Budapesti Közlöny, 1926. január (60. évfolyam, 1-25. szám)

1926-01-03 / 2. szám

2. szám. Vasárnap, január 3. BUDAPE­STI És K Ü Z L Ö N Y. HIVATALOS LAP. Szerkesztőség: Budapest, VI. kerület, KozsauccalI. szám, — Telefon: Lipót 821—96. Kiadóhivatal: Budapest, VI. ker., Rózsa ucca lit szám, —- Telefon: Lipót 958—98. Hivatalos hirdetések s az első 10 szóért 3.000 K., minden további 10 vagy­ kevesebb szóért 2.000 K. Ezenfelül beküldendő az esetleges­ nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány és a Hivatalos Értesítő ára. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Nagdnhirdetések: 1 hatodhasábos m/m sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 2.000 K. Előfizetési árak az Országos Törvénytár és Hivatalos Értesítő nélkül: Hatóságoknak havi...................... 16.000 K Magánosoknak „ ........................ 40.000 „ Hivatalos Értesítő havi...................60.000 „ Egyes szám ára 8 old. terjedelemig 2.000 „ .. ., további 8 old.­kint 2.000 A Hivatalos Értesítő ára számonként 2.400 Az előfizetési díj utólagos kiegészítésének fenntartásával: Negyedévre: Hatóságoknak ........ 48.000 K. Magánosoknak............................. 120.000 „ Az „Országos Törvénytárára az előfizetés az egyes füzeteknek, a magy. kir. belügyminisz­térium által megállapított ára alapján történik.­­ Az elszámolásra küldendő összeg 1926 január 1-től 100.000 korona. Figyelmeztetés a Budapesti Közlöny előfizetői és hirdetői részére. A belügyminiszter úr 1926. évi január hó 1-től a Budapesti Közlöny kiadását a Stádium Sajtóvállalat Részvénytársaságra ruházta. Erre való tekintettel azokat az előfizetési és hirdetési díjakat, amelyek a január 1-től kezdődő időre esnek, a Stádium Sajtóvállalat Részvénytársasághoz VI., Rózsa­ utca 111. szám alá kell küldeni. ________________ . A Budapesti Közlöny Szerkesztősége és Kiadóhivatala. HIVATALOS RÉSZ. A magyar királyi miniszterelnök előterjesz­tésére Dunckel Károlynak, a Magyar Acéláru­gyár Részvénytársaság ügyvezető igazgatójának közhasznú érdemes tevékenysége elismeréséül a magyar királyi kormányfőtanácsosi címet adományozom. Kelt Budapesten, 1925. évi december hó 16-án. Horthy s. k. Gróf Bethlen István s. k. A m. kir. honvédelmi miniszter őr. Vladmír Béla miniszteri segédtitkárt miniszteri titkárrá, dr. Blazovits János, dr. Vanya Mihály, dr. Hirschberger Ernő és vitéz dr. Terbócz Miklós miniszteri fogalmazókat, valamint Pózsai János közigazgatási bírósági tanácsjegyzőt miniszteri segédtitkárokká nevezte ki. A m. kir. pénzügyminiszter az „állami föld­mérés“ mérnöki tisztviselőinek létszámába ifj. Kleiszner Károly okleveles erdőmérnököt a budapesti m. kir. állami 9., Bust András és Dud­ron Béla okleveles mérnököket a buda­pesti m. kir. állami 22., Ács István okleveles bányamérnököt a pécsi m­. kir. állami 11., Kondor István okleveles erdőmérnököt a pápai m. kir. állami 19. és Schultz Gyula okleveles erdőmérnököt a győri m. kir. állami 18. föld­mérési felügyelőséghez a X. fizetési osztályba segédmérnökökké ideiglenes minőségben kine­vezte. A m­. kir. belügyminiszter a Veszprém vár­megyébe bekebelezett Ajka kisközségnek nagy­községgé alakulását megengedte. (113.540/1925, B. M. sz.) A m. kir. belügyminiszter Somogy vármegyébe kebelezett Balatonkeresztur község határához tartozó Máriatelep és Hullámtelep lakott helyek kisközséggé alakulását megengedte. Az uj köz­ség ideiglenes neve: „Balatonmária“. (116.698. 1925. V. B. 16. sz.) A m. kir. kereskedelemügyi miniszter folyó évi 95.284/1925. XIV. K. M. szám alatt kiadott rendeletével az 1922. évi XVII. t.-c. 21. §-ának második bekezdésében nyert felhatalmazás alapján megengedte, hogy a Kassa-Oderbergi Vasút budapesti bel. cég az 1924. üzletévre vonatkozó évi rendes közgyűlését 1926. évi junius hó 30-ig elhalaszthassa. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter folyó évi 93.993/1925. XIV. K. M. szám alatt kiadott rendeletével az 1922. évi XVII. t.-c. 21. §-ának második bekezdésében nyert felhatalmazás alap­ján megengedte, hogy a Kir. Szab. Pécs— Barcsi Vasút budapesti bel. cég az 1918/19., 1919/20., 1920/21. üzletévekre vonatkozó évi rendes közgyűléseit 1926. évi február hó 28-ig elhalaszthassa. A m. kir. földmivelésü­gyi miniszter 52.671/1925. IX. 2. számú rendelete. Az 1895:XLVI. t.-c. alapján működő vegy­­kisérleti (vegyvizsgáló) állomások részére 1920. évi február hó 17-én 90.240/F. M. szám alatt kiadott díjjegyzék díjtételeinek szorzószámát 1926. évi január havára a 72.000/1924. F. M. számú rendelet 1. §-a értelmében és a 169.458. 1925. pénzügyminiszteri rendelettel 1926. évi január havára megállapított vagyonváltság búzaár alapulvételével 1700 (egyezerhétszáz)­­ban; a m. kir. vetőmagvizsgáló állomások ré­szére 1918. évi Julius hó 11-én 130.461 F. M. szám alatt kiadott díjjegyzék díjtételeire vonat­kozólag pedig ugyann­ak 1926. évi január ha­vára 2600 (kettőezersétszáz)-ban állapítottam meg. Budapest, 1925. évi december hó 31-én. M. kir. földmivelésü­gyi miniszter. A m. kir. pénzügyminiszternek 1925. évi 168.590. szám­i rendelete a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok alkalmazottainak 1925. évi illetményei után járó nyugtailletékről. (1) Az 1920:XXIV. t.-c. 17. , a következő rendelkezéseket, tartalmazza: (2) „ (2) A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok, társaságok és intézetek tartoznak a szolgálatukban álló hivatalnokoknak, al­tiszteknek, szolgáknak, továbbá az igazgató­ság, felü­gyelőbizo­ttság, választmány és ha­sonló társasági szervezet . tagjainak (napi­biztosok) bármely elnevezés alatt adott já­randóságai után a nyugtatványi illetékeket készpénzben befizetni. (3) Erre a kötelezettségire nézve az a körül­mény, várjon ezekről a járandóságokról állí­­tanak-e ki ny­ugtatványt vagy sem, befolyás­sal nincsen. (4) A vállalatoknak joguk van ezt az ille­téket a járandóságból levonni .(5)­ Az illetéket a pénzügyminiszter által rendelettel szabályozandó módon készített, kimutatások alapján a társaság évenként a következő év január havának végéig felhí­vás nélkül tartozik befizetni“ (3) Ennek a törvényszakasznak végrehaj­tása­ iránt az 1920. évi 79.200. számú pénz­ügyminiszteri rendelet 21. §-a következőkép­pen intézkedett: (4) „A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok, társaságok és intézetek az alkal­mazottaik nyug­ta illetéke címén minden év január havában olyan összeget tartoznak be­fizetni, alaennyit a kincstár abban az esetben kapott volna, ha a vállalat, társaság vagy intézet szolgálatában állott hivatalnokok és az idézett törvényszakaszban felsorolt többi személyek a megelőző évben összes járandó­ságaikról, amelyeket a vállalattól bármilyen (fizetés, lakbér, pótlék, segély, jutalom, tisz­­teletdíj, óradíj, stb.) elnevezés alatt kaptak, minden egyes kifizetés alkalmával külön nyugtát állítottak volna ki és ezeken a nyug­tákon a kifizetett összegtől II. fokozat szerint járó illetéket bélyegben szabályszerűen lerót­ták volna. Az alkalmazottak nyugdíjillet­ékét a ren­delethez mellékelt­ mintának megfelelően, a fentiek értelmében készített kimutatás alap­ján kell évenként (januárban) felhívás be­várása nélkül befizetni. Az idézett törvényszakaszban felsorolt összes személyeket egy kimutatásba íveli fog­lalni és­ az összes nyu­gtailletéket egyszerre kell befizetni.“ (5) Az illetékeknek az aranykorona értéké­nek alapulvétele mellett való lerovására vo­natkozó rendelkezések szerint az alkalmazot­tak 1925. évi illetményei után járó nyugta­­illeték meg­állapításánál a papírkoronában kimutatott illetékösszeget aranykorona ér­tékre kell átszámítani és pedig az 1925. évi 4.600. P. M. számú pénzügyminiszteri ren­delet — (kihirdetve a Budapesti Közlönynek 1925. évi julius 15-iki 156. számában) — 7. 1. (1) bekezdése értelmében 1:14.500 érték­viszony szerint. (6) Minthogy a nyugtailletékeknek az egyes kifizetések szerint részletezett kimuta­tása az érdekelt­ vállalatokra­ igen nagy mun­katerhet ró, s ezen a munkaterhen könnyíteni kíván­ok, az alkalmazottak 1925. évi illetmé­nyei után fizet­endő nyu­gta­illetékre nézve — figyelemmel arra, hogy a II. fokozatú nyug­tailleték az értékkeret felső határánál az ille­ték alá eső összegnek (az illetésc kiklapnató)­ pontosan 1,5 %-ával egyenlő — az alábbia­kat rendelem: 1. §. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok, társaságok és intézetek a hivatal­nokok, altisztek és szolgák, valamint az 1920:XXIV. t.-c. fent idézett V. §. (2) bekez­désében említett többi személyek 1925. évi járandóságai után — nyugtailleték címén — az 1925 év egész folyamán kifizetett összes járandóságok együttes összegének 1,5%-át tartoznak az aranykorona 1:14.500 érték­viszonyának alapulvétele mellett 1926. évi január végéig befizetni. 2. §. (1) Ebből a célból kimutatásba k­­köte­­lesek foglalni mindazokat a hivatalnokaikat, altisztjeiket és szolgáikat, továbbá igazgató­ságuknak, felügyelőbizottságuknak, választ­mányuknak és hasonló társasági szerveze­teiknek mindazokat a tagjait (napi biztoso­kat), akiknek a részére az 1925. év folyamán egyizben vagy több ízben bármilyen elneve­zéssel járandóságot fizettek ki. (2) A kimutatásban megnevezett minden egyes személyre nézve fel kell tüntetni azok- 1 Egyes szám­ára 2000 korona.

Next