Budapesti Közlöny, 1926. április (60. évfolyam, 74-97. szám)

1926-04-01 / 74. szám

alatt kiadott rendeletem egyes rendelkezései­nek kiegészítése válván szükségessé, említett, rendeletem hatályon kivül helyezésével az ipari munkának vasárnapi szüneteléséről szóló 1891. évi XIII. t.­c. 3. -ában nyert fel­hatalmazás alapján, a belügyi és földmivelés­­ügyi miniszterrel egyetértve, a következőket rendelem: 1. Budapest székesfőváros területén a borbély- és fodrászipar, valamint rokonszak­mai, nevezetesen a női fodrászat és a mani­kűr­­ipar körébe vágó minden munkának, bárhol végezzék is azt, vasárnapokon az egész napon át szünetelnie kell. Az ország egyéb területén az első bekez­désben említett munkák vasárnapokon reg­gel hét órától déli tizenkét óráig végezhetők mindazokban a városokban és községekben, ahol az említett iparokat űző iparosok több­sége üzlethelyiségeit a vasárnap délelőtt végzett munka ellenében hétfőn déli tizenkét óráig zárva kívánja tartani. Amennyiben ezekben a városokban és községekben hétfőn hetivásárt tartanak, vagy amennyiben a hét­főre Gergely naptár szerinti ünnepnap esik, az­ említett, üzlethelyiségeket nem hétfőn dél­előtt, hanem e helyett hétfő déli tizenkét órá­tól a keddi reggeli üzletnyitás idejéig kell zárva tartani. Azokban a városokban és köz­ségekben pedig, ahol az országos kirakóvásá­­rokat hétfőn, avagy hétfőn és kedden tartják, az említett üzlethelyiségeket azon a héten, amelyen országos kirakóvásárt tartanak, a hétfő délelőtti­ helyett az országos kirakó­vásárt közvetlenül követő napon déli 12 óráig kell zárva tartani. Végül azokban a városok­ban és községekben, ahol az országos kirakó­vásárokat hétfőn tartják, kedden pedig heti­vásárt tartanak, a szóban levő üzlethelyisége­ket azon a héten, amelyen országos kirakó­vásárt tartanak, a hétfő délelőttje helyett kedden déli tizenkét, órától a szerdai reggeli üzletnyitás idejéig kell zárva tartani. Azokban a városokban és községekben, ahol az említett iparokat űző iparosok több­sége az előbbi bekezdésben említett megoldás helyett üzlethelyiségeit vasárnapokon az egész na­pon át zárva és ennek következése­­képen hétfőn délelőtt is nyitva kívánja tar­tani, az említett iparok körébe vágó minden munkának, bárhol végezzék is azt, vasár­napokon az egész napon át szünetelnie kell. Az elsőfokú iparhatóság jelen rendeletem kihirdetésének napjától számított harminc napon belül az érdekelt iparosok megkérde­zése után, azok többsége kívánságának meg­felelően,, a­ második, illetőleg harmadik be­kezdésben megállapított keretek megtartásá­val határoz az első bekezdésben említett szak­mák vasárnapi munkaszünetének kérdésében és határozatát a m. kir. államrendőrség mű­ködése területén a rendőrkapitánysággal (rendőrkirendeltséggel) is közli. Amennyiben valamely községben vagy városban a két megoldási lehetőség mindegyikének támo­gatói egyenlő számban lennének, az elsőfokú iparhatóság a harmadik bekezdésnek meg­felelően köteles határozni. 2. §: Szent István napján az 1. §-ban emlí­tett ipari munkáknak Budapest székesfő­város területén az egész napon át szünetel­niük kell. Ha azonban Szent István atja szombatra­­esik, e napon, ha pedig hétfőre esik, úgy ezen a napon az említett munkák Budapest székesfőváros területén reggel hét órától déli tizenkét óráig végezhetők. Az ország egyéb területén Szent István napján az 1. §-ban említett ipari munkák reggel hat órától déli tizenkét óráig végez­hetők. 3. §. Színházakban, orfeumokban és kaba­ré­k­b­an. A főkdásokhoz szükséges fodrász­­­munka vasárnapokon és Szent István napján a szükséges keretek között végezhető. 4. §. Az a munkaadó, aki ennek a rendelet­nek az üzlet nyitására és zárására vonatkozó rendelkezéseit nem tartja meg, az ipari mun­kának vasárnapi szüneteléséről szóló 1891. évi XIX. törvénycikk 6. §-a értelmében kihágást követ el és hárommillió koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. E kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak mint rendőri büntetőbíróságnak, a m. kir. állami rendőrség működési terüle­tén pedig az állami rendőrségnek a hatáskö­rébe tartozik. 5. A borbély- és fodrászipar, valamint rokonszakmái vasárnapi és Szent István napi munkaszünetének újbóli szabályozása tár­gyában kiadott 68590/1925. számú kereske­delemügyi miniszteri rendelet hatályát veszti. 6. §. Ez a rendelet a­ kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba. Budapest, 1926. évi március hó 27. napján. A miniszter helyett: Jezsovics s. k., h. államtitkár. B~­­r'M­ITICfiROUB­udapesti Közlöny 1M április 1. I A 9. kir. kereskedelemügyi miniszter 5.293/X. számú rendelete a posta-, táviró- és távbeszélődíjszabás egyes tételeinek módosítása tárgyában, részben a pengőérték bevezetésének előkészítésével, részben a párisi távírdaegyezmény végrehajtásával kap­csolatban. Az 1927. évi január hó 1-én életbelépő pengőérték bevezetésével járó nehézségek áthidalására szükségesnek mutatkozik bizo­nyos átmeneti intézkedések megtétele. Úgy az alkalmazottaknak, mint a közönségnek a pengőérték számításhoz való szoktatása cél­jából új pengőértékű­ postabélyegek kiadását és folyó évi április 1-től kezdődőleg fokozá­si forgalombahozatalát s úgy ezzel, mint a párisi nemzetközi táviróértekezleten meg­állapított s ugyancsak április hó 1-én életbe­lépő nemzetközi távirási díjakkal kapcso­latban a jelenlegi díjszabás több tételének megváltoztatását határoztam el. A­z alább elősorolt, részben új díjtételek, pengőértékre átszámítva, kerek pengőértékű­ összegeket eredményeznek. A díjtételek egy­formán vannak korona- és pengőértékben megállapítva s az ezen díjak lerovására egy­formán használhatók a megfelelő értékű régi kiadású korona- vagy az új kiadású pengőérték-jelzéssel ellátott bélyegek. A jelenlegi díjszabás érvényben maradó ama tételei, amelyek átszámítva nem fejez­hetők ki kerek pengőértékű­ összegben,­­ mint pl. a nyomtatványok, áruminták és üz­leti papírok legtöbb díjtétele stb. — válto­zatlanul megmaradnak a jelenleg korona­őrökben megállapított mértékben és azokat megfelelő koronaértékű bélyeggel kell leróni. A pengőérték hivatalos rövidítése: pengő,P, fillér—! Azokat a díjakat, amelyeket készpénzben kell leróni, továbbra is papírkorona értékben kell elszámolni. Az eddig érvényben volt egyes díjtételeket a folyó évi április hó 1-től kezdve az aláb­biak szerint módosítom (a külön fel nem so­rolt tételek változatlanok): 1. Postai díjak. 1. §. Levél: 1. Bérmentesítési díj belföldre az eddigi 20 g.-os súly­fokozatok megváltoztatásával: a) a helyi forgalomban 20 g.-ig ...................... 1000 „= 8 20— 40 g.-ig ...................... 1500 „ =12 40—250 g.-ig ..................... 2000 „ =16 250—500 g.-ig ...................... 3(100 g —24 b) a távolsági forgalomban 20 g.-ig ...... 2000 K 16 20— 40 g.-ig ...................... 40—250 g.-ig ...................... 250—500 g.-ig ..................... Egyben a belföldi forgalomban feladható levelek súlyhatárát folyó évi április hó 1-től kezdődőleg 500 %-ban állapítom meg. &L £3 Ö te­rvT “2. Levelezőlap. Bérmentesítési díj a helyi forgalomban: 500 K=4 f 3. §. Bérmentetlen vagy elégtelenül bérmen­tesített levélpostai küldemények. A bérmentetlen vagy elégtelenül bérmen­tesített küldeményeknél a belföldi forga­lomban a címzettől beszedendő összeg nem lehet kevesebb levelezőlapoknál 500 K 4 4 m­­nél. 4. §. Levélpostai expressdíj. Expressdíj levélpostai küldeményekért, ér­téklevelekért, értékdobozokért és postautal­ványokért a belföldi forgalomban 5000 K 1 40 f 5. §. Postautalvány. A postautalványok díja a belföldi forga­lomban a következő: A belföldre egy egy utalvánnyal küldhető legnagyobb összeg 15,000.000 korona-1200 P 6. §. Értéklevél. Az értéklevelek biztosítási díja ,a belföldi forgalomban 5,000.000 K 1 400 P-ként vagy ennek töredéke után .... 5000 K—40 f . 7. §. Csomag: 1. A csomagok súlydíja a belföldi forga­lomban változatlan marad. Megengedem azonban, hogy a jövőben a feladók a csoma­gokat bérmentetlenül is feladhassák. A bérmentetlenül feladott csomagoknál a beszedendő pótdíj csomagonként 2500 K—20 f 2. Az értéknyilvánítással feladott csoma­gok után továbbra is jár értéknyilvánítási és biztosítási díj. A) Belföldi forgalom. Az értéknyilvánítással feladott csomagok után az értéknyilvánítási díj­­* a) 1,400.000 K nyilvánított értékig 2500 K-20 f, b) 7,000.000 K nyilvánított értékig 4000 K— 32 f, c) 7.000.000 K-t meghaladó értéknyilvánítás­nál, úgyszintén a készpénzt, értékpapírt, ara­nyat, ezüstöt, platinát, ékszert, drágakövet vagy egyéb drágaságot tartalmazó csoma­goknál az értéknyilvánításra való tekintet nélkül, tehát akkor is, ha a feladó értéket nem nyilvánít..................... 5000 K=40 f A biztosítási díj a belföldi forgalomban: a) 1,400.000 K nyilvánított értékig 2500 K= 20 f, b) 5,000.000 K nyilvánított értékig 5000 K= 40 f, c) ezenfelül a nyilvánított érték minden 5,000.000 K-ja vagy ennek töredéke után még további..................... 5000 K-40 f B) Külföldi forgalom. A külföldre értéknyilvánítással feladott csomagok értéknyilvánítási díja: a) 1,400.000 K=100 aranyfrank nyilvánított értékig .............................. 4000 K--32 f b) 7,000.000 K 1 500 aranyfrank nyilvánított értékig ................................... 6000 K—48 f c) 7,000.000 K-1­­A00 aranyfrankot meghaladó értéknyilvánításnál, úgyszintén az értéknyil­vánításra való tekintet nélkül a készpénzt, aranyat stb. (1. A) c. pontot­ tartalmazó cso­magoknál ........ 7000 K-56 f A külföldre értéknyilvánítással feladott csomagok, és pedig úgy a nemzetközi posta­csomagok (colis postaux), mint pedig a nem­zetközi postaszállítmányok (envois de messa­­gerie) biztosítási díja a nyilvánított érték minden 4.200.000 K-ja=300 aranyfrank vagy ennek töredéke után a szállításban résztvevő országokra való tekintet nélkül 50 arany centimé .............................. 7000 K=56 , 8. §. Különleges postai szolgálatok. 1"'‘ ”‘ '"’T. Utal­ány kézbesítési díj. Folyó évi április hó 1-től kezdve a hivatal­ban kifizetett postautalványok, távirati utas­ 500.000 K = 40 P összegig 3.000 K = 24 f 1.000.000 K 80 P összegig 5.000 K = 40 f 2.500.000 K 200 P összegig 10.000 K =*, 80 f 7.500.000 K = 600 P összegig 15.000 K = 120 f 15.000.000 K = 1.200 P összegig 25.000 K · 200 f

Next