Budapesti Közlöny, 1925. október (59. évfolyam, 220-246. szám)

1925-10-01 / 220. szám

Budapest, 1925. 220. SZ­UTL Csütörtök, október 1. Szerkesztőségi Budapest, VII. kerület, Hiksa-ucca 8. szám. — Telefon: József 20—21. Kiadóhivatal­­ Budapest, VI. kerület, Rákóczi-út 51. szám. — Telefon: József 13—91. Hivatalos hirdetések­­ az első 10 néárt 4000 K., minden további 10 vagy kevesebb szóért 1500 K* Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány és a Hivatalos Értesítő ára. Az iktatandó hirdetmények dija előleg­esen küldendő be. Hagánhirdetések­­ 1 hatodhasábos«/» sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 2000 K. HIVATALOS LAP./ Előfizetési árak az Országos Törvénytár és Hivatalos Értesítő nélk­üli fialóságoknak havi ........................ 16000 K Magánosoknak « ........................40000 « Egyes szám ára 8 old. terjedelemig 2000 c « « « további 8 old.­kint 2000 a­z­ Hivatalos Értesítő ára számonként 2400­­ ............................................. Az »Országos Törvénytár«-ra az előfizetés az egyes füzeteknek, a magy. kir. belügyminis­­zérium­ által megállapított ára alapján történik.­­ Az elszámolásra küldendő összeg 150.000 korona. Az előfizetési díj utólagos kiegészítésénél, fenntartásával: Negyedévre: Hatóságoknak.............................. 48.000 A Magánosoknak ............................ 120.000 HIVATALOS RÉSZ: Kiskorú Herskovics Ilona kölesei szüle­tésű, sonkádi illetőségű, ref. vallásu, hajadon, kisszekeresi lakos családi nevének,­ »Kovács« névre kért átváltoztatása az 1925. évi 232.678. IX. számú belügyminiszteri rendelettel meg­engedtetett. Deisler Károly Kelemen vizkeleti születésű, róm. kath. vallásu, nős, budapesti lakos, ny. m. kir. honvédtábornok saját, v­alamint Endre Lajos nevű kiskorú gyermeke családi nevének »Németh«­­névre kért átváltoztatása az 1925. évi 275.227. IX. számú belügyminiszteri rendelettel meg­engedtetett. A m. kir. pénzügyminiszter 1925. évi 128.876. számú rendelete a sorsjátékok engedélyezése tárgyában. Az utóbbi időkben igen nagymérvben el­szaporodott és igen nagy arányokban rendezett sorsjátékok közgazdasági szen­pontból is károsak, mert a játékszenvedély felkeltése és kihasználása révén káros hatással vannak a közönség egyéb­ként is nehezen meginduló takarékossági hajla­mára. Ehhez képest a minisztertanácsnak az 1925. évi szeptember 25-én tartott ülésén hozott határozata alapján a sorsjátékok engedélyezésére nézve a következőket rendelem: 1. §. Tombolajátékok és egyes kisebb értékű ingóságok kisorsolására a jövőben is az eddigi gyakorlatnak megfelelően adok engedélyt. Na­gyobb arányú sorsjátékok rendezésére azonban általában csak kifejezetten közjótékonysági vagy kulturális egyesületnek fogok engedélyt adni oly módon, hogy egy-egy egyesület évenként legfel­jebb csak egy sorsjátékot rendezhet. 2. §. A jelen rendelet életbeléptétől kezdve csak olyan tárgy sorsjátékok rendezésére adok engedélyt, amelyeknél a kibocsátani szándékolt sorsjegyek száma az 50.000 darabot, azok egyen­kénti névértéke 10.000 K-t és így az összes sorsjegyekért fizetendő betétek végösszege az 500 millió­­-t meg nem haladja. 3. §. A kibocsátott sorsjegyek minden egyes példányán fel kell tüntetni a teljes játéktervet, vagyis a kibocsátott sorsjegyek összes számát, a sorsjegyek egyenkénti névértékét és az összes sorsjegyekért járó betétek végösszegét, a nyere­mények számát, azok egyenkénti és összes értékét. 4. §. Az engedélyes vállalkozó a sorsjáték rendezését másra át nem ruházhatja, hanem azt feltétlenül saját kezelésben, a saját számlájára kell rendeznie oly módon, hogy e célból semmi­féle idegen szervezet (pénzintézet stb.) közre­működését igénybe nem veheti. 5. §. A sorsjegyekkel sem házalni, sem azo­kat utcán árusítani nem szabad. 6. §. A sorsjáték engedélyezése iránt benyújtott kérvénynek az 5.006/1924. P. M. számú rendelet 7. §-ában felsoroltakon kívül azt is tartalmaznia kell, hogy az engedélyt kérő aláveti magát a jelen rendeletben, valamint az esetleg az engedélyezés iránt kiadott rendeletben megállapított összes feltételeknek és minden kártérítési igény nélkül kifejezetten beleegyezik abba, illetve tudomásul veszi, hogy amennyiben a pénzügyi hatóság megállapítása szerint a sorsjáték rendezésére adott engedély valamelyik feltételét megsérti, a kiadott engedély azonnal visszavonható. 7. §. Egyébként a sorsjátékok engedélyezésére nézve a lottójövedéki szabályok rendelkezései továbbra is érvényben maradnak. Ezen rendelet azonnal életbe lép: Budapest, 1925. évi szeptember hó 29-én. A miniszter helyett: Dr. Vértesi­ Sándor s. k., államtitkár. A m. kir. pénzügyminiszter 1925. évi 129.656/11. fö. o. számú körrendelete a külföldi dohánygyártmányok behozatala alkal­mával fizetendő behozatali engedélyilletéknek aranykorona helyett más törvényes fizetési esz­közökben történő lerovása tárgyában. Valamennyi m. Mr. pénzügyigazgatóságnak, pénzügyigazgatósági kirendeltségnek, fővámigaz­­gatónak. Az 1925. évi szeptember hó 28-án kelt 131.796/1925. számú rendeletem kiegészítése­­képen elrendelem, hogy a külföldi dohánygyárt­mányok behozatala után fizetendő behozatali engedélyilletékeknek fizetése alkalmával, ameny­­nyiben a fizetés nem arányban, hanem más törvényes fizetési eszközökben történik, október hó 1-től további intézkedésig egy aranykoronát 14.500 (tizennégyezerötszáz) papirkoronával kell számítani. Budapest, 1925. évi szeptember hó 30-án. A miniszter rendeletéből: Tömöri­­s. k. h. államtitkár. A m. kir. kereskedelemügyi minisztérium 48.797 St. 1925. számú rendelete a légi járóművek részére tilalmi öv megállapí­tásáról. A m. kir. minisztérium 10.270/1922. M. E. rendelete 12. §-ának kapcsán ugyanezen ren­delet 28. §-ára való hivatkozással a Magyar­­ország felett közlekedő légi járóművek részére elrendelem, hogy a 45.332/XI. 1923. Ker. Min. rendeletben megállapított tilalmi é­veken kívül még Csepelszigetnek északon Csepel község északi szegélyének vonala, nyugaton a Duna főágának keleti partja, délen Nagytétény és Soroksár déli kijáratát összekötő vonala és keleten a Duna mellékágának nyugati partja által határolt terü­lete tilalmi övnek tekintendő, miért is az e felett való légi közlekedést további intézkedésig betiltom. Budapest, 1925. szeptember 29. A miniszter helyett: Dezseőffy g. k. államtitkár. A m. kir. belügyminiszter 223 630/1925. B. M. szám alatt (megjelent a Budapesti Közlöny 1925. szeptember 1-i 195. számában) a m­. kir. vallás- és közoktatásügyi, a m. kir. földmivelés­­ügyi és a m. kir. pénzügyminiszter urakkal egyetértőig engedélyt adott arra, hogy az Országos Testnevelési Tanács az országos test­­nevelési alap­­gyarapításához szükséges anyagi eszközök részbeni megszerzése céljából 50.000.000 azaz ötvenmillió darab, egyenként 1000 korona értékű bélyegjegyet hozhasson 1925. évi szep­tember hó 1-től számított 1 évi időtartamon át az egész ország területén forgalomba. Egyben megengedte a m. kir. belügyminiszter, hogy a bélyegjegyek a marhalevélkezelők által, a tulaj­donjog átruházását tanúsító záradéknak a marha­levelekre való rávezetése alkalmával, a tulaj­donos önkéntes hozzájárulása esetén, a marha­levélnek hivatalos adatok feljegyzésére nem szükséges részére, felragaszthatók. Az előlidézett rendelet ezen utóbbi paszusá­­ból tévedés folytán kimaradt az a korlátozás, hogy »marhalevelenként azonban csak egy darab bélyegjegyet szabad alkalmazni, illetve fel­ragasztani«. A m. kir. belügyminiszter 218.974/1925. VIIT. számú rendeletével a m. kir. népjóléti és munka­ügyi miniszterrel egyetértőleg megengedte, hogy a Magyar Királyi Hadirokkant Otthon (Buda­pest, IX., Timót­ utca 3.) az intézetben elhelye­zett hadivakok támogatásához szükséges anyagi eszközök részbeni megszerzése céljából 1925. évi október hó 1. napjától számított egy évi időtar­tamon át az ország valamennyi határállomásának rendőrhatóságánál elhelyezett" perselfel" utján pénzbeli adományokat gyüjthessen. A m. kir. belügyminiszter 224.658/1925. Vili. számú rendeletével a m. kir. népjóléti és munka­ügyi miniszterrel egyetértőleg megengedte, hogy a Hadirokkantak, hadiözvegyek és árvák nemzeti szövetségének pesterzsébeti fiókja a tagjai segé­lyezéséhez szükséges anyagi eszközök részbeni megszerzése céljából 1925. évi október hó 1. napjától számított három havi időtartamon át gyüjtőivekkel, valamint 1925. évnek a törvény­hatóság első tisztviselője által megállapítandó egy napján perselyekkel és urnákkal kizárólag Pesterzsébet város területén pénzbeli és termé­szetbeni adományokat gyűjthessen. A m. kir. belügyminiszter 224.747/1925. Vil­. száma rendeletével a Nyíregyházai Önkéntes Tűzoltó Testületnek megengedte, hogy felszere­lések gyarapításához szükséges anyagi eszközök részbeni megszerzése céljából 1925. év folyamán az illetékes törvényhatóság első tisztviselője által megállapítandó egy napon át perselyekkel és urnákkal Nyiregyháza város területén pénz­beli adományokat gyűjthessen. A m. kir. belügyminiszter 224.810/1925. Vil­. számú rendeletével az Esztergomi Sáróhely és Szépítő Egyletnek megengedte, hogy egyesületi céljai megvalósításához (a város fásításához stb.) szükséges anyagi eszközök részbeni megszerzése céljából 1925. évi szeptember hó 25. napjától számított egy évi időtartamon át egyenként 500 (ötszáz) korona áru számolócéduláknak a város iparosai és kereskedői útján leendő forgalomba­­hozatala által kizárólag Esztergom város terü­letén pénzbeli adományokat nyiv«-n«.­„ A m. kir. belügyminiszter 224.968/1925. Vili. számú rendeletével a m. kir. vallás- és köz­­oktatásügyi miniszterrel egyetértőleg meg­engedte, hogy a bucsatelepi református egyház­község a templomépitéshez szükséges anyagi eszközök részbeni megszerzése céljából 1925. év ...........................................................................................................­­ Egyes szám ára 2000 korona.

Next