Budapesti Közlöny, 1926. március (60. évfolyam, 49-73. szám)

1926-03-02 / 49. szám

2 ■ben pedig a törvényszék bírói letéti szám­lája javára befizetni. A befizetési lapnak az előleg visszafizetését igazoló szelvényét a hivatalból elrendelt ta­gosítási ügyekben a visszafizetésre kötele­zett tartozik a hitelnyilvántartásba való fel­jegyzés végett a törvényszék elnök­ének hala­dék nélkül beszolgáltatni, aki azt feljegyzés után a tagosítást iratokhoz csatolás céljából a törvényszékihez juttatja. 7. §. Ha a műszaki tennivalókat a földmű­velésügyi miniszter végeztette el (30/1909. I. M. számon rendelet 87. §.), a törvényszék a földmérő­ díjakat nem részletekben, hanem a hitelesített végrehajtás jogerőre emelke­dése után (30/1909. I. M. számú rendelet 179. §.) a jelen rendelet vonatkozó rendelke­zései megfelelő alkalmazásával egy összeg­ben utalványozza ki a földművelésügyi tárca javára s az utalványozó végzést kísérő jelentés nélkül a földművelésügyi miniszter­hez felterjeszti. 8. §. A tagosítás befejezése után, a költsé­gek végleges összegét és egyéni felosztását megállapító határozat ellen egyfokú felfo­­lyamodásnak van helye. 9. §. A törvényszék által megállapított ta­­gosítási költségjárulék változatlan marad még akkor is, ha a költségfelosztás alapját tevő állami földadót a pénzügyi hatóság elemi csapás vagy bármi címen egészen vagy részben leírja. 10. §. A tagosítási költségjárulék az ingat­lant közvetlenül terheli és bírói árverés ese­tében azt a közadók kezeléséről szóló törvé­nyes rendelkezésekben megállapított sor­rendben előnyösen kell sorozni. 11. §. A tagosítási költs­égj­árulé­kot a bir­tokostól, illetőleg attól kell behajtani, aki a rendezendő terület állami földadójának fize­tésére is köteles. Ha birtokváltozás történik, azokat a költ­­ségjárulékokat, amelyek a birtokváltozás előtt váltak esedékessé a korábbi birtokos, az azután esedékes részleteket pedig az új birtokos viseli. Az új birtokos azonban a bir­tokváltozás előtt lejárt részletekért a tagosí­tási költségjárulékkal terhelt birtok erejéig felelős. A véglegesen megállapított tagosítási költs­ég­j­ár­u­l­ékok a mindenkori birtokost terhelik. A költségek végleges megállapítása a ta­gosítási eljárás befejezésekor létező állapot szerint az akkori birtokosok terhére történik. Ebben a §-ban foglalt rendelkezések a kü­lön polgári per útján is érvényesíthető eset­leges magánjogi igényeket nem érintik. 12. §: A birtokos személyében örökösödés, vétel s egyéb módon időközben felmerülő változásoknak a kivetési lajstromokban való keresztülvezetése — az érdekelt birtokosság által a 30/1909. I. M. számú rendelet 83. §-a értelmében választott bizottság ellenőrzése és segédkezése mellett — a községi (városi) kö­zegek kötelessége. Az illetékes községi (városi) közegek a földadó egyéni kivetésére vonatkozó munká­latok elkészülte után az 1. bekezdésben meg­nevezett bizottság (ellenőrző bizottság) ellen­őrzése és segédkezése mellett évenként köte­lesek a községnél levő kivetési lajstromokat a földadó kivetési munkálatokkal és a föld­birtokban előforduló változásokról vezetett nyilvántartással egybevetni. A községi (városi) közegek az ily módon vagy az érdekeltek vagy az ellenőrző Bizott­ság bejelentése folytán tudomásukra jutott kellően igazolt birtokváltozásokat időközben is a következő elvek alkalmazásával viszik keresztül a kivetési lajstromokban: c) ha a kataszteri birtokévben felvett vala­mennyi birtokrészlet egy birtokos kezébe jut, a kivetési lajstromba a korábbi birtokos neve helyébe az új birtokos­ nevét írják és a „Jegyzet“ hasábba a birtok­változás jogcímét feljegyzik; b) ha pedig a birtokváltozás csak egyes birtokrészletekre terjed ki, akkor a községi (városi) közegek a bizottság ellenőrzése és segédkezése mellett a változás tárgyát tevő birtokrészletre nézve a tagosítási költségjá­rulékot kiszámítják abban az arányban, ami­lyen arányban a tagosítás tárgyát tevő bir­tokrészletre eső állami földadó a birtokvál­tozás folytán az előbbi és az új birtokos kö­zött megoszlik. Az arány megállapításánál figyelemmel kell lenni arra, hogy az előbbi és az új birtokos által fizetendő tagosítási költségjárulék végösszege nem lehet sem kisebb, sem nagyobb annál az összegnél, amelyet a bíróság a régi birtokosra eredeti­­leg kirótt. Az ily módon kiszámított megosz­tási aránynak megfelelően az előbbi birto­kos tagosítási költségjárulékát helyesbítik és a helyesbítés okát a kivetési lajstrom „jegyzet“ hasábjában feltüntetik, az új bir­tokost pedig a terhére kiszámított tagosítási költségjárulékkal megterhelik. Ha az új birtokos valamelyik kivetési lajstromban birtokosként már be van ve­zetve, akkor a terhére újonnan megállapított tagosítási költség­járulékot az utóbb emlí­tett kivetési lajstromban kell a terhére már előirt tagositási kölségjárulékot közvetlenül követőleg bejegyezni s a bejegyzés okát a ki­vetési lajstrom „Jegyzet“ hasábjában fel­tüntetni. Ha pedig az uj birtokos a tagositási eljá­rásban a birtokváltozás előtt még nem volt érdekelt s ennek folytán a kivetési lajstro­mokban sem szerepelt, akkor a terhére rótt tagosítási költségjárulékot a kivetési lajstro­mok valamelyikében uj tétel alatt kell elő­írni s az előírás okát a „Jegyzet“ hasábban feltüntetni. A községi (városi) közegek úgy az a) mint a b) pont alatt tárgyalt esetekben a válto­zásról mind az előbbi, mind az uj birtokost, valamint a következő évi kivetési lajstro­mok összeállításánál való figyelembevétel végett az illetékes törvényszéket is értesítik s a hivatal­ból elrendelt tagosítási ügyekben az uj birtokos részére dijkönyvecskét állíta­nak ki s azt a 34. §-ban megszabott határidő alatt kézbesítik. 13. §. Az előbbi 6-ban megnevezett ellen­őrző bizottság határozatait szótöbbséggel hozza és ha úgy találja, hogy a községi (vá­rosi) közegek a tagosítási költségek keze­lése, beszedése, behajtása, s a birtokvál­tozá­sok keresztülvezetése körül lanyhán vagy szabályellenesen járnak el, az eljáró bírónak tesz jelentést, aki a járási főszolgabírót (vá­rosi polgármestert) a községi (városi) köze­gekkel szemben a közadók kezeléséről szóló törvények, illetőleg rendeletek büntető ren­delkezéseinek alkalmazása végett megkeresi; amennyiben pedig a megkeresésnek nem volna sikere, az igazságügyminiszternek tesz jelentést. Az eljáró bíró a helyszíni eljárások alkal­mával megfelelő időközönként köteles meg­győződni arról, hogy a községi (városi) köze­gek és az ellenőrző bizottság teljesíti-e s mi piódon­ teljesíti kötelességét különösen a bir­tokváltozások keresztülvezetése s a tagosí­tási költségjányékok beszedése, behajtása körül. Ha a községi (városi) közegek vagy az el­lenőrző bizottság tagjai kötelességüket egy­általában nem, vagy nem kellő módon telje­sítik, az eljáró bíró a bizottság elnökét és tagjait 3 millió koronáig terjedhető pénz­bírsággal sújthatja, a községi (városi) köze­gekkel szemben pedig a jelen­t­. 1. bekezdésé­ben körülírt módon jár el. A községi (városi) közegeknek, valamint az ellenőrző bizottságnak működését az igaz­ságügyminiszter is bármikor megvizsgál­tathatja. Ha a tagosítási költségjárulékaik kivetése után birtokváltozás esetében az érdekelt fe­lek között vitássá lesz az, hogy a tagosítási költség­járulékot közölök melyik s mily mér­tékben köteles viselni, elsőfokon a pénzügy­igazgatóság, másod- és végső fokon a pénz­ügyminiszter dönt. 14. A községi (városi) közegeknek a hi­vatalból­­elrendelt tagosítási ügyekben kifej­tett munkássága jutalmazására a közadók­ kezeléséről szóló törvényes rendelkezések irányadók. Arról, hogy jutalmazásnak van-e helye, és hogy kit és mily nagy összegű jutalom illet meg, a pénzügyigazgatóság az adóhivatalok útján beszerzett kimutatások alapján az igazságügyminiszternek minden év január havának végéig előterjesztést tesz. A jutalmat az igazságügyminiszter a ta­gosítást állami alapból­­közvetlenül utalvá­nyozza ki. A kérelemre elrendelt tagosítási ügyekben eljárt községi (városi) közegek részére, ha ezek az eljárás során rendkívüli munkássá­got fejtenek ki, kivételesen szintén van he­lye jutalom megállapításának. A jutalmazás szükségét, a jutalmazandó közeg személyét és a jutalom mértékét a törvényszék álla­pítja meg s a megállapított összeget, amit tagosítási költségként kell elszámolni, ugyan­csak a törvényszék utalványozza ki. 15. Mindegyik fél a saját jogainak és ér­dekeinek képviseletével járó költséget maga viseli. Az eljárás folyamán támasztott tulajdoni igények alapján vagy más címeken megindí­tott perekben felmerült költségek viselésének kérdése a polgári perekben követendő eljárás szabályai szerint bírálandó el. A tagosítási eljárás során felmerült ügy­védi díjak és kiadások megállapítására vo­natkozólag az 1912 :LIV. törvénycikk 18. §-ában foglalt rendelkezéseket kell megfele­lően alkalmazni A költség megállapítása tárgyában az első fokon eljáró törvényszéknél folyamatba tett ügy elintézésével lehetőleg az a biró bízandó meg, aki az illető tagosítási ügyben, mint el­járó biró működött. 16. §. A tagosítási eljárás körében a vonat­kozó jogszabályok alapján a bíróság által a felek, a földmérők, ezek segédei stb. ellen ki­ -ítélőtábla, -törvényszék. Szükségleti kimutatás a törvényszék területén levő —--------------község .....................tagosítási­­ ügyében 19........... évben szükséges kiadásokról (9000/1926. I. M. számú rende­let 23. §). L számú minta a 9000/1926. I. M. számú rendelet 23. §-ához.­ ­ Az eljárás Az előirányzat szerint Noo O.» tüzetes megjelölése melyik szakában milyen célokra milyen nagy összeg Jegyzet­e " • I Budapesti Közlöny 1926 máren«, 2.

Next