. Gróf Bethlen István s. k. A. magyar királyi miniszterelnök előterjesztésére dr. Szabó László nyíregyházi gyakorló ügyvédnek a közélet terén kifejtett érdemes tevékenységi elismeréséül a magyar királyi kormányfőtanácsosi címet adományozom. Kelt Budapesten, 1924. évi december hó 18. napján. Horthy s. k. Gróf Bethlen István s. k. A magyar királyi miniszterelnök előterjesztésére dr. csatári Tóth Geyza budapesti gyakorló ügyvédnek a közélet terén kifejtett érdemes tevékenysége elismeréséül a magyar királyi kormány fő tanácsosi címet adományozom. Kelt Budapesten, 1925. évi február hó 14. napján. Horthy s. k. Gróf Bethlen István s. k. 3? r y c a Richárd Alajos kremsieri születésű, róm. kath. vallásu, nős, budapesti lakos, katonai zeneügyi igazgató, saját, valamint Ferenc Károly nevű kiskorú gyermeke családi nevének ricsay« névre kért átváltoztatása az 1924. évi 257.233. IX. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. A nn. kir. belügyminiszter a Királyi Magyar Jacht Clubnak azt a bejelentését, hogy Magyarországot a Nemzetközi Jacht Versenyszövetség tagjává felvették és egyben kimondták, Magyarország Hivatalos nemzeti szerve a Királyi Magyar Jacht Club legyen 214.670/1925. B. M. 87. rendeletével tudomásul vette. A m. kir. belügyminiszter 251.992 1924. ?. számú rendelete anyakönyvi nyomtatványok megrendelése és megküldése, valamint azok árának befizetése tárgyában. Valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének A 96.200/1924. számú körrendeletemmel az anyakönyvi teendők ellátásával kapcsolatos összes dologi kiadásokat — tehát a nyomtatvány-költségeket is — 1924. évi július hó 1. napjától kezdve a vármegyékre, városokra, illetőleg községekre bontottam át. Egyúttal kijelentettem, hogy az anyakönyvi nyomtatványokat, miként eddig, ezután is az állami nyomda fogja előállítani, a megrendeléseket azonban 1924. évi július hó 1. napjától kezdve nem a belügyminisztériumhoz, hanem közvetlenül a m. kir. állami nyomdához kell intézni, amely azokat a költségek ellenében a vármegyének, városnak késedelem nélkül meg fogja küldeni. E körrendelet kiegészítéséül, illetőleg végrehajtásaképen a pénzügyminiszter úrral egyetértőleg a következőket rendelem: 1. A törvényhatóság területén szükséges anyakönyvi nyomtatványokat (anyakönyveket, anyakönyvi másodpéldányfüzeteket, betűrendes névmutatókat és az anyakönyvvezetéshez szükséges kezelési nyomtatványokat) a törvényhatóság első tisztviselője a m. kir. állami nyomdánál — egyes rendkívüli esetek kivételével — évenként kétszer március és szeptember hónapok 15. napjáig rendeli meg. E végből minden egyes anyakönyvvezető a szükségletről évenként kétszer kimutatást készít , ezt közvetlenül a törvényhatóság első tisztviselőjéhez február, illetőleg augusztus hó 15. napjáig felterjeszti. A törvényhatóság első tisztviselője a bejelentett szükséglettel együttesen rendeli meg. E fenti határidők pontos betartása feltétlenül szükséges, mert az elkésve érkezett megrendelések foganatosításánál a papíros beszerzési, valamint az előállítási és szállítási költségek a kisebb mennyiség folytán, jelentékenyen magasabbak. 2. Az állami nyomda igazgatósága a megrendelő alispánnal (polgármesterrel) április, illetőleg október hó 10. napjáig közli, hogy a megrendelt nyomtatványok ára fejében évenként (darabonként) és összesen milyen összeget kell befizetnie, az államnyomdának a tv kir. postatakarékpénztárnál levő 60.618. számú bevételi számlája javára. 3. Az ekként közölt összegeket a törvényhatóság első tisztviselőjének legkésőbb május, illetőleg november hó 15. napjáig az előbbi pontban említett számlára okvetlenül be kell fizetni, mert csak ennek megtörténte esetén biztosíthatja az állami nyomda igazgatósága, hogy a nyomtatványokat a következő pontban említett határidőre leszállítja. 4. Az állami nyomda igazgatósága a beérkezett megrendelésbe felvett nyomtatványokat május, illetőleg november hó végéig megküldi a törvényhatóság első tisztviselőjének. 5. A megérkezett nyomtatványokat a törvényhatóság első tisztviselője küldi meg a szükségleti kimutatások alapján az anyakönyvvezetőknek. 6. Utasítja a törvényhatóság első tisztviselője az anyakönyvvezetőket, hogy az I. pont 2. bekezdése értelmében felterjesztendő szükségleti kimutatás összeállításánál, a rendelkezésre álló készlet beszámításával az előrelátható félévi szükséglet kereteit lehetőleg tartsák szem előtt, nehogy valamely nyomtatvány módosítása vagy hatályon kívül helyezése esetén az illető nyomtatványból tetemes készlet menjen veszendőbe. Több vármegye alispánja az anyakönyvi nyomtatványok kiadásának egyszerűsítése érdekében az anyakönyvi nyomtatványok megrendelésének és megküldésének, valamint azok ára befizetésének a fentiektől eltérő szabályozása iránt tettek hozzám javaslatot, illetőleg a részükről ily irányban tett rendelkezés fentartásának engedélyezését kérték. Az alispánoknak ily tárgyú felterjesztéseit megfontolás végett áttettem a pénzügyminiszter úrhoz. Az ügy újabb szabályozásáig a fentebb közölt eljárási szabályokhoz kell alkalmazkodni s minden azokkal ellenkező rendelkezés érvénytelen. Egyes alispánok-annak megengedését kérték, hogy a magánfeleknek az anyakönyvvezetők által kiszolgáltatott adatoknál (kiadványoknál) a nyomtatványköltség a féltől beszedhető legyen. Ezt a kérelmet, tekintettel az 1894: XXXIII. t.-c. 32. §-ára, teljesíthetőnek nem találtam. Azokat a nyomtatványokat, amelyek egyes alispáni hivataloknál 1924 évi junius hó 30-án raktáron voltak, az alispán az anyakönyvvezetők ebbeli szükségletének kielégítése céljából az állami nyomda igazgatósága által közölt egységárakon értékelheti s az ezekért befolyó össszegeket a törvényhatóságot terhelő anyakönyvi dologi kiadások fedezésére fordíthatja. Budapest, 1925. évi február hó 4-én. M. kir. belügyminisztérium. Budapesti Közlöny 1925 március 1. A m. kir. pénzügyminiszter 1925. évi 32.310. számi rendelete a malmok állat vámorrés fejében az 1925. évi február havában természetben megkeresett gabona árának megállapítása tárgyában. Az őrlési adó megszüntetéséről és a malmoknak az általános forgalmi adó szabályai szerint való megadóztatásáról szóló 1924. évi 5.600/P. M. számú pénzügyminiszteri rendelet 3. szakasz (2) bekezdésének rendelkezése alapján a malmok által 1925. évi február havában természetben megkeresett gabonának az általános forgalmi adó alapjául szolgáló átlagos árát méterül ázsánként a következőkép állapítom meg: Rozs (kétszeres) Árpa.................... Tengeri ........... Zab . Köles Tatárka Ocsa .... Fenti árakat kell figyelembe venni a cséplőgéptulajdonosok általános forgalmi adó alapjának megállapítása tárgyában kiadott 1924. évi 101.184. számú pénzügyminiszteri rendelet (5) 500.000 » 410.000 ;» 291.000 » 432.000 » 400.000 » 400.000 » 60.000 '• bekezdése értelmében a gépkereset átlagos értékének, valamint az esetleg még őrlési adó fejében 1925. évi március havában beszolgáltatott gabona térítési árának megállapításánál is. Budapest, 1925. évi február hó 27-én. A miniszter helyett: Dr. Vargha Imre s. k., államtitkár, a m. ink. pénzügyminiszter 1925. évi 32.311. Fiam rendelete az idegen államok pénznemeiben megállapító* értékeknek az illetékek, továbbá a fényűzési és általános forgalmi adók megállapítása szempontjából koronaértékre történő átszámításáról. (Körrendelet valamennyi ni. kir. pénzügyigazgatósághoz, a ni. kir. fővámhivatalhoz, a ni. kir. központi díj- és illetékkiszabási hivatalhoz, valamennyi vámhivatalhoz és az összes m. Mr. állampénztárakhoz.) Az 1920. évi XXXIV. t.-c. 3. §-ában, valamint az 1921. évi XXXIX. t.-c. 32. §-ában nyert felhatalmazás alapján a következőket rendelem: 1. §. Az örökösödési illeték kiszabásánál, amennyiben a hagyatéknak illetékkiszabás végett való bejelentése (közlése) 1925. évi február havában történt, továbbá az 1925. évi március havában esedékes általános forgalmi adók megállapításánál az idegen államok pénznemeiben megállapított értékek a 2. és 3. szakaszban meghatározott kulcsok szerint számítandók át koronaértékre, mégpedig, ha a forgalmi adók alapját alkotó nyersbevétel valutában folyik be, a 2. §-ban, ha pedig devizában, a 3. §-ban megállapított átszámítási kulcs az irányadó. Ha valamely idegen pénznemre a 2. §-ban átszámítási kulcs megállapítva nincsen, de a megfelelő kifizetésre (devizára) vonatkozó átszámítási kulcs a 3. §-ban közölve van, a forgalmi adók tekintetében a devizákra megállapított kulcsot kell alkalmazni és megfordítva. Amennyiben a 2. vagy 3. §-ban valamely külföldi pénznemre átszámítási kulcs megállapítva nem lenne, esetről-esetre a pénzügyminisztérium döntését kell kikérni. 2. §. Pénzek (valuták) árfolyama: Angol font: 1 font.......................... 344.000K Bolgár bankjegy: 100 leva......................, 51.000 Dollár: 1 dollár............. .... .a 72.000» Francia bankjegy: 100 frank .................__ 384000 Lengyel márka: 1 zloty ...................._. 13.700 Német birodalmi vagy egyenértékű bankjegy: 1 aranymárka............ 17.000y Olasz bankjegy: 100 lira......................_ 296.000 Osztrák korona: 100 korona_, 102 Hollandi forint: 1 forint ............... 29.0002. Belga frank: 100 frank ................._ 365.000‡ Román bankjegy: 100 lei........................_ 37.0007 ̇ Cseh korona: 100 cseh korona ........_ 212.000‡ Svájci bankjegy: 100 frank.......................1.382.000 Szerb bankjegy: 100 koronadinár ... 100 frankdinár ........( 115.0007) 3. 1. Váltók (devizák) árfolyama: Amsterdam ....... 29.000 Koopenhága .......................... 1,285.000 » Krisztiánia.........................1,102.000 » London ............. 345.000 » Newyork............................... 72.000 » Berlin .................................... 17.000 » Milánó................................... 298.000 » Paris ................................... 384.000 » Brüsszel .............................. 368.000 » Bukarest .............................. 37.000 » Szófia .................................... 52.000 » Prága .................................... 213.000 »