Budapesti Közlöny, 1925. november (59. évfolyam, 247-271. szám)

1925-11-01 / 247. szám

Budapest, 1925. 247. szám. Vasárnap, november 1. BUDAPESTI K 01L 0­NT. HIVATALOS LAP. Szerkesztőség: Budapest, VII. kerület, Miksa-ucca 8. szám. — Telefon: József 20—21. Kiadóhivatal : Budapest, VII. kerület, Rákóczi-út 51 szám — Telefon : József 13—91. Hivatalos hirdetések : az első 10 szóért 4000 K., minden további 10 vagy kevesebb szóért 1500 K. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány és a Hivatalos Értesítő ára. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Iraffánh­irdetések: 1 hatodhasábos sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 3000 K. Előfizetési árak az Országos Törvénytár és Hivatalos Értesítő nélkül: Hatóságoknak havi ....................... 16000 K Magánosoknak nr ........................40000 « Egyes szám ára 8 old. terjedelemig 2000 « « a­zt további 8 old.­kint 2000 « A Hivatalos Értesítő ára számonként 2400 « ^ Az «Országos Törvénytárára az előfizetés az egyes füzeteknek, a magy. kir. belügyminis­­terium által megállapított ára alapján történik. — Az elszámolásra küldendő összeg 350.000 korona. Az előfizetési dij utólagos kiegészítésének fenntartásával : Negyedévre : Hatóságoknak............................. 48.000 K Magánosoknak........................... 120.000­­ HIVATALOS RÉSZ. A magyar királyi földmivelésügyi miniszter előterjesztésére Ambrus Lajos magyar királyi főerdőtanácsosnak nyugalomba vonulása alkal­mából a magyar királyi gazdasági főtanácsosi címet adományozom. Kelt Budapesten, 1925. évi október hó 22. napján. Horthy s. k. Mayer s. k. A magyar királyi földmivelésügyi miniszter előterjesztésére Gulden Richárd budapesti lakos, uradalmi jószágigazgatónak a hazai mezőgazda­ság fejlesztése körül szerzett érdemei elismeréséül a magyar királyi gazdasági főtanácsosi címet adományozom. Kelt Budapesten, 1925. évi október hó 22. napján. Horthy s. k. Mayer s. k. A m. kir. igazságügyminiszter Czethofer József róm. kath. lelkészt a szegedi kir. kerületi bör­tönhöz a X. fizetési osztályba büntetőintézeti lelkésszé nevezte ki. A magyar királyi közmivelésü­gyi minisz­ternek a belügyi, az igazságügyi és a pénzügyminiszter urakkal egyetértőig kiadott 1925. évi 7.4441. A. 3. F. El. számú rendelete. »Az alföldi erdők telepítéséről és fásításokról szóló 1923. évi XIX. t.-g. végrehajtása és egyben életbeléptetése tárgyában. Az 1923. évi XIX. t.-c.-et annak 22. §-ában nyert felhatalmazás alapján a jelen rendelet meg­jelenése napján életbeléptetem, s annak végre­hajtása tárgyában — a törvény 10. és 21. §-ában kapott felhatalmazás alapján — a belügyi-, az igazságügyi- és a pénzügyminiszter urakkal egyet­értve a következőket rendelem : Területele összeírása. 1. §. (1) Abból a célból, hogy a törvény 1. §. értelmében újonnan telepítendő erdők és létesí­tendő fásítások kijelölési terve a kitűzött céloknak megfelelően összeállítható legyen — az érdekelt birtokosok észrevételeinek és kívánságainak meg­hallgatása mellett — lelkiismeretes pontossággal teljesített előmunkálatok alapján mindenek­előtt meg kell állapítani az 1923 : XIX. t.-c. 1. és 2. §-ában foglalt rendelkezések alapján beerdősítendő területeket és a létesítendő fásításokat és össze kell írni az azokra vonatkozó tájékoztató adatokat, melyeknek összeírását az 5—8. §-ok előírják. (2) Mindezeket a területeket, facsoportokat és fasorokat az erdőhivataloknak legkésőbb 1928. évi október hó 31-éig az alábbiakban foglaltak szerint részletesen össze kell írniok és ideiglenes jelekkel a helyszínen megjelölniök. Az összeírt területem­ ideiglenes helyszíni megjelölése. 2. §. (1) Az erdőhivatalnak az összeírás és a hely­színi kijelölés megkezdése előtt értesítenie kell az illető község elöljáróságát (városi tanácsot), hogy az összeírással kapcsolatos külső munkálatokat a község határában mikor kezdi meg és előrelátha­tólag mikor fogja azokat befejezni. (2) A községi elöljáróságnak (városi tanácsnak) az értesítés vétele után a szokásos módon késedelem nélkül közhírré kell tenni az összeírással kapcso­latos külső munkálatok idejét azzal a figyelmezte­téssel, hogy az erdőhivatalt a munkálat teljesíté­sében akadályozni és az általa felállított felmérési jeleket megrongálni, áthelyezni vagy eltávolítani a törvény 19. §-ában előírt következmények terhe mellett senkinek nem szabad, de jogában­ áll az érdekelt erdőbirtokosnak észrevételeit és kíván­ságait az összeírással megbízott erdőtiszttel közölni. (3) Közhírré kell tenni ugyanakkor azt is, hogy a kijelölési, mérési és talaj­minősítési munkálatokkal kapcsolatban netán okozott károkat az állam meg­­téríti, ha a kárt a károsult az összeírási munkálatok befejezését tartalmazó hirdetmény közzétételének lejártától számított 8 napon belül a községi elöl­járóságnak (városi tanácsnak) bejelenti és hogy a kárt már a munkálatok befejezése előtt is be lehet jelenteni. Az ideiglenes határjelek megőrzése. 3. §. Az erdőhivatal az összeírási munkálatokkal egyidejűleg azokat a felmérési és egyéb jeleket, amelyeket a munkálatok folyamán a helyszínen felállított és amelyekre a határállandósítási és fel­mérési munkálatoknál szükség lesz, jegyzék kísé­retében az érdekelt birtokosoknak megőrzés végett átadja. Kárbejelentés: 4. §. (1) A községi elöljáróság (városi tanács) az összeírási munkálatok befejezését, az erdőhiva­taltól kapott értesülés után, a községben szokásos módon és ezenkívül a község hirdetőtábláján ki­függesztett hirdetményben is késedelem nélkül közhírré teszi. Ez alkalommal újból közhírré kell tenni és a hirdetménybe is bele kell foglalni azt a figyelmeztetést, hogy a kijelölési, mérési és talaj­­vizsgálási munkálatokkal kapcsolatosan netán oko­zott károkat az állam megtéríti, ha a károsult a munkálatok befejezésének közzétételétől számított 8 napon belül a községi elöljáróságnak (városi tanácsnak) bejelenti. . (2) A községi elöljáróság (városi tanács) a kitűzött nyolc napi határidő alatt hozzá beérke­zett kárbejelentéseket a bejelentésre kitűzött határidő leteltével a községi hirdetőtáblán ki­függesztett hirdetménnyel együtt — amelyen igazolni kell a hirdetmény kifüggesztésének és közhírrétételének, valamint a hirdetmény levételé­nek napját — megküldi az erdőhivatalnak. (3) Az erdőhivatal a községi elöljáróság (városi tanács) által benyújtott kárbejelentéseket meg­vizsgálja. Ha megállapította, hogy a kár valóban a kijelölési, mérési és talaj­minősítési munkálatok­kal kapcsolatosan állott elő, az erdőigazgatóság jóváhagyásának fentartása mellett a károsulttal a kártérítés összegére nézve egyezséget kötni igyekszik. (4) Ha az erdőhivatal a helyszínen kétséget kizárólag nem állapítja meg azt, hogy a bejelentett kár valóban a kijelölési, mérési és talaj­minősítési munkálatokkal kapcsolatban állott elő, vagy ha a kár értékére nézve a károsulttal békés egyezséget kötni nem tud , a helyszínen felvett jegyző­könyvbe a tényállás részletes ismertetése mellett felveszi a kár bejelentőjének követelését és az annak támogatására felhozott indokait, valamint ezekkel szemben az erdőhivatal észrevételeit is is. (5) A jegyzőkönyveket az erdőhivatal a vo­­natkozó összes iratok csatolása mellett legkésőbb 8 napon belül felterjeszti az erdőigazgatósághoz. Az erdőigazgatóság a jegyzőkönyvben foglaltakat felülvizsgálja. Ha a kártalanításra nézve olyan egyezség jött létre, melyet az erdőigazgatóság is helyesnek talált, úgy a megkötött békés egyezséget jóváhagyja és egyidejűleg intézkedik a fizetendő kártalanítás folyósítása iránt. (6) Ha a kár felvétele tárgyában megtartott helyszíni szemlén a kár megállapítására vagy a kártalanítás összegére nézve megegyezés nem jött létre, vagy ha a helyszínen megkötött egyezséget az erdőigazgatóság elfogadhatónak nem találja, a körülmények gondos mérlegelésével a kár felvétele vagy a kártalanítás mérvének megállapítása és ezzel kapcsolatban egyezség megkísérlése végett újabb helyszíni szemlét rendelhet el és határozatát ezen újabb helyszíni eljárás eredményétől teheti függővé, vagy pedig a károsult felet kártalanítási igényének érvényesítésével birói útra utasítja. (7) Birói útra térhet a károsult akkor is, ha kárának bejelentésétől számított három hónap alatt nem jön létre az erdőigazgatóság részéről is jóváhagyott egyezség.­­ A meglevő erdők összeírása. 5. §. (1) A már meglevő erdőket a földadó­nyilvántartási adatok és az erdők nyilvántartási törzskönyvének adatai nyomán a tényleges álla­potnak megfelelően kell összeírni. (2) Az összeírás foganatosítására kiküldött erdő­­mérnök a község (város) és a birtokosok előzetes értesítése után a község (város) határában dülőfől­­dülőre járva azonosítja a kataszteri birtokévben feltüntetett erdőparcellákat és a helyszínen meg­állapítja a kataszter, illetőleg az erdők nyilván­tartási törzskönyvének adataival szemben esetleg mutatkozó eltéréseket és a tényleg talált adatokat feljegyzi. (3) A feljegyzésekből minden hivatali kerületen belül törvényhatóságonként és ezeken belül járá­sok szerint csoportosított s községenként részlete­zett kimutatást állít össze, azt összegezi a közsé­gek, a járások és a törvényhatóságok területére is. (4) A törvényhatóság területén fekvő rendezett tanácsú városokat minden járás végén külön kell feltüntetni. (5) Az összeírásnál azokat az erdőrészleteket, amelyek a kataszterben más mivelési ág alatt szerepelnek, a kimutatás megfelelő rovatába szin­tén fel kell venni ; meg kell azonban említeni, hogy ezek a területek a kataszteri nyilvántartás szerint milyen mivelési ághoz tartoznak. Egyúttal meg kell állapítani azt is, hogy ezek a területek az erdők törzskönyvében nyilván vannak-e tartva. Ha az tűnnék ki, hogy ezek az erdőrészletek az erdők törzskönyvében nem szerepelnek, az 1921. évi 82.718. F. M. számú körrendelet értelmében javaslatot kell tenni az illetékes közigazgatási bizottság gazdasági albizottságához a kérdéses területnek az erdők nyilvántartási törzskönyvébe való felvétele iránt ; az érdekelt birtokost pedig fel kell hívni, hogy a művelési ág megváltoztatá­sának a kát. nyilvántartásban való feljegyzését kérelmezze s esetleges észrevételeit az összeírás ellen tegye meg. (6) A kataszterben erdőnek nyilvántartott és az erdők nyilvántartási törzskönyvébe is bejegyzett azokat a területeket, amelyeket időközben ki­irtottak és ma már másként használnak, a ki­mutatásba szintén fel kell venni. Az ilyen terüle­teknél a fent idézett körrendelet idevonatkozó rendelkezéseinek megfelelően kell eljárni. Egyes szám ára 2000 korona.

Next