Budapesti Közlöny, 1926. március (60. évfolyam, 49-73. szám)
1926-03-02 / 49. szám
2 ■ben pedig a törvényszék bírói letéti számlája javára befizetni. A befizetési lapnak az előleg visszafizetését igazoló szelvényét a hivatalból elrendelt tagosítási ügyekben a visszafizetésre kötelezett tartozik a hitelnyilvántartásba való feljegyzés végett a törvényszék elnökének haladék nélkül beszolgáltatni, aki azt feljegyzés után a tagosítást iratokhoz csatolás céljából a törvényszékihez juttatja. 7. §. Ha a műszaki tennivalókat a földművelésügyi miniszter végeztette el (30/1909. I. M. számon rendelet 87. §.), a törvényszék a földmérő díjakat nem részletekben, hanem a hitelesített végrehajtás jogerőre emelkedése után (30/1909. I. M. számú rendelet 179. §.) a jelen rendelet vonatkozó rendelkezései megfelelő alkalmazásával egy összegben utalványozza ki a földművelésügyi tárca javára s az utalványozó végzést kísérő jelentés nélkül a földművelésügyi miniszterhez felterjeszti. 8. §. A tagosítás befejezése után, a költségek végleges összegét és egyéni felosztását megállapító határozat ellen egyfokú felfolyamodásnak van helye. 9. §. A törvényszék által megállapított tagosítási költségjárulék változatlan marad még akkor is, ha a költségfelosztás alapját tevő állami földadót a pénzügyi hatóság elemi csapás vagy bármi címen egészen vagy részben leírja. 10. §. A tagosítási költségjárulék az ingatlant közvetlenül terheli és bírói árverés esetében azt a közadók kezeléséről szóló törvényes rendelkezésekben megállapított sorrendben előnyösen kell sorozni. 11. §. A tagosítási költségjárulékot a birtokostól, illetőleg attól kell behajtani, aki a rendezendő terület állami földadójának fizetésére is köteles. Ha birtokváltozás történik, azokat a költségjárulékokat, amelyek a birtokváltozás előtt váltak esedékessé a korábbi birtokos, az azután esedékes részleteket pedig az új birtokos viseli. Az új birtokos azonban a birtokváltozás előtt lejárt részletekért a tagosítási költségjárulékkal terhelt birtok erejéig felelős. A véglegesen megállapított tagosítási költségjárulékok a mindenkori birtokost terhelik. A költségek végleges megállapítása a tagosítási eljárás befejezésekor létező állapot szerint az akkori birtokosok terhére történik. Ebben a §-ban foglalt rendelkezések a külön polgári per útján is érvényesíthető esetleges magánjogi igényeket nem érintik. 12. §: A birtokos személyében örökösödés, vétel s egyéb módon időközben felmerülő változásoknak a kivetési lajstromokban való keresztülvezetése — az érdekelt birtokosság által a 30/1909. I. M. számú rendelet 83. §-a értelmében választott bizottság ellenőrzése és segédkezése mellett — a községi (városi) közegek kötelessége. Az illetékes községi (városi) közegek a földadó egyéni kivetésére vonatkozó munkálatok elkészülte után az 1. bekezdésben megnevezett bizottság (ellenőrző bizottság) ellenőrzése és segédkezése mellett évenként kötelesek a községnél levő kivetési lajstromokat a földadó kivetési munkálatokkal és a földbirtokban előforduló változásokról vezetett nyilvántartással egybevetni. A községi (városi) közegek az ily módon vagy az érdekeltek vagy az ellenőrző Bizottság bejelentése folytán tudomásukra jutott kellően igazolt birtokváltozásokat időközben is a következő elvek alkalmazásával viszik keresztül a kivetési lajstromokban: c) ha a kataszteri birtokévben felvett valamennyi birtokrészlet egy birtokos kezébe jut, a kivetési lajstromba a korábbi birtokos neve helyébe az új birtokos nevét írják és a „Jegyzet“ hasábba a birtokváltozás jogcímét feljegyzik; b) ha pedig a birtokváltozás csak egyes birtokrészletekre terjed ki, akkor a községi (városi) közegek a bizottság ellenőrzése és segédkezése mellett a változás tárgyát tevő birtokrészletre nézve a tagosítási költségjárulékot kiszámítják abban az arányban, amilyen arányban a tagosítás tárgyát tevő birtokrészletre eső állami földadó a birtokváltozás folytán az előbbi és az új birtokos között megoszlik. Az arány megállapításánál figyelemmel kell lenni arra, hogy az előbbi és az új birtokos által fizetendő tagosítási költségjárulék végösszege nem lehet sem kisebb, sem nagyobb annál az összegnél, amelyet a bíróság a régi birtokosra eredetileg kirótt. Az ily módon kiszámított megosztási aránynak megfelelően az előbbi birtokos tagosítási költségjárulékát helyesbítik és a helyesbítés okát a kivetési lajstrom „jegyzet“ hasábjában feltüntetik, az új birtokost pedig a terhére kiszámított tagosítási költségjárulékkal megterhelik. Ha az új birtokos valamelyik kivetési lajstromban birtokosként már be van vezetve, akkor a terhére újonnan megállapított tagosítási költségjárulékot az utóbb említett kivetési lajstromban kell a terhére már előirt tagositási kölségjárulékot közvetlenül követőleg bejegyezni s a bejegyzés okát a kivetési lajstrom „Jegyzet“ hasábjában feltüntetni. Ha pedig az uj birtokos a tagositási eljárásban a birtokváltozás előtt még nem volt érdekelt s ennek folytán a kivetési lajstromokban sem szerepelt, akkor a terhére rótt tagosítási költségjárulékot a kivetési lajstromok valamelyikében uj tétel alatt kell előírni s az előírás okát a „Jegyzet“ hasábban feltüntetni. A községi (városi) közegek úgy az a) mint a b) pont alatt tárgyalt esetekben a változásról mind az előbbi, mind az uj birtokost, valamint a következő évi kivetési lajstromok összeállításánál való figyelembevétel végett az illetékes törvényszéket is értesítik s a hivatalból elrendelt tagosítási ügyekben az uj birtokos részére dijkönyvecskét állítanak ki s azt a 34. §-ban megszabott határidő alatt kézbesítik. 13. §. Az előbbi 6-ban megnevezett ellenőrző bizottság határozatait szótöbbséggel hozza és ha úgy találja, hogy a községi (városi) közegek a tagosítási költségek kezelése, beszedése, behajtása, s a birtokváltozások keresztülvezetése körül lanyhán vagy szabályellenesen járnak el, az eljáró bírónak tesz jelentést, aki a járási főszolgabírót (városi polgármestert) a községi (városi) közegekkel szemben a közadók kezeléséről szóló törvények, illetőleg rendeletek büntető rendelkezéseinek alkalmazása végett megkeresi; amennyiben pedig a megkeresésnek nem volna sikere, az igazságügyminiszternek tesz jelentést. Az eljáró bíró a helyszíni eljárások alkalmával megfelelő időközönként köteles meggyőződni arról, hogy a községi (városi) közegek és az ellenőrző bizottság teljesíti-e s mi piódon teljesíti kötelességét különösen a birtokváltozások keresztülvezetése s a tagosítási költségjányékok beszedése, behajtása körül. Ha a községi (városi) közegek vagy az ellenőrző bizottság tagjai kötelességüket egyáltalában nem, vagy nem kellő módon teljesítik, az eljáró bíró a bizottság elnökét és tagjait 3 millió koronáig terjedhető pénzbírsággal sújthatja, a községi (városi) közegekkel szemben pedig a jelent. 1. bekezdésében körülírt módon jár el. A községi (városi) közegeknek, valamint az ellenőrző bizottságnak működését az igazságügyminiszter is bármikor megvizsgáltathatja. Ha a tagosítási költségjárulékaik kivetése után birtokváltozás esetében az érdekelt felek között vitássá lesz az, hogy a tagosítási költségjárulékot közölök melyik s mily mértékben köteles viselni, elsőfokon a pénzügyigazgatóság, másod- és végső fokon a pénzügyminiszter dönt. 14. A községi (városi) közegeknek a hivatalbólelrendelt tagosítási ügyekben kifejtett munkássága jutalmazására a közadók kezeléséről szóló törvényes rendelkezések irányadók. Arról, hogy jutalmazásnak van-e helye, és hogy kit és mily nagy összegű jutalom illet meg, a pénzügyigazgatóság az adóhivatalok útján beszerzett kimutatások alapján az igazságügyminiszternek minden év január havának végéig előterjesztést tesz. A jutalmat az igazságügyminiszter a tagosítást állami alapbólközvetlenül utalványozza ki. A kérelemre elrendelt tagosítási ügyekben eljárt községi (városi) közegek részére, ha ezek az eljárás során rendkívüli munkásságot fejtenek ki, kivételesen szintén van helye jutalom megállapításának. A jutalmazás szükségét, a jutalmazandó közeg személyét és a jutalom mértékét a törvényszék állapítja meg s a megállapított összeget, amit tagosítási költségként kell elszámolni, ugyancsak a törvényszék utalványozza ki. 15. Mindegyik fél a saját jogainak és érdekeinek képviseletével járó költséget maga viseli. Az eljárás folyamán támasztott tulajdoni igények alapján vagy más címeken megindított perekben felmerült költségek viselésének kérdése a polgári perekben követendő eljárás szabályai szerint bírálandó el. A tagosítási eljárás során felmerült ügyvédi díjak és kiadások megállapítására vonatkozólag az 1912 :LIV. törvénycikk 18. §-ában foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni A költség megállapítása tárgyában az első fokon eljáró törvényszéknél folyamatba tett ügy elintézésével lehetőleg az a biró bízandó meg, aki az illető tagosítási ügyben, mint eljáró biró működött. 16. §. A tagosítási eljárás körében a vonatkozó jogszabályok alapján a bíróság által a felek, a földmérők, ezek segédei stb. ellen ki -ítélőtábla, -törvényszék. Szükségleti kimutatás a törvényszék területén levő —--------------község .....................tagosítási ügyében 19........... évben szükséges kiadásokról (9000/1926. I. M. számú rendelet 23. §). L számú minta a 9000/1926. I. M. számú rendelet 23. §-ához. Az eljárás Az előirányzat szerint Noo O.» tüzetes megjelölése melyik szakában milyen célokra milyen nagy összeg Jegyzete " • I Budapesti Közlöny 1926 máren«, 2.