Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője, 1925. szeptember (59. évfolyam, 195-219. szám)
1925-09-01 / 195. szám értesítője
A Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítőé. 1925 szeptember 1. Árverés. 5934/1925. tik. szám. Hódy Loránd szegedi lakos végrehajtatának özv. Márki Péterné született Ruzsák Etel szegedi lakos végrehajtást szenvedő ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtási árverést 5 millió korona, valamint a csatlakozottaknak kimondott Urbán Istvánná 14.024 korona, Szögi Józsefné 5639 korona és 50.000 korona, Balla Imre 15 millió korona, Lovas Mihály 20 milliókorona, Borbás Gyula 15 millió korona és az Áru- és ingatlanbank r.-t. 1 millió korona tőkekövetelés és járulékai behajtása végett a szegedi kir. járásbiróság területén levő, Szeged városban fekvő és a szegedi kült. 18466. számú betétben Áll. sorsz., 39281/3—2. hrszám alatt a Szenttmihálytelek dülőiben fekvő 285 négyszögül szántónak nőzt. .Márki Péterné született Ruzsák Etelt megillető felarész jutalékra 25 millió korona, szóval, huszonötmilió korona kikiáltási árban elrendelte. Azárverést 1925. évi szeptember hó 16. napján délelőtt 10 órakor a telekkönyvi hatóság hivatalos helyiségben (Széchenyi-tér 14. szám, földszint 16. ajtószám alatt) fogják megtartani. Az árverés alá kerülő ingatlanjutalék a kikiáltási ár felénél alacsonyabb áron alul nem adható el. Az árveretni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10%-át készpénzben, vagy az 1881. évi LX. t.-o. 42. §-ábam meghatározott ,árfolyammal számított óvadékképes értékpapirosban a kiküldöttnél' letenni, vagy lá 'bánatpénznek előleges bírói letétbe helyezésért® kiállított letéti elismervényt a SfeiMP dőltnek átadni és az árverési feltételeket aláírni. (1881. évi LX. t.-c. 147., 150., 170. §-ai, 1908. évi XL. t.e. 21. §.). Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb ígéretet tett, ha többet ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa ígért ár ugyanannyiszázalékáig kiegészíteni. (1908. évi XLI. t.-c. 25. §.)■ Szeged, 1925. évi május hó 27. napján. A szegedi kir. Járásbiróság, mint telekkönyvi hatóság. 21046 . Csődhirdetmények. * 1 Csőd. Cs. 10186/1. 1925. szám. A pestvidéki kir. törvényszék, mint csődbíróság, közhírré teszi, hogy ifj. Molnár János asztalos (lakik Újpesten, Virágutca 25. szám) bárhol található ingó vagyonára és a magyar állam területén levő ingatlan javaira az ISXL. évi XVII. tc. 82. §-a alapján a csődöt a mai napon megnyitotta. Csődbiztosul dr. Gáspár Lajos törvényszéki tanácselnököt, rendes szabadságideje vagy egyéb akadályoztatása tartamára dr. Berindán Sándor kir. törvényszéki titkárt, tömeggondnokul dr. Barát Sándor újpesti ügyvédet, helyetteséül dr. Szenyéri Ernő újpesti ügyvédet nevezte ki. A követelések bejelentésére határidőül bezárólag 1925. évi október hó 1. napját, a felszámolási tárgyalásra 1925. évi október hó 14. napjának délelőtt 11 óráját, a csődválasztmány megválasztására pedig az 1925. évi. október hó 37. napjának d. e. 10 óráját tűzte ki a csődbiztos hivatalos helyiségébe (II., Fő utca 70. szám, II. em. 207. ajtószám.) Felhívja mindazokat, kik az általános csődtömeg ellen mink, hitelezőik igényt támasztanak, hogy igényeikért a felszámolási tárgyalásnál megállapítás és osztályozás végett a csődtörvényben megjelölt joghátrányok terhével a csődtömeg ellen a fent említett határidő alatt a kir. törvényszéknél az 1881. évi XVII. t.-c. 126—129. §-aiban foglalt szabályok szerint az esetben is jelentsék be, ha igényeik tekintetébenkülön per volna folyamatban. felhívja a zálog- és megtartási joggal bíró hitelezőket, hogy az általuk szerzett jogot a tömeggondnoknak jelentsék be és az általuk lirt dolgokat a tömeggondnoknak felhívására megbecslés végett autassák fel. Figyelmezteti mindazokat, akiket elkülönítés.., viszsnelkövetelési vagykülön kielégítési jog illet, hogy amennyiben jogaikat nem érvényesíthetik, ezek a csődtömeg értékesítését és felosztását gátolni nem fogják. Végül a csődhitelezőket felhívja, hogy a csődválasztmánynak megválasztására kitűzött határnapi hitelezői minőségüiket igazoló okiratokkal ellátva jelenjenek meg. Budapest, 1925. évi augusztus hó 34. napján. A pest-vidéki kir. törvényszék. 20830 3—3 Csőd. Cs. 4640’6. 1925. szám. A szegedi kir. törvényszék mint csődbíróság közhírré teszi, hogy Geigner Béla rövid- és szövöttöm bejegyzett kereskedő, szegedi (Jókai utca 7. szám) lakos ellen bárhol található ingó vagyonára és a magyar állam területén levő ingatlan javaira az 1881. évi XVII. t.c. 248. §-a alapján a kereskedelmi csődöt a mai napon megnyitotta. Csődbiztosul Sáfár Sándor kir. táblabirót, rendes szabadságideje vagy egyéb akadályoztatása tartamára dr. Kulin Rezső törvényszéki bírót, tömeggondnokul dr. Vajta Jenő szegedi ügyvédet, helyetteséül dr. Szűcs László szegedi ügyvédet nevezte ki. A követelések bejelentésére határidőül bezárólag 1925. évi szeptember hó 30. napját, a felszámolási tárgyalásra 1925. évi október hó 9. napjának délelőtt 9 óráját, a csődválasztmány megválasztására pedig 1925. évi október hó 12. napjának délelőtt 9 óráját tűzte ki a csődfosztos hivatalos helyiségébe (Szécchenyi-tér 4. szám, I. em. 74. ajtószám alá). Felhívja mindazokat, kik az általános csődtömegtetten, mint hitelezők igényt támasztanak, hogy igényeiket a felszámolási tárgyalásnál megállapitás és osztályozás végett a Csődtörvényben megjelölt joghátrányok terhével a csődtömeg elleni fent említett határidő alatt a kir. törvényszéknél az 1881. évi XVII. t.c. 126—129. falban foglalt szabályok szerint az esetben is jelentsék be, ha igényeik tekintetében külön per volna folyamatban. Felhívja a zálog- és megtartási joggal bíró hitelezőket, hogy az általuk szerzett jogot a tömeggondnokaiak jelentsék be és az általuk hírt dolgokat a tömeggondnoknak felhívására megbecslés végett mutassák fel. Figyelmezteti mindazokat, akiket elkülönítési, viszszakövetelési vagy külön kielégítési jog illet, hogy amennyiben jogaikat nem érvényesíthetik, ezek a csődtömeg értékesítését és felosztását gátolni nem fogják. Végül a csődhitelezőket felhívja, hogy a csődválasztmánynak megválasztására kitűzött határnapon hitelezői minőségüiket igazoló okiratokkal ellátva jelenjenek meg. Szeged, 1925. évi augusztus hó 24-én. A szegedi kir. törvényszék, mint csődbíróság. ----. 20892 3—2 (Csőd. 12. Cs. 42373 2. 1925. szám. A budapesti kir. törvényszék, mint csődbíróság közhírré teszi, hogy a Stein Bernét budapesti bejegyzett cég (IX., Ráday u. 9.) ellen'bárhol található' ingó vagyonára és a magyar állam területén levő ingatlan javaira az 1881. évi XVII. t.-p. 244. §-a alapján a csődöt a mai napon megnyitotta. Csődbiztosul Sikorszky Sándor kir. Ítélőtáblás bitót, tömeggondnokul dr. György Ernő budapesti (V., Akadémia utca 18.) ügyvédet, helyetteséül dr. Fábián Károly (VI., Jókai tér 3.) ügyvédet nevezte ki. A követelések bejelentésére határidőül bezárólag 1925. évi október hó 20. napját, a felszámolási tárgyalásra 1925. évi november hó 18. napjának délelőtti 10 óráját, a csődválasztmány megválasztására pedig 1925. évi november hó 21. napjának déli 12 óráját tűzte ki a csődbiztos hivatalos helyiségébe. Budapest, V., Alkotmány utca 14., I. emelet 3. ajtó. Felhívjamindazokat, kik az általános csődtömeg ellen minnt hitelezőik igényt támasztanak, hogy igényeiket a felszámolási tárgyalásnál megállapítás és osztályozás végett a csődtörvényben megjelölt joghátrányok terhével a csődtömeg ellen a fent említett határidő alatt a kir. törvényszéknél az 1881. évi XVII. t.c. 126—129. új aibam foglalt szabályokszerint az esetben, is jelentsék fel, ha igényeik tekintetében külön per volna folyamatban. Felhívja a zálog- és megtartási joggal biró hitelezőket, hogy az általuk szerzett jogot a tömeggondnoknak jelentsék' be 'ésaz általuk leírt dolgokat a tömeggondnaknak , felhívására ' megbecslés végett, mutassák fel. " Figyelmezteti mindazokat,akiket elkülönítési, visz-s szak követelési vagy külön kielégítési jog illet, hogy amennyibelli jogaikat nem érvényesíthetik, ezek a csődtömeg értékesítését és felosztását gátolni nem, fognak. " Végül « , csődhitelezőket , felhívja, hogy a csődválasztmányaiaik’ megválasztásán*» kitűzött határnapon hitelezői minőségűiket igazoló okiratokkal ellátva jelenjenek meg. Budapest, 1925. évi augusztus hó 22. napján. A budapesti kir." törvényszék, mint csődbíróság. 209(188—1 hály és Papp Zsigmond debreceni (Hatvan u. 1.) lakosok kérelmére a csődönkivüli kényszeregyességi eljárást megindította. A hitelezőket felhívja, hogy követeléseiket az 1925. évi szeptember 30. napjáig bezárólag a 1070/1915. M. E. számú rendelet 28. §-aiban meghatározott módon (írásban, a követelés összegének és jogcímeinek megjelölésével, esetleges váltófedezet, zálogjog vagy egyéb biztosíték felemltésével) s a 43. §-ában meghatározott jogkövetkezmények terhe mellett (szavazati jog elvesztése) jelennék be és a tárgyaláshoz váltóikat és követeléseikről szóló egyéb eredeti okirataikat is hozzák magukkal. Ügyvédi képviselet nem kötelező. " 9 Az egyességi tárgyalás határnapjául 1925. évi október hó 10. napjának délelőtti 10 óráját dr. Széll László kir. törvényszéki biró hivatalos helyiségébe (I. emelet 75.) tűzte ki. Az eljárás meginditásánalk joghatálya t a mai napigal áll be. Debrecen, 1925. évi augusztus hó 34. napiján. A debreceni kir. törvényszék, *50. Csödömkirtali kérvyszenegyesség. Ke. 3991/35. 3925. szám. A debreceni-kir. törvényszék közhírré teszi,hogy Klein Biernmalm debreceni (HKC-utca 16.) lakos) kényiszeregyességi ügyeiben az ügyességet jóváhagyó, végizés a miai napon 'jogerőre emelkedett, ennélfogva ■a® alulírott napon ;a jeten iszálm alatt hozott végzés sértet ,az eljárásit beftejezetté myilli'ániitotta. Debrecen, 1925. évi augusztus hó. 24. napján. A debreceni Ikir. 'törvényszék. • *5119 Csödöntíkvüli kőhiyszi*vég/yesség. Ke. 5065/4. 1935. szám. A Szabó Gusztáv kereskedő halmazujteákosi lakos kényszer egyességi ügyében Kisszen Gyula vagyonfelügyelő lemondását a debreceni kir. törvényszék tudomásuleszi el» Melyeibe vagyonfelügyelőül! •Vass Elek nyug. jegyző baanaznyivárosei, lakóét ne- vem ki. Debrecen, ,1925. évi augusztus hó 24. napján. A dreilweceni kir. törvényszék. *5120 tUődöns&vüH kétiyss»r«gyedeéff. Ke. 3375/48. 1925.f. szám. A debreezeni kir. törvényszék küzhirre teszi, hogy a Hatvan-utcai divatcsarnok Friedmach és Ha-1 r'ovi.í® debreceni Hatvan-nal a 7. számú cég tulajdo-ítcsa Friedman Dezső kérelmére megalitott, egyes-'iségieljárás során az egyeeséget jóváhagyó végzés ■a mai napon, jogerőkre ■ emelkediett , ennélfogvaa m alulírott toapon ,a jeles szám alatt hozott a9ég®ésével"! az eljárást befejezetté nyilvánította. Debrecen, 1025. évi auigusztusi hó 22. napján. A debreceni kir. tör- vényszék. ' *5121 Csödönkivüli kényszeregyességek. Csödönkivüli kényszeregyesség. Kő. 5101/3. 1925. sz.A debreceni kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Kiss József és neje Litkey Julianna berettyóújfalui lakosok kérelmére a csődönkivüli kényszeregyességi eljárást megindította. Vagyonfelügyelőül dr. Nagy Ede berettyóújfalui ügyvédet rendelte ki. A hitelezőket felhívja, hogy követeléseiket az 1925. évi október hó 10. napjáig bezárólag a 4070/1915. M. E. számú rendelet 28. §-aiban meghatározott módon (írásiban, a követelés összegének és jogcímének megjelölésével, esetleges váltófedezet, zálogjog vagy egyéb biztosíték felemlítésével) s a 43. §-ában meghatározott jogkövetkezmények terhe mellett (szavazati jog elvesztése) tekintsék be és a tárgyaláshoz váltóikat és követeléseikről szóló egyéb eredeti okirataikat is hozzák magukkal. Ügyvédi képviselet nem kötelező. Az egyességi tárgyalás határnapjául 1925. évi október hó 37. napjának délelőtti 9 óráját Szép László bír. törvényszéki biró hivatalos helyiségébe (I. emelet 75.) tűzte ki. Az eljárás megindításának joghatálya a, mai nappal áll be. Deberecen, 1925. évi augusztus hó 25. napján. A debreceni kir. törvényszék. *5115 Csödönkivüli kényszeregyesség. Ke. 528/22. 1925. sz. A nagykanizsai kir. törvényszék közhírré teszi, hogy a Pongrácz Sándor nagykanizsai bérlő kérelmére megindított egyességi eljárás során az egyességet jóváhagyó végzés 1925. évi augusztus hó 7. napján jogerőre emelkedvén, az eljárást befejezetté nyilvánította. Nagykanizsa, 1925. évi augusztus hó 10. napján. A nagykanizsai kir. törvényszék. *5117 Csödönkivüli kényszeregyesség. Ke. 2991/100. 1925. szám. Keltaig János szegedi kereskedő kényszeregyességi ügyében az egyesség jóváhagyása tárgyában hozott Ke. 2921/14. 1925. számú végzés a mai ma-i pofi jogerőre emelkedett. Ennélfogva a kir. törvényszék a 4070/1915. M. E. számú rendelet 55. §-a értelmében az egyezségi eljárást befejezetté nyilvánítja. Az adós vagyonára vonatkozó biztosító intézkedéseket hatályon kívül helyezi. Dr. Loki Sándor vagyonfelügyelőt e tiszte alól felmenti. Szeged, 1925. évi julius hó 22. napján. A szegedi kir. törvényszék. *5118 Csödönkivüli kényszer egyesség. Ke 52411. 1925. se. ■V debreceni kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Preisz Mihály és Társa debreceni cég s Alcisz Mi. Holtnaknyilvánitások. s 'tid Vmttny Hvilmtsie, Pk. II. 5408/1925. szám.' Az egri kár. járásbiróság IFrancz Alajosné mint feleség részéről a 2000/1919. I. M. számú rendelet előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Francz Alajosnak Svoltnaknyilvánitásai iránt az eljárást i meginditotta és az eltűnt részére ügygondnokul dr.Szabó Szilárd egri ügyvédet rendelte ki. ‘ Az 'teltünik neve Franc* Alajos, ' szulettes helye Kompolt, születési ideje 1887. évi márcima 24-én, szü' leinek movia Franc* Istiváni és Vizer Mária, ilaknafc 'Komiolton, Ibié zastársának neve Valter Anna, ,azeltűűnlt foglalkozása többiiimes, vagyonos, ikompottt'iolt lakos, bevonulásánnak időpontja 1915. évi (januárhó 15.napja, az a csapattest,amelyben az ismert adatok szerinti eredetileg ,bteosztották a csász. és Vi* 60. gyalogezred, .az a tosapattest, «'melynél utoljára» teljesítetttb szolgálatot a volt csász. és kir. 34. gyalogezred, katonai rendfokozata kövitéz, .az ia hadi-» esemény, amely közben myoania'vesztett. 1915. évi márcicius hó 21-én irrt’ utoljára azorosz hiardtőrrel, azóta a hir felőle nem értenett. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményei-' ről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíróságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtlaknyilvánitás kérdésében határozni. lEger, 1925. évi Julius» hó 22. napján. Az egri jkir. járóbiróság. 20919» TfeA’én'.gknyimán itég, II. .2242 1925. szám. A kiskun-i halasi kir. járásbiróság Kertész Sándorné szül. Prov.'Cs Mária kiskunmajsai lakos részéről' .a S8000., 1919.1. hl. iszámu a'endilikfe alapján előteirjeszített ké-' kelme folytán az állitóllag eltűnt Kertész Sándor volt kiskunamajsai lakos hottnaknyilvánítása iránt az eljárt'ársit meg indította ésaz eltömít ér'észére fügy- gondnokul út. Zeisz Károly ügyvéd kiekranhalasi lakosit rendelte ki. Azeltűnt neve Kertész Sándor, születési helye Kiskunmajsa, selütetési ideje 1881. évi március hó 16. napján, szülédnek (neve Kertész János és Csuka Julianna, laknak Kiskunimlajsán, háziastársa Pra.vics Mária, lakikKiskunmajsán, gyermekeinek neve István, lakik Kiskunmiajsán, a'z eltünkt foglal- kozása miegyet átkaparó, utolsó lakhelye Kiskun-1 majsii, ingé Vagyona nincs, ingatlan vagyona (Kis,1 kun'majsián felsőosztály földön 3 vtekás föld,bevonulásának időpontja 1914. évi julius »hó 26.. .az incsai palitest, s amelynél utoljára teljesített szolgálatot a volt csáS'7. jós kir. 38. gyalogezred, katonai trendfokoztata közvitéz, utoljep tábori postaszámla 45.. az a hadiesemény, amlely közben nyoma veszett* 1916. évi május hó 16-án, 'Vállavindor körüli harcokban eltűnt, 'egyéb adatok nihcsenek. . .fs A kir. járásbiróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodás helyéről, halálának vagy eltűnésének körülménye!-