Budapesti Közlöny, 1928. július (62. évfolyam, 148-173. szám)
1928-07-01 / 148. szám
1928 július 1. az igazoltan be nem folyt követelés után — az adó befizetésének idejére érvényes kulcs szerint — járó adó visszautalása iránt intézkedik, s erről az adózót végzéssel értesíti. A végzésben figyelmeztetni kell az adókötelest, hogy amenynyiben adósa a kérdéses jogügyletből kifolyólag részére később bármilyen okból újabb fizetést teljesít (esetleg újabb váltót ad), a kézhezvett összeg (váltó) után az általános forgalmi adót köteles megfizetni. (9) A pénzügyigazgatóság határozata ellen az 1921 : XXXIX. t.-c. 57. §-a értelmében közigazgatási, bírósági panasznak van helye. (10) Ez a rendeletem kihirdetése napján lép életbe. A rendelet (4) — (9) bekezdéseiben foglalt szabályokat alkalmazni kell abban az esetben is, ha a közadós ellen vezetett csődeljárás vagy kényszeregyezségi eljárás jogerős befejezése óta hat hónap ugyan már eltelt, de az érdekelt adózók adóvisszautalási kérelmüket a rendelet életbelépésétől számított hat hónap alatt terjesztik elő. Budapest, 1928. évi junius hó 27.-én. A miniszter helyettt: dr. Vargha Imre s. k. államtitkár. A m. Mr. kereskedelemügyi miniszternek 1928. évi 67.007/XL számú rendelete a közfogyasztásra szánt szikviz előállításáról és forgalomba hozataláról. A közfogyasztásra szánt szikviz előállítása és forgalomba hozatala tárgyában az 1922: XII. törvénycikk (alábbiakban „törvény“) 34- 35., 57., és 58. §-aiban kapott felhatalmazás alapján a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszerrel egyetértően a következőket rendelem : I. FEJEZET. Általános rendelkezések. 1. §• Szikviznek kell tekinteni a szénsavval mesterségesen telített ivóvizet (kút, forrás, vízvezetéki stb. vizet). Ásványvízforrásnak minősített forrás szénsavval telített vize szikviznek nem tekinthető. 2. §• A közfogyasztásra szánt szikviz előállítása az iparengedélyhez kötött iparok közé soroltatik. Ennek az iparnak a gyakorlását tehát a jelen rendelet életbelépése után csak az kezdheti meg, aki arra iparengedélyt nyert. Azok, akik a jelen rendelet életbelépése előtt nyert jogosítvány alapján szikvíz előállításával foglalkoznak, iparukat a jelen rendelet életbelépése után is folytathatják, de iparuk gyakorlásánál a jelen rendeletben megállapított rendelkezéseket megtartani kötelesek. Vendéglősök, korcsmárosok, kávésok, tisztviselői és munkásétkezdéknek tulajdonosai a saját üzemükben való felhasználásra (fogyasztásra) szikvizet, a szikviz előállítására jogosító iparengedély (2. §, első bekezdés) nélkül is készíthetnek, ha az üzemük berendezése megfelel a rendeletben előírt rendelkezéseknek s ezt az erre vonatkozó bejelentés után az iparhatóság a tiszti orvossal tartott helyszíni szemle útján megállapította. Az ilyen üzemek azonban üzemi helyiségeiken kívül (utcán át) saját készítésű szikvizet forgalomba nem hozhatnak. A szikviz előállítására szóló iparengedély szénsavval telített üdítő italok (málnaszörp stb.) előállítására és forgalombahozatalára is jogosít. A szifonfejnek és az ehhez tartozó alkatrészeknek előállítására (öntésére, átöntésére) a szikviz előállítására szóló iparengedély nem jogosít. 3. §. Szikviz előállítására iparengedélyt csak az kaphat, aki az iparengedély elnyerésének a törvényben és a jelen rendeletben megállapított általános feltételeit, valamint azt, hogy megfelelő üzemi helyiségei (7. §.) vannak, kellően igazolja. 4. §• Aki szikvíz előállításával kíván foglalkozni, az iparengedély kiállítására irányuló folyamodvány benyújtása előtt köteles az engedélyhez kötött iparokra megállapított ipardíjat az illető város vagy község pénztárába befizetni. 5. §. A szikvíz előállítására szóló iparengedély kiadása iránti beadványt a törvény 39. §-ában foglalt rendelkezéseknek megfelelően kell elkészíteni. A beadványhoz az iparűzés feltételeinek igazolására szolgáló okiratokon kívül csatolni kell: a) a tiszti orvos bizonyítványát arról, hogy a folyamodónak a szikvíz előállításához közfogyasztásra szolgáló oly víz áll rendelkezésére, amelyet valamely község vagy a város kezelésében levő vízmű (vízvezeték) szolgáltat; amennyiben nem ilyen víz felhasználásáról van szó, a használandó víz vegyi és bakteriológiai vizsgálatáról szóló bizonyítványt és a szakértői véleményt (8. §.) ; b) a szikvíz előállítására és töltésére rendelt helyiségeknek mérnök, építészmérnök vagy építőmester által készített méretezett, pontos rajzát, az üzem felállítandó berendezésének, továbbá a szikvizes palackok rendszeres lemosására és kefélésére szolgáló eszközöknek műszaki leírását. 6. §: Az iparengedély megadása kérdésében az elsőfokú iparhatóság határoz. Az elsőfokú iparhatóság véghatározata ellen fokozatos fellebbezésnek van helye. Amennyiben az iparhatóság a beterjesztett okmányokból megállapítja, hogy folyamodó a törvényben megállapított követelményeknek megfelel, továbbá, hogy a szikvíz előállítására rendelkezésre álló víz használata nem aggályos, végül, hogy a létesíteni kívánt üzemi helyiségek és berendezések bemutatott tervei megfelelnek a kívánalmaknak, véghatározatot hoz, amellyel értesíti a folyamodót, hogy ha a véghatározatban megállapított záros határidőn belül a jelen rendelet határozmányainak és a helyesnek talált terveknek megfelelően rendezi be üzlethelyiségét s ezt az iparhatóság a tiszti orvossal együtt tartandó helyszíni szemle útján megállapítja, az iparengedély ki fog adatni. A helyszíni szemle megtartásáról jegyzőkönyvet kell felvenni s az iparengedélyt csak abban az esetben szabad kiadni, ha a helyszíni szemle során az nyert megállapítást, hogy a folyamodó az előírt követelményeknek megfelelt. Az iparengedély kiadásáról értesíteni kell az elsőfokú közegészségügyi hatóságot. vízmű (vízvezeték) vize szolgál, a felhasználandó vízből a tiszti orvos jelenlétében két egy-egy literes palackban (egy litert vegyi, egy litert bakteriológiai vizsgálatra) mintát kell venni. A palackok dugóját hatósági pecséttel kell elzárni. Egy palackot a víz vegyi megvizsgálása végett Budapest székesfőváros területén a Székesfővárosi Vegyészeti és Élelmiszer Vizsgáló Intézetnek (Központi Városháza), egy palackot a víz bakteriológiai megvizsgálása végett a Székesfővárosi Közegészségügyi és Bakteriológiai Intézetnek (Budapest, Szent István-kórház), egyéb helyen (vidéken) mind a két mintapalackot a népjóléti és munkaügyi minisztérium részéről kijelölt intézeteknek, az intézetek kijelöléséig pedig a M. kir. Országos Közegészségügyi Intézetnek (Budapest, IX., Gyáli út 4. szám) kell beküldeni. A vízminták vételénél és beküldésénél, a mintát tartalmazó palackok előzetes tisztításánál, illetőleg sterilizálásánál a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter 79.770/1924. I. számú (a Belügyi Közlöny 1924. évfolyamának 1.126. oldalán közzétett) rendeletének I. pontjában részletesen leírt eljárást kell követni. A vízmintákkal együtt az idézett rendelet II. pontjában pontosan előírt minta szerint a tiszti orvos által fogalmazott kísérő iratot kell beküldeni. A mintavételi, szállítási, vegyelemzési, bakteriológiai vizsgálati, szakértői és helyszíni eljárásból felmerülő költségek a folyamodót terhelik, akitől azok az eljárt iparhatóság részéről történt megállapítás után közigazgatási végrehajtás útján hajthatók be. Oly községben, amelyben a lakosság közönséges ivóvízül nem használ jobb vizet annál, mint amelyet a folyamodó a szikvíz előállításánál felhasználni kivan és annál jobb víz több kút vizével végzett vegyi és bakteriológiai vizsgálatok eredménye szerint nem is szerezhető be, a folyamodó részéről használni szándékolt víz feldolgozására az engedély megadható ugyan, köteles azonban a folyamodó a víz javítását célzó hatósági intézkedéseket teljesíteni. Ennek a szakasznak a rendelkezéseit a jelen rendelet hatálybalépése előtt engedélyezett üzemekre, valamint utóbb is mindazokban az esetekben alkalmazni kell, amikor a szikvízkészítő iparos az engedélyezett víz helyett más vizet kíván feldolgozni, vagy a víz beszerzésének módját kívánja megváltoztatni. Budapesti közlöny II. FEJEZET. A szikviz előállításánál követendő egészségügyi és biztonsági rendelkezések. 7 §• Szikvizet csak tágas, világos és jól szellőztethető, Budapesten legalább huszonöt négyzetméternyi, másutt legalább tizenkét négyzetméternyi alapterületű külön helyiségben szabad előállítani és tölteni. A 2. §. harmadik bekezdésében említett üzemeknek, amennyiben a szikvizet saját céljaikra üvegekben állítják elő, az előállítás szintén csak legalább tizenkét négyzetméternyi területű külön helyiségben történhetik. A helyiségek padlóját könnyen tisztítható, résmentes, vízhatlan anyagból (cementből, aszfaltból, betonból) kell készíteni, olyképen, hogy a padlóvíz lefolyása és levezetése csatorna útján biztosítva legyen. A helyiségek falait legalább egy és fél méternyi magasságban könnyen tisztítható anyaggal (például olajfestékkel, csempével) kell fedni. Új engedély csak földfeletti helyiségre adható.8. §. A szikvíz előállításához csak tiszta, egészséges és az 5. §. a) pontja szerint alkalmasnak talált, jó ivóvíz használható s csak ily vízből készült szikviz hozható forgalomba. A felhasználandó víz alkalmasságának megállapítása céljából a szikvizkészítő iparos köteles az elsőfokú közegészségügyi hatóságnak bejelenteni és pontosan megjelölni, honnan és minő után szerzi be a szükséges vizet. Amennyiben a szikvíz előállítására nem a község vagy város kezelésében levő 9. §. A vizet szolgáltató helynek (kútnak, forrásnak stb.) és környékének tisztának és közegészségi szempontból kifogástalannak kell lenni. E helytől, valamint a szikvíz előállítására és töltésére szolgáló helyiségektől mindazt, ami fertőzést idézhetne elő (árnyékszéket, istállót, pöcegödröt, trágyadombot, szennyvízlevezetőcsatornát, stb.) a fertőzést kizáró módon és a talaj anyagához mért, de legalább tíz méternyi távolságban kell elhelyezni. Ahol vízvezeték és csatornázás van, a tisztiorvos meghallgatása után az iparhatóság a távolság tekintetében eltérést engedélyezhet, azonban a töltőhelyiség és a vízvezetéki csövek ez esetben sem helyezhetők el a fertőzést okozó helynek (árnyékszéknek, istállónak, stb.) közvetlen közelében. 10. §. Ha a szikviz előállításához szükséges vizet kútból, forrásból vagy vízvezetékből nem közvetlenül vezetik csöveken át a szikvizgépbe, hanem azt előbb víztartó edénybe, tartályba hordják, e célra csak az egészségre ártalmatlan anyagból készült edényeket, tartályokat szabad használni s azok kizárólag csak erre a célra használhatók. A víztartó és vízhordó edényeket, tartályokat a közegészségügyi követelmények figyelembevételével naponként tiszta vízzel, hetenként egyszer gőzzel, illetve forró vízzel kell kimosni, teljesen fedve kell tartani s a vizet minden szennyezéstől meg kell óvni. A szikviz előállítására és töltésére szolgáló helyiségeket, nemkülönben a gépeket, készülékeket, csöveket, vezetékeket és minden egyéb berendezési tárgyat állandóan tisztán és jókarban kell tartani. 3