Budapesti Közlöny, 1929. március (63. évfolyam, 50-73. szám)

1929-03-01 / 50. szám

2 A Kormányzó Bír . Főméltósága a magyar királyi külügyminiszter előterjesztésére, Buda­pesten, 1929. évi február hó 19-én kelt magas elhatározásával megengedni méltóztatott, hogy dr. Horváth Géza, m. kir. udvari tanácsos, a Magyar Nemzeti Múzeum nyug. igazgatója a bolgár Polgári Érdemrend nagytiszti keresztjét és a francia Becsületrend tiszti jelvényét el­fogadja és viselje. ,A Kormányzó Ur Ő Főméltósága a magyar királyi külügyminiszter előterjesztésére, Buda­pesten, 1929. évi február hó 19-én kelt magas elhatározásával megengedni méltóztatott, hogy az. oppavári Nicki Alfréd I. osztályú követségi tanácsos a svéd Vasa-rend II. osztályú közép­­keresztjét és az osztrák Nagy Arany Díszjel­vényt a csillaggal, továbbá dr. Gerevich Zoltán miniszteri tanácsosi címmel és jelleggel felru­házott külügyminisztériumi miniszteri osztály­­tanácsos az olasz­ Koronarend középkeresztjét elfogadja és viselje. A Kormányzó Ur ő Főméltósága a magyar királyi külügyminiszter előterjesztésére, Buda­pesten, 1929. évi február hó 19-én kelt magas elhatározásával megengedni méltóztatott, hogy dr. Schm­idt Imre ügyvéd, budapesti lakos az osztrák Ezüst Díszjelvényt elfogadja és viselje. A m. kir. igazságügyminiszter dr. Rónay Károly m. kir. kormányfőtanácsos, budapesti I. kerületi és dr. Rónay Tibor vásárosnaményi kir. közjegyzőket saját kérelmükre kölcsönösen át­helyezte. A m. kir. igazságügy miniszter dr. Czukrász Gyula kalocsai gyakorló orvost ideiglenesen megbízta a kalocsai kir. törvényszék területén felmerülő törvényszéki orvosi tennivalóknak­ rendes szakértői minőségben való ellátásával. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter Bán­dorffy­ Ferenc, Jezsovics Mihály és id. Mayer József miskolci iparosokat közhasznú ipari te­vékenységeikért miniszteri elismerő oklevéllel tüntette ki. :­"Helyreigazítás. A m. kir. pénzügyminiszter­nek a jövedelem- és vagyonadó 1929. évi kive­tése tárgyában f. évi február hó 26.-án kelt és a Budapesti Közlöny f. évi február hó 28.-iki 49. számában megjelent 1929. évi 18.000. szám­i körrendeletében több rendbeli leírási hiba for­dul elő. Nevezetesen : a Magyar Általános In­gatlanbank Rt. részvénye 2 , 20 fillér forgalmi értékkel szerepel, holott annak helyes értéke 220 P, a Telefongyár Rt. részvénye 10 P 75 f. forgalmi értékkel szerepel, holott annak helyes értéke 20 P, a Rimamurányi-Salgótarjáni Vas­mű Rt. által fizetett osztalék 5 P-ben van fel­tüntetve, holott a tényleg fizetett osztalék helyes összege 6 P és végül az Első Temesvári Szesz­égető és Szeszfinomitó Rt. által fizetett osztalék összege mellől a ,,lei“ szó kimaradt, úgyhogy helyesen az osztalék összege nem pengőben, ha­nem leiben értendő. A m. kir. igazsági­gyminisztensek 10.072. 1829. 1. I. szá­m rendelet© a vásárosnaményi kir. járásbíróság területén az örökösödési ügyek ellátása tárgyában. Az 1928. évi október hó 29-én 59.942/1928. I. M. szám alatt (Igazságügyi Közlöny XXVII. évfolyam 195­­1.) kiadott rendelet akkép mó­dosul, hogy mindaddig, amig a vásárosnaményi kir. közjegyző irodáját meg nem nyitja (1874 : XXXV. t.-c. 15. §.) a vásárosnaményi kir. járás­bíróság örökösödési ügyeit változatlanul a nyír­egyházi, illetőleg mátészalkai kir. közjegyzők látják el, az említett időponttól kezdve azonban * Leírási hiba folytán szükségessé vált közlés. BUDAPESTI KÖZLÖNY a nyíregyházi kir. közjegyzők hatásköre a nyír­egyházi kir. járásbíróság, a mátészalkai kir. közjegyző hatásköre pedig a mátészalkai kir. járásbiróság területére fog szorítkozni. Budapest, 1929. évi február hó 25-én. Dr. Zsitvay Tibor s. k. m. kir. igazságügym­ini­sz­ter A m­. kir. igazságügym­inszternek 2­ 604. az elismert vállalati nyugdíjpénztárak vagyonát érintő telekkönyvi bejegyzésekről a m. kir. nép­jóléti­ és munkaügyi mi­niszter értesítése tárgyában. Az 1912 :LIV. t.-c. 103. §-ában kapott fel­hatalmazás alapján a következőket rendelem : A telekkönyvi hatóság azokat a telekkönyvi végzéseket, amelyek az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biz­tosításról alkotott 1928 : XL. t.-c. XI. fejezete alá eső elismert vállalati nyugdíjpénztárak in­gatlanaira, vagy jelzálogos követeléseire vonat­koznak, köteles a m. kir. népjóléti­ és munka­ügyi minisztériumnak is kézbesittetni. Ez a ren­delet kihirdetésének napján lép életbe. Budapest, 1929. évi február hó 26. napján. Dr. Zsitvay Tibor s. k. m­. kir. igazságü­gyminiszter. A m. kir. kereskedelemügyi Miniszternek 1929. é¥l 82.921/XL számú körrendelete az 1929:V. törvénycikk végrehajtási rendelete tárgyában. Valamennyi másodfoka iparhatóságnak. A sütőipari munkának­­szabályozásáról, szóló 1923. évi XV. törvénycikk egyes rendelkezései­nek módosítása tárgyában alkotott 1929. évi V. törvénycikk végrehajtása ügyében 82.921/XI. szám alatt egyidejűleg kiadott rendeletemet tu­domásul és a hatásköre területén működő első­fokú iparhatóságokkal leendő közlés végett megfelelő számú példányban azzal a felhívással küldöm meg, utasítsa az elsőfokú iparhatóságo­kat, hogy az említett törvény és rendelet rendel­kezéseinek érvényesítése céljából saját hatás­körükben megfelelően járjanak el. A sütőipari munkának szabályozásáról szóló 1923: XV. törvénycikknek a munka megkezdé­sére vonatkozó rendelkezései végrehajtása egyes községekben és városokban nehézségekbe üt­között. Ezeket a nehézségeket szüntette meg a törvényhozás azokkal a módosításokkal, ame­lyeket az 1929 : V. törvénycikk állapít meg. Az ú­j rendelkezésekkel szemben az élet követelmé­nyei szempontjából nehézségekre hivatkozni többé nem lehet s közszempontokból nagy súlyt kell helyezni arra, hogy ezeket a rendelkezése­ket az összes érdekeltek mindenütt pontosan megtartsák. Ezt csak az illető műhelyek és kün** letek megfelelő ellenőrzésével s a tilalmak meg­szegőinek a fennálló büntető rendelkezések ér­telmében leendő megbüntetésével lehet elérni. Erre tehát külön is hívja fel Címed az elsőfokú iparhatóságok figye­l­mét. Az idézett törvényekben foglalt rendelkezé­sek bizonyos munkáknak, a sütemények el­­szállításának, stb. megkezdését határozott idő­ponthoz kötik. Amennyire nélkülözhetetlen ezeknek az időpontoknak megállapítása,, any­­nyira szükséges az, hogy ezek az időpontok szi­gorúan megtartassanak. Az életben e részben nehézségek merülhetnek fel annak a ténynek következtében, hogy az órák nem járnak egy­formán s olykor a közterületeken, középülete­ken elhelyezett órák időjelzésében is percekre menő eltérések jelentkeznek. Erre a körül­ményre az ellenőrzést végző hatósági közegek­nek s a kihágások elbírálása alkalmával maguk­nak a rendőri büntető bíróságoknak is figye­lemmel kell lenniük s olyankor, amikor valaki mindössze két, három, esetleg négy perccel a megállapítot időpont előtt kezdett meg vala­mely munkát, szállított el süteményt, stb., az ilyen egészen csekély eltérést azokban az ese­tekben, amelyekben azt a közterületeken, köz­épületeken elhelyezett órák időjelzése közti ki­ 1929. március 1.­ lönbség elfogadhatóvá teszi s amelyekben az illető egyén jóhiszeműsége nyilvánvaló és ezért kizártnak lehet venni a vonatkozó rendelkezé­sek megkerülésére irányuló szándékot, el lehet nézni. Felhívom Címedet, hogy erről az eljáró első­fokú iparhatóságokat szintén megfelelően tájé­koztassa. Jelen leiratom, valamint az ahhoz mellékelt rendelet szövege a Budapesti Közlönyön kívül a Belügyi Közlönyben is megjelenik. Budapest, 1929. évi február hó 21.-én. Herrmann Miksa s. k. m. kir. kereskedelemügyi miniszter. A m. kir. kereskedelemügyi miniszternek 1929. évi 82.921/XI. számú rerelete a sütőipari munkának szabályozásáról szóló 1923. évi XV. törvénycikk egyes rendelkezéseinek mó­dosítása tárgyában alkotott 1923. évi V. törvény-­ cikk végrehajtása ügyében. A sütőipari munkának szabályozásáról szóló 1923 : XV. törvénycikk egyes rendelkezéseinek módosítása tárgyában alkotott 1929. évi V. tör­vénycikk (a rendelet szövegében : törvény) ki­hirdetésének napján, azaz 1929. évi január hó kilencedik napján lépett életbe. Végrehajtására a törvény 2. §­-a alapján a következőket ren­delem :­ ­ §■ A törvény az 1923 : XV. törvénycikk rendel­kezéseit csupán három irányban módosítja. Egyfelől megengedi, hogy a dagasztás ugyan­abban az időpontban legyen megkezdhető, amelyben az 1923 : XV. törvénycikk a kovászo­lás megkezdését teszi lehetővé. Másfelől meg­állapítja, hogy a kovászoláshoz és dagasztáshoz hány alkalmazottat szabad beállítani. Végül meghatározza azt az időpontot, amelytől kezdve a műhelyekből (üzletekből) kenyeret, péksüte­ményt és cukrászsüteményt el szabad szállítani. Ezektől a rendelkezésektől eltekintve, az 1923. évi XV. törvénycikk rendelkezései, úgyszintén önként értetődően az e törvény végrehajtása tárgyában kiadott 59.667/1924. számú kereske­delemügyi miniszteri rendeletnek rendelkezései is, minden egyéb vonatkozásban változatlanul hatályban maradnak. Változatlanul hatályban marad mindenek­előtt az 1923 : XV. törvéycikk 3. §­-ának első bekezdésében foglalt az az általános rendelke­zés, amely szerint a kenyeret, péksüteményt, vagy cukrászsüteményt előállító üzemekben az említett cikkek előállítási munkájának esti ki­lenc és reggeli négy óra között, Budapest székes­­főváros területén, valamint a vele szomszédos más községek és városok közül azokban, ame­lyeket a kereskedelemügyi miniszter rendelettel megjelöl (ezek Újpest, Kispest, Rákospalota és Pesterzsébet r. t. városok, továbbá Pestszen­­lőrinc és Csepel községek), este kilenc és reggeli öt óra között szünetelni kell. Ezzel az általános rendelkezéssel szemben állapítja meg a törvény azt a kivételt, hogy a kovászkészítés és dagasztás reggel egy órával előbb megkezdhető. A kovászkészítés és dagasz­tás ehhez képest reggeli három órakor. Buda­pest székesfőváros, továbbá Újpest, Kispest, Rákospalota és Pesterzsébet r. t. városok, végül Pestszentlőrinc és Csepel községek területén reggeli négy órakor kezdhető meg. 2. §• A kovászkészítésen és dagasztáson kívül a kenyér, péksütemény és cukrászsütemény előállításával járó minden más munka, tehát a tészta kimérése, felaprózása, valamint az úgynevezett táblamunka is, csak reggeli négy órától, Budapest székesfőváros, továbbá Új­pest, Kispest, Rákospalota és Pesterzsébet r. I. városok, végül Pestszentlőrinc­ és Csepel közsé­gek területén csak reggeli öt órától kezdve vé­gezhető. A kemence begyújtása és fűtése az 1923. évi XV. törvénycikk 3. §­-ánnak harmadik bekez­dése értelmében jövőben sem esik a 3. §. első

Next