Budapesti Közlöny, 1926. július (60. évfolyam, 146-172. szám)

1926-07-01 / 146. szám

2­ 2. §. Belföldi borpárlatot mint szeszes italt külföldi borpárlattal mint szeszes ital­lal házasítani tilos. 3. §. Arra a telephelyre, amelyen forga­­lombahozatalra szánt borpárlatot mint sze­szes italt állítanak elő, borpárlat mint nyers­anyag, valamint az ennek előállítására fel­használható belföldön termett bor kivételé­vel nem szabad semmiféle más szeszt, sem külföldön termett bort bevinni. Az, aki forgalombahozatalra szánt borpár­lat mint szeszes ital előállításán felül más szeszes ital (pl. likőr, rum, pálinka stb.) ké­szítésével is foglalkozik, köteles a borpárlat mint szeszes ital előállítására s az ennek előállításához szükséges nyersanyag raktá­rozására szolgáló telephelyet a más szeszes ital előállítására s az ennek előállításához szükséges nyersanyag-* raktározására szolgáló telephelytől­ akként elkülöníteni, hogy a te­lephelyek között a közlekedés ellenőrizhető legyen. Köteles továbbá a borpárlat mint szeszes ital előállítására vonatkozó üzletág szám­vitelét és könyvvezetését a más szeszes ital előállítására vonatkozó üzletág számvitelé­től és könyvvezetésétől elkülönítve vezetni. 4. §. A nem kizárólag borpárlatból mint nyersanyagból készült vagy borpárlattal házasított italt tilos borpárlat néven vagy olyan magyar, vagy idegen nyelvű elneve­zéssel forgalomba h­ozni, amely annak borból, illetőleg borpárlatból származására utal.­­ Borpárlatból készítésre utaló megjelölés­sel más szeszes italt (pl. likőrt) csak abban az esetben szabad ellátni, ha alapanyaga­­ borpárlat mint szeszes ital. 5. §. A forgalombahozott borpárlat mint szeszes ital palackján a készítő nevét és te­lepének helyét szembetűnően fel kell tün­tetni. Aki a borpárlatot mint szeszes italt hordó­ban vagy más tartályban hozza forgalomba, a T. 52. §-ban meghatározott ellenőrzést gya­korló hatóságok és közegek kívánságára bár­mikor okirattal köteles igazolni a borpárlat mint szeszes ital származását és minőségét. 6. §. Külföldi eredetű borpárlatot mint sze­szes italt belföldön csak abban az esetben szabad forgalomba hozni, ha az kizárólag borpárlatból mint nyersanyagból készült. Külföldről hordókban behozott és belföl­dön palackokba (két litert meg nem haladó űrtartalmú tartályokba) töltött borpárlat mint szeszes ital minden egyes palackján (tartályán) a főcímkén, attól elválaszthatat­lanul és a palackon alkalmazott bármely címkén látható legnagyobb betűkkel azonos nagyságú betűkkel szembetűnően „Magyar­­országon töltetett palackba“ felírást kell al­kalmazni. Ezenfelül ugyancsak a főcímkén szembetűnően fel kell tüntetni annak a bel­földi cégnek nevét és telepének helyét, amely a töltést Magyarországon végezte. Borpárlatnak mint szeszes italnak vám­külföldről palackokban (két litert meg nem haladó űrtartalmú tartályokban) behozatala esetében az átvevő köteles a borpárlatot tar­talmazó minden egyes palackot (tartályt) a vámkezelést teljesítő pénzügyi közeg felügye­lete alatt záró­jeggyel (banderollal) ellátni. ,A zárójegyet a palack szájának a dugóval el­zárt részén a kupakon felül kell keresztülra­gasztani akként, hogy a zárójegy a palack nyakán a kupak alá érjen és kétoldalt a ku­pakon, továbbá a palacknak a kupakkal nem fedett részén is legalább tíz milliméter hosz­­szúságban magáral az üvegre legyen ra­gasztva. Ezt a rendelkezést két litert meg nem haladó űrtartalmú egyéb tartályoknak zárójeggyel ellátása tekintetében megfelelően kell­ alk­alm­azsti. ■ ‘­­‘''A 'A A ‘AAA,...­­ A zárójegyet készpénzfizetés ellenében az illető vámhivatalnál kell beszerezni. Minden külföldi eredetű és belföldön for­galombahozatalra szánt borpárlatról mint szeszes italról a forgalombahozó köteles pon­tos nyilvántartást vezetni, amelyben fel kell tüntetni ,a borpárlatot­, mint:- szeszes ital, mennyiségét, előállításának és feladásának -­helyét, a vámterületre érkezés idejét, a szam­­ályozás módját (hordóban, palackban vagy egyéb tartályban érkezett-e), az eladott bor­párlat mint szeszes ital mennyiségét, az el­adás idejét, a vevő nevét (cégét) és telepének helyét. Ezeket az adatokat igazoló okiratokat öt éven át meg kell őrizni és a T. 52. §-ában meghatározott ellenőrzést gyakorló hatósá­goknak, illetőleg közegeknek kivonatukra fel kell mutatni. 7. §. Aki e rendelet életbelépésének nap­ján akár kizárólagosan, akár más szeszes ital készítése mellett forgalombahozatalra szánt borpárlat mint szeszes ital előállításával fog­lalkozik, köteles ezt a foglalkozás gyakorlá­sához az ipari és pénzügyi szabályok alapján szükséges engedélyokiratok másolatainak be­mutatása mellett a jelen rendelet életbelépé­sétől számított tizenöt nap alatt a földműve­­lésü­gyi miniszternek bejelenteni. A bejelen­tésben fel kel tüntetni a jelen rendelet életbe­lépésének napján raktárában vagy egyéb­ként birtokában levő borpárlat mint szeszes ital mennyiségét, az előállítására felhasznált, valamint a még fel nem használt szesz minő­ségének és mennyiségének feltüntetésével. 8. A A jelen rendelet életbelépése után borpárlatot mint szeszes italt „Cognac“ ne­vezéssel nem szabad forgalomba hozni, n­em esik a tilalom alá a belföldi borpárlatnak mint szeszes italnak „magyar konyak“ (ma­gyar kiejtés szerint fonetikusan írva) elne­vezéssel való forgalombahozatala. A jelen rendelet életbeléptetésétől számí­tott három hónap alatt borpárlatot mint sze­szes italt „Cognac“ elnevezéssel még szabad forgalomba hozni, vagyis a készletben lévő, „Cognac“ elnevezést feltüntető címkéket, üz­leti iratokat és egyéb nyomtatványokat fel szabad használni, általában forgalomba sza­bad hozni olyan szeszes italt, amely a jelen rendelet követelményeinek ugyan nem felel meg, a korábbi szabályok szerint azonban forgalombah­ozható volt. E határidő letelte után kizárólag a jelen rendelet követelmé­nyeinek megfelelő szeszes italt szabad forga­lomba hozni és a cégben, valamint a forga­lombahozatalra szánt borpárlat mint szeszes ital címkéjén, a borpárlat mint szeszes ital forgalombahozatalára irányuló üzleti iraton, nyomat­vány­on (hirdetésen, ajánlaton, kíná­laton stb.) kizárólag a jelen rendelet követel­ményeinek megfelelő elnevezéseket és megje­löléseket szabad használni. 9. §: Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és a T. 42. §-ának rendelkezése alap­ján az 5340/1924. M. E. számú rendelet 5. §-ának második és hatodik bekezdésében fog­lalt rendelkezések tekintetbe vételével három hónapig terjedhető elzárással és hárommillió koronáig terjedhető pénzbüntetéssel bünte­tendő : 1. aki a borpárlatot mint szeszes ital elő­állításához belföldön termett borból készült borpárlaton mint nyersanyagon és megfelelő ízesítőkön felül bármilyen más anyagot fel­használ ; 2. aki belföldi borpárlatot mint szeszes italt külföldi borpárlattal mint szeszes itallal házasít; 3. aki nem kizárólag borpárlatból mint nyersanyagból készült, akár belföldi, akár külföldi eredetű borpárlatot mint szeszes italt belföldön ,f forgalombahoz vagy forga­­lombahozatal céljából raktáron tart. 10. §. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és a T. 43. Annak rendelkezése alap­ján az 5340/1924. M. E. számú rendelet 5. §§-ának második és hatodik bekezdésében fog­lalt rendelkezések tekintetbe vételével egy hónapig terjedhető elzárással és hárommillió koronáig terjedhető pénzbüntetéssel bünte­tendő . [ 1 1­1. aki nem kizárólag borpárlatból mint nyersanyagból készült vagy borpárlattal há­zasított italt borpárlat néven vagy olyan magyar vagy idegen nyelvű elnevezéssel hoz forgalomba, amely annak borból, illetőleg borpárlatból származására utal; 2- a­ki borpárlatból készítésre utaló megje­löléssel (4.A.,­2. bek.) olyan szeszes italt, hoz •forgalomba, amelynek alapanyaga weih bor­párlat mint szeszes ital; 3. aki borpárlatot mint szeszes italt „Cog­nac“ elnevezéssel hoz forgalomba. 11. §. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és tizenöt napig terjedhető elzárás­sal és egymillió koronáig terjedhető pénz­­büntetéssel büntetendő: 1. aki arra a telephelyre, amelyen forga­lombahozatalra szánt borpárlatot mint sze­szes italt állítanak elő, borpárlat mint sze­szes ital előállításához e rendelet 1. §-ának rendelkezése szerint felhasználható anyagok kivételével bármiféle más szeszt bevisz (3. §. 1. bekezdés); 2. aki a borpárlat mint szeszes ital elő­állítására s az ennek előállításához szüsé­­ges nyersanyag raktározására szolgáló telep­helyének elkülönítésére vonatkozó rendelke­zéseket megszegi (3. §. 2. bekezdés); 3. aki a borpárlat mint szeszes ital elő­állítására vonatkozó üzletág számvitelének és könyvvezetésének elkülönítésére vonat­kozó rendelkezéseket megszegi (3. §. utolsó bekezdés); 4. aki a forgalombahozott borpárlat palackján a készítő nevét és telepének he­lyét szembetűnően nem jelöli meg (5. §.); 5. aki a belföldön forgalomba hozott kül­földi eredetű borpárlat mint szeszes ital pa­lackjának (tartályának) megjelölésére vonat­kozó rendelkezéseket megszegi (6. §. 2. be­kezdés) ; 6. aki a zárójegy alkalmazására vonatkozó kötelezettségét megszegi (6. §. 3. bekezdés); 7. aki a nyilvántartások vezetésére vonat­kozó kötelezettségét megszegi (6. §. utolsó bekezdés); 8. aki e rendelet 7. §-ában megszabott be­jelentést elmulasztja vagy nem szabálysze­rűen teljesíti (7. §.); 9. aki a jelen rendelet életbelépésétől szá­mított három hónap letelte után cégében vagy a forgalombahozatalra szánt borpárlat mint szeszes ital címkéjén, a borpárlat mint szeszes ital fogalombahozatalára irányuló üzleti iraton vagy nyomtatványon (hirdeté­sen, ajánlaton, kínálaton stb.) a jelen ren­delet követelményeinek meg nem felelő el­nevezést vagy megjelölést használ (8. §.). 12. §. A kihágás miatt az eljárás a közigaz­gatási hatóságnak, mint rendőri büntető­bíróságnak, az államrendőrség működési területén pedig a m. kir. államrendőrségnek hatáskörébe tartozik. Harmadfokon a föld­­mivelésügyi miniszter a belügyminiszterrel egyetértőleg bíráskodik. 13. §. A jelen rendelet végrehajtásának ellenőrzésére a bor előállításának, kezelésé­nek és forgalmának szabályozásáról és a bor­hamisítás tilalmazásáról szóló 1924. évi IX. törvénycikk, valamint az ennek végrehaj­tása tárgyában 62000/1924. F. M. szám alatt kiadott rendelet rendelkezései irányadók a most említett rendelet 113. §-ának azzal a ki­egészítésével, hogy a borvizsgáló szakértő­­bizottságnak azon az ülésén, amelyen abban a kérdésben mond szakvéleményt, hogy az eljárás tárgyául szolgáló ital jellegénél, izé­nél és zamatánál fogva e rendelet életbe­lépése előtt­ „Cognac“ néven ismert szeszes­italnak felel-e meg, a borpárlatgyárosok közül a földmivelésügyi miniszter által e rendelet alapján a bizottság tagjává kineve­zett két tagnak is jelen kell lenni. Ez a ren­delkezés azonban a 62000/1924. F. M. számú rendelet 115. §-a kilencedik bekezdésének a bizottság határozatképességére vonatkozó rendelkezéseit nem érinti. A tagokat az ülésre a bizottság elnöke vagy helyettese hívja meg. 14. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Budapest, 1926. évi június hó 17-én. M. kir. földmivelésügyi miniszter. ^3 '1|:Av | A ü’.ív ' ; < !■ ■. ' i&886iSB<i öéáosxi íi'Odí'Cpsáií^ lásk­ sia ia&asbá iéc­ói Vőifö jíá-BS órí Ü -söá aögatgnéi ivó onott (árazó Budapesti Közlöny 1906 julius L A m. kir. belügyminiszternek 62000­ 1926. B. M. száron körrendelete a községi tisztviselők és egyéb alkalmazot­tak létszámviszonyainak és illetményeinek, továbbá az ezeket és az ezek özvegyeit és árváit megillető ellátási díjaknak szabá­lyozása tárgyában. (Valamennyi vármegye közönségének.) Az államháztartás egyensúlyának helyre­állításáról szóló 1924 :IV. t.­e. 2. §-ának ki­

Next