Budapesti Közlöny, 1927. január (61. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-01 / 1. szám

1927. január 1. BUDAPESTI KÖZLÖNY 4. az Esztergom-szászvári kőszénbánya r.-t. bá­l­­yásziskolája Dorogon; d) a m. kir. földmives-, szőlészeti és borászati szakiskolák (régebben m. kir. földmives- és vin­cellériskolák), valamint a következő intézetek: 1. a besztercei; 2. a csákvári; 3. a földvári (azelőtt brassói); 4. a medgyesi magán földmivesiskolák; 5. a szabadkai városi földmivesiskola; r ) tordai Szabó József-féle kisebb gazdasági iskola; e) a csáki és kisbéri tejmunkásképző iskolák; f) az alsóvereckei havasi és tejgazdasági mun­­kásképző iskola; g ) a gödöllői m. kir baromfimunkásnőket képző iskola; h) a putnoki m. kir. háztartási iskola; i) a m. kir. tejgazdasági szakiskola; k) a m. kir. erdőgazdasági szakiskola; l) a m. kir. mezőgazdasági tejipari szakiskola; m­) a m. kir. téli gazdasági iskolák; n) gróf Jankovich-Bésán Endre pápateszék­.téli gazdasági szakiskolája; o) a gróf Esterházy Pál-féle m. kir. kisgazda­képző iskola Csermajor; p) a m. kir. földmives iskola Kehida; r) a szekszárdi m. kir. földmives iskola; s) a m. kir. téli gazdasági iskolák Nagykőrösön és Hajdudorogon. 111. Iparos- és kereskedő tanonciskolák (tan­folyamok) : a) férfiaknál, akik nem végezték el az elemi népiskola negyedik osztályát, a tanonciskola (ta­­rom tanfolyam) második osztálya; b) nőknél, akik nem végezték el az elemi nép­­skola hatodik osztályát, a tanonciskola (tanonc­­anfolyam) harmadik osztálya; c) a m. kir. állami vagy államilag segélyezett pari szakiskolák és nőipariskolák, nevezetesen: a m. kir. állami felsőipari iskola, Budapest; a m. kir. felső építőipari iskola, Budapest; a m­. kir. gépészeti ipariskola, Szeged; a m. kir. fa- és fémipari szakiskolák (Debre­­en, Győr és Miskolc); a m­. kir. faipari szakiskolák Szeged és Újpest; a m­. kir. fémipari szakiskolák Nagykanizsa és Pécs; a m. kir. mechanikai és elektromosipari szak­­skola, Budapest; a m. kir. textilipari szakiskola, Budapest; a m. kir. női ipariskola, Budapest (Rákóczi-tér s ennek fiókintézete); a m. kir. kosárfonó-iskola, Békés; a m. kir. felső építőipariskola téli tanfolyama Budapest és Nagykanizsa; a m. kir. női ipariskola, Debrecen és a Szvetics­­­le nőipariskola Debrecen; az I. Ferenc József-intézet nőipariskolája, Székes­­ehérvár; a Szent Orsolya-rend nőipariskolája­ Győr, Sopron , Dombóvár; az Isteni Megváltó Leányai-rend női ipariskolája,­opron, Pécs és Pápa; a Budapest-székesfővárosi községi női ipar­­kolák III. Lajos-utca, V. Vilmos császár-út, I. Váci-út, VII. Aréna-út 25., IX. Mester­ utca,­­ Szent László-tér; a Zrínyi Ilona nevelő­intézet női ipariskolai nfolyama, Sopron; a hadiárvák intézetének bőripari szakiskolája, ác; d) a m. kir. állami kézműves iskolák; e) 1. a békéscsabai építőipari tanfolyam második léve, 2. a budapesti és a bajai m. kir. állami felső itőiskolával kapcsolatos építőipari téli tanfolyam­ásodik féléve, 3. a székesfővárosi iparrajziskolán tartott épitő­­k­i téli tanfolyam második féléve, 4. a volt kolozsvári állami fa- és fémipari faiskolán tartott építőipari tanfolyam második éve, 5. a nagykanizsai m. kir. állami fémipari szak­­órával kapcsolatos téli építőipari tanfolyam­ásodik féléve, 6. a volt marosvásárhelyi, nagyváradi és temes­­­i fa- és fémipari szakiskolán tartott építőipari ffolyam második féléve, 7. a szegedi állami felső ipariskolán tartott építőipari téli tanfolyam második féléve; f) a megszűnt hosszúfalusi fafaragó-, a kassai kötszövő-, a késmárki lakatos-, a miskolci asztalos-, a pozsonyi szövő-, a sepsiszentgyörgyi lakatos-, a zayugróczi fafaragó és a znióváraljai faipari tan­műhelyi tanulmányok; g) a valamely állami iparoktatási intézet által szervezett gyakorlati tanfolyamok; h) a megszűnt úrmesteri tanfolyamok. IV. a) a volt cs. és kir. közös hadseregbeli katonai alreáliskolák második évfolyama; b) a volt cs. és kir. tüzérmesteri tanfolyam; c) a volt cs. és kir. építészeti műmesteri tan­folyam; d) a volt cs. és kir. haditengerészetbeli gépé­szeti, szivattyú, és villamossági szolgálat törzs­altisztjeinek szaktanfolyama; e) a volt nagyváradi orsz. csendőriskola altiszti tanfolyama; f) a volt cs. és kir.­­ haditengerészeti altisztek mestertanfolyama; g) a volt cs. és kir. haditengerészetbeli gépé­szeti, szivattyú és villamossági szolgálat altisztjei­­­nek törzsaltiszti előkészítő tanfolyama; h) a volt cs. és kir. haditengerészeti altiszti iskola; l) a volt cs. és kir. haditengerészetnél a gép- és villamossági suhanciskola; j) 1. a volt m. kir. honvédtáviróiskola és a volt cs. és kir. gyalogsági és lovassági távirótan­­folyamok legénységi tanfolyama; 2. a volt cs. és kir. táviróezred táviróiskolája; 3. a volt cs. és kir. vártáviróiskolák; 4. a volt cs. és kir. hadtesttáviróiskola; k) 1. a volt fegyvermesteri tanfolyam a volt m. kir. honvédközponti fegyvertárnál; 2. a­ volt fegyvermesteri tanfolyam a volt cs. és kir. bécsi tüzérségi szergyárnál; l) 1. a volt cs. és kir. katonai élelmezésügyi altisztképzőiskola; 2. a volt cs. és kir. katonai élelmezésügyi őr­mesteri iskola; 3. a volt cs. és kir. élelmezésügyi műmesteri képesítés; m) 1. a m. kir. budapesti állatorvosi főiskola volt patkolómesteri tanfolyama; 2. a volt bécsi cs. és kir. állatorvosi főiskola patkolómesteri tanfolyama; 3. a m. kir. központi honvédpatkolómesteri tan­folyam Budapesten; 4. a m. kir. honvédparkolókovács-képző tanfo­lyam, Hajmáskéren: n) 1. a m. kir. folyamőrség altiszti­ és az al­tiszteket továbbképző különböző szaktanfolyamai; o) a jutási m­. kir. honvédaltisztképző- és ne­velőintézet ; p) a volt cs. és kir. sarajevói (katonai) fiúne­velő- és tápintézet (második osztálya); V. A siketnémák intézeteinek nyolcadik osztálya. VI. a) A Magyarországon kívül fennálló magyar tanítási nyelvű elemi népiskolák legfelsőbb osz­tálya ; b) a Julián-egyesület által fenntartott téli hajós tanfolyamok hatodik évfolyama. Budapest, 1926. évi december hó 31. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisz­ternek az országgyűlési képviselők válasz­tásáról szóló 1925. évi XXVI. t.-c. 5. §-a alapján kiadott 94.500 1926. számú rendelete a törvény 1. és 2. §-ában foglalt rendelkezések szempontjából az egyetemekkel egyenlő elbírálás alá eső főiskolákról. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1925. évi XXVI. t.-c. 1. §. (2) és 2. §. (4) bekezdése szerint, az életkorra való tekintet nél­kül országgyűlési képviselőválasztójoga van annak — az egyéb feltételeknek is megfelelő — férfinak, illetőleg nőnek, aki egyetemet vagy más főiskolát végzett. Az idézett törvény 5. §-a alapján ezennel meg­állapítom, hogy a fent említett pontokban biz­tosított kedvezmény azokat illeti meg, akik tanul­mányaikat a hazai tudományegyetemek valamelyikén, a budapesti kir. m. tudományegyetemi köz­­gazdaságtudományi karon, a m. kir. József-műegyetemen vagy a budapesti állatorvosi főiskolán szabályszerűen elvégezték, úgyszintén megilleti ezen kedvezmény mindazokat is, akik tanulmá­nyaikat valamely hazai theológiai főiskolán, jogakadémián, vagy gazdasági akadémián, továbbá a soproni bányamérnöki és erdőmérnöki főis­kolán, a budapesti képzőművészeti főiskolának rajz­tanár és rajztanárnő jelöltek részére rendszeresí­tett tanfolyamán, végül a tanítóképző intézeti tanárokat képző tanfolya­mon (Apponyi-Collegium), vagy a polgári iskolai tanárképző főiskolán ’szabály­ ’ szerűen elvégezték. Az egyetemi vagy főiskolai végzettség igazolá­sául szolgálnak tehát a hazai tudori oklevelek, továbbá a hazai theologiai végbizonyítványok, lelkészi oklevelek (nem esnek természetesen ezen elbírálás alá a nem főiskolai képzettség alapján szerzett alacsonyabb lelkészi képesítések), jogtudományi és államtudományi államvizsgák letételéről szóló bizonyítványok, középiskolai tanári oklevelek, közgazdaságtudományi oklevelek, építészeti, gépészmérnöki, mérnöki és vegyészmérnöki oklevelek, gazdasági akadémiai oklevelek, állatorvosi oklevelek, bányamérnöki, erdőmérnöki és­­ ’ kohómérnöki oklevelek, középiskolai rajztanári és rajztanárnői oklevelek, tanítóképző intézeti tanári oklevelek és polgári iskolai tanári oklevelek, végül általában a jelen rendelet második bekezdésében felsorolt egyetemeken és főiskolán szerzett végbizonyítványok (absolutoriumok). Budapest, 1926. év december hó 28.-án. Gróf Klebelsberg Kv.no s. k., m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter. A m. kir. kereskedelemügyi miniszternek a m. kir. belügyminiszterrel egyetértve kiadott 103.285 1926. számú rendelete a gépjárművek forgalmi engedélyének és a gépjár­művezetői igazolványok kiadásával, valamint a gép­járművek ellenőrzésével kapcsolatban fizetendő díjaknak pengőértékben való megállapítása tár­gyában.­­­ §• Az 57.000/1910. B. M. számú rendelet 69. §-a, illetve a 61.000/1920. K. M. számú rendelet 17. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: A nemzetközi úti igazolvány kiállításáért 20 pengő, az államjelző tábláért 13*6 pengő díj jár. 2. §. Az 57.000/1910. B. M. számú rendelet 72. §-a, illetve a 61.000/1922. K. M. számú rendelet 18. §-a helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: A forgalmi engedélyért beadott kérelemmel egy­idejűleg az alább megjelölt díjak befizetésének megtörténtét kell az eljáró rendőrhatóságnál iga­zolni . I. A gépjárműnek forgalmi engedély kiszolgál­tatását megelőző megvizsgálásáért fizetendő: 1. egyedi megvizsgálás esetén: a) motorkerékpár után 20 P. b) egyéb gépjármű után 32 P. 2. ugyanazon bejelentő részére, ugyanazon szer­kezetű további gépjárműnek ugyanazon a napon teljesített megvizsgálásáért : a) motorkerékpár után 13,60 P, 1­) egyéb gépjármű után 25 P, 3. megvizsgált típush­oz tartozó gépjárműért: a) motorkerékpár után 10 P, b) egyéb gépjármű után 20 P, 4. Ha a fenti 1—3. pontok alatti vizsgálatok a fél kívánságára a szakértő székhelyén kívül telje­sítetnek, akkor az ott megállapított díjak másfél­sz­erese fizetendő, azonfelül a vizsgálaton résztvett 3

Next