Budapesti Közlöny, 1925. szeptember (59. évfolyam, 195-219. szám)
1925-09-01 / 195. szám
A Budapesti Közlöny 1925 szeptember 1. adók tekintetében a devizákra megállapított kulcsot kell alkalmazni és megfordítva. Amennyiben a 2. vagy 3. §-ban valamely külföldi pénznemre átszámítási kulcs megállapítva nem lenne, esetről-esetre a pénzügyminisztérium döntését kell kikérni. 2. 1. Pénzek (valuták) árfolyama: Angol font: 1 font........................= 345.000 K Bolgár bankjegy: 100 leva.................... = 51.000 » Dollár: 1 dollár ••••••••• • • • •= 70.500 Francia bankjegy: 100 frank ...............= 334 000 * Lengyel márka: 1 zloty • ................... = 12.400 » Német birodalmi vagy egyenértékű bankjegy: 1 új birodalmi márka= 16.900 » Olasz bankjegy: 100 lira.................... = 258.000 » Osztrák korona: 1 shilling ........ = 10.000 » Hollandi forint: 1 forint ...................= 28 200 » Belga frank: 100 frank ........ = 321.000 · Román bankjegy: 100 lei .................... = 36.000 · Cseh korona: 100 cseh korona....... · 210.000 » Svájci bankjegy: 100 frank ................= 1.381.000 » Szerb bankjegy: 100 frankdinár .......= 125.000 » §. Váltók (devizák) árfolyama Amsterdam ................... Kopenhága .................... Krisztiánia .............. London ....................••• Newyork......................... Berlin ............................ Milánó...................... Páris ............................ Brüsszel ........................ Bukarest....................... Szófia ............................ Prága ............................. Stockholm ............... Zürich..................... "Wien ............................. Belgrád ........................ 4. §. Az örökösödési illetéken kívül más illetékek értékalapjainak megállapításánál a külföldi pénznemek értékéül, ha azokat a budapesti vagy más belföldi tőzsdén jegyzik, az értékelésre irányadó időpontban jegyzett árfolyamot kell venni. Ha azon a napon tőzsdei jegyzés nem volt, az azt megelőző legközelebbi tőzsdei jegyzés az irányadó. Olyan külföldi pénznemek értékelésére nézve, amelyek belföldi tőzsdén nem jegyeztetnek, minden egyes esetben a pénzügyminisztérium elhatározása kérendő ki. Budapest, 1925. évi augusztus hó 28-át A miniszter helyett: Dr. Vargha Imre s. k., államtitkár. 35. kir. kereskedelemügyi miniszter 78.540/1. 1925. szám. Engedélyokirat. A közutakról és vámokról szóló 1890. évi I. t.-c. 81. és 86. §-ai alapján kiállított ezen engedélyokirat szerint Abauj-Torna vármegye közönsége részére ezen engedélyokirat kiegészítő mellékletét képező helyszínrajzokban feltüntetett, a műtárgy kimutatásban, vámos utak kimutatásában és műszaki leírásban részletesen felsorolt, a vármegye által tényleg kezelt 272102 km. hosszú kiépített törvényhatósági, a törvényhatóság kezelése alatt álló 70033 km. hosszú kiépített és 47881 km. hosszú kiépítetlen községi közlekedési (vicinális) a törvényhatóság által kezelt és fentartott 2145 km. hosszú kiépített vasúti hozzájáró, m. kír. államvasutak kezelésében álló 0 340 km. hosszú kiépített vasúti hozzájáró közút, tehát összesen 344'620 km. kiépített és 47 881 km. kiépítetlen, mindössze 392'501 km. hosszú közút, valamint az azokon levő és a műszaki leírásban mű- és vámtárgykimutatásban részletesen felsorolt műtárgyak és úttesttartozékok építési, fentartási, kezelési és esetleges újból való építési költségeinek biztosítása fejében a vármegye területén levő alább felsorolt 16 vasúti állomáson, valamint rakodón érvényesíthető a fel- és leadott és a vámtárgyak igénybevételével szállított áruk (szállítmányok) után utvámszedési jogot engedélyezek. Az állomások és rakodók, amelyeken az utvámszedési jog gyakorolható, a következők: a) a m. kir. államvasutak vonalain levő: Onga, Szikszó, Halmaj, Forróencs, Garadna és Hidasnémeti, összesen 6 állomáson; b) a Kassa—hegyaljai h. é. vasút vonalain levő Zsujta megállóhely, Gönc, Hejce—Vilmány, Korlát—Vizsoly, Boldogkőváralja és Abaújszántó, összesen 6 állomáson; c) a boldvavölgyi h. é. vasút vonalain: Szin, Bódvaszilas, Tornanádaska és a jelenleg forgalomban nem álló Boldvavendégi állomás, ez utóbbi a megnyitás után, összesen 4 állomáson, együttvéve tehát 16 vasúti állomáson és rakodón. Ezen vámszedési jogot, valamint annak gyakorolhatását a következő feltételekhez kötöm: A) Feljogosítom Abaúj-Torna vármegye közönségét, hogy a fent felsorolt vasúti állomásokon, valamint rakodókon a fel- és leadott áruk (szállítmányok) után az 1890. évi I. t.-c. 93. §-a értelmében az életbeléptetés napjától kezdődőleg 1930. évi december hó 31-ig bezárólag utvámszedési jogot gyakorolhasson. Ezen utvámszedési jog érvényesítésére nézve a következő vámdíjtételeket állapítom meg: I. Tömegáruk nyers állapotban: agyag, homok, nyersfémek, ércek, kavics, kő, falitégla, barna- és kőszén, mésziszap, szalma, széna (sajtolt szalma és széna), szénapernye, répaszelet, tőzeg, tűzifa, trágya, horpeprú után métermázsánként 300 papírkorona. II. Félgyártmányok: állati nyerstermények, emberi és állati élelmi cikkek feldolgozatlan állapotban, így: állati nyerstermények, árpa, búza, bükkönymag, burgonya, cement, cukorrépa, dohány, épületfa, faszén, göngyök, gyapjú, kavics, hüvelyesek, kender, koksz, magvak, mész, nádfonat, nyersgyümölcs, nyershús, olajmagvak, repce, rozs, só, tengeri, tetőcserép, vas, zab és egyéb javak után métermázsánként 700 papírkorona. III. Ipari és kereskedelmi cikkek, valamint fogyasztási és élelmezési cikkek teljesen feldolgozott állapotban: ablaküveg, ásványvíz, bor, bőrök, cserzőanyag, cementáruk, cukor, csontszén, faggyú, fűszer, gyarmatáru, gyékény, jutta és juttaszövetek, keményítő, kőolaj, liszt, maláta, olajak, olajpogácsa, őrlemények, papír, pálinka, rongy, ruhaneműek, savak, sör, szesz, szappan, szóda, szörp, szörplé, törköly, üres tejeskanna, üveg, üvegáru, vas- és fémáruk, zsiradék után métermázsánként 1000 papírkorona. IV. Darabáruk: bútorok, gépek, géprészek, gyorsáru, hintók és egyéb járművek, személypodgyász, ingóságok, bárány, bika, borjú, csikó, gida, juh, kecske, ló, ökör, öszvér, sertés, süldőmalac, szamár, tehén után métermázsánként 1700 papírkorona. V. Fényűzési cikkek: arany- és ezüsttárgyak, műszerek, illat- és piperecikkek, személyautomobilok, kerékpárok után métermázsánként 3400 papirkorona. B) A szóbanforgó vámszedési jog érvényesítésénél a vámmentességeket az 1890. évi I. t.-c. 99. §-a alapján következőleg állapítom meg: a) A vámdíjak fizetése alól mentesek: 1. Az államfőnek, a kir. uralkodóház minden tagjának és az utóbbiak udvartartásainak szállítmányai; 2. az államfőhöz, a királyi udvarhoz, s azok közvetlen kíséretéhez tartozó szállítmányok; 3. az idegen hatalmasságok követeinek, képviselőinek szállítmányai; 4. a fegyveres erő szükségleteire, valamint hadi és honvédelmi célokra szolgáló összes szállítmányok. Ha a szállítmányok katonai minősége, illetőleg vámmentes jellege külsőleg felismerhető nem lenne, megfelelő hatósági igazolvánnyal kell bírniük; ha azonban a szállítmányok a fegyveres erő tagjainak házi szükségleteire szolgáló cikkeket tartalmaznak, ezen cikkek után a díjjegyzékben foglalt vámdíj megfizetendő ; 5. az állami javak általában; 6. a m. kir. posta-távirda (távbeszélő) összes szállítmányai; 7. az állami vasutak, állami, törvényhatósági, vasúti állomáshoz vezető, községi közlekedési vagy községi (közdűlő) közutak és azokon levő műtárgyak építésére és fentartására, továbbá az árvédelem biztosítására, nemkülönben az állami vagy középületek építésére, helyreállítására szükséges anyagok, szállítmányok, még ha a szállítás vállalati úton történik is; 8. a templom, iskola és paplak épitésére, helyreállítására szükséges anyagok, szállítmányok; 9. közveszély (hófúvás, árvíz, tűz stb.) esetében az elöljáróság által az 1886. évi XXI. t.-c. 136. §-a alapján kirendelt kezerő szállítmányai, tűzvész, árviz vagy háború idején a mentők, menekülők szállítmányai; 10. a tűzoltók, mentők szállítmányai, amidőn a vész, illetve szerencsétlenség helyére sietnek vagy onnan visszatérnek; 11. a vaspályának saját szükségleteire szolgáló szállítmányai; 12. az emberi hullák és azokat magukban foglaló koporsók és borítóládák; 13. átviteli szállítmányok, vagyis azok, amelyek a címzettek által a vaspályán — anélkül, hogy az állomást elhagynák — a vámtárgy igénybevétele nélkül továbbuttaznak; 14. azon lovak és teherhordó állatok, melyek katonai célra kirendeltetvén, az átvételi helyre és onnan visszaszállittatnak; továbbá a fegyveres erő élelmezése céljából beszerzett marhák, melyekre nézve a bájtoknak katonai hatóság által kiállított igazolványt kell felmutatniok; 15. állategészségügyi szempontból általános vizsgálatra behozott tenyészállatok, valamint az állategészségügyi szempontból vagy egyéb közérdekből elrendelt vizsgálatra hatósági intézkedés folytán szállított állatok, úgyszintén az állatkiállításra szállított állatok; 16. a vámtulajdonos által önként vámmenteseknek elfogadott szállítmányok, ideértve mindazon vámmentességeket is, melyek magánjogi szerződéseken vagy egyezségeken alapulnak. Mindazon szállítmányoknak, melyek a fentebbi pontok szerint vámmentesek, amennyiben azoknak vámmentes jellege különben megállapítható nem volna, megfelelő hatósági igazolvánnyal kell bírniok, mellyel a vámmentességi igény beigazoltatik. A vasúti állomásra és arról a vámos után lefektetett iparvágányon szállított áruk vámmentességet nem élveznek, hacsak a fenti pontok valamelyike alapján nem vámmentesek. C) Vámtulajdonosnak a vámszedési jog gyakoroltatásával járó felelősségét, kötelességét és feladatát a következőkben határozom meg: 1. A vámtulajdonos az 1890. évi I. t.-cikkben foglalt határozatok szerint és az ugyanott megállapítottakhoz képest a m. kir. kormánynak 5.340/1924. M. E. sz. a. kelt rendelete értelmében ötezerszeresére felemelt büntetések terhe alatt semmi oly dolog után, amelyre a vámdíjak fentebbi jegyzékében kötelezettséget nem állapítottam meg, úgyszintén a fentiekben részletesen felsorolt vámmentes tárgyak, áruk és szállítmányok után sem pénzt, sem pénzértéket nem követelhet és nem fogadhat el. 2. Az 1890. évi I. t.-c. értelmében köteles a vámtulajdonos a vámtárgyat állandóan jó karban tartani, szükség esetén újból építeni, ellenkező esetben ellene az idézett törvényes rendelkezések határozatai fognak alkalmaztatni. 3. Minthogy a vámszedési jogot a közforgalom érdekéből engedélyezem, feladatává teszem a vámtulajdonosnak, hogy a vámtárgy fentartása által ezt az érdeket szolgálja; evégből kötelessége lesz: a) a közforgalom akadálytalan gyakorolhatása céljából a vámtárgyat mindig kifogástalan jó és forgalomképes állapotban tartani. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter a m. kir. pénzügyminiszter hozzájárulásával az 1907. évi III. törvénycikkben meghatározott állami kedvezményeket a »Borgazdasági vegyipar részvénytársaság« budapesti cégnek Budafokon a Törley pezsgőgyárnak Törley téren levő ipartelepén borseprőnek és bortörkölynek különféle vegyipari termékekké való feldolgozására létesülő ipartelepe részére a gyár üzembe helyezésétől számítandó 10 évre előzetesen biztosította.