Budapesti Közlöny, 1926. december (60. évfolyam, 274-299. szám)

1926-12-01 / 274. szám

Budapest, 1926, 274. szám Szerda, december 1, BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP, Budapest VL ker.: Réssé utca­­it szám — Telefon: Lipót 921—96. — Telefőn: Lipót 988—98 hirdetések: sz­áM 10 szóért 8.000 K, minden további 10 tag, kevesebb exóért 20 000 K. Szem­étül beküldendő az esetleges pl­ugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány és a Hivatalos Értesítő ára. Az iktatandó hirdetmények dija előlegesen küldendő be. Magánhirdetéseki 1 hatodhasibos m.­m sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 2.000 K. Előfizetési árak az Országos Törvénytár és Hivatalos Értesítő nélkül: Hatóságoknak Havi......................... 16.000 „ Az előfizetési r­íj utólagos kiegészítésének Magánosoknak ................................40.000 „ fenntartásával: Hivatalos Értesítő havi....................60.000 „ Nenveriévva-Egyes szám ára 8 old. terjedelemig 2.000 „ H , b K ....................további 8 old.­kint 2.000 „ Hatóságoknak............................. 48.000 A A Hivatalos Értesítő ára számonként 2.400 Magánosoknak................... 120.000 „ Az „Országos Törvénytárára az előfizetés az egyes füzeteknek, a magy. kir. belügymitusz­­terium által megállapított ára alapján történik . Az elszámolásra küldendő összeg 1928 január 1-161 200.000 korona. . Saensceratfaeg: Budapest V. kerület Rozsa utea 111. HIVATALOS RÉSZ. A m. kir. földmivelésügyi miniszter folyó évi 9189. szám alatt kelt elhatározásával Szabovlyevits Dusán m. kir. kormányfőtaná­­csosnak, Bács-Bodrog vármegye alispánjának, a Kigyósét lecsapoló társulat ügyeinek veze­tésére nézve nyert miniszteri biztosi megbíza­tását az 1885: XXIII. t.-c. 124. §-a alapján 1926 december 31-ig meghosszabbította. A m. kir. pénzügyminiszter Kovács József zalaegerszegi és Lukács Iván János kecs­keméti pénzügyi számvizsgálókat jelenlegi állo­máshelyükön a VIII. fizetési osztályba pénz­ügyi számvevőségi tanácsosokká, Csempész Gyula szombathelyi pénzügyi számellenőrt jelenlegi állomáshelyén a IX. fizetési osztályba pénzügyi számvizsgálóvá, továbbá Schwartz József pénzügyminiszteri, ifj. Cseh János balassagyarmati pénzügyi, Láng Gyula és vitéz Babolcsay József pénzügyminiszteri, Magassy Győző budapesti pénzügyi, Tóth Géza nyíregy­házai, Rada Miklós és Füvessy Imre kecs­keméti pénzügyi számtiszteket jelenlegi állo­máshelyükön a X. fizetési osztályba pénzügy­miniszteri, illetve pénzügyi számellenőrökké nevezte ki. ______ A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Grófcsik Mária gyöngyösi állami óvónő, okleveles tanítónőt a gyöngyösi állami elemi népiskolához rendes tanítónővé nevezte ki. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek 88.206. II. 1926. V. K. 1. számú rendelet© az izraelita vallásfelekezetet az országgyűlés felsőházában képviselő lelkészek (rabbik) vá­lasztásáról. Az­ országgyűlés felsőházáról szóló 1926. évi xxii. t­c. 4. §-ának B. 6. pontja szerint a felsőháznak tagja: az izraelita vallásfelekezet k­épviseletére az izraelita hitközségek által élet­fogytiglan választott két lelkész (rabbi); e lelkészek választásának szabályait a 43. §. szerint az igazságügyminiszterrel egyetértve a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelettel állapítja meg. E törvényes felhatalmazás alapján a m. kir. igazságügyminiszter úrral egyetértve a követ­­kezőket rendelem: 1. §• Az izraelita vallásfelekezetet az országgyű­lés felsőházában képviselő lelkészek (rabbik) választásánál a választási jog gyakorlására jogosultak a hazai önálló izraelita hitközségek. Ilyeneknek kell tekinteni azokat a hitközsé­geket, amelyek a m. kir. vallás- és közokta­tásügyi miniszternek 1885. évi november hó 13-án 1924., valamint az 1888. évi junius hó 21-én 1191. évi. szám alatt kiadott körrende­letei szerint irrealita anyakönyvi kerületet, illetőleg rabbiságot alkotnak. Fiókhitközségek és egyes városok imaegyesületi vagy templomi körzetei az izraelita vallásfelekezetet a felső­­házban képviselő lelkészek (rabbik) választá­­­­sában részt nem vehetnek. 2. §: Az 1. §-ban megjelölt egyes izraelita hit­községek a választói jogot két-két kiküldött által gyakorolják; ezek egyike a hitközség elnöke, akadályoztatása esetén alelnöke, másika a hitközség szabályszerűen megválasztott lel­késze (rabbija). Oly önálló hitközség, amelyben a lelkészi (rabbi) állás betöltve nincsen, csak egy kiküldött, nevezetesen a hitközség elnöke esetleg alelnöke által gyakorolja választási jogát; oly hitközség részéről pedig, amelyben két egyenlő hatáskörűi lelkész (rabbi) műkö­dik, az elnök (aleln­ök) mellett a rangidősebb lelkész (rabbi) vesz részt a választásban. Rabbi (lelkész) helyettes vagy vallástanár a válasz­tásban kiküldöttként részt nem vehet. A Budapest székesfőváros területén működő, budai, óbudai és kőbányai önálló kongresszusi izraelita hitközségek és a budapesti orthodox önálló hitközség a jelen­t. első bekezdése sze­rint szintén két-két kiküldött útján vesz részt a választásban, míg a pesti kongresszus izra­elita hitközség az első bekezdésben említett két kiküldöttön felül további tizennyolc, tehát összesen húsz kiküldött útján; e kiküldöttek közül kilencet a hitközség elöljárósága a hit­község tagjai közül választ, kilencet — és pedig a hitközség közgyűlése által választott öt lel­készen kívül­i négyet, a hitközség többi lel­készei (főrabbik, illetőleg­ rabbik) közül jelöl ki. 3. §. A választási eljárást a kongresszusi alapon szervezett izraelita hitközségekre nézve az országos izraelita irodának az izraelita község­kerületi elnökök által választott elnöke vagy helyettese, az orthodox szervezetű izraelita hit­községekre nézve pedig az orthodox izraelita központi irodának a százasbizottság által vá­lasztott elnöke vagy alelnöke teljesen elkülö­nítve vezeti. 4. §. Az autonóm szabályok szerint működő és a kormány által elismert szervezetek egyikéhez sem csatlakozott (status quo ante néven fenn­álló) izraelita hitközségek jelenlegi állapotuk fennmaradásáig szabadon dönthetnek a felett, hogy az izraelita vallásfelekezetet a felsőház­ban képviselő lelkészek (rabbik) választásánál a két elismert szervezet melyikénél kívánják választói jogukat gyakorolni, avagy e válasz­tásban egyáltalán részt kívánnak-e venni. 5. §. Az izraelita hitközségek első ízben ennek a rendeletnek életbeléptétől számított harminc nap alatt kötelesek a reájuk nézve illetékes országos izraelita irodához ajánlott levélben kiküldötteiket bejelenteni és a szavazásban résztvevő kiküldötteket külön megbízó levél­lel is ellátni; a status quo ante néven fenn­álló hitközségek a bejelentést az általuk a 4. §. szerint választott országos izraelita irodá­hoz teszik meg. A bejelentés kellő időben való megtételét elmulasztott hitközség a válasz­tásban nem vehet részt. 6. §: Az izraelita vallásfelekezetet a felsőházban kifpviselő két lelkész (rabbi) választása kije­lölés alapján történik. A jelölést első ízben a belügyminiszter által a felsőházi tagok válasz­tására kijelölt határidő kezdetéig kell meg­ejteni. A kijelölő bizottság tagjai a kongresszusi alapon álló szervezetekre nézve: a) a működő nyolc izraelita községkerület elnökei, illetőleg alelnökei, b) továbbá a kongresszusi és a status quo ante izraelita hitközségek lelkészei­ből (rabbijaiból) alakult és kormányhatóságilag jóváhagyott alapszabályok szerint működő országos rabbiegyesület elnöke és két alelnöke, végre c) a pesti izraelita hitközség rendes rabbinátusa által e célból választott két lelkész (rabbi). A kijelölő bizottság elnöke az országos izraelita iroda elnöke vagy alelnöke. A jelölésnél szavazati jogot mindenki csak egy címen gyakorolhat. A kijelölő bizottság három lelkészt (rabbit) hoz javaslatba; ezek közül az egyiknek a pesti izraelita hitközség egyik lelkészének (rabbijá­nak), a másiknak a vidéki kongresszusi hit­községek egy lelkészének (rabbijának) és har­madiknak a status quo ante hitközségek egy rabbijának kell lennie. Az orthodox szervezetre nézve a jelölést a szervezet tíz világi és öt lelkész (rabbi) tagból álló tizenötös központi bizottsága ejti meg oly módon, hogy három orthodox lelkészt (rabbit) jelöl. * ... . A kijelölő bizottság elnöSFT6WItg®SSK­ azo­kat nyilvánítja, akik a kijelölő bizottságban titkosan leadott szavazatok viszonylagos több­ségét nyerték. Szavazategyenlőség esetén sors­húzással kell eldönteni, hogy kit kell jelöltté nyilvánítani. 7. s.­ Az országos irodák vezetői első ízben a felsőházi tagok választására a belügyminiszter által kitűzött határidőn belül egy és ugyan­azon napra tűzik ki a választást és ugyanazon napon be is fejezik; a választás pontos idejét és helyét a kiküldöttekkel előzetesen ajánlott levélben közüik. A kiküldötteknek részben való elmaradása a választás megtartását nem akadályozza. A választás mindkét szervezetre és status quo ante néven fennálló hitközségekre is ak­ként történik, hogy a jelöltek neveinek kihir­detése után a hitközségek kiküldöttei megbízó leveleik benyújtása mellett szavazataikat zárt borítékban személyesen átadják az elnöknek, aki azokat urnába helyezi. A leszavazottak nevét és hitközségét külön jegyzékbe kell fog­lalni. A választásra nézve az elnök által kitű­zött záróra letelte és a választási eljárásnak befejezése után elnök a kiküldöttek közül hét tagból álló szavazatszedő bizottságot alkot, mely az elnök jelenlétében a szavazatokat össze­olvasva az eredményt megállapítja. Érvényte­lennek kell tekinteni azokat a szavazatokat, amelyek nem a 6. § szerint jelölt lelkészre (rabbira) vagy egynél több jelöltre vonatkoz­nak. Mindkét országos iroda elnöke, illetőleg­ alelnöke a saját szervezete részéről azt a lel­készt (rabbit) jelenti ki felsőházi taggá meg­választottnak, aki a választásnál viszonylagos többséget nyert.Póttag választását mellőzni kell. Az országos irodák vezetői az egész válasz­tási eljárásról külön-külön két-két példányban jegyzőkönyvet vesznek fel. A jegyzőkönyveket a két országos iroda élén álló elnök vagy al­­elnök által megbízott egy vagy két jegyző­je- Egyes szám­ára 2000 korona*

Next