Budapesti Közlöny, 1929. január (63. évfolyam, 1-26. szám)
1929-01-01 / 1. szám
» A m. kir. Igazságügyminiszternek 75.200. 1928. L M. számú rendelete az Országos Földbirtokrendező Bíróság ügyviteli szabályainak újabb megállapítása tárgyában. Az 1928 : XLI. t.-c. (Fbt.) 17. §-ának első bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Országos Földbirtokrendező Biróság (OFB) ügyviteli szabályait a következőkben állapítom meg: I. Szervezet és szolgálati viszonyok. 1. §• A biróság neve és pecsétje változatlan marad. Az OFB. fogalmazószemélyzetéhez (1920. évi XXXVI. l.-c. f.) 14. §-ának első bekezdése) tartoznak a tanács jegyzői és fogalmazási munkára beosztott bírák, bírósági titkárok, jegyzők és joggyakornokok, a segédszemélyzethez pedig a segédhivatali (iktatói, kiadói és irattári) munkát ellátó kezelőszemélyzet. A kiküldetések ellátására a rendes bíróságoknak erre a célra kijelölt bírái is rendelkezésre állanak. A számvevőségi szolgálatot a m. kir. igazságügyminisztérium számvevősége látja el, az altiszti teendőket a beosztott altisztek és napibéres szolgák látják el. Az OFB tagjának a tagságról lemondását az elnöknél írásban kell bejelentenie. A segédszemélyzet beosztása és beosztásának megszüntetése iránt az igazságügyminiszter intézkedik. Ugyancsak az igazságügyminiszter gondoskodik arról, hogy kiküldetésekre a rendes bíróságtól bírák rendelkezésre álljanak. Az igazságügyminiszter gondoskodik arról is, hogy az OFB-nél az altiszli teendők elvégzésére kellő személyzet rendelkezésre álljon. 3. §. Amennyiben olyan körülmények állanak be, amelyek következtében a tagság a törvény értelmében kilépés vagy lemondás nélkül is megszűnik, az említett körülmények beállását az a hatóság vagy szervezet, amelynek jelölése alapján Fit az Kleid kinevezve, az OFB elnökével haladéktalanul közölje. Ilyen körülmények bekövetkezését az OFB tagjai maguk is lehetőleg haladéktalanul bejelenteni kötelesek. Az elnök a tudomására jutó cseteket az említett közlés vagy bejelentés nélkül is hivatalból vizsgálat tárgyává teheti. H Ha a tagság megszűnését fegyelmi bíróság állapítja meg, a helyet a fegyelmi ítélet jogerőre emelkedésének napjával kell megüresedettnek tekinteni, hacsak a fegyelmi bíróság határozata a megszűnés napjául más napot nem jelöl meg. Egyéb esetekben ,a megszűnés napjául azt a napot kell tekinteni, amelyen a megszűnést okozó körülmény naptárilag megállapíthatóan bekövetkezett. 4. §. Az elnöknek és másodelnöknek az államfő előtt, a tanácselnöknek és a bíróság többi tagjainak a teljes ülésben, legkésőbben a kinevezésükről szóló okirat kézhezvételétől számított 30 nap alatt leteendő esküje a következő : ..Imi N. X., mint az Országos Földbirtokrendező Biróság kinevezett elnöke (másodelnöke, tanácselnöke, tagja) esküszöm a mindentudó és mindenható Istenre, hogy Magyarországhoz, annak alkotmányához és Magyarország kormányzójához ji leszek, megbízatásom teljesítésében legjobb lelkiismeretem és tudásom szerint, kedvezés és részrehajlás nélkül, a törvények és törvényes jogszabályok alapján, minden esetben kizárólag csak a közjót és a haza érdekeit tartom szem előtt és a hivatalos titkot híven megőrzöm. Isten engem úgy segéljen !“ A tanácselnökök és a biróság többi tagjának eskütételéről jegyzőkönyvet kell felvenni és az eskükkel megtöri''.nlét az elnök a kinevezési okmányra reá vezeti. Indokolt esetben a tanácslnökök és az enthtelt tagok eskütételére az elnök halasztást adhat. A fgalmazószemyzet, segédszemélyzet és a szolgák az élné- kezébe teszik le az esküt. A fogalmazószemélyzet esküje a következő : ..F. N. N., esküszöm a mindentudó és mindenható Istenre, hogy Magyarországhoz, annak alkotmányához és Magyarország kormányzójához hű leszek, a törvényeket, a törvényes szokásokat és rendeleteket megtartom, hivatalos kötelességeimet az üléseken és tanácskozásokban erőmhöz és tehetségemhez képest teljesítem, a jegyzőkönyveket és jegyzékeket lelkiismeretesen vezetem, a bejegyzettekhez és helyeseltekhez semmit nem adok, azokból semmit el nem veszek, sem azokat más módon meg nem változtatom, a hivatali titkokat és szavazatokat senkinek fel nem fedezem, a hivatalomhoz tartozó ügyekben vett meghagyásokat hűségesen végrehajtom, tisztemben pontosan és serényen eljárok. Isten engem úgy segéljen !“ A segédszemélyzet (ideértve a dijnokokat is) esküje a következő : „Én N. N., esküszöm a mindentudó és mindenható Istenre, hogy Magyarországhoz, annak alkotmányához és Magyarország kormányzójához hű leszek, a törvényeket és rendeleteket megtartom, elöljáróim iránt ,engedelmességgel viseltetem, a hivatalos meghagyásokat pontosan és lelkiismeretesen teljesítem, a hivatalos iratokat rendeltetésükhöz és a nyert utasításhoz képest híven kezelem, azokat vagy azok másolatát másnak, mint akit szabály szerint illet, ki nem adom, az azokban előforduló vagy más módon tudomásomra jutott hivatali titkokat senkinek fel nem fedezem, a hivatali könyveket és jegyzékeket lelkiismeretesen vezetem, mindenre, ásni hivatalomhoz tartozik, gondosan felügyelek, tisztemben híven, pontosan és serényen eljárok. Isten engem úgy segéljen !“ Az altisztek és kisegítő szolgák esküje pedig a következő : „Én N. N„ esküszöm a mindentudó és mindató Istenre, hogy Magyarországhoz, annak alkotmányához és Magyarország kormányzójához hű leszek, elöljáróim iránt engedelmességgel viseltetem, meghagyásaikat lelkiismeretesen teljesítem, szolgálatomban pontosan, híven és serényen eljárok, a hivatali titkokat senkinek fel nem fedezem. Isten engem úgy segéljen !“ 6. §• Az elnökről, a másodelnökről és a tanácselnökökről, az OFB. állandó líráiról, továbbá a fogalmazó személyzetről, valamint az OFB. egész segédhivatali személyzetéről — a dijnokok és altisztek kivételével — megfelelő személyi táblázatot kell vezetni. A bíróság más tagjainak személyi adatairól csak kimutatást kell vezetni. A már közszolgálati alkalmazásban álló személyi táblázatát hivatalból kell megszerezni. Azok, akik előzőleg közszolgálati alkalmazásban nem állottak, személyi táblázatukat hivataluk elfoglalásakor kötelesek kiállítani s az abban említett eredeti okiratok vagy hiteles másolatok csatolásával az elnöknek átadni. Az elnök a beadott táblázat minden tételét a bemutatott okiratokkal összehasonlíttatja és az összeállítás eredményéhez képest a hitelesített táblázatot az okiratok visszaadása után visszatartja vagy pedig új táblázat készítését rendeli el. A személyi táblázatokat az elnök kezelteti és azokba minden változást bevezettet. A dijnokokról törzskönyvet kell vezetni. Az altiszteket pedig szolgálatbalépésük alkalmával az elnök rendelkezése szerint kimutatásba kell bejegyezni és szolgálatuk megszűntéig ekként nyilvántartani. 7. §. Az OFB-hezszolgálattételre beosztott bírák, fogalmazók, továbbá a segédhivatali személyzet, az altiszti teendőkre beosztott személyzet tagjai az OFB-nál eltöltött szolgálati idejük alatt is szám feletti minőségben annak a hatóságnak vagy hivatalnak személyzeti létszámában maradnak, melyhez beosztásuk előtt tartoztak, előléptetésükre vonatkozó igényük az OFB-nál eltöltött szolgálatuk ideje alatt is épségben marad. 8. §. Az összeférhetetlen helyzetben levő (T. 9. §.) az összeférhetetlenség fennforgását az elnöknek haladéktalanul bejelenteni köteles. Az elnök az akár bejelentés útján, akár más módon tudomására jutó összeférhetetlenség esetében felhívja az érdekeltet, hogy az összeférhetetlen helyzetet 8 nap alatt szüntesse meg. Annak helyét, aki az összeférhetetlenséget a kitűzött határidőben meg nem szünteti, megüresedettnek kell tekinteni. A határidőt az elnök méltányosságból meghosszabbíthatja. Az öszszeférhetetlenség meg nem szüntetéséig a bíróságnak összeférhetetlen helyzetben levő tagja az üléseken (tárgyalásokon) részt nem vehet. Az elnök a szükséghez képest intézkedik, hogy a tagságnak összeférhetetlenség miatt bekövetkezett megszűnését a fegyelmi bíróság állapítsa meg. (T. 9. §.) 9. §. Az OFB tagja, kiküldött bírája vagy egyéb megbízatásban eljáró bírája a vele szemben felmerülő érdekeltségi okot (T. 10. §. első bekezdése) köteles, mihelyt róla tudomást szerez, az elnöknek vagy a tanács elnökének bejelenteni, habár emiatt a felek nem is tettek kifogást. A fél nem emelhet érdekeltségi kifogást, ha anélkül, hogy a már meglevő és előtte ismert érdekeltségi okot érvényesítette volna, a bíró előtt tárgyalásba bocsátkozott, vagy előtte kérelmet terjesztett elő. Ha tanácsülésben résztvevő bíróról van szó, a félnek az érdekeltségi kifogást az ülés megkezdése előtt az elnöknél vagy a tanácselnöknél kell előterjeszteni. A tanács elnöke a nála bejelentett vagy előterjesztett érdekeltséget köteles az elnöknek bejelenteni. A fél részéről tett érdekeltségi kifogást nyomban valószínűvé kell tenni. Valószínűsítés végett a kifogásoltnak nyilatkatára is lehet hivatkozni. Az érdekeltségi kiír'§**suik elintézése előtt a kifogásolt bírót a kfogas felöl lehetőleg meg kell kérdezni és az il.Élő erről írásban vagy szóban nyilatkozni köl|UJes‘ Az, aki érdekelis.|?n lejelélni vagy aki ellen előzetes kifogást leffii'38 kívánhatja, ü°gy itt az ügyben való eljárással felmentsék. Ebben az esetben a tanács elnöke, szükséghez képest a bíróság elnöke, helyette más ingót alkalmazhat. Ha a bíró ellen előzetesen érdekeltségi kifogást tesznek, helyette az ő beleegyezésével az előbbi módon más bíró alkalmazható. Az ülésen emelt kifogás esetén a kifogásolt tagnak helyettesítését az illető kívánságára vagy beleegyezésével az ülés elnöke a fentiek értelmében intézi el. Ha az érdekeltség kérdését ekként az ügyvezetés körében nem lehet elintézni, afelöl vita esetében az OFB. tanácsa illetőleg teljes ülésének nem érdekelt tagjai határoznak. Az OFB. fogalmazó személyzetének érdekeltségi eseteiben is az előbbi rendelkezések az irányadók. 10. §. Az együtt alkalmazást kizáró viszony (T. 10. §. harmadik bekezdése) fennforgását az ilyen viszonyban levők az elnöknek bejelenteni kötelesek. Az elnök a tudomására jutó eseteket bejelentés nélkül is vizsgálat tárgyává teszi. Az együttalkalmazást kizáró viszony megszüntetése iránt a rendes bíróságokra nézve e tekintetben fennálló szabályok (1891 : XVII. l.-c. 41—45. §-ai) megfelelő alkalmazásával kell intézkedni. 11. §. Azokat a jogerős ítéleteket, melyek a biróság személyzete ellen fegyelmi uton pénzbüntetést állapítanak meg, nemkülönben a rendbirságoló végzéseket az elnök nyilvántartja és amennyiben a pénzbüntetés vagy rendbírság a megállapított határidőben be nem folyik, a megfelelő behajtási intézkedést foganatosítja. A pénzbüntetést és rendbírságot az Országos Földbirtokrendező Alapba kell befizetni. 12. §: Az OFB. az elnök vezetése és felügyelete alatt áll. 2 BUDAPEST KÖZLÖNY 1929 január 1.