Budapesti Közlöny, 1928. november (62. évfolyam, 250-273. szám)

1928-11-03 / 250. szám

2 "A m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter az 1927. évi XXI. törvénycikkben nyert fel­hatalmazás alapján dr. Szundi­ Aladár budapesti lakos, gyakorló orvost a Magán­alkalmazottak Biztosító Intézete orvostisztviselőinek személy­zeti létszámába az állami rendszerű fizetési­­osztály szerinti illetményekkel­­—a kettő (2) év tartamára — ideiglenes minőségű segédorvossá kinevezte. A m. kir. nullás- és közoktatásügyi miniszter dr. Kommer Magda tudományegyetemi dí­jtalan gyakornokot az Országos Magyar Gyűjtemény­­egyetem közigazgatási tisztviselői karának lét­számába a IX. fizetési osztályba kinevezte. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Gál Árpád a kispesti munkástelepi állami polgári, fiúiskolához beosztott áll. elemi iskolai tanítót, aki a polgári iskolai tanárt kinevezte állami pol­gári iskolai rendes tanárrá a 9.000/1927. M. E. számú rendeletben megállapított illetményekkel. A m. kir. földmivelésügyi miniszter Kovács Erzsébet okleveles tanítónőt az állami mezőgaz­dasági birtokok tanítóinak létszámába kinevezte. A m. kir. igazságügyminiszter Kiss László szegedi kir. kerületi börtöntisztet eddig ideigle­nes minőségben viselt állásában véglegesítette. ,4 m. kir. igazság­ügy miniszter Molnár Sándor budapesti kir. büntetőtörvény­széki dijnokot a budapesti kir. orsz. gyüjtőfogházhoz — egyelőre ideiglenes minőségben — a XI. fizetési osztályba lisztté nevezte ki. A m. kir. posta vezérigazgatója kinevezte a XI. fizetési osztály 3. fokozatába ideiglenes mi­nőségű II. osztályú postatisztekké : Antal Fe­renc, Aschenbrenner Gyula, Aschert Károly, ifj. Bajkó Ferenc, Balog Sándor, Bariz József, Béki Ferenc, Bolsik Tivadar, Bucskó Gyula, Cser József, Csönkös Ferenc, Czeglédi András, Czigány István, Czoll István, Deák István, Dely Ferenc­, Dikán Andor, Dujmovics Sándor, ifj. Ehmann Aladár, Farkas Géza, Fábián János, Ferenczy Sándor, Gabnay Pál, ifj. Gál­ff­y Fe­renc, Gáspár László, Hajsinck János, Horváth Dezső, ifj. Horváth­ J­án­os, Horváth József, Illik­­mann Ferenc, ifj. Jaross István, Joó Tivadar, Kaleczky Béla, Keller Gyula, Kiss Lajos, Klucsik Lajos, Kolman György, Kopeczky Tivadar, Koska Zoltán, Kovács Károly, Kovács Gyula, Krieger Ferenc, Ludwig Andor, Magyar Zoltán, Mager Aladár, Medgyesi Dénes, Mosgai Gyula, Nagy Pál István, Németh Miklós, Norgauer Já­nos, Poros László, Rátz Elemér, Rácz Ferenc, Rész Béla, Rostaházi Armand, Sáphatti Miklós, Schwabbauer Herbert, dr. Séra Lajos, Stief Endre, Stoits Károly, Suebisch­ János, Szabó László, Szeniczey Aurél, Szentpétery Béla, dr. Tarnai Albert, Tégh­is Sándor, Tóth Pál, Tirolt Vilmos, Turanits Antal, Zöld­ József, Zsuppán­­Antal postaforgalmi dijnokokat és Kapry Tibor, Mutschenbacher Imre, valamint dr. Palágyi György dijnokokat. A m. kir. belügyminiszter Kozma Ilona, Wenczel Istvánná és Kormanik Karola m. kir. belügyminisztériumi dijnoknőket m. kir. belügy­minisztériumi kezelőnőkké kinevezte. A gymőri m. kir. erdőigazgatóság a m. kir. föld­­mű­velésügyi minisztérium felhatalmazása alap­ján 1928. évi november hó 1-vel kezdődő halálú­ tyal az államerdészeti altisztek személyzeti lét­számába Horvorth Gyula m. kir. szakaltiszt­­főerdőőrt, győri lakost m. kir. műszaki altiszt­­f­őerdőőrré, Habina József m. kir. I. oszt. altiszt-erdőőrt, győri lakost m. kir. szakaltiszt­­főerdőőrré kinevezte. "A m. kir. belügyminiszter Ranzenberger Jenő Oszkár, aki Budapesten 1887. évben szü­letett, ugyanottani illetőségű és lakos, rom. kath. vallásig m. kir. oeszt. ezredes, kérelmére saját családi nevét az 1928. évi 327.884/VIII. számú határozatával ,,Ruszkaij‘‘ névre­­változtatta át. BUDAPESTI KÖZLÖNY 1928 november 3. A m. kir. beelügyi miniszter 265.000 1928. B. 1. számú rendelete a gyámpénztárakban kezelt háborús magyar állam­adóssági címletek tulajdonosainak támogatása tárgyában. Az 1928/29­. évi állami költségvetésről szóló 1928 : XXXIII. t.-c. 15. §-ában kapott fel­hatalmazás­ alapján a pénzügyminiszterrel és az igazságügyminiszterrel egyetértve az idézett t.-c. 14. §. (9.) bekezdésének végrehajtása céljából a következőket rendelem : 1. §• Az 1928/29. évi állami költségvetés B. Rend­kívüli kiadások, XV. fejezet 6. cím, 3. rovat alatt rendelkezésemre bocsátott 1.000.000 pengő­ből, illetőleg a későbbi években megállapítandó összegből támogatásban részesülhetnek azok, akik kiskorúságuk vagy gondnokság alatt állásuk idején a gyámhatóság jóváhagyásával akár eredeti jegyzés útján, akár a gyámhatóság jóváhagyásával egyéb módon háborús állam­adóssági címleteket szereztek, és azokat azóta­­is állandóan tulajdonukban tartják, feltéve, hogy a címleteket az 1918. évi október hó 31. napján gyámpénztár kezelte. Támogatásban lehet részesíteni a kiskorúval vagy gondnokolttal egyenes ági rokoni kapcsolatban álló azokat a személyeket is, akik az ily államadóssági címleteket a kiskorú vagy gondnokolt után öröklés útján szerezték. 2. §­Az 1. §. értelmében támogatásban részesül­hetnek nemcsak azok a címlettulajdonosok, akiknek háborús magyar államadóssági címle­teit 1918. évi október hó 31. napján belföldi gyámpénztár kezelte, és még ez időszerűit is kezeli, hanem azok a címlettulajdonosok is, akiknek címleteit 1918. évi október hó 31. napján belföldi gyámpénztár kezelte, de ezután az idő­pont után kiszolgáltatta. Azok a címlettulajdonosok azonban, akiknek címleteit a gyámpénztár az 1918. évi október hó 31. napja és 1921. évi december hó 31. napja közötti időben szolgáltatta ki, címleteik alapján csak akkor részesülhetnek támogatásban, ha címleteik magyar nosztrifikálási megjelöléssel el vannak látva. A támogatásnak elengedhetetlen feltétele továbbá, hogy a kérelmező a kérelem benyújtá­sakor is tulajdonosa legyen a címleteknek. 3. §: Nem részesíthető támogatásban e rendelet alapján az, akinek címletét a gyámpénztár már az 1918. évi október hó 31. napját meg­előző időben kiszolgáltatta, valamint az sem, akinek címlete csak az 1918. évi október hó 31. napja után került gyámpénztári kezelésbe. Ezekre a címlettulajdonosokra a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter 4.600/eln. 1928. sz. alatt kiadott (a­ Budapesti Közlöny 1928. évi 243. számában kihirdetett) rendeleté­nek rendelkezései irányadók. 4­ §• A támogatásban részesítésnek nem akadálya, hogy a címletek a kiskorúról vagy gondnokoltról több öröklés útján szállottak a tulajdonosra, vagy hogy az átszállás nem törvényes öröklés, hanem végrendeleti öröklés vagy hagyomány útján, vagy kötelesrész címén következett be. Nem akadály az­­sem, ha az öröklés az örök­hagyó önjogúvá válása és a címleteknek a gyám­­pénztárból kiszolgáltatása után következett be. 5. §• Az előző szakaszok értelmében engedélyez­hető támogatásnak csak erre irányuló kérelem alapján van helye. A kiskorúak és gondnokoltak érdekében a kérelmet rendszerint törvényes képviselőjük terjeszti elő­ . A kérelmet nem önjogú személy maga is előterjesztheti. Az ily kérelem tekintetében azonban a törvényes képviselőt meg kell hall­gatni. A kérelmet akkor is csak a tulajdonos vagy törvényes képviselője terjesztheti elő, ha a címleteket haszonélvezet vagy más korlátolt dologi jog terheli. 6. §. A kérvényt a 4961/1927. B. M. ehi. sz. alatt kiadott (a Budapesti Közlönynek 1928. évi 44. számában kihirdetett) körrendelet értelmé­­­ben kiállított erkölcsi bizonyítvánnyal együtt, annál az árvaszéknél kell benyújtani, amelynek gyámpénztára a címleteket kezeli vagy kezelte, ha pedig ilyen magyar árvaszék nincs, annál az­ árvaszéknél, amely a folyamodó lakóhelye alap­ján illetékes. Ha a címletek olyan állam fennhatósága alá került gyámpénztár kezelésében voltak, vagy vannak, amely állam a volt Osztrák-Magyar Monarchia területén alakult, vagy amelyhez Magyarország területének valamely része a trianoni­­szerződéssel átcsatoltatott, a kérelmet a folyamodó lakóhelye szerint illetékes belföldi árvaszéknél kell előterjeszteni. 7. §." A támogatásra irányuló kérelmet az 1929. évi február hó 28. napjáig kell az ehhez a rendeleti­hez mellékelt 1. sz. mintának megfelelő, a kér­vényezőknek az árvaszék által díjtalanul ren­delkezésükre bocsátandó űrlapon két példány­ban benyújtani. E határidő lejárta után az árvaszék ilyen kérelmet nem vehet többé figyelembe. Elkésett kérelmet közvetlenül a belügy­miniszternél lehet benyújtani. A belügyminisz­ternél előterjesztett kérelmek csak a késedelem kellő igazolása esetében és csak akkor részesül­nek érdemleges elbírálásban, ha a támogatásra szolgáló költségvetési fedezet a megszabott határidőben előterjesztett kérelmek elintézésével­­ nem merül ki. 8. §. A kérvénynek tartalmaznia kell a folyamodó vezetők és utónevét, állását vagy foglalkozását,­­ lakóhelyének pontos megjelölését, családi állapo­tát, a kérvényező által eltartott családtagok nevét és életkorát, a kérelmező egy évi jövedel­mének összegét és azt, hogy részt vett-e a világ­háborúban, szerzett-e kitüntetést, továbbá, hogy hadirokkant, hadiözvegy vagy hadiárva-e. A kérvényben részletesen fel kell sorolni a kérelem alapjául szolgáló címleteket, kibocsátá­suk napjának, névértéküknek, kamatozásuknak és sorszámuknak, valamint annak a feltüntetésé­vel, hogy a címletek magyar nosztrifikálási megjelöléssel el vannak-e látva. Ezeket az adatokat az 1918. évi október hó 3. napjánál korábbi időponttól kezdve állandóan belföldi gyámpénztár kezelésében álló címletekre vonat­í­kozólag a gyámpénztár (mn. kir. adóhivatal, városi, illetőleg községi pénztár) írja be a kér­vénybe. Ha a címletek nincsenek az 1918. évi október hó 31. napjánál korábbi időponttól kezdve állandóan belföldi gyámpénztár keze­lésében, az előbbi bekezdésben említett adato­kat a folyamodó tünteti fel, és ezenfelül köteles a címletek szerzésének jogcímét (pl. eredeti jegyzés, öröklés, gyámhatósági hozzájárulás mellett történt vásárlás, stb.) megjelölni, és amennnyiben az a gyámpénztár nyilvántartásából vagy az árvaszéki iratokból nem volna megállapítható, okmánnyal igazolni. Az egyenes ági öröklés bizonyítására elegendő bármely közokirat, amely bizonyítja, hogy a folyamodó egyenes ági rokonságban van azzal a személlyel, aki a cím­lereket­ kiskorúságának vagy gondnokság alatt állásának idején a gyám­hatóság jóváhagyásával szerezte és hogy ez a szerző meghalt. S. §­ A folyamodó személyi és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatokat a folyamodó lakóhelye szerint illetékes községi elöljáróság (t­jf. és x. t. városokban a polgármester, Budapesten a kerü­leti elöljáróság) igazolja. A kérvényben megjelölt címletekre vonatkozó adatok helyességét a 6. §-ban megjelölt árva­szék (gyámpénztár, számvevőség) hivatalból állapítja meg. Ha a címleteket átcsatolt területen lévő gyámpénztár kezelte, vagy kezeli, az azokra­­vonatkozó adatok hevességét a folyamodónak kell megfelelően (pl. árvaszéki határozattal, végzéssel stb.) igazolnia.

Next