Budapesti Közlöny, 1928. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-01 / 1. szám

HIVATALOS RÉSZ. A magyar királyi miniszterelnök előterjesz­tésére dr Vadász Manó Mihály budapesti gya­korló ügyvédnek a közélet terén kifejtett érde­k­es tevékenysége elismeréséül a magyar ki­rályi kormányfőtanácsosi címet adományozom. Kelt Budapesten, 1927. évi december hó 31. napján. Horthy s. k. Gróf Bethlen István s. k. A miniszterelnöki teendők ideiglenes ellátá­séval megbízott magyar királyi népjóléti és munkaügyi miniszter előterjesztésére a hábo­rút követő években Magyarország érdekében kifejtett önzetlen és értékes jótékony munkás­ságuk által szerzett érdemeik elismeréséül Stang Ulrich berlini norvég királyi követségi tanácsosnak és Werenskiold Werner wieni norvég tiszteletbeli királyi főkonzulnak a ma­gyar vörös kereszt érdemkeresztjét, Segelcke- Meidell Sigurdnak a norvég „Avisenes Oslo Kontor“ hírszerző ügynökség igazgatójának pedig a magyar vörös kereszt érdemérmét adományozom. Kelt Budapesten, 1927. évi december hó 20. napján. Horthy s. k. Gróf Bethlen István s. k. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Kovács Gábor oki. tanitót a sényői róm. kath. elemi iskolához az 1926. évi VII. t.-c. 6. §-ának b) pontjában nyert felhatalmazás alapján róm. kath. elemi iskolai rendes tanítóvá nevezte ki. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Pethő Károly okleveles tanítót a cseretneki róm. kath. elemi iskolához az 1926. évi VII. t.-c. 6. §-ának b) pontjában nyert felhatalma­zás alapján róm. kath. elemi iskolai rendes tanítóvá nevezte ki. A királyi magyar Pázmány Péter tudomány­­egyetem Rector Magnificusa Szemerád Jánosné főbába-szakaltisztnőt főbába műszaki altisztté, Daróczy József, Szoják István, Reszegi Mihály, Brandstädter Miklós, Gróf Károly és Körtvé­­lyesi János havibéres gépészeket gépész-mű­szaki altisztekké kinevezte. A m. kir. belügyminiszter W­enzl József schlickendorfi születésű, róm. kath. vallású, nős, kereskedő, pusztasomorjai lakos családi nevét az 1927. évi 301.286/VIII. sz. határoza­tával „Vértes“ névre változtatta át. A magyar királyi belügyminiszter Hermán János pacséri születésű, hajmáskéri illetőségű, rel. vallású, nős, honvéd számvivő őrmester, hajmáskéri lakos családi nevét az 1927. évi 301.955/VIII. számú határozatával „Lehel­vári“ névre változtatta át.­ ­ Egyes szám­­ára 10 fillér. a tulajdo­NEMZE­T I. Budapest, 1928. Vasárnap január 1. BUDAPESTI • • •• KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Szerkesztőség: Budapest, I. ker., Vár, Nándor-té­r 1. sz. — Telefon: T. 153—63. kiadóhivatal: Budapest, I. ker., Vár, Nándor-tér 1. sz. — Telefon: T. 153—64. A m. kir. postatakarékpénztári számla száma: 64.805. Hivatalos hirdetések: az első 10 szóért 24 fillér, minden további 10 vagy kevesebb zóért 16 fillér. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg meg­­küldendő lappéldány és a Hivatalos Értesítő ára. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Magánhirdetések: 1 új hatodhasábos m/m sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 17 fillér. Előfizetési árak az Országos Törvénytár és Hivatalos Értesítő nélkül: Hatóságoknak havi. ..... 1928„ Magánosoknak „ 3 „ 20 „ Hivatalos Értesítő havi . . . . 4 „ 80 „ Egyes szám ára 8 old. terjedelemig — 16 „ 16 ’» » további 8 old.­kint — 16., A Hir. Értesítő ára számonkint — 20­­Az előfizetési dij utólagos kiegészítésének fenntartásával: Negyedévre: Hatóságoknak.......................3 P 84 f. Magánosoknak ....... 9 „ 60 „ Az „Országos Törvénytárára az előfizetés az egyes füzeteknek a magy. kir. belügy­minisztérium által megállapított ára alapján történik. — Az elszámolásra küldendő összeg 1927. január 1-től 24 pengő. A m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter 5.413/em­. 1927. N. E­M. számú rendelete az 1927: XXI. törvénycikk alapján működő bizto­sitó intézetek önkormányzati tennivalóinak át­meneti ellátása tárgyában. A betegségi és a baleseti kötelező biztosítás­ról szóló 1927 : XXI. t.-c. 227. §-a alapján a következőket rendelem: 1. §• Amíg az Országos Munkásbiztosító Intézet, a bányatárspénztárak, a Magyar Hajózási Be­tegségi Biztosító Intézet és a Budapesti Keres­kedelmi Betegségi Biztosító Intézet önkormány­zati szervei az alapszabályok alapján szabály­szerűen meg nem alakulhatnak és működésü­ket meg nem kezdhetik, az önkormányzati ten­nivalók ellátására átmenetileg az alábbi rendel­kezések irányadók: 1. Az Országos Munkásbiztosító Intézetnél a) a központi önkormányzati szerveknek (közgyűlés, igazgatóság, elnökség, kártalanító bizottságok) tennivalóit, valamint a bánya­­nyagbérbiztosítási ágazat önkormányzati tenni­valóit az Intézet elnöke, b) a budapesti kerületi pénztár választmá­nyának tennivalóit az Intézet vezérigazgatója, c) a többi kerületi pénztár választmányának tennivalóit az illető kerületi pénztár ügy­vezetője; d) a vállalati pénztár választmányának ten­nivalóit az­ illető vállalati betegsegélyző pénz­tárnak az­ 1927. évi december hó 31-én hivatal­ban levő igazgatósága s végül e) a­ Debreceni Kereskedelmi Betegsegélyző Pénztár választmányának tennivalóit a debre­ceni kerületi pénztár ügyvezetője látja el. 2. A bányatárspénztárak, — ideértve a diós­győri m. kir. állami vas- és acélgyár és a komlói m. kir. kincstári kőszénbánya társpénz­tárait is — önkormányzati szerveinek (köz­gyűlés, választmány) tennivalóit az illető bá­­nyatárspénztáraknak az 1927. évi december hó 31-én hivatalban levő önkormányzati szervei (közgyűlés, illetőleg választmány vagy igazga­tótanács) látják el az eddigi alapszabályokban meghatározott hatásköri megosztás szerint. 3. A Magyar Hajózási Betegségi Biztosító In­tézet önkormányzati szerveinek tennivalóit az Intézet elnöke látja el. 4. A Budapesti Kereskedelmi Betegségi Biz­tosító Intézet önkormányzati szerveinek tenni­valóit az Intézet elnöke látja el. 2. §­ . A m. kir. Posta Betegségi Biztosító Intézeté­nél, a m. kir. Államvasutak Betegségi Biztosító Intézeténél, a közforgalmú magánvasutak be­tegségi biztosító intézeteinél, a m. kir. Posta­takarékpénztár Betegségi Biztosító Intézeténél és a m. kir. Dohányjövedék Betegségi Biztosító Intézeténél az önkormányzati szervek tenni­valóinak ellátására az alapszabályok rendel­kezései irányadók. 3. §. Ez a rendelet az 1928. évi január hó 1. nap­ján lép hatályba. Budapest, 1927. évi december hó 31-én. Dr. Vass József s. k., m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter. A lap mai számához az „Országos Törvénytár“ előfizetői részére az „Országos Törvénytárának az 1928. évi I—II. törvénycikkeket tartalmazó I. száma csatolva van. Mennyi időre A 3%-os járulékkulcs alkalmazásával fizetendő betegségi biztosítási járulék az (a) L | IL | III. | IV. V. VI. VII. VHI. n a p­i b­é­r osztályban P f P | fP f P | f P | fP f P •f P f egy napra................... .0 040 100 080 100 140 160 200 22 két napra .......................0 000 100 140 200 260 320 380 42 három napra ......0 100 140 220 200 380 480 560 64 négy napra ...................0 12 14 0 180 280 400 520 620 74__JŰ84 öt napra .......................0 0 220 360 500 640 780 921 06 hat vagy hét napra, illető­leg egy teljes naptári hétre 0 180 260 420 600 700 941 101 26 A m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter 5.391/el­. 1927. N. E . számú rendelete a betegszégi és a baleseti kötelező biztosításról szóló 1927: XXI. törvénycikk hatálybalépése tár­gyában. A betegségi és a baleseti kötelező biztosítás­ról szóló 1927 : XXI. t.-c. 227. §-a értelmében ez a törvény az 1928. évi január hó 1-én lép hatályba. A törvény életbelépésével kapcsolatban egyes átmeneti rendelkezésekre van szükség, miért is az idézett törvényszakasz alapján a következő­ket rendelem: 1. §• Amíg az Országos Munkásbiztosító Intézet alapszabálya másként nem rendelkezik, a ház­tartási alkalmazottak betegségi biztosítási járu­léka fejében átlagos napibérük 3 százalékát kell fizetni. Az ez alapon fizetendő járulékot az alábbi táblázat tünteti fel:

Next