Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője, 1927. január (61. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-01 / 1. szám értesítője

1927. január 1. A Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője váltóikat a tárgyalás napjáig a kir. törvényszéknél kell bemutatniuk, vagy a tárgyalásra magukkal kell hozniok. Eger, 1926. évi december 10-én. Az egri kir. törvényszék. *8 Csödönkivüli kényszeregyesség. Ke. 2863/1926. szám. A balassagyarmati kir. törvényszék közhírré teszi, hogy ifjú Klein Jakab kocsmáros, szécsényi lakos ké­relmére a csődönkivüli kényszeregyességi eljárást a mai nappal kezdődő joghatállyal megindította. Vagyonfelügyelőül Püspöki L­ászló állomásfőnök, szécsényi lakost rendelte ki és a kérelmet a magán­­egyesség létrehozásának megkísérlése­­ végett az Or­szágos Hitelvédő Egylet­­ központjának (O. H. E.) küldötte meg. A hitelezőket felhívja, hogy a követeléseiket­­ az 1927. évi február hó 3. napjáig bezárólag az 1110/1926. M. E. számú rendelet 52. §-ában meghatározott mó­don (írásban követelés összegének, és jogcímének megjelölésével esetleges váltófedezet zálogjog, vagy egyéb biztosíték felemlítésével) a ,70. §-ban meghatá­rozott jogkövetkezmények (szavazati jog elvesztésé­nek) terhe alatt az O. H. E. központjának (Budapest, V., Alkotmány­ utca 8. sz.) jelentsék be és úgy az­­ott, mint a kir. törvényszék előtt megtartandó egyességi tárgyalásra váltóikat, vagy követeléseikről szóló egyéb eredeti okirataikat hozzák magukkal. Felhívja továbbá a hitelezőiket arra is, hogy a ma­­gánegyesség létrejötte esetén a Kend. 33. §-a értelmé­­­ben a magánegyesség elleni esetleges észrevételeiket 1927. évi március hó 21-ik napjáig bezárólag írásban tehetik meg, ugyancsak az O. H. E. központjánál. Felhívja végül, hogy magánegyesség létre nem jöt­tének esetében bejelentett követeléseik után járó tör­vénykezési illeték a hivatkozott rendelet 100. §. (bíró­ság előtt alábbirt határnapon , megtartandó tárgya­lás határnapjáig a bírósági irodában a 27800/1926. P. M. sz. Rendelet 7. §-ában előírt módon l­írni el nem mulasszák.­­ Ügyvédi képviselet nem kötelező. A magánegyességi eljárás befejezése után a meg­tartandó egyességi vagy az esetleg­­létrejött magán­egyesség elleni észrevételek felett a tárgyalás határ napjául az 1927. évi április hó­t-ik napjának, d. e. 9 óráját Gazda László kir. törvényszéki ,bíró hivatalos helyiségében II. emelet, 111. ajtószám alá tűzte ki. Balassagyarmat, 1926. ,évi december hó 29. napján. A balassagyarmati kir. törvényszék.­­ Csödönkivüli kény­szeregy­esség. Ke. 8682/25. 1926. szám. A pestvidéki kir. törvényszék (közhírré teszi, hogy Wolfsh­andl György ócsai malomtulajdonos és annak hitelezői között az 1926- évi szeptember hó 30. napján megtartott tárgyaláson létesült egyességet a mai napon jelen szám alatt hozott végzéssel jóvá­hagyta. Budapest, 1926. évi december hó 22. napján. Pestvidéki kir. törvényszék.­­ Csödönkivüli kényszeregyesség. Ke. 4421/1926. szám. Az egri kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Weisz Gyula egri úri és női divatkereskedőre nézve a csödönkivüli kényszeregyességi eljárást a mai nap­pal kezdődő joghatállyal megindította. Vagyonfelügyelőül dr. Bársony Endre egri ügyvédet rendelte ki. A hitelezőknek a követeléseiket az 1927. évi január hó 25-ig az 1410/1926. M. E. számú rendelet 52. §-ában irt módon, a 70. §-ban irt jogkövetkezmények terhével kell írásban bejelenteniük az Országos Hitel­­védő­­Egylet­­központjánál (Budapest, Alkotmány­ utca 8. sz.). Ha a követelésük külön kielégítési joggal, illetve zálogjog, kezesség, adóstárs váltókötelezett, vagy bármi módon biztosítva van, a bejelentésben az a körülmény,­­s annak jogalapja megjelendő annak feltüntetésével, hogy a követelést a biztosíték előre­láthatólag mily összeg erejéig fedezi. Az esetleg létrejövő magánegyesség elleni észre­vételeket ugyancsak az Országos Hitelvédő Egylet központjánál lehet a magánegyesség­­létesítésére ren­delkezésre álló határidő, vagyis 1927 február hó 24-ének elteltétől számított további 15 nap alatt, leg­később 1927. évi március bő 11-ik napjáig benyújtani. Figyelmezteti a kir. törvényszék a hitelezőket, hogy a magánegyesség létre nem jöttének esetében a bejelentett követelések után járó törvénykezési ille­téket az egyezségi tárgyalás határnapjáig zájják le. Az egyességnek, illetve az esetleg létrejövő magán­egyesség elleni észrevételeknek tárgyalására határ­napul 1927. évi március hó 24-ik napjának d. e. 9 órá­ját tűzi ki Bánh­idy Gyula kir. törvényszéki biró hivatalos helyiségébe (I. emelet, 35. ajtó). A hitele­zőknek a birtokukban levő okirataikat, különösen váltóikat a tárgyalás napjáig a kir. törvényszékhez kell bemutatniok, vagy a tárgyalásra magukkal kell hozniok. Eger, 1926. évi / december (hó 24-én. Egri kir. törvényszék. 7 modó keresete következtében a bíróság a házasság fel­bontása felől fog határozni. Felhívja továbbá, hogy tartózkodó helyéről a bíró­ságot értesítse, mert ellenkező esetben a megindítandó bontóperben új hirdetménye idézés mellőzésével dr. Ur­­bán Pál ügyvéd budapesti (VII. kerület, Telep­ utca 30. szám) lakos most kinevezett ügygondnok fogja őt képviselni. Budapest, 1926. évi december hó 13. nap­ján. A pestvidéki kir. törvényszék,­­­­ő Felhívás. P. 2591/1926. szám. A sátoraljaújhelyi kir.­­ törvényszék dr. Benyovszky László sárospataki ügyvéd által képviselt Jelenik István erdőhorváti lakos folya­modó kérelme folytán az 1894. évi XXXI. t.-c. 77. §-ának b) pontja alapján felhívja az ismeretlen helyen tartózkodó Juhász­­Erzsébet volt erdőhorváti lakost, hogy férjével Sátoraljaújhelyen az 1906. évi október hó 3. napján ,a sátoraljaújhelyi állami anyakönyvvezető előtt kötött házasságon alapuló életközösséget a jelen hirdetménynek a hivatalos hírlapban történt egyszeri beiktatását követő naptól számított egy­ év alatt állítsa vissza, mert ellenkező esetben a folyamodó ke­resete következtében a bíróság a házasság felbontása felől fog határozni. • Felhívja továbbá, hogy tartózkodó helyéről a bíró­ságot értesítse, mert ellenkező esetben a megindítandó bontóperben új hirdetményi idézés mellőzésével dr. Ur­­jusz Ernő ügyvéd sátoraljaújhelyi lakos, most kineve­zett ügygondnok fogja őt képviselni. Sátoraljaújhely, 1920. évi december hó 18. napján. A sátoraljaújhelyi kir. törvényszék. *3 Felhívások. Felhívás. Pk. VI. 11436/3. 1926. szám. A pestvidéki kir. törvényszék dr. Nemesszeghy Endre budapesti ügy­véd által képviselt Jeck­ Ferenc rákospalotai (Beth­len­­utca 78.) lakos folyamodó kérelme folytán az 1894. évi XXXI. t.-c. 77. §-ának b) pontja alapján felhívja az ismeretlen helyen tartózkodó Jedi Ferencné szül. Dob­­rovszky Mária volt újpesti lakost, hogy férjével Újpes­ten az 1916. évi szeptember hó 12. napján az újpesti állami anyakönyvvezető előtt kötött házasságon alapuló életközösséget a jelen hirdetménynek a hivatalos hír­lapban történt beiktatását követő naptól számított egy év alatt állitsa vissza, mert ellenkező esetben a folya­ Holtnaknyilvánitások. Holtnaknyivánitás. Pk. 13351/1926. szám. A szol­noki kir. járásbíróság özv. Czető Andrásné szül. Balog Julianna tiszaföldvári lakos részéről a 28000/1919. I. M. számú rendelet alapján előterjesztett kérelem foly­tán az állítólag eltűnt Czető Károly volt tiszaföldvári lakos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást megindította. Az eltűnt neve Czető Károly, születési helye Tisza­­földvár, születési ideje 1895. évi­­február hó 15., szü­leinek neve néhai Czető András és Balogh Julianna, az eltűnt foglalkozása kovácssegéd, utolsó lakhelye Tiszaföldvár, csekély vagyonnak egytized része, bevo­nulásának időpontja 1915. évi június hó 12., az a csa­pattest, amelyhez az ismert adatok szerint eredetileg beosztották, a volt m. kir. 1. számú honvédhuszárezred, Budapesten, az a hadiesemény, amely közben nyoma­­veszett, csapatával a román hadszíntérre került, ahol 1917. évi január hó 30-án orosz fogságba került, utolsó értesítés 1917. évi március havában érkezett felőle, és ezen idő óta semmi hire sem érkezett A bíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halá­lának, vagy eltűnésének körülményeiről, így különösen arról lenne tudomása,­­hogy az ezen hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíróságnál jelentse be, mert ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkezik, a bíróság az egyéb­ként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Szolnok, 1926. évi december ■ hó 15. napján. A szolnoki kir. járásbiróság. 31874 Holtnaknyitvánitás. Pk. 21044/1926. szám. A nyír­egyházai kir. járásbíróság özv. Holecskó Andrásné Sol­tész Zsuzsanna és tsai részéről előterjesztett kérelme folytán az állítólag eltűnt Holecskó András nyíregyházai volt lakos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást megindí­totta. Az eltűnt neve Holeskó András, születési helye Nyír­egyháza, szül.­ideje 1890 julius 1., szüleinek neve néhai Holecskó András­­és özv. Holecskó Andrásné Soltész Zsu­­zsánna, , az eltűnt foglalkozása földmives, nőtlen, utolsó lakhelye Nyíregyháza, katonai szolgálatot teljesített a volt cs. és kir. 65. gyalogezredben, katonai rendfokozata közkatona, utolsó tábori posta száma ismeretlen, eltűné­sének körülményei 1914-ben vonult be ezredéhez Mun­kácsra, kikerült az orosz frontra, ahonnan 1917 május haváról keltezett levelezőlapot irt a családjához, mely azonban elveszett. Ez idő óta semmiféle értesítés nem érkezett felőle. A kir. járásbiróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halá­lának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnak­­nyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről úgy különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt a hirdetmény­nek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíróságnak jelentse be, mert ha a most meg­jelölt időpontig bejelentés nem érkezik, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyil­­vánítás kérdésében határozni. Nyíregyháza, 1926. évi december hó 18. napján. A nyíregyházai kir. járás­bíróság. 31985 Holtnak nyitvánitás. 2282/1926. szám. A pétervásárai kir. járásbiróság Kovács Kakos Lajosné részéről, 28.000 (1919. I. M. és 30.000/1923. I. M. sz. rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Kovács bakos Lajos volt kisfüzesi lakos holttányilvánítása iránt az eljárást megindította. Az eltűnt neve Kovács bakos Lajos, születési helye Kisfüzes, születési ideje 1890, szüleinek neve Kovács Gá­bor és Képes Mária, házastársának neve Kuruczi Mária, lakik Terpesen, vagyontalan, utolsó lakhelye Kisfüzes, bevonulásának időpontja 19­14. aug. 1., az a csapattest, amelynél az ismert adatok szerint utoljára teljesített szolgálatot a volt miskolci cs. és kir. 17. tüzérezred, ka­tonai rendfokozata tüzér, az a hadiesemény, amely köz­ben nyoma veszett. 1914 aug­. 19. Galíciában Sokalé városban kórházba került, azóta magáról hírt nem adott. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, így különö­sen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a jelzett időn túl még életben volna, azt e hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíró­ságnál jelentse be, mert ha a fent jelzett időn túl be­jelentés nem érkezik, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyivánitás kérdésében hatá­rozni. Pétervására, 1926. évi december hó­ 15. napján. Pétervásárai kir. járásbiróság. *11 Holtnaknyitvánitás. Pk. 2287/1926. szám. A kir. já­rásbíróság Zagyva Istvánná szül. Szabó Anna részéről a 28000/1919. I. M. és 30000/1925. I. M. számú rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag­ el­tűnt Zagyva István bükkszéki volt lakos holtnak nyil­­vánítása iránt az eljárást megindította. Az eltűnt neve Zagyva István, születési ideje 1883. évi február hó 15., születési helye Bükkszék, szüleinek neve Zagyva András és Huszár Erzsébet, házastársá­nak neve Szabó Anna, lakik Bükkszéken, az eltűnt fog­lalkozása földmives, vagyontalan, bevonulásának idő­pontja 1915. évi február 15., az a csapattest, amelyhez az ismert adatok szerint utoljára teljesített szolgálatot a volt egri 60. gyalogezred, katonai rendfokozatú köz­legény, az a hadiesemény, amely közben nyomaveszett, orosz hadifogságba esett, s onnan 1915. évi október hó 15. óta magáról életjelt nem adott. A kir. járásbiróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodó helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, így különö­sen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a jelzett időn túl még életben volna, azt e hirdetménynek a bíróság­nál történt kifüggesztésétől számított 30 nap alatt a bi­róságnak jelentse be, mert ha a fent jelzett időn túl beje­lentés nem érkezik, a biróság az egyébként kiderített té­nyek alapján fog a holtnaknyitvánitás kérdésében hatá­rozni. Pétervásár, 1926. évi december hó 15. napján.. A pétervásárai kir. járásbiróság. *12 Holtnaknyitvánitás. Pk. 2227/1926. szám. A pétervá­sárai­ kir. járásbiróság Kun Jánosáé szül. Varga Kata­lin részéről a 28000/1919. I. M. és 30000/1923. I. M. számú rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Kun János volt siroki lakos holtnak­nyilvánitása iránt az eljárást­ megindította. Az eltűnt neve Kun János, születési ideje 1875., szü­letési helye Parád, szüleinek neve Kun József és Bodon Franciska, házastársának neve Varga Katalin, lakik Sírokon, az eltűnt foglalkozása földmives, utolsó lak­helye Sirok, vagyontalan, bevonulásának időpontja 1915. évi november hó 3., az a csapattest, amelynél az ismert adatok szerint utoljára teljesített szolgálatot a volt csász. és kir. 60. gyalogezred, katonai rendfokozata közlegény,­­az a hadiesemény, amely közben nyoma­veszett. 1916. évben orosz hadifogságba esett s 1917. évben hazatérése közben állítólag meghalt. A kir.­­járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt­ életbenlétéről, tartózkodó helyé­ről, halálának, vagy eltűnésének körülményeiről, igy különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a jel­zett időn túl még életben volna, azt e hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíróságnak jelentse be, mert ha a fent jelzett időn túl bejelentés nem érkezik, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kér­désében határozni. Pétervásár, 1926. évi december hó 6. napján. A pétervásárai kir. járásbíróság. *13 Holtnaknyitvánitás. Pk. 4827/1926. szám. A törökszent­miklósi kir. járásbiróság az ifjú Márton János­ török­szentmiklósi lakos részéről a 28.000/1919. és 30.000/1922. I. M. szám rendeletek alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt id. Márton­­János volt törökszentmiklósi lakos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást megindította és az eltűnt részére ügy­gondnokul Dr. Czitter Miksa ügyvéd, törökszentmik­lósi lakost rendelte ki. Az eltűnt neve Márton János, születési helye Török­szentmiklós, születési ideje 1876 február 7., szüleinek neve néhai Márton István és néhai Tóth Anna, házas­­tár­sának neve néhai Csór Piroska, gyermekeinek neve Márton János, Rozália és András kiskorúak, az eltűnt foglalkozása földműves, utolsó lakhelye Török­­szentmiklós, ingatlan vagyona a törökszentmiklósi 1590. sz. telekkönyvi betétben felvett ingatlanok ú.s­ ec. része az­ a csapattest, amelyhez az ismert adatok szerint eredetileg beosztották: a m. kir. 3. népfelkelő honvédgyalogezred, az a csapattest, amelynél utol­jára teljesített szolgálatot a m. kir. 3. népfelkelő hon­védgyalogezred 12. százai, katonai rendfokozata hon­véd, utolsó tábori postaszáma 227, eltűnésére vonat­kozó adatok 1918 augusztus 18-án hősi halált halt. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodó helyéről, halálának, vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnak nyivánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudo­mása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még G­ondn­okságok* Gondnokság. 1. P. 41124/21.1925. sz. A budapesti kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Kosconi Gyula Lipót bu­dapesti (I., Királyhágó­ u. 2.) lakos gondnokság alá he­lyezését az 1920. évi augusztus hó 9. napján jogerőre emelkedett­­. P. 41124/20—1925. számú ítélettel megszün­tette. Budapest, 1926.­évi szeptember hó 6. napján. A budapesti kir. törvényszék. 6 Gondnokság. P. 7682/2. 1926. szám. A szegedi kir. tör­vényszék közhírré teszi, hogy Szántó János hódmezővá­sárhelyi lakost a szegedi­ kir. törvényszék az 1926. évi december hó 11. napján jogerőre emelkedett 7682/1926. számú végzéssel az 1877. évi­ XX. t.-c. 28. §-ának b. pontja alapján gond­nokság alá helyezte. Szeged, 1926. évi december hó 10. napján. A szegedi kir. törvényszék. 32086­ 5

Next