Budapesti Közlöny, 1929. január (63. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-01 / 1. szám

» A m. kir. Igazságügyminiszternek 75.200. 1928. L M. számú rendelete az Országos Földbirtokrendező Bíróság ügyviteli szabályainak újabb megállapítása tárgyában. Az­ 1928 : XLI. t.-c. (Fbt.) 17. §-ának első­ be­kezdésében kapott felhatalmazás alapján az Or­szágos Földbirtokrendező Biróság (OFB) ügy­v­­iteli szabályait a következőkben állapítom meg: I. Szervezet és szolgálati viszonyok. 1. §• A biróság neve és pecsétje változatlan marad. Az OFB. fogalmazószemélyzetéhez (1920. évi XXXVI. l.-c. f.) 14. §-ának első bekezdése) tar­toznak a tanács jegyzői és fogalmazási munkára beosztott bírák, bírósági titkárok, jegyzők és joggyakornokok, a segédszemélyzethez pedig a segédhivatali (iktatói, kiadói és irattári) munkát ellátó kezelőszemélyzet. A kiküldetések ellátására a rendes bíróságok­nak erre a célra kijelölt bírái is rendelkezésre állanak. A számvevőségi szolgálatot a m. kir. igaz­­ságügyminisztérium számvevősége látja el, az altiszti teendőket a beosztott altisztek és napi­béres szolgák látják el. Az OFB tagjának a tagságról lemondását az elnöknél írásban kell bejelentenie. A segédszemélyzet beosztása és beosztásának megszüntetése iránt az igazságügyminiszter intézkedik. Ugyancsak az igazságügyminiszter gondos­kodik arról, hogy kiküldetésekre a rendes bíró­ságtól bírák rendelkezésre álljanak. Az igazságügyminiszter gondoskodik arról is, hogy az OFB-nél az altiszli teendők elvégzésére kellő személyzet rendelkezésre álljon. 3. §. Amennyiben olyan körülmények állanak be, amelyek következtében a tagság a törvény értel­mében kilépés vagy lemondás nélkül is meg­szűnik, az említett körülmények beállását az a hatóság vagy szervezet, amelynek jelölése alap­ján Fit az K­leid kinevezve, az OFB­ elnökével haladéktalanul közölje. Ilyen körülmények bekövetkezését az OFB tagjai maguk is lehetőleg haladéktalanul beje­lenteni kötelesek. Az elnök a tudomására jutó cseteket az említett közlés vagy bejelentés nélkül is hivatalból vizsgálat tárgyává teheti. H Ha a tagság megszűnését fegyelmi bíróság állapítja meg, a helyet a fegyelmi ítélet jogerőre emelkedésének napjával kell megüresedettnek tekinteni, hacsak a f­egyelm­­i bíróság határozata a megszűnés napjául más napot nem jelöl meg. E­gyéb esetekben ,a megszűnés napjául azt a napot kell tekinteni, amelyen a megszűnést okozó körülmény naptárilag megállapíthatóan bekövetkezett. 4. §. Az elnöknek és másodelnöknek az államfő előtt, a tanácselnöknek és a bíróság többi tagjainak a teljes ülésben, legkésőbben a kinevezésükről szóló okirat kézhezvételétől számított 30 nap alatt leteendő esküje a követ­­­kező : ..Imi N. X., mint az Országos Földbirtok­­rendező Biróság kinevezett elnöke (másod­elnöke, tanácselnöke, tagja) esküszöm a mindentudó és mindenható Istenre, hogy Magyarországhoz, annak alkotmányához és Magyarország kormányzójához j­i leszek, megbízatásom teljesítésében legjobb lelkiism­e­­retem és tudásom szerint, kedvezés és részre­hajlás nélkül, a törvények és törvényes jogsza­bályok alapján, minden esetben kizárólag csak a közjót és a haza érdekeit tartom szem előtt és a hivatalos titkot híven megőrzöm. Isten engem úgy segéljen !“ A tanác­selnökök é­s a biróság többi tagjának eskütételéről jegyzőkönyvet kell felvenni és az eskük­kel megtöri''.nlét az elnök a kinevezési ok­mányra reá vezeti. Indokolt esetben a tanác­s­lnökök és az enth­telt tagok eskütételére az elnök halasztást adhat. A fgalmazószem­­yzet, segédszemélyzet és a szolgák az élné-­ kezébe teszik le az esküt. A f­ogalmazószemélyzet esküje a következő : ..F. N. N., esküszöm a mindentudó és min­denható Istenre, hogy Magyarországhoz, annak alkotmányához és Magyarország kormányzó­jához hű leszek, a törvényeket, a törvényes szo­kásokat és rendeleteket megtartom, hivatalos kötelességeimet az üléseken és tanácskozások­ban erőmhöz és tehetségemhez képest teljesítem, a jegyzőkönyveket és jegyzékeket lelkiismerete­sen vezetem, a bejegyzettekhez és helyeseltekhez semmit nem adok, azokból semmit el nem ve­szek, sem azokat más módon meg nem változ­tatom, a hivatali titkokat és szavazatokat senki­nek fel nem fedezem, a hivatalomhoz tartozó ügyekben vett meghagyásokat hűségesen végre­hajtom, tisztemben pontosan és serényen eljá­rok. Isten engem úgy segéljen !“ A segédszemélyzet (ideértve a dijnokokat is) esküje a következő : „Én N. N., esküszöm a mindentudó és min­denható Istenre, hogy Magyarországhoz, annak alkotmányához és Magyarország kormányzójá­hoz hű leszek, a törvényeket és rendeleteket megtartom, elöljáróim iránt ,engedelmességgel viseltetem, a hivatalos meghagyásokat pontosan és lelkiismeretesen teljesítem, a hivatalos irato­kat rendeltetésükhöz és a nyert utasításhoz ké­pest híven kezelem, azokat vagy azok másolatát másnak, mint akit szabály szerint illet, ki nem adom, az azokban előforduló vagy más módon tudomásomra jutott hivatali titkokat senkinek fel nem fedezem, a hivatali könyveket és jegy­zékeket lelkiismeretesen vezetem, mindenre, ásni hivatalomhoz tartozik, gondosan felügyelek, tisztemben híven, pontosan és serényen eljárok. Isten engem úgy segéljen !“ Az altisztek és kisegítő szolgák esküje pedig a következő : „Én N. N„ esküszöm a mindentudó és min­­dató Istenre, hogy Magyarországhoz, annak al­kotmányához és Magyarország kormányzójá­hoz hű leszek, elöljáróim iránt engedelmesség­gel viseltetem, meghagyásaikat lelkiismeretesen teljesítem, szolgálatomban pontosan, híven és serényen eljárok, a hivatali titkokat senkinek­ fel nem fedezem. Isten engem úgy segéljen !“­ 6. §• Az elnökről, a másodelnökről és a tanácselnö­kökről, az OFB. állandó­­ líráiról, továbbá a fogalmazó személyzetről, valamint az OFB. egész segédhivatali személyzetéről — a dijnokok és altisztek kivételével — megfelelő személyi táblázatot kell vezetni. A bíróság más tagjainak személyi adatairól csak kimutatást kell vezetni. A már közszolgálati alkalmazásban álló sze­mélyi táblázatát hivatalból kell megszerezni. Azok, akik előzőleg közszolgálati alkalmazásban nem állottak, személyi táblázatukat hivataluk elfoglalásakor kötelesek kiállítani s az abban említett eredeti okiratok vagy hiteles másolatok csatolásával az elnöknek átadni. Az elnök a be­adott táblázat minden tételét a bemutatott ok­iratokkal összehasonlíttatja és az összeállítás eredményéhez képest a hitelesített táblázatot az okiratok visszaadása után visszatartja vagy pe­dig ú­j táblázat készítését rendeli el. A személyi táblázatokat az elnök kezelteti és azokba minden változást bevezettet. A dijnokokról törzskönyvet kell vezetni. Az altiszteket pedig szolgálatbalépésük alkalmával az elnök rendelkezése szerint kimutatásba kell bejegyezni és szolgálatuk megszűntéig ekként nyilvántartani. 7. §. Az OFB-hez­­szolgálattételre beosztott bírák, fogalmazók, továbbá a segédhivatali személyzet, az altiszti teendőkre beosztott személyzet tag­jai az OFB-nál eltöltött szolgálati idejük alatt is szám feletti minőségben annak a hatóságnak vagy hivatalnak személyzeti létszámában ma­radnak, melyhez beosztásuk előtt tartoztak, előléptetésükre vonatkozó igényük az OFB-nál eltöltött szolgálatuk ideje alatt is épségben ma­rad. 8. §. Az összeférhetetlen helyzetben levő (T. 9. §.) az összeférhetetlenség fennforgását az elnök­nek haladéktalanul bejelenteni köteles. Az elnök az akár bejelentés útján, akár más módon tudomására jutó összeférhetetlenség ese­tében felhívja az érdekeltet, hogy az össze­férhetetlen helyzetet 8 nap alatt szüntesse meg. Annak helyét, aki az összeférhetetlenséget a ki­tűzött határidőben meg nem szünteti, megüre­sedettnek kell tekinteni. A határidőt az elnök méltányosságból meghosszabbíthatja. Az ösz­­szeférhetetlenség meg nem szüntetéséig a bíró­ságnak összef­érhetetlen helyzetben levő tagja az üléseken (tárgyalásokon) részt nem vehet. Az elnök a szükséghez képest intézkedik, hogy a tagságnak összeférhetetlenség miatt bekövet­kezett megszűnését a fegyelmi bíróság állapítsa meg. (T. 9. §.) 9. §. Az OFB­ tagja, kiküldött bírája vagy egyéb megbízatásban eljáró bírája a vele szemben felmerülő érdekeltségi okot (T. 10. §. első be­kezdése) köteles, mihelyt róla tudomást szerez, az elnöknek vagy a tanács elnökének bejelen­teni, habár emiatt a felek nem is tettek kifogást. A fél nem emelhet érdekeltségi kifogást, ha anélkül, hogy a már meglevő és előtte ismert érdekeltségi okot érvényesítette volna, a bíró előtt tárgyalásba bocsátkozott, vagy előtte ké­relmet terjesztett elő. Ha tanácsülésben résztvevő bíróról van szó, a félnek az érdekeltségi kifogást az ülés megkez­dése előtt az elnöknél vagy a tanácselnöknél kell előterjeszteni. A tanács elnöke a nála bejelentett vagy elő­terjesztett érdekeltséget köteles az elnöknek be­jelenteni. A fél részéről tett érdekeltségi kifogást nyom­ban valószínűvé kell tenni. Valószínűsítés végett a kifogásoltnak nyilatkatára is lehet hivat­kozni. Az érdekeltségi kiír'§**suik elintézése előtt a kifogásolt bírót a kfogas felöl lehetőleg meg kell kérdezni és az il.Élő erről írásban vagy szó­ban nyilatkozni köl|UJes‘ Az, aki érdekelis.|?n lejelélni vagy aki ellen előzetes kifogást le­ffii'38 kívánhatja, ü°gy itt az ügyben való eljárással felmentsék. Ebben az esetben a tanács elnöke, szükséghez képest a bí­róság elnöke, helyette más ingót alkalmazhat. Ha a bíró ellen előzetesen érdekeltségi kifogást tesznek, helyette az ő beleegyezésével az előbbi módon más bíró alkalmazható. Az ülésen emelt kifogás esetén a kifogásolt tagnak helyettesíté­sét az illető kívánságára vagy beleegyezésével az ülés elnöke a fentiek értelmében intézi el. Ha az érdekeltség kérdését ekként az ügyve­zetés körében nem lehet elintézni, afelöl vita esetében az OFB. tanácsa illetőleg teljes ülésé­nek nem érdekelt tagjai határoznak. Az OFB. fogalmazó személyzetének érdekelt­ségi eseteiben is az előbbi rendelkezések az irányadók. 10. §. Az együtt alkalmazást kizáró viszony (T. 10. §. harmadik bekezdése) fennforgását az ilyen viszonyban levők az elnöknek bejelenteni köte­lesek. Az elnök a tudomására jutó eseteket be­jelentés nélkül is vizsgálat tárgyává teszi. Az együttalkalmazást kizáró viszony meg­szüntetése iránt a rendes bíróságokra nézve e tekintetben fennálló szabályok (1891 : XVII. l.-c. 41—45. §-ai) megfelelő alkalmazásával kell intézkedni. 11. §. Azokat a jogerős ítéleteket, melyek a biróság személyzete ellen fegyelmi uton pénzbüntetést állapítanak meg, nemkülönben a rendbirságoló végzéseket az elnök nyilvántartja és amennyi­ben a pénzbüntetés vagy rendbírság a megálla­pított határidőben be nem folyik, a megfelelő behajtási intézkedést foganatosítja. A pénzbüntetést és rendbírságot az Országos Földbirtokrendező Alapba kell befizetni. 12. §: Az OFB. az elnök vezetése és felügyelete alatt áll. 2­ ­ BUDAPEST­ KÖZLÖNY 1929 január 1.

Next