Budapesti Közlöny, 1926. január (60. évfolyam, 1-25. szám)
1926-01-03 / 2. szám
2. szám. Vasárnap, január 3. BUDAPESTI És K Ü Z L Ö N Y. HIVATALOS LAP. Szerkesztőség: Budapest, VI. kerület, KozsauccalI. szám, — Telefon: Lipót 821—96. Kiadóhivatal: Budapest, VI. ker., Rózsa ucca lit szám, —- Telefon: Lipót 958—98. Hivatalos hirdetések s az első 10 szóért 3.000 K., minden további 10 vagy kevesebb szóért 2.000 K. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány és a Hivatalos Értesítő ára. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Nagdnhirdetések: 1 hatodhasábos m/m sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 2.000 K. Előfizetési árak az Országos Törvénytár és Hivatalos Értesítő nélkül: Hatóságoknak havi...................... 16.000 K Magánosoknak „ ........................ 40.000 „ Hivatalos Értesítő havi...................60.000 „ Egyes szám ára 8 old. terjedelemig 2.000 „ .. ., további 8 old.kint 2.000 A Hivatalos Értesítő ára számonként 2.400 Az előfizetési díj utólagos kiegészítésének fenntartásával: Negyedévre: Hatóságoknak ........ 48.000 K. Magánosoknak............................. 120.000 „ Az „Országos Törvénytárára az előfizetés az egyes füzeteknek, a magy. kir. belügyminisztérium által megállapított ára alapján történik. Az elszámolásra küldendő összeg 1926 január 1-től 100.000 korona. Figyelmeztetés a Budapesti Közlöny előfizetői és hirdetői részére. A belügyminiszter úr 1926. évi január hó 1-től a Budapesti Közlöny kiadását a Stádium Sajtóvállalat Részvénytársaságra ruházta. Erre való tekintettel azokat az előfizetési és hirdetési díjakat, amelyek a január 1-től kezdődő időre esnek, a Stádium Sajtóvállalat Részvénytársasághoz VI., Rózsa utca 111. szám alá kell küldeni. ________________ . A Budapesti Közlöny Szerkesztősége és Kiadóhivatala. HIVATALOS RÉSZ. A magyar királyi miniszterelnök előterjesztésére Dunckel Károlynak, a Magyar Acélárugyár Részvénytársaság ügyvezető igazgatójának közhasznú érdemes tevékenysége elismeréséül a magyar királyi kormányfőtanácsosi címet adományozom. Kelt Budapesten, 1925. évi december hó 16-án. Horthy s. k. Gróf Bethlen István s. k. A m. kir. honvédelmi miniszter őr. Vladmír Béla miniszteri segédtitkárt miniszteri titkárrá, dr. Blazovits János, dr. Vanya Mihály, dr. Hirschberger Ernő és vitéz dr. Terbócz Miklós miniszteri fogalmazókat, valamint Pózsai János közigazgatási bírósági tanácsjegyzőt miniszteri segédtitkárokká nevezte ki. A m. kir. pénzügyminiszter az „állami földmérés“ mérnöki tisztviselőinek létszámába ifj. Kleiszner Károly okleveles erdőmérnököt a budapesti m. kir. állami 9., Bust András és Dudron Béla okleveles mérnököket a budapesti m. kir. állami 22., Ács István okleveles bányamérnököt a pécsi m. kir. állami 11., Kondor István okleveles erdőmérnököt a pápai m. kir. állami 19. és Schultz Gyula okleveles erdőmérnököt a győri m. kir. állami 18. földmérési felügyelőséghez a X. fizetési osztályba segédmérnökökké ideiglenes minőségben kinevezte. A m. kir. belügyminiszter a Veszprém vármegyébe bekebelezett Ajka kisközségnek nagyközséggé alakulását megengedte. (113.540/1925, B. M. sz.) A m. kir. belügyminiszter Somogy vármegyébe kebelezett Balatonkeresztur község határához tartozó Máriatelep és Hullámtelep lakott helyek kisközséggé alakulását megengedte. Az uj község ideiglenes neve: „Balatonmária“. (116.698. 1925. V. B. 16. sz.) A m. kir. kereskedelemügyi miniszter folyó évi 95.284/1925. XIV. K. M. szám alatt kiadott rendeletével az 1922. évi XVII. t.-c. 21. §-ának második bekezdésében nyert felhatalmazás alapján megengedte, hogy a Kassa-Oderbergi Vasút budapesti bel. cég az 1924. üzletévre vonatkozó évi rendes közgyűlését 1926. évi junius hó 30-ig elhalaszthassa. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter folyó évi 93.993/1925. XIV. K. M. szám alatt kiadott rendeletével az 1922. évi XVII. t.-c. 21. §-ának második bekezdésében nyert felhatalmazás alapján megengedte, hogy a Kir. Szab. Pécs— Barcsi Vasút budapesti bel. cég az 1918/19., 1919/20., 1920/21. üzletévekre vonatkozó évi rendes közgyűléseit 1926. évi február hó 28-ig elhalaszthassa. A m. kir. földmivelésügyi miniszter 52.671/1925. IX. 2. számú rendelete. Az 1895:XLVI. t.-c. alapján működő vegykisérleti (vegyvizsgáló) állomások részére 1920. évi február hó 17-én 90.240/F. M. szám alatt kiadott díjjegyzék díjtételeinek szorzószámát 1926. évi január havára a 72.000/1924. F. M. számú rendelet 1. §-a értelmében és a 169.458. 1925. pénzügyminiszteri rendelettel 1926. évi január havára megállapított vagyonváltság búzaár alapulvételével 1700 (egyezerhétszáz)ban; a m. kir. vetőmagvizsgáló állomások részére 1918. évi Julius hó 11-én 130.461 F. M. szám alatt kiadott díjjegyzék díjtételeire vonatkozólag pedig ugyannak 1926. évi január havára 2600 (kettőezersétszáz)-ban állapítottam meg. Budapest, 1925. évi december hó 31-én. M. kir. földmivelésügyi miniszter. A m. kir. pénzügyminiszternek 1925. évi 168.590. számi rendelete a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok alkalmazottainak 1925. évi illetményei után járó nyugtailletékről. (1) Az 1920:XXIV. t.-c. 17. , a következő rendelkezéseket, tartalmazza: (2) „ (2) A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok, társaságok és intézetek tartoznak a szolgálatukban álló hivatalnokoknak, altiszteknek, szolgáknak, továbbá az igazgatóság, felügyelőbizottság, választmány és hasonló társasági szervezet . tagjainak (napibiztosok) bármely elnevezés alatt adott járandóságai után a nyugtatványi illetékeket készpénzben befizetni. (3) Erre a kötelezettségire nézve az a körülmény, várjon ezekről a járandóságokról állítanak-e ki nyugtatványt vagy sem, befolyással nincsen. (4) A vállalatoknak joguk van ezt az illetéket a járandóságból levonni .(5) Az illetéket a pénzügyminiszter által rendelettel szabályozandó módon készített, kimutatások alapján a társaság évenként a következő év január havának végéig felhívás nélkül tartozik befizetni“ (3) Ennek a törvényszakasznak végrehajtása iránt az 1920. évi 79.200. számú pénzügyminiszteri rendelet 21. §-a következőképpen intézkedett: (4) „A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok, társaságok és intézetek az alkalmazottaik nyugta illetéke címén minden év január havában olyan összeget tartoznak befizetni, alaennyit a kincstár abban az esetben kapott volna, ha a vállalat, társaság vagy intézet szolgálatában állott hivatalnokok és az idézett törvényszakaszban felsorolt többi személyek a megelőző évben összes járandóságaikról, amelyeket a vállalattól bármilyen (fizetés, lakbér, pótlék, segély, jutalom, tiszteletdíj, óradíj, stb.) elnevezés alatt kaptak, minden egyes kifizetés alkalmával külön nyugtát állítottak volna ki és ezeken a nyugtákon a kifizetett összegtől II. fokozat szerint járó illetéket bélyegben szabályszerűen lerótták volna. Az alkalmazottak nyugdíjilletékét a rendelethez mellékelt mintának megfelelően, a fentiek értelmében készített kimutatás alapján kell évenként (januárban) felhívás bevárása nélkül befizetni. Az idézett törvényszakaszban felsorolt összes személyeket egy kimutatásba íveli foglalni és az összes nyugtailletéket egyszerre kell befizetni.“ (5) Az illetékeknek az aranykorona értékének alapulvétele mellett való lerovására vonatkozó rendelkezések szerint az alkalmazottak 1925. évi illetményei után járó nyugtailleték megállapításánál a papírkoronában kimutatott illetékösszeget aranykorona értékre kell átszámítani és pedig az 1925. évi 4.600. P. M. számú pénzügyminiszteri rendelet — (kihirdetve a Budapesti Közlönynek 1925. évi julius 15-iki 156. számában) — 7. 1. (1) bekezdése értelmében 1:14.500 értékviszony szerint. (6) Minthogy a nyugtailletékeknek az egyes kifizetések szerint részletezett kimutatása az érdekelt vállalatokra igen nagy munkaterhet ró, s ezen a munkaterhen könnyíteni kívánok, az alkalmazottak 1925. évi illetményei után fizetendő nyugtailletékre nézve — figyelemmel arra, hogy a II. fokozatú nyugtailleték az értékkeret felső határánál az illeték alá eső összegnek (az illetésc kiklapnató) pontosan 1,5 %-ával egyenlő — az alábbiakat rendelem: 1. §. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok, társaságok és intézetek a hivatalnokok, altisztek és szolgák, valamint az 1920:XXIV. t.-c. fent idézett V. §. (2) bekezdésében említett többi személyek 1925. évi járandóságai után — nyugtailleték címén — az 1925 év egész folyamán kifizetett összes járandóságok együttes összegének 1,5%-át tartoznak az aranykorona 1:14.500 értékviszonyának alapulvétele mellett 1926. évi január végéig befizetni. 2. §. (1) Ebből a célból kimutatásba kkötelesek foglalni mindazokat a hivatalnokaikat, altisztjeiket és szolgáikat, továbbá igazgatóságuknak, felügyelőbizottságuknak, választmányuknak és hasonló társasági szervezeteiknek mindazokat a tagjait (napi biztosokat), akiknek a részére az 1925. év folyamán egyizben vagy több ízben bármilyen elnevezéssel járandóságot fizettek ki. (2) A kimutatásban megnevezett minden egyes személyre nézve fel kell tüntetni azok- 1 Egyes számára 2000 korona.