Budapesti Közlöny, 1926. július (60. évfolyam, 146-172. szám)
1926-07-01 / 146. szám
2 2. §. Belföldi borpárlatot mint szeszes italt külföldi borpárlattal mint szeszes itallal házasítani tilos. 3. §. Arra a telephelyre, amelyen forgalombahozatalra szánt borpárlatot mint szeszes italt állítanak elő, borpárlat mint nyersanyag, valamint az ennek előállítására felhasználható belföldön termett bor kivételével nem szabad semmiféle más szeszt, sem külföldön termett bort bevinni. Az, aki forgalombahozatalra szánt borpárlat mint szeszes ital előállításán felül más szeszes ital (pl. likőr, rum, pálinka stb.) készítésével is foglalkozik, köteles a borpárlat mint szeszes ital előállítására s az ennek előállításához szükséges nyersanyag raktározására szolgáló telephelyet a más szeszes ital előállítására s az ennek előállításához szükséges nyersanyag-* raktározására szolgáló telephelytől akként elkülöníteni, hogy a telephelyek között a közlekedés ellenőrizhető legyen. Köteles továbbá a borpárlat mint szeszes ital előállítására vonatkozó üzletág számvitelét és könyvvezetését a más szeszes ital előállítására vonatkozó üzletág számvitelétől és könyvvezetésétől elkülönítve vezetni. 4. §. A nem kizárólag borpárlatból mint nyersanyagból készült vagy borpárlattal házasított italt tilos borpárlat néven vagy olyan magyar, vagy idegen nyelvű elnevezéssel forgalomba hozni, amely annak borból, illetőleg borpárlatból származására utal. Borpárlatból készítésre utaló megjelöléssel más szeszes italt (pl. likőrt) csak abban az esetben szabad ellátni, ha alapanyaga borpárlat mint szeszes ital. 5. §. A forgalombahozott borpárlat mint szeszes ital palackján a készítő nevét és telepének helyét szembetűnően fel kell tüntetni. Aki a borpárlatot mint szeszes italt hordóban vagy más tartályban hozza forgalomba, a T. 52. §-ban meghatározott ellenőrzést gyakorló hatóságok és közegek kívánságára bármikor okirattal köteles igazolni a borpárlat mint szeszes ital származását és minőségét. 6. §. Külföldi eredetű borpárlatot mint szeszes italt belföldön csak abban az esetben szabad forgalomba hozni, ha az kizárólag borpárlatból mint nyersanyagból készült. Külföldről hordókban behozott és belföldön palackokba (két litert meg nem haladó űrtartalmú tartályokba) töltött borpárlat mint szeszes ital minden egyes palackján (tartályán) a főcímkén, attól elválaszthatatlanul és a palackon alkalmazott bármely címkén látható legnagyobb betűkkel azonos nagyságú betűkkel szembetűnően „Magyarországon töltetett palackba“ felírást kell alkalmazni. Ezenfelül ugyancsak a főcímkén szembetűnően fel kell tüntetni annak a belföldi cégnek nevét és telepének helyét, amely a töltést Magyarországon végezte. Borpárlatnak mint szeszes italnak vámkülföldről palackokban (két litert meg nem haladó űrtartalmú tartályokban) behozatala esetében az átvevő köteles a borpárlatot tartalmazó minden egyes palackot (tartályt) a vámkezelést teljesítő pénzügyi közeg felügyelete alatt zárójeggyel (banderollal) ellátni. ,A zárójegyet a palack szájának a dugóval elzárt részén a kupakon felül kell keresztülragasztani akként, hogy a zárójegy a palack nyakán a kupak alá érjen és kétoldalt a kupakon, továbbá a palacknak a kupakkal nem fedett részén is legalább tíz milliméter hoszszúságban magáral az üvegre legyen ragasztva. Ezt a rendelkezést két litert meg nem haladó űrtartalmú egyéb tartályoknak zárójeggyel ellátása tekintetében megfelelően kell alkalmazsti. ■ ‘‘''A 'A A ‘AAA,... A zárójegyet készpénzfizetés ellenében az illető vámhivatalnál kell beszerezni. Minden külföldi eredetű és belföldön forgalombahozatalra szánt borpárlatról mint szeszes italról a forgalombahozó köteles pontos nyilvántartást vezetni, amelyben fel kell tüntetni ,a borpárlatot, mint:- szeszes ital, mennyiségét, előállításának és feladásának -helyét, a vámterületre érkezés idejét, a szamályozás módját (hordóban, palackban vagy egyéb tartályban érkezett-e), az eladott borpárlat mint szeszes ital mennyiségét, az eladás idejét, a vevő nevét (cégét) és telepének helyét. Ezeket az adatokat igazoló okiratokat öt éven át meg kell őrizni és a T. 52. §-ában meghatározott ellenőrzést gyakorló hatóságoknak, illetőleg közegeknek kivonatukra fel kell mutatni. 7. §. Aki e rendelet életbelépésének napján akár kizárólagosan, akár más szeszes ital készítése mellett forgalombahozatalra szánt borpárlat mint szeszes ital előállításával foglalkozik, köteles ezt a foglalkozás gyakorlásához az ipari és pénzügyi szabályok alapján szükséges engedélyokiratok másolatainak bemutatása mellett a jelen rendelet életbelépésétől számított tizenöt nap alatt a földművelésügyi miniszternek bejelenteni. A bejelentésben fel kel tüntetni a jelen rendelet életbelépésének napján raktárában vagy egyébként birtokában levő borpárlat mint szeszes ital mennyiségét, az előállítására felhasznált, valamint a még fel nem használt szesz minőségének és mennyiségének feltüntetésével. 8. A A jelen rendelet életbelépése után borpárlatot mint szeszes italt „Cognac“ nevezéssel nem szabad forgalomba hozni, nem esik a tilalom alá a belföldi borpárlatnak mint szeszes italnak „magyar konyak“ (magyar kiejtés szerint fonetikusan írva) elnevezéssel való forgalombahozatala. A jelen rendelet életbeléptetésétől számított három hónap alatt borpárlatot mint szeszes italt „Cognac“ elnevezéssel még szabad forgalomba hozni, vagyis a készletben lévő, „Cognac“ elnevezést feltüntető címkéket, üzleti iratokat és egyéb nyomtatványokat fel szabad használni, általában forgalomba szabad hozni olyan szeszes italt, amely a jelen rendelet követelményeinek ugyan nem felel meg, a korábbi szabályok szerint azonban forgalombahozható volt. E határidő letelte után kizárólag a jelen rendelet követelményeinek megfelelő szeszes italt szabad forgalomba hozni és a cégben, valamint a forgalombahozatalra szánt borpárlat mint szeszes ital címkéjén, a borpárlat mint szeszes ital forgalombahozatalára irányuló üzleti iraton, nyomatványon (hirdetésen, ajánlaton, kínálaton stb.) kizárólag a jelen rendelet követelményeinek megfelelő elnevezéseket és megjelöléseket szabad használni. 9. §: Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és a T. 42. §-ának rendelkezése alapján az 5340/1924. M. E. számú rendelet 5. §-ának második és hatodik bekezdésében foglalt rendelkezések tekintetbe vételével három hónapig terjedhető elzárással és hárommillió koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő : 1. aki a borpárlatot mint szeszes ital előállításához belföldön termett borból készült borpárlaton mint nyersanyagon és megfelelő ízesítőkön felül bármilyen más anyagot felhasznál ; 2. aki belföldi borpárlatot mint szeszes italt külföldi borpárlattal mint szeszes itallal házasít; 3. aki nem kizárólag borpárlatból mint nyersanyagból készült, akár belföldi, akár külföldi eredetű borpárlatot mint szeszes italt belföldön ,f forgalombahoz vagy forgalombahozatal céljából raktáron tart. 10. §. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és a T. 43. Annak rendelkezése alapján az 5340/1924. M. E. számú rendelet 5. §§-ának második és hatodik bekezdésében foglalt rendelkezések tekintetbe vételével egy hónapig terjedhető elzárással és hárommillió koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő . [ 1 11. aki nem kizárólag borpárlatból mint nyersanyagból készült vagy borpárlattal házasított italt borpárlat néven vagy olyan magyar vagy idegen nyelvű elnevezéssel hoz forgalomba, amely annak borból, illetőleg borpárlatból származására utal; 2- aki borpárlatból készítésre utaló megjelöléssel (4.A.,2. bek.) olyan szeszes italt, hoz •forgalomba, amelynek alapanyaga weih borpárlat mint szeszes ital; 3. aki borpárlatot mint szeszes italt „Cognac“ elnevezéssel hoz forgalomba. 11. §. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és tizenöt napig terjedhető elzárással és egymillió koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő: 1. aki arra a telephelyre, amelyen forgalombahozatalra szánt borpárlatot mint szeszes italt állítanak elő, borpárlat mint szeszes ital előállításához e rendelet 1. §-ának rendelkezése szerint felhasználható anyagok kivételével bármiféle más szeszt bevisz (3. §. 1. bekezdés); 2. aki a borpárlat mint szeszes ital előállítására s az ennek előállításához szüséges nyersanyag raktározására szolgáló telephelyének elkülönítésére vonatkozó rendelkezéseket megszegi (3. §. 2. bekezdés); 3. aki a borpárlat mint szeszes ital előállítására vonatkozó üzletág számvitelének és könyvvezetésének elkülönítésére vonatkozó rendelkezéseket megszegi (3. §. utolsó bekezdés); 4. aki a forgalombahozott borpárlat palackján a készítő nevét és telepének helyét szembetűnően nem jelöli meg (5. §.); 5. aki a belföldön forgalomba hozott külföldi eredetű borpárlat mint szeszes ital palackjának (tartályának) megjelölésére vonatkozó rendelkezéseket megszegi (6. §. 2. bekezdés) ; 6. aki a zárójegy alkalmazására vonatkozó kötelezettségét megszegi (6. §. 3. bekezdés); 7. aki a nyilvántartások vezetésére vonatkozó kötelezettségét megszegi (6. §. utolsó bekezdés); 8. aki e rendelet 7. §-ában megszabott bejelentést elmulasztja vagy nem szabályszerűen teljesíti (7. §.); 9. aki a jelen rendelet életbelépésétől számított három hónap letelte után cégében vagy a forgalombahozatalra szánt borpárlat mint szeszes ital címkéjén, a borpárlat mint szeszes ital fogalombahozatalára irányuló üzleti iraton vagy nyomtatványon (hirdetésen, ajánlaton, kínálaton stb.) a jelen rendelet követelményeinek meg nem felelő elnevezést vagy megjelölést használ (8. §.). 12. §. A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntetőbíróságnak, az államrendőrség működési területén pedig a m. kir. államrendőrségnek hatáskörébe tartozik. Harmadfokon a földmivelésügyi miniszter a belügyminiszterrel egyetértőleg bíráskodik. 13. §. A jelen rendelet végrehajtásának ellenőrzésére a bor előállításának, kezelésének és forgalmának szabályozásáról és a borhamisítás tilalmazásáról szóló 1924. évi IX. törvénycikk, valamint az ennek végrehajtása tárgyában 62000/1924. F. M. szám alatt kiadott rendelet rendelkezései irányadók a most említett rendelet 113. §-ának azzal a kiegészítésével, hogy a borvizsgáló szakértőbizottságnak azon az ülésén, amelyen abban a kérdésben mond szakvéleményt, hogy az eljárás tárgyául szolgáló ital jellegénél, izénél és zamatánál fogva e rendelet életbelépése előtt „Cognac“ néven ismert szeszesitalnak felel-e meg, a borpárlatgyárosok közül a földmivelésügyi miniszter által e rendelet alapján a bizottság tagjává kinevezett két tagnak is jelen kell lenni. Ez a rendelkezés azonban a 62000/1924. F. M. számú rendelet 115. §-a kilencedik bekezdésének a bizottság határozatképességére vonatkozó rendelkezéseit nem érinti. A tagokat az ülésre a bizottság elnöke vagy helyettese hívja meg. 14. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Budapest, 1926. évi június hó 17-én. M. kir. földmivelésügyi miniszter. ^3 '1|:Av | A ü’.ív ' ; < !■ ■. ' i&886iSB<i öéáosxi íi'Odí'Cpsáií^ lásk sia ia&asbá iécói Vőifö jíá-BS órí Ü -söá aögatgnéi ivó onott (árazó Budapesti Közlöny 1906 julius L A m. kir. belügyminiszternek 62000 1926. B. M. száron körrendelete a községi tisztviselők és egyéb alkalmazottak létszámviszonyainak és illetményeinek, továbbá az ezeket és az ezek özvegyeit és árváit megillető ellátási díjaknak szabályozása tárgyában. (Valamennyi vármegye közönségének.) Az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló 1924 :IV. t.e. 2. §-ának ki