Budapesti Közlöny, 1925. november (59. évfolyam, 247-271. szám)

1925-11-01 / 247. szám

8 A jelenleg használhatatlan földek összeírása. 6. §. (1) Az összeírás alkalmával külön kell össze­írni és kimutatásba foglalni azokat a területeket, amelyek az erdőhivatal megítélése szerint más gazdasági mivelésre nem alkalmasak vagy csak nagy költséggel válnának ily célra alkalmassá­­tehetők. (2) Össze kell írni tehát elsősorban a szél által mozgásba hozható és mezőgazdasági használatra nem alkalmas silány, homokos és szikes földrész­leteket, az ily célra előnyösen nem használható árterületeket,­­ valamint a csak aránytalanul nagy költséggel megjavítható vad vizes területe­det , továbbá az állandó utakat, ha azok a be­­erdősíteni tervezett területek közt vannak és legvégül az erdőtelepítésre vagy fásításra egyál­talán alkalmatlannak látszó terméketlen terü­letedet is. (3) Az összeírt adatokat az 5. §-ban foglaltak szerint kell összeállítani. (L. a 10. §. 5. bekezdé­sét is.) Az önként felajánlott területek összeírása. 7. §. (1) össze kell írni és az 5. §-ban foglaltak szerint összeállított kimutatásba foglalni mind­azokat a területeket, melyeknek beerdősítésére a birtokosok önként hajlandók. (2) E cél érdekében az erdőhivatal felhívással (I. minta) fordul az érdekeltekhez, birtokuk egy részének önkéntes beerdősítése ügyében. (3) Ezt a felhívást az erdőhivatal a hozzáfűzött »Nyilatkozat«-űrlappal (II. minta) együtt meg­küldi a járás valamennyi érdekelt községének, illetőleg a városok polgármesterének és ezenkívül közvetlenül elküldi egyidejűleg a járás (város)­­határában 100 kat. holdat meghaladó valamennyi földbirtok tulajdonosának, akiknek részletes fel­világosítást adni köteles. (4) A községek (városok), illetőleg az érdekelt földbirtokosok a kiadott űrlapot kitöltve és alá­írva lehetőleg a felhívás vételétől számított 15 nap alatt az erdőhivatalnak küldik vissza. Az erdő­hivatal az ekként bejelentett területeket felveszi a 10. §-ban tárgyalt kijelölési javaslatba és azokat a helyszínén kijelöli. A gazdasági fásítás összeírása. 8. §. (1) Össze kell írni és kimutatásba foglalni azokat a mezőgazdaságilag művelt földeket, ame­lyeknek csak kisebb foltokban laza szerkezetű ho­mokját a szél mozgásba hozhatja és a homokot elhordhatja, továbbá az egy tagban 50 kát. holdat meghaladó szántóföldeket és legelőket, illetőleg az egy tagban 20 kát. holdnál nagyobb réteket és azok fasorokkal szegélyezendő határvonalainak, valamint a birtokon áthaladó gazdasági utak hosszát, ki kell mutatni, továbbá a tanyai belső­ségeket és az azok körül létesítendő szegélyfásítások hosszúságát. (2) Össze kell írni a már meglevő fasorokat is és ezekre nézve a megjegyzés rovatban fel kell tüntetni, hogy további fenntartásuk szükséges-e és a célnak megfelelő-e. (3) A kimutatás összeállítására a kataszteri birtokivek és térképek adatait kell felhasználni. (4) Ezt az egybeállítást is a 14. §-ban foglaltak szerint kell elkészíteni. Az összeírt területek térvázlata. 9. §. (1) Az 5—8. §-ok szerint összeírt területe­ket az erdőhivatal a katonai részletes térképekről (1: 75.000) másolópapíron készített térvázlatokon is szemlélhetővé teszi. (2) A térvázlatokon az egyes kimutatásokban tárgyalt területeket a kimutatás tételszámaival is meg kell jelölni. (3) A térvázlatokba a fennebb említett négy kimutatásba összeírt területeken kívül a község belterületét, a községi határokat, vasutakat és végül a közlekedési és dűlőutakat is be kell rajzolni. A közérdekű erdőtelepítések kijelölési javaslata. 10. §. (1) Amint a fentiek értelmében az erdő­hivatal egy járás vagy város határában az össze­írást befejezte, a telepítendő új erdőkre, a létesí­tendő fasorokra és egyéb gazdasági fásításokra késedelem nélkül, legkésőbb azonban 1929. év végéig elkészíti a járás (város) területéről a köz­ségenként elkülönített részletes kijelölési javasla­tot, mely a kijelölési tervet megelőző tárgyalás alapjául szolgál. (2) Kivétel az az eset, amidőn valamelyik köz­ségben az alföldi erdőtelepítési akció keretében beerősítendő területek és a többi gazdasági fásítá­sok kijelölési tervének elkészülte előtt a földbirtok­rendező bírósági eljárás megindult, vagy folyamat­ban van. Az ilyen esetben az erdőhivatalnak, amint arról bármi után tudomást szerzett, az érde­kelt községre vonatkozó kijelölési terveket soron kívül el kell készítenie és azt tájékoztatás végett lehetőleg még a helyszíni tárgyalások megkezdése előtt a kiküldött földbirtokrendező bírónak is be kell mutatnia. (3) A (2) bekezdés szerint kell eljárni tagosítás esetében is. (4) Az erdősítendő területekre vonatkozó kije­lölési javaslatba elsősorban azokat a közérdekből beerdősítendő területeket kell felvenni, amelyek az összeírás alkalmával mezőgazdasági használatra alkalmasaknak nem találtattak. (5) A telepítendő erdőterületek kijelölési javas­latának elkészítésénél a talaj minőségén kívül figyelemmel kell lenni arra is, hogy azok lehetőleg magukban is és az esetleg már meglevő erdőkkel együtt rendszeres gazdaságra alkalmas összefüggő erdőket alkossanak. (6) Ha egy-egy szikesfoltot nem lehetne az erdő­testbe bekapcsolni, akkor a szikesfoltokat, ezeket vagy laposokat akként kell a javaslatba felvenni, hogy körülöttük keskenyebb erdőpásztát vagy legalább is néhány fasort kell létesíteni. (7) Figyelemmel kell lenni a kijelölési javaslat elkészítésénél egyrészt arra, hogy a már meglevő és az ezután megtelepítendő erdőterületek az ural­kodó veszélyes szélirányra lehetőleg merőlegesen húzódó gátakat képezzenek és ha ezeknek össze­függése helyenként megszakad, a nyílás irányába nem nagy távolban lehetőleg az uralkodó szél­irányra ugyancsak merőlegesen szélfogók legyenek. (8) Az uralkodó (rendszerint északnyugati) szél irányának megállapításánál Útmutatásul a hely­színen hosszabb időn át szerzett tapasztalatokat, ilyenek hiányában pedig a vidéken található homokbuckák irányát az útszegélyfák törzsének elhajlását és a fák koronáinak egyoldalú fejlődését stb. kell figyelembe venni. (2) Végül figyelemmel kell lenni a kijelölési javas­lat elkészítésénél a víz­jogról szóló 1885 : XXIII. t.-c. 49. §-ának arra a rendelkezésére, hogy a töl­tések közé fogott folyónál a töltések közötti elő­téren a műszakilag megállapított normál széles­ségben, nemkülönben a fakadó és szivárgó vizek ellen való védelemre szükséges területeken csak a földmivelésügyi miniszter által megállapított műve­­lési módok alkalmazhatók. Az árterek erdősítendő területeinek kijelölési javaslatba való felvételénél tehát a töltések között fekvő területeket illetőleg a folyammérnöki hivataloknál előzetesen meg kell győződni arról, nem esnek-e ezek a területek a vízjogi törvény fennidézett §-nak, vagy más ren­delkezéseknek hatálya alá. A normálszélességbe eső területeket csakis a folyammérnöki hivatal hozzájárulásával lehet az erdősítési kijelölési javas­latba felvenni. (10) A javaslat adatait községenként összegezni kell. Egyúttal fel kell tüntetni a községek (városok) határának nagyságát művelési ágak szerint részle­tezve és ahhoz viszonyítva fel kell tüntetni a már meglevő erdők és az erdőtelepítésre tervezett terü­letek együttes összegének százalék szerinti arányát. Lehetőleg fel kell tüntetni az egyes művelési ágak­ból erdőtelepítésre tervezett területek­­ arányát is. Ugyanezeket az adatokat fel kell tüntetni a járások és a törvényhatóságok területére is. A törvény 3. §-ának végrehajtása. 11. §. A törvény 3. §-a alapján beerdősítésre ki­jelölendő területek összeírását, a kijelölési javaslat, illetőleg a kijelölési terv összeállítását, azok letár­­gyalását és a tervázlat elkészítését a jelen végre­hajtási utasításban foglaltak szem előtt tartásával csak akkor kell sorra venni, amikor a törvény 1. és 2. §-ában foglalt rendelkezések alapján ki­jelölt területek beerdősítése már befejeztetett. A további összeírás megkezdéséhez azonban a föld­művelési miniszter előzetes engedélyét kell kikérni. Területhiányok pótlása. 12. §. Az előző §-ban említett kijelölési terv összeállításánál a fősúlyt az önként felajánlott területekre kell fektetni és csak akkor kell a törvény 3. §-ában említett megoldási módhoz folyamodni, az ott megjelölt sorrend betartása mellett , ha az önként felajánlott birtokrészletekből nem telle­nének ki azok a területek, amelyeket a törvényben kitűzött célok elérése érdekében a járás (város) határaiban beerdősíteni kellene. Ezekre a föld­már­ver­ési miniszterhez előzetes előterjesztést kell tenni. Amennyiben azonban a törvény 3. §-ában említett esetben a birtokosok már most önként kívánnak erdőt telepíteni, azokat a birtokrészle­­teket az előző szakaszokban felsorolt elvek szerint már most össze kell írni. Gazdasági fásítások kijelölése 13. §. Az erdőhivatal figyelemmel a törvény 2. §-ának idevonatkozó rendelkezéseire, elkészíti a létesítendő fasorok és egyéb gazdasági fásítások kijelölési javaslatát is. A kijelölési javaslatba felvett területek térvázlata. 14. §. A kijelölési javaslatokba felvett facsopor­tokat és fasorokat a jelen rendelet 9. §-a szerint készített térvázlatba be kell rajzolni. A kijelölési javaslat tárgyalása az érdekképvisele­tekkel. 15. §. (1) Ha az erdőhivatal a kijelölési javaslatot elveszítette, a T. 4. §-ában kívánt meghallgatás céljából meghívja a járás (város) mezőgazdasági bizottságának képviselőjét, a királyi erdőfelügye­­lőt, a m. kir. járási (városi) gazdasági felügyelőt és ezt az erdőigazgatóságnak bejelenti. A meg­hívottaknak az erdőhivatal által tervezett kije­lölési javaslat tekintetében a járás (város) hatá­rának talaj-, éghajlati és egészségügyi viszonyaira, továbbá a lakosság faszükségletére, a meglevő erdők kiterjedésére és azok fekvésére figyelemmel előadott észrevételeit jegyzőkönyvbe kell foglalni. (2) A jegyzőkönyvbe foglalt észrevételek mérle­gelésével az erdőhivatal elkészíti a kijelölési tervet és a jegyzőkönyvet hozzácsatolja. A kijelölési terv közszemlére tétele és az érdekeltek meghívása. 16. §. (1) Amidőn az erdőhivatal valamelyik járás (város) határára vonatkozó kijelölési tervet összeállította, arról községenként kivonatos má­solatokat készít. (2) Ugyanakkor elő kell készítenie az erdő­­hivatalnak a kijelölési tervek közszemlére tétele tárgyában az érdekelt felek részére megküldeni kívánt értesítéseket is akként, hogy azokban csu­pán a közszemlére tétel és a tárgyalás idejére vo­natkozó adatok maradjanak kitöltetlenül. (3) Ennek megtörténte után az erdőhivatal az egy községre (városra) vonatkozó kijelölési terve­ket a hozzájuk tartozó értesítésekkel együtt át­küldi az illetékes járási főszolgabíróhoz (polgár­­mesterhez) s egyúttal felkéri, hogy a T. 5. §-a értelmében a tervet 30 napi közszemlére tegye ki, tárgyalási napot tűzzön ki és az érdekelteket a kitételről, valamint a tárgyalás napjáról értesítse azzal, hogy esetleges észrevételeiket a tárgyalási napig a községi elöljáróságnál (városi tanácsnál) írásban, a tárgyalási napon pedig a tárgyalás ve­zetőjénél írásban vagy élőszóval is megtehetik. (III. minta). (4) A járási főszolgabíró (polgármester) az erdő­­hivatal megkeresésének azonnal eleget tenni kö­teles. A kijelölési terv tárgyalása: 17. §. (1) A tárgyaláson meg kell állapítani a visszaérkezett tértivevényekből, hogy a tervek közzétételéről és a tárgyalási napról valamennyi érdekelt birtokos kapott-e értesítést. (2) Ha a tárgyalás során megállapíttatnék, hogy valamelyik érdekelt fél birtokának kijelölé­séről szabályszerű értesítést nem kapott, az érte­sítést pótlólag kell neki elküldeni azzal a figyel­meztetéssel , hogy a kijelölésre vonatkozó észre­vételeit 15 napon belül az illetékes erdőhivatalhoz írásban benyújthatja. Az ekként utólag benyújtott észrevételekre rá kell vezetni az erdőhivatalnak véleményét és azután a kijelölési iratokhoz kell azokat csatolni. (3) A tárgyaláson a főszolgabíró­ (polgármester) egyenként letárgyalja a kijelölési tervet, illetőleg úgy a tárgyalás idejéig a községi elöljárósághoz (városi tanácshoz), mint a tárgyalás napján hozzá írásban benyújtott vagy a tárgyalás folyamán élő­szóval jegyzőkönyvre adott valamennyi észrevételt és a kijelölési tervre a saját részéről is véleményt mond. (4) Tárgyalni kell továbbá az érdekelteknek azt az esetleges kérelmét is, hogy a kijelölési tervbe fel­vett fasorok helyett birtokuk megfelelő részén erdőt telepíthessenek és a helyi viszonyok gondos mérlegelésével el kell bírálni, hogy ebben az ügy­ben előterjesztett kérelem teljesítését megengedhe­tőnek tartja-e. (5) Javaslatot kell tenni végül arra nézve is, hogy az erdősítendő területek közé besorozott terü­letek közül melyiknél tartja indokoltnak a törvény 8. §-ának alkalmazását. (L. a 28. §-1.) Budapesti Közlöny 1925 november 1.

Next