Budapesti Közlöny, 1925. november (59. évfolyam, 247-271. szám)

1925-11-01 / 247. szám

1925 november 1.­ Budapesti Közlöny ........................................................ ......................................... .. li.mi.i ■ . i. ... i (6) . A tárgyalásokról részletes jegyzőkönyvet kell­ készíteni és azt a tárgyalás elnökének és jegy­zőjének aláírásával hitelesítve, a kijelölési iratok­hoz kell csatolni. (7) Ha a meghívottak a kitűzött határidőben meg nem jelennének, ennek a körülménynek meg­állapítása mellett a kijelölési tervet az esetleg írás­­belileg előterjesztett észrevételek mérlegelésével kell letárgyalni.• A kijelölési terv felterjesztése az erdőigazgatósághoz. 18. §. A 17. §. szerint megtartott tárgyalás után a főszolgabíró (polgármester) a letárgyalt kijelölési terveket a 30 napi közszemlére tételt igazoló bizo­nyítvánnyal, az értesítések átvételét igazoló vét­­ivekkel, az érdekeltek által a kijelölési tervre vonat­kozólag benyújtott írásbeli észrevételekkel és a megtartott tárgyalás jegyzőkönyvével együtt saját véleményének kíséretében visszaküldi az erdő­hivatalhoz, amely a 2­2 példányban kiállított kijelölési terveket és a kijelölési eljárás során kelt összes idevonatkozó iratokat a jelen rendelet 17. §-a (2) bekezdése szerint hozzá utólag beküldött észrevételekkel és a saját megokolt véleményével kiegészítve megküldi az erdőigazgatóságnak. A kijelölési terv felülvizsgálása. 19. §. Az erdőigazgatóság a hozzá beérkezett kijelölési terveket felülvizsgálja és ha a kijelölési tervekben könnyen pótolható hiányokat talál, a terveket saját hatáskörében helyesbíti, ha azonban a­ hiányoknak pótlása újabb helyszíni eljárást és tárgyalást kíván, a kijelölési terveket az összes iratokkal együtt a hiányok pótlása végett az erdő­hivatalnak visszaküldi. Az átdolgozásra visszaküldött kijelölési tervek. 20. §. (1) Az erdőhivatal a hozzá visszaküldött kijelölési terveket kiegészíti és ha ez megtörtént, az iratokat újból felterjeszti az erdőigazgatósághoz. (2) Abban az esetben, ha a kijelölési tervek pót­lásánál új területeket kell a kijelölési tervbe fel­venni, a kiegészített terveket az új kijelölés által érdekelt birtokosokkal a 16. és 17. §-okban előírt módon kell letárgyalni. A kijelölési terveknek a kamarákhoz való átküldése. 21. §. (1) Az eldőigazgatóság az elfogadhatónak talált, vagy ,a jelen rendelet 19. §-a szerint saját hatáskörében átdolgozott kijelölési terveket véle­ményének közlése végett lehetőleg törvényható­ságonként vétiv mellett átküldi az illetékes mező­­gazdasági kamarához. (2) A kamara a neki megküldött kijelölési ter­vekre vonatkozó véleményét a tervek vételétől számított 30 napon belül az erdőigazgatósággal közli és a kijelölési terveket az erdőigazgatóságnak visszaküldi. A kamara véleményét a tervbe kell csatolni. (3) Ha valamelyik kamara a neki megküldött kijelölési tervekre a kitűzött határidőn belül nem nyilatkozik, hallgatását úgy kell tekinteni, hogy a kijelölési tervekhez észrevétel nélkül hozzájárult. Ezt a tervre rá kell vezetni. A kijelölési tervek felterjesztése a földművelésügyi miniszterhez. 22. §. Az erdőigazgatóság a mezőgazdasági ka­marák véleményének vétele után vagy az erre kitűzött határidő leteltével a kijelölési terveket két példányban a saját véleményével az összes ira­tokkal és térvázlatokkal együtt a földmivelésügyi miniszterhez terjeszti fel, aki a kijelölés kérdésében véglegesen határoz. A kijelölési tervek jóváhagyása: 23­ .§. (1) Ha a földmivelésügyi miniszter a hozzá küldött kijelölési terveket nem fogadja el, úgy azokat az erdőigazgatóságnak visszaküldi. (2) Ha pedig a földmivelésügyi miniszter a kije­lölési terveket megfelelőknek tartja, azoknak a hozzá felterjesztett mindkét példányát jóváhagyási záradékkal látja el és az összes iratokkal együtt visszaküldi az erdőigazgatóságnak. (3) Ha a földmivelésügyi miniszter a birtokos kérésére megengedte, hogy a fasorok helyett a körülszegélyezendő birtoktagok legalább 2%-án erdő telepíttessék, az erdőigazgatóság — amennyi­ben az a kijelölési tervek jóváhagyása alkalmával meg nem történt volna, vagy az engedélyezés a kijelölési tervek jóváhagyása után történt volna — úgy a telepítendő erdők, mint a létesítendő fásí­tások jóváhagyott kijelölési tervét helyesbíti, oly módon, hogy a gazdasági fásítások kijelölési tervé­ből törli a fasorokat, a telepítendő erdők kijelölési tervébe pedig pótlólag feljegyzi a fasorok helyett telepítendő erdő területét és mind a két kimutatás megjegyzés rovatán az illető tételnél feljegyezi az engedélyező miniszteri rendelet számát, a törlés, illetőleg új feljegyzés okát és kölcsönösen utal a kimutatások vonatkozó tételszámára. Egyúttal intézkedik a kijelölt területek térváz­­atának megfelelő módosítása iránt. (4) Az erdőigazgatóság a jóváhagyott kijelölési tervek egy-egy eredeti példányát magánál vissza­tartja, a másik példányból pedig az egy-egy erdő­hivatali kerületre nézve kivonatot készít és azt végrehajtás végett az összes iratokkal és a térvázlat megfelelő másolatával együtt az illetékes erdő­hivatalnak adja ki. A. birtokos értesítése■ a kijelölési tervek jóváhagyá­sáról. Határok megjelölése. 24. §. (1) Az erdőhivatal, amidőn a beerdősítésre és a gazdasági fásításokra vonatkozó kijelölési terv a földmivelésügyi miniszter jóváhagyásával hozzá visszaérkezett, az érdekelt birtokosokat értesíti, hogy birtokukon hol és mennyi területet kell beerdősíteniök és illetőleg hol és mennyi egyéb gazdasági fásítást kell létesíteniük. (2) Az erdőhivatal ezzel az értesítéssel egyide­jűleg határidőt is tűz ki az erdősítendő területek határainak és az elrendelt egyéb gazdasági fásítá­sok helyének állandó megjelölésére. (3) Elsősorban azoknak a járásoknak községeit kell munkába venni, amelyeknek kerületében a szomszédos mezőgazdasági földek termőképes­ségét is veszélyeztető legtöbb mozgóhomok terület vagy pedig legtöbb mezőgazdasági használatra alkalmatlan fátlan szikmező van és a kijelölési tervek feldolgozását olyan sorrendben kell foly­tatni, hogy az erdősítésre jobban ráutalt határok kijelölési terve kerüljön mindig munkába. Határjelek állandósítása. 25. §. (1) Az erdősítendő területek kijelölésének mérnöki szaktudást igénylő munkálatait az állam az erdőhivatallal díjtalanul végezteti, az érdekelt birtokosok azonban kötelesek a határok állandó­sításánál felmerülő dologi kiadásokat sajátjukból viselni s ehhez képest kötelesek a határ állandó­sításával kapcsolatos mérnöki munkához szük­séges munkásokat és a határok megjelölésére szükséges cövekeket a kijelöléssel megbízott szak­közeg rendelkezésére bocsátani, kötelesek továbbá az erdőhivatal által ideiglenesen megjelölt hatá­rokat az idevonatkozó törvényhatósági szabály­­rendeletnek megfelelő tartós határjelekkel állandó­sítani, végül kötelesek az ekként elkészített határ­jeleket állandóan fenntartani és megrongáltatásuk esetén saját költségükön helyreállítani. (2) Az erdősítendő területek határainak állan­dósítására szolgáló határjeleket az erdősítési terv és illetőleg a rendszeres gazdasági üzemterv tarto­zékát képező térképeken is pontosan fel kell tün­tetni. Erdőtelepítésre kijelölt területeknek a földbirtok­­reform szempontjából való elbírálása. 26. §. (1) A törvény 7. §-ának rendelkezése nem zárja ki azt, hogy az egész terjedelmükben meg­váltás alá vehető birtokokon az alföldi erdőtelepítés céljaira kijelölt területek is megváltás tárgyát képezzék. (2) Az 1923. évi XIX. t.­c. alapján erdőtelepí­tésre kijelölt területeket azonban feldarabolni nem szabad, hanem az erdőhivatal által elkészített erdősítési tervek szerint be kell azokat erdősíteni és ennek megtörténte után azt a jóváhagyott rendszeres gazdasági terv szerint kell használni. A kijelölési tervek elküldése az O. F. B.-nek. 27. §. (1) Az erdőigazgatóság a földmivelésügyi miniszter által jóváhagyott kijelölési tervek egy­­egy hitelesített másolatát tudomás végett meg­küldi az Országos Földbirtokrendező Bíróságnak. (2) Ha az erdőhivatal tudomására jut annak, hogy az Országos Földbirtokrendező Bíróság valamely község határában a megváltást elren­delte, erről az erdőigazgatóságnak azonnal jelen­tést tesz, hogy az még az érdemleges tárgyalá­sok megkezdése előtt a tárgyalás vezetésére kikül­dött bírónak kézbesíthesse az illető községre jóváhagyott kijelölési tervnek egy hitelesített másolatát. A T. 8. §-ának végrehajtása.A 28. §. (1) Az erdőtelepítésre kijelölt azokért a területekért, amelyek a kijelölési tervekbe azért lettek felvéve, mert mezőgazdaságilag ál­landóan nem használhatók, befásításra azonban még alkalmasak, a birtokos kártalanítást nem követelhet. (2) Azokat a kisbirtokosokat azonban, akik­nek mezőgazdaságilag is használható birtokát kivételes esetekben a kijelölési tervbe közérdek­­ből egészen vagy olyan mértékben kellett fel­­ venni, hogy a megmaradt birtokrészen okszerűen nem lehetne gazdálkodni, — ilyen irányú kérel­mük esetén — kárpótolni kell olyan módon,­ hogy az Országos Földbirtokrendező Bíróság a­ beerdősítésre kijelölt ilyen birtokok­­(birtok­­részek) helyett a vagyonváltság fejében termé­szetben leadott földekből vagy ilyenek hiányá­­ban a község (város) tulajdonát képező ingat­lanokból az erdőtelepítésre kijelölt területekkel egyenlő értékű földterületet juttasson az érde­­­kelt birtokosnak. (L. 17. §. 5. bekezdését.) Miként igényelhetik a kisbirtokosok a kártalanítást? 29. §. (1) Az erdőtelepítésre kijelölt és mező­­gazdasági művelésre alkalmas mezőgazdasági területek kártalanításáért az érdekelt kisbirto­kosok a jogerős kijelölésről szóló értesítés (24. §.) vételétől számított 30 napon belül az Országos Földbirtokrendező Bírósághoz folyamodhatnak.­ A folyamodványt az illetékes erdőhivatalnál kell­ benyújtani. (2) A folyamodványban az erdősítésre kijelölt terület fekvésének (község, dű­lő, kát. helyr. sz.) és területének szabatos megjelölésén kívül hiteles iratokkal (telekkönyvi kivonat) igazolva ki kell mutatni, hogy marad-e a kérelmezőnek az erdő­sítésre kijelölt területeken kívül még más mező­­gazdasági birtoka s ha igen, hol (község, dűlő, hát. helyr. sz.) s milyen kiterjedésben s azután tüzetesen meg kell indokolni, hogy a megma­radt területen miért nem lehet rendszeres gaz­daságot folytatni. (3) Ki kell mutatni az erdőtelepítésre kije­lölt területeknek, valamint az ezen felül esetleg megmaradó, de a kijelölés folytán rendszeres mezőgazdasági használatra alkalmatlanná lett területek becsértékét. Végül meg kell jelölni azt, hogy a község határában vagyonváltság fejé­ben leadott földekből vagy ilyenek hiányában a község (város) ingatlanaiból hol óhajtja a csereterület kihasítását. Az erdőhivatal állásfoglalása a kártalanítás iránt benyújtott ügyekben. 30. §. (1) Ha a kéresem érdemleges tárgya­lásra alkalmas, az erdőhivatal az illetékes ma­gyar királyi gazdasági felügyelő előzetes meg­hallgatása és a helyi viszonyok gondos mérle­gelése után indokolt véleményt nyilvánít arra nézve, hogy folyamodó hivatásos gazda-e, vagy pedig más kenyérkereső főfoglalkozása van — továbbá, hogy a kijelölés által folyamodónak birtokát mennyire vették igénybe és végül, hogy az igénybe nem vett terület a kijelölés következtében vált-e rendszeres mezőgazdaság folytatására alkalmatlanná.. . (2) Az erdőhivatal véleményét a gazdasági felügyelő eredeti véleményével együtt a folya­modványhoz csatolja és azokat az Országos Földbirtokrendező Bírósághoz beküldi, mely a kártalanítás ügyében érdemlegesen határoz. Honnan kell a kisbirtokosokat kárpótolni? 31. §.(1)Azokat a mezőgazdaságilag is használ­ható kisebb földterületeket, amelyek a 28. §. szerint csupán azért lettek az erdőtelepítésre kijelölve, mert az erdőtelepítésbe kijelölt területbe akként vannak bezárva, vagy beékelve, hogy ha be nem erdősíttetnének, a körülöttük telepített erdőben a rendszeres gazdálkodást akadályoznák, a tulaj­donosnak az erdősítésre kijelölt terület kártala­nítása iránt benyújtott kérelme esetén elsősor­ban annak a birtokosnak van jogában hasonló értékű földterülettel elcserélni, — illetőleg csere-, terület hiányában azt megváltani, — akinek beerdősítésre kijelölt birtoktestébe folyamodónak erdősítésre kijelölt kisebb birtoka be van zárva vagy be van ékelve. Ha a kártalanítandó terü­letet az érdekelt birtokos megfelelő területtel a saját birtokából elcserélni nem tudná, vagy nem kivánná, illetőleg azt meg nem váltaná, az igényjogosultat a vagyonváltság fejében leadott földekből vagy a község (város) ingatlanaiból kell kártalanítani. A kicserélt terület előbbi esetben az állam, utóbbi esetben a község (város) tulajdonába megy át .

Next