Budapesti Közlöny, 1926. április (60. évfolyam, 74-97. szám)
1926-04-01 / 74. szám
alatt kiadott rendeletem egyes rendelkezéseinek kiegészítése válván szükségessé, említett, rendeletem hatályon kivül helyezésével az ipari munkának vasárnapi szüneteléséről szóló 1891. évi XIII. t.c. 3. -ában nyert felhatalmazás alapján, a belügyi és földmivelésügyi miniszterrel egyetértve, a következőket rendelem: 1. Budapest székesfőváros területén a borbély- és fodrászipar, valamint rokonszakmai, nevezetesen a női fodrászat és a manikűripar körébe vágó minden munkának, bárhol végezzék is azt, vasárnapokon az egész napon át szünetelnie kell. Az ország egyéb területén az első bekezdésben említett munkák vasárnapokon reggel hét órától déli tizenkét óráig végezhetők mindazokban a városokban és községekben, ahol az említett iparokat űző iparosok többsége üzlethelyiségeit a vasárnap délelőtt végzett munka ellenében hétfőn déli tizenkét óráig zárva kívánja tartani. Amennyiben ezekben a városokban és községekben hétfőn hetivásárt tartanak, vagy amennyiben a hétfőre Gergely naptár szerinti ünnepnap esik, az említett, üzlethelyiségeket nem hétfőn délelőtt, hanem e helyett hétfő déli tizenkét órától a keddi reggeli üzletnyitás idejéig kell zárva tartani. Azokban a városokban és községekben pedig, ahol az országos kirakóvásárokat hétfőn, avagy hétfőn és kedden tartják, az említett üzlethelyiségeket azon a héten, amelyen országos kirakóvásárt tartanak, a hétfő délelőtti helyett az országos kirakóvásárt közvetlenül követő napon déli 12 óráig kell zárva tartani. Végül azokban a városokban és községekben, ahol az országos kirakóvásárokat hétfőn tartják, kedden pedig hetivásárt tartanak, a szóban levő üzlethelyiségeket azon a héten, amelyen országos kirakóvásárt tartanak, a hétfő délelőttje helyett kedden déli tizenkét, órától a szerdai reggeli üzletnyitás idejéig kell zárva tartani. Azokban a városokban és községekben, ahol az említett iparokat űző iparosok többsége az előbbi bekezdésben említett megoldás helyett üzlethelyiségeit vasárnapokon az egész napon át zárva és ennek következéseképen hétfőn délelőtt is nyitva kívánja tartani, az említett iparok körébe vágó minden munkának, bárhol végezzék is azt, vasárnapokon az egész napon át szünetelnie kell. Az elsőfokú iparhatóság jelen rendeletem kihirdetésének napjától számított harminc napon belül az érdekelt iparosok megkérdezése után, azok többsége kívánságának megfelelően,, a második, illetőleg harmadik bekezdésben megállapított keretek megtartásával határoz az első bekezdésben említett szakmák vasárnapi munkaszünetének kérdésében és határozatát a m. kir. államrendőrség működése területén a rendőrkapitánysággal (rendőrkirendeltséggel) is közli. Amennyiben valamely községben vagy városban a két megoldási lehetőség mindegyikének támogatói egyenlő számban lennének, az elsőfokú iparhatóság a harmadik bekezdésnek megfelelően köteles határozni. 2. §: Szent István napján az 1. §-ban említett ipari munkáknak Budapest székesfőváros területén az egész napon át szünetelniük kell. Ha azonban Szent István atja szombatraesik, e napon, ha pedig hétfőre esik, úgy ezen a napon az említett munkák Budapest székesfőváros területén reggel hét órától déli tizenkét óráig végezhetők. Az ország egyéb területén Szent István napján az 1. §-ban említett ipari munkák reggel hat órától déli tizenkét óráig végezhetők. 3. §. Színházakban, orfeumokban és kabarékban. A főkdásokhoz szükséges fodrászmunka vasárnapokon és Szent István napján a szükséges keretek között végezhető. 4. §. Az a munkaadó, aki ennek a rendeletnek az üzlet nyitására és zárására vonatkozó rendelkezéseit nem tartja meg, az ipari munkának vasárnapi szüneteléséről szóló 1891. évi XIX. törvénycikk 6. §-a értelmében kihágást követ el és hárommillió koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. E kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak mint rendőri büntetőbíróságnak, a m. kir. állami rendőrség működési területén pedig az állami rendőrségnek a hatáskörébe tartozik. 5. A borbély- és fodrászipar, valamint rokonszakmái vasárnapi és Szent István napi munkaszünetének újbóli szabályozása tárgyában kiadott 68590/1925. számú kereskedelemügyi miniszteri rendelet hatályát veszti. 6. §. Ez a rendelet a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba. Budapest, 1926. évi március hó 27. napján. A miniszter helyett: Jezsovics s. k., h. államtitkár. B~r'MITICfiROUBudapesti Közlöny 1M április 1. I A 9. kir. kereskedelemügyi miniszter 5.293/X. számú rendelete a posta-, táviró- és távbeszélődíjszabás egyes tételeinek módosítása tárgyában, részben a pengőérték bevezetésének előkészítésével, részben a párisi távírdaegyezmény végrehajtásával kapcsolatban. Az 1927. évi január hó 1-én életbelépő pengőérték bevezetésével járó nehézségek áthidalására szükségesnek mutatkozik bizonyos átmeneti intézkedések megtétele. Úgy az alkalmazottaknak, mint a közönségnek a pengőérték számításhoz való szoktatása céljából új pengőértékű postabélyegek kiadását és folyó évi április 1-től kezdődőleg fokozási forgalombahozatalát s úgy ezzel, mint a párisi nemzetközi táviróértekezleten megállapított s ugyancsak április hó 1-én életbelépő nemzetközi távirási díjakkal kapcsolatban a jelenlegi díjszabás több tételének megváltoztatását határoztam el. Az alább elősorolt, részben új díjtételek, pengőértékre átszámítva, kerek pengőértékű összegeket eredményeznek. A díjtételek egyformán vannak korona- és pengőértékben megállapítva s az ezen díjak lerovására egyformán használhatók a megfelelő értékű régi kiadású korona- vagy az új kiadású pengőérték-jelzéssel ellátott bélyegek. A jelenlegi díjszabás érvényben maradó ama tételei, amelyek átszámítva nem fejezhetők ki kerek pengőértékű összegben, mint pl. a nyomtatványok, áruminták és üzleti papírok legtöbb díjtétele stb. — változatlanul megmaradnak a jelenleg koronaőrökben megállapított mértékben és azokat megfelelő koronaértékű bélyeggel kell leróni. A pengőérték hivatalos rövidítése: pengő,P, fillér—! Azokat a díjakat, amelyeket készpénzben kell leróni, továbbra is papírkorona értékben kell elszámolni. Az eddig érvényben volt egyes díjtételeket a folyó évi április hó 1-től kezdve az alábbiak szerint módosítom (a külön fel nem sorolt tételek változatlanok): 1. Postai díjak. 1. §. Levél: 1. Bérmentesítési díj belföldre az eddigi 20 g.-os súlyfokozatok megváltoztatásával: a) a helyi forgalomban 20 g.-ig ...................... 1000 „= 8 20— 40 g.-ig ...................... 1500 „ =12 40—250 g.-ig ..................... 2000 „ =16 250—500 g.-ig ...................... 3(100 g —24 b) a távolsági forgalomban 20 g.-ig ...... 2000 K 16 20— 40 g.-ig ...................... 40—250 g.-ig ...................... 250—500 g.-ig ..................... Egyben a belföldi forgalomban feladható levelek súlyhatárát folyó évi április hó 1-től kezdődőleg 500 %-ban állapítom meg. &L £3 Ö tervT “2. Levelezőlap. Bérmentesítési díj a helyi forgalomban: 500 K=4 f 3. §. Bérmentetlen vagy elégtelenül bérmentesített levélpostai küldemények. A bérmentetlen vagy elégtelenül bérmentesített küldeményeknél a belföldi forgalomban a címzettől beszedendő összeg nem lehet kevesebb levelezőlapoknál 500 K 4 4 mnél. 4. §. Levélpostai expressdíj. Expressdíj levélpostai küldeményekért, értéklevelekért, értékdobozokért és postautalványokért a belföldi forgalomban 5000 K 1 40 f 5. §. Postautalvány. A postautalványok díja a belföldi forgalomban a következő: A belföldre egy egy utalvánnyal küldhető legnagyobb összeg 15,000.000 korona-1200 P 6. §. Értéklevél. Az értéklevelek biztosítási díja ,a belföldi forgalomban 5,000.000 K 1 400 P-ként vagy ennek töredéke után .... 5000 K—40 f . 7. §. Csomag: 1. A csomagok súlydíja a belföldi forgalomban változatlan marad. Megengedem azonban, hogy a jövőben a feladók a csomagokat bérmentetlenül is feladhassák. A bérmentetlenül feladott csomagoknál a beszedendő pótdíj csomagonként 2500 K—20 f 2. Az értéknyilvánítással feladott csomagok után továbbra is jár értéknyilvánítási és biztosítási díj. A) Belföldi forgalom. Az értéknyilvánítással feladott csomagok után az értéknyilvánítási díj* a) 1,400.000 K nyilvánított értékig 2500 K-20 f, b) 7,000.000 K nyilvánított értékig 4000 K— 32 f, c) 7.000.000 K-t meghaladó értéknyilvánításnál, úgyszintén a készpénzt, értékpapírt, aranyat, ezüstöt, platinát, ékszert, drágakövet vagy egyéb drágaságot tartalmazó csomagoknál az értéknyilvánításra való tekintet nélkül, tehát akkor is, ha a feladó értéket nem nyilvánít..................... 5000 K=40 f A biztosítási díj a belföldi forgalomban: a) 1,400.000 K nyilvánított értékig 2500 K= 20 f, b) 5,000.000 K nyilvánított értékig 5000 K= 40 f, c) ezenfelül a nyilvánított érték minden 5,000.000 K-ja vagy ennek töredéke után még további..................... 5000 K-40 f B) Külföldi forgalom. A külföldre értéknyilvánítással feladott csomagok értéknyilvánítási díja: a) 1,400.000 K=100 aranyfrank nyilvánított értékig .............................. 4000 K--32 f b) 7,000.000 K 1 500 aranyfrank nyilvánított értékig ................................... 6000 K—48 f c) 7,000.000 K-1A00 aranyfrankot meghaladó értéknyilvánításnál, úgyszintén az értéknyilvánításra való tekintet nélkül a készpénzt, aranyat stb. (1. A) c. pontot tartalmazó csomagoknál ........ 7000 K-56 f A külföldre értéknyilvánítással feladott csomagok, és pedig úgy a nemzetközi postacsomagok (colis postaux), mint pedig a nemzetközi postaszállítmányok (envois de messagerie) biztosítási díja a nyilvánított érték minden 4.200.000 K-ja=300 aranyfrank vagy ennek töredéke után a szállításban résztvevő országokra való tekintet nélkül 50 arany centimé .............................. 7000 K=56 , 8. §. Különleges postai szolgálatok. 1"'‘ ”‘ '"’T. Utalány kézbesítési díj. Folyó évi április hó 1-től kezdve a hivatalban kifizetett postautalványok, távirati utas 500.000 K = 40 P összegig 3.000 K = 24 f 1.000.000 K 80 P összegig 5.000 K = 40 f 2.500.000 K 200 P összegig 10.000 K =*, 80 f 7.500.000 K = 600 P összegig 15.000 K = 120 f 15.000.000 K = 1.200 P összegig 25.000 K · 200 f