Budapesti Közlöny, 1925. március (59. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-01 / 49. szám

1925 március Budapesti Közlöny Stockholm .......................... 1,945.000 » Zürich........................ 1,392.000 » Wien ........................................ 102 » Belgrád ............................... 117.000 » 4.§. Az örökösödési illetéken kívül más illetékek értékalapjainak megállapításánál a külföldi pénz­nemek értékéül, ha azokat a budapesti vagy más belföldi tőzsdén jegyzik, az értékelésre irányadó időpontban jegyzett árfolyamot kell venni Ha ezen a napon tőzsdei jegyzés nem volt, az azt megelőző legközelebbi tőzsdei jegy­zés az irányadó. Olyan külföldi pénznemek értékelésére nézve, amelyek belföldi tőzsdén nem jegyeztetnek, minden egyes esetben a pénzügyminisztérium elhatározása kérendő ki. Budapest, 1925. évi február 27-én. A miniszter helyett: Dr. Vargha Imre s. k., államtitkár. A m. kir. pénzügyminisztérium 33.629/N­L 1925. számú rendelete­ A m. kir. pénzügyminiszter a m. kir. keres­kedelemügyi miniszterrel egyetértőleg az 1924. évi XXI. t.­c. mellékletét képező vámtarifa egyes tételeire vonatkozólag az alábbi vámtarifa­döntvényeket hozta: 1. sz. döntvény. 962. t. sz. Üvegből való minden lámpaernyő, ámpolnák és tulipán, festve vagy egyébként dí­szítve vagy csiszolva, vagy metszve is, nem a 962. t. sz. szerint, hanem a 684/b. t. sz. szerint kezelendők. Ehhez képest az árulajstromban 962. t. sz. szövegében »Lámpaernyő« szó után be kell iktatni »(az üvegből valók kivételével)« szavakat. 2. sz. döntvény. A 686/b. t. sz. alá tartozó csillárfüggőket akkor is e szám szerint kell kezelni, ha drótra vannak fűzve. Ehhez képest az árulajstromban a 686/b. t. sz. szövegében »a csillár függő" szó után be kell iktatni »(drótra fűzve is)« szavakat. 3. sz. döntvény. A 6861b. 1. sz. szerint kezelendők a csillár­­gyöngyrojtok (fonalakra fűzött pálcikák és gömböcskék és hasonlók) akkor is, ha megerősí­tésre szolgáló textilanyagokból készült szalaggal kapcsolatban vannak. Ehhez képest az áru­lajstromban a 686/b. t. sz. szövegében pótlólag fel kell venni »csillárgyöngyrojtok (fonalakra fűzött pálcikák és gömböcskék és hasonlók)« szavakat. 4. sz. döntvény. Halotti papucsok kizárólag papirosból nem a 955. t. sz., hanem az 532. t. sz. alá tartoznak. Ehhez képest az árulajstromban az 532. t. a. szövegébe fel kell venni pótlólag »halotti pa­pucsok kizárólag papirosból« szavakat. 5. sz. döntvény: A 662. t. sz. alá tartoznak a bőrövek akkor is, ha övnek elkészítve vannak ugyan, de csat­tal ellátva nincsenek. Ehhez képest az áru­lajstromban a »bőröv« szó után be kell iktatni »(csat nélkül is)« szavakat. 6. sz. döntvény: Tűzálló agyag föld (palaagyag is) egyenetlen tömbalakban vagy darabokban akkor is a 232. t. sz. alá tartozik, ha égetett. Ehhez képest az árulajstromban a 233. t. sz. szövegében a­ »agyagföld (tűzálló) is, nem égetett« szavak után be kell iktatni a következő szavakat: »Tűzállóagyagföld (palaagyag is) egyenetlen tömbalakokban vagy darabokban, égetett is« szavakat. 7. sz. döntvény. A 9641f. 1. sz. alá tartozó állati alakok és hasonló játékszer akkor is e szám szerint keze­lendők, ha a játék jellegét nem befolyásoló dí­szítések, vagy egyéb jelentéktelen alkotórészek a 964/g. alá tartozó anyagokból valók. 8. sz. döntvény: A 964/g. 1. sz. szerint celluloidbabáknak ke­zelendők az olyan babák is, melyeknek csupán feje vagy arca készül celluloidból. 9. sz. döntvény. Sütőlapátok készítésére szolgáló nyers gőzölt bükkfalapok kiszabva csak felületükön vonó­késsel megmunkálva, fűrészelt szélekkel a 203/a. 2. t. szerint kezelendők. Ehhez képest az áru­lajstromban a 203/a 1. sz. szövegébe pótlólag fel kell venni »sütőlapátok kikészitésére szolgáló nyers gőzölt bükkfalapok kiszabva, csak felü­letükön vonókéssel megmunkálva, fűrészelt szélekkel«. 10. sz. döntvény. Sem emberi élelemre, sem állati takarmányo­zásra nem alkalmas ármázott (havariált) gabona a 179/b. 1. sz. szerint kezelendő. E t. sz. szerint azonban gabona csupán a m. kir. állatélettani és takarmányozási állomás hivatalos bizonylata alapján vámolható el. Ehhez képest az áru­lajstromban a 179/b. t. sz. szövegébe pótlólag felveendő ,sem emberi, sem állati takarmányo­zásra nem alkalmas ármázott gabona (csupán a m. kir. állatélettani és takarmányozási intézet hivatalos bizonylata alapján.)« 11. sz. döntvény. Pattogatott kukorica legfeljebb 5% cukorral édesitve a 173. t. sz. szerint vámkezelendő. Ehhez képest az árulajstromban a 173. t. sz. szövegébe a »pörkölt rizs« szavak után pótlólag felveendő »pattogatott kukorica legfeljebb 5% cukorral édesítve«. 12. sz. döntvény. Diszpárnák a 633. t. sz. szerint kezelendők. Ehhez képest az árulajstromban a 633. t. sz. szövegében a »vánkos« szó után beiktatandók »(diszpárna is)« szavak. 13. sz. döntvény. Szabályosan szőtt vagy nyomott zsebkendők, ha konfekcionálva vannak, mindenkor az 557. 1. sz. alapulvételével vámkezelendők. Az egyszerűen beszegett zsebkendőknél az 5, illetve 10%-os pótlék alkalmazása, valamint a 630 a r­és­zt esetén kiszabandó 150, illetve 250%-os pótlék alkalmazása tekintetében pamutzsebkendőknél irányadó az, vájjon az alapszövet 50 számú vagy azon aluli, vagy pedig 50 számon felüli finom-­­ságú fonalakból készült-e? 14. sz. döntvény. Besűrített édesgyökérnedv (medvémkor) ru­dacskákban a 155. t. sz. kezelendő. Ehhez képest az árulajstromban a 155. t. sz. szövegé­ben a »besűrített édesgyökérnedv (medvecukor) szalagokban, szeletkékben« szavak után beikta­tandó a »rudacskákban« szó. 15. sz. döntvény. Celuloiddal bevont cipősarkok fából a 948/b. t. sz. szerint vámkezelendők. Ehhez képest az árulajstromban a 948/b. t. sz. szövegében az utolsó sorban az »és efélék« szavak elé pótló­lag felveendők a »celuloiddal bevont cipősarok fából« szavak. 16. sz. döntvény. Thermospalack a 943/b. t. sz. szerint keze­lendő. Ehhez képest az árulajstromban a 943/b. tétel szövegébe pótlólag fel kell venni »thermos­palack« kifejezést. 17. sz. döntvény. Papiroslemezgyártógéphez tartozó fogaskerék, amennyiben külön szállítta­tik, a 851. 1. sz. sze­rint kezelendő, mert a hivatalos magyarázatok kiadásáig az eddigi szabályoknak megfelelően továbbra is alkalmazandó az az elv, hogy a vámtarifában külön megnevezett gépalkatrésze­ket, ha külön szállíttatnak, a megfelelő külön tétel szerint s nem azon gép tétele szerint kell kezelni, melyeknek alkatrészeit képezik, illetve fogják képezni. 18. sz. döntvény: Savkiválasztókészülék a textitfehérítésnél fel­használt fehérítősé savának visszanyerésére. Ily készülék nem kezelhető textilipari gép gyanánt, mert a 830. t. sz. alá csak a textilipari munka- és segédgépek tartoznak. A szóbanforgó készülék tehát a 805. t. sz. szerint kezelendő. Ehhez képest az árulajstrom szövegében a 805 t. sz.-nál »savkiválasztó készülék« kifejezést pótló­lag fel kell venni. 19. sz. döntvény: Naftáim kisgeometriai testecskékké préselve vagy formázva vagy vékony vaspléhedénybe olvasztva, néha festve vagy kámforral szagosítva is a 466. t. sz. szerint kezelendő. Ehhez képest az árulajstrom szövegében a 466. t. sz.-nál pót­lólag felveendők: »naftalin kisgeometriai test­részecskékké préselve vagy formázva vagy vékony vaspléhedénybe olvasztva, néha festve vagy kámforral szagositva is« szavak. 20. sz. döntvény. »Meta« álágyujtó, kis téglatestekké préselve, a kisforgalom számára, kartonokba csomagolva, a 401/b. t. sz. szerint — gyujtószer adómen­tesen — kezelendő. Ehhez képest az árulajstrom szövegében a 401/b. t. sz-nál pótlólag fel kell venni: »Meta-alágyújtó« szavakat. 21. sz. kötvény. Az olyan szuper foszfátnak deklarált ám (kénsavval feltárt foszfát vagy csontliszt), amely a vízben oldható foszforsavtartalmon felül l°/o-nál több citromsavban oldható foszforsav foglaltatik, a 288. 1. sz. szerint kezelendő oly­­képen azonban, hogy az értékvám 100 kg-ként 1 aranykoronánál kisebb nem lehet; tehát oly esetben, ha a 15°/6-os értékvám 1 aranykoronánál kisebb lenne, a 294/b. t. sz.-ot kell alkalmazni. 22. sz. döntvény: A 363. t. sz. alá tartozó áruk, amennyiben a kisforgalom számára vannak kiszerelve, a 417. t. sz. szerint kezelendők. Ehhez képest az áru­lajstrom szövegében a 417. t. sz.-nál »festő­lapok« szó után be kell iktatni a következő szavakat: »a 363. t. sz. alá tartozó áruk a kis­forgalom számára kiszerelve.« 23. sz. döntvény. Másolópapiros legfeljebb 35 cm. szélességű és 3 kg-nál kisebb súlyú tekercsekben kiszerelve a 499. t. sz. szerint kezelendő. Ehhez képest az árulajstrom szövege a 498. t. sz.-nál kiegészí­tendő »másolópapiros legfeljebb 35 cm. széles­ségű és 3 kg-nál kisebb súlyú tekercsekben« szavakkal. A m. kir. pénzügyminiszter a m. kir. keres­kedelemügyi miniszterrel egyetértőleg elrendelte, hogy az 1924. évi XXI. t.-c. mellékletét ké­pező vámtarifához készített árulajstromon a kö­vetkező módosítások eszközöltessenek: 1. sz. A 451. t. sz. Másutt nem említett aromás szénhidrogének és fenolok, továbbá szerves nitrogénszármazékok. A szöveg végén pótlólag felveendő: »etiléndiamin, fenikimolinkarbonsav« szavak. 2. sz. A S52. 1. sz. »Csapágyak és másutt nem említett transzmisszió-alkatrészek« szavak után a szövegben zárójelben levő »golyóscsapágyak is 10 centiméternél nagyobb átmérőjű golyókkal« szavak törlendők és helyette a zárójelbe fel­veendő a következő szöveg: »(golyóscsapágyak is és a­ golyóscsapágyakhoz való precíziós acél­golyók)«, viszont a 874. 1. sz. kerékpárok stb. szövegében a »golyóscsapágy legfeljebb 10 mm átmérőjű golyókkal és ezekhez való acélgolyó« szavak törlendők. 3. sz. A 952. t. sz. Kész botok, ernyő- és ostor­­nyelek. A szövegből »bot- és ernyőfogantyu­­s« szavak törlendők, viszont A 489. t. sz. Másutt nem említett faáruk. A szöveg végén pótlólag felveendő »bot- és ernyőfogantyu«. 4. sz. A 412lb. 1. sz.-hoz — a magyarázatok ki­adásáig — a következő megjegyzést kell fel­venni: »az e tarifaszám alá tartozó természetes vasoxid véglegesen csak a m­. kir. budapesti fővámhivatal áruvizsgáló laboratóriumának elő­zetes vizsgálata alapján kezelhető.« 5. sz. A 441. 1. sz. Másutt nem említett finomított anorganikus készítmények és nyersanyagok. A szöveg 11-ik sorából »ecetsavas« szó törlendő, viszont 3

Next