Budapesti Közlöny, 1929. március (63. évfolyam, 50-73. szám)
1929-03-01 / 50. szám
2 A Kormányzó Bír . Főméltósága a magyar királyi külügyminiszter előterjesztésére, Budapesten, 1929. évi február hó 19-én kelt magas elhatározásával megengedni méltóztatott, hogy dr. Horváth Géza, m. kir. udvari tanácsos, a Magyar Nemzeti Múzeum nyug. igazgatója a bolgár Polgári Érdemrend nagytiszti keresztjét és a francia Becsületrend tiszti jelvényét elfogadja és viselje. ,A Kormányzó Ur Ő Főméltósága a magyar királyi külügyminiszter előterjesztésére, Budapesten, 1929. évi február hó 19-én kelt magas elhatározásával megengedni méltóztatott, hogy az. oppavári Nicki Alfréd I. osztályú követségi tanácsos a svéd Vasa-rend II. osztályú középkeresztjét és az osztrák Nagy Arany Díszjelvényt a csillaggal, továbbá dr. Gerevich Zoltán miniszteri tanácsosi címmel és jelleggel felruházott külügyminisztériumi miniszteri osztálytanácsos az olasz Koronarend középkeresztjét elfogadja és viselje. A Kormányzó Ur ő Főméltósága a magyar királyi külügyminiszter előterjesztésére, Budapesten, 1929. évi február hó 19-én kelt magas elhatározásával megengedni méltóztatott, hogy dr. Schmidt Imre ügyvéd, budapesti lakos az osztrák Ezüst Díszjelvényt elfogadja és viselje. A m. kir. igazságügyminiszter dr. Rónay Károly m. kir. kormányfőtanácsos, budapesti I. kerületi és dr. Rónay Tibor vásárosnaményi kir. közjegyzőket saját kérelmükre kölcsönösen áthelyezte. A m. kir. igazságügy miniszter dr. Czukrász Gyula kalocsai gyakorló orvost ideiglenesen megbízta a kalocsai kir. törvényszék területén felmerülő törvényszéki orvosi tennivalóknak rendes szakértői minőségben való ellátásával. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter Bándorffy Ferenc, Jezsovics Mihály és id. Mayer József miskolci iparosokat közhasznú ipari tevékenységeikért miniszteri elismerő oklevéllel tüntette ki. :"Helyreigazítás. A m. kir. pénzügyminiszternek a jövedelem- és vagyonadó 1929. évi kivetése tárgyában f. évi február hó 26.-án kelt és a Budapesti Közlöny f. évi február hó 28.-iki 49. számában megjelent 1929. évi 18.000. számi körrendeletében több rendbeli leírási hiba fordul elő. Nevezetesen : a Magyar Általános Ingatlanbank Rt. részvénye 2 , 20 fillér forgalmi értékkel szerepel, holott annak helyes értéke 220 P, a Telefongyár Rt. részvénye 10 P 75 f. forgalmi értékkel szerepel, holott annak helyes értéke 20 P, a Rimamurányi-Salgótarjáni Vasmű Rt. által fizetett osztalék 5 P-ben van feltüntetve, holott a tényleg fizetett osztalék helyes összege 6 P és végül az Első Temesvári Szeszégető és Szeszfinomitó Rt. által fizetett osztalék összege mellől a ,,lei“ szó kimaradt, úgyhogy helyesen az osztalék összege nem pengőben, hanem leiben értendő. A m. kir. igazságigyminisztensek 10.072. 1829. 1. I. szám rendelet© a vásárosnaményi kir. járásbíróság területén az örökösödési ügyek ellátása tárgyában. Az 1928. évi október hó 29-én 59.942/1928. I. M. szám alatt (Igazságügyi Közlöny XXVII. évfolyam 1951.) kiadott rendelet akkép módosul, hogy mindaddig, amig a vásárosnaményi kir. közjegyző irodáját meg nem nyitja (1874 : XXXV. t.-c. 15. §.) a vásárosnaményi kir. járásbíróság örökösödési ügyeit változatlanul a nyíregyházi, illetőleg mátészalkai kir. közjegyzők látják el, az említett időponttól kezdve azonban * Leírási hiba folytán szükségessé vált közlés. BUDAPESTI KÖZLÖNY a nyíregyházi kir. közjegyzők hatásköre a nyíregyházi kir. járásbíróság, a mátészalkai kir. közjegyző hatásköre pedig a mátészalkai kir. járásbiróság területére fog szorítkozni. Budapest, 1929. évi február hó 25-én. Dr. Zsitvay Tibor s. k. m. kir. igazságügyminiszter A m. kir. igazságügyminszternek 2 604. az elismert vállalati nyugdíjpénztárak vagyonát érintő telekkönyvi bejegyzésekről a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter értesítése tárgyában. Az 1912 :LIV. t.-c. 103. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem : A telekkönyvi hatóság azokat a telekkönyvi végzéseket, amelyek az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosításról alkotott 1928 : XL. t.-c. XI. fejezete alá eső elismert vállalati nyugdíjpénztárak ingatlanaira, vagy jelzálogos követeléseire vonatkoznak, köteles a m. kir. népjóléti és munkaügyi minisztériumnak is kézbesittetni. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Budapest, 1929. évi február hó 26. napján. Dr. Zsitvay Tibor s. k. m. kir. igazságügyminiszter. A m. kir. kereskedelemügyi Miniszternek 1929. é¥l 82.921/XL számú körrendelete az 1929:V. törvénycikk végrehajtási rendelete tárgyában. Valamennyi másodfoka iparhatóságnak. A sütőipari munkánakszabályozásáról, szóló 1923. évi XV. törvénycikk egyes rendelkezéseinek módosítása tárgyában alkotott 1929. évi V. törvénycikk végrehajtása ügyében 82.921/XI. szám alatt egyidejűleg kiadott rendeletemet tudomásul és a hatásköre területén működő elsőfokú iparhatóságokkal leendő közlés végett megfelelő számú példányban azzal a felhívással küldöm meg, utasítsa az elsőfokú iparhatóságokat, hogy az említett törvény és rendelet rendelkezéseinek érvényesítése céljából saját hatáskörükben megfelelően járjanak el. A sütőipari munkának szabályozásáról szóló 1923: XV. törvénycikknek a munka megkezdésére vonatkozó rendelkezései végrehajtása egyes községekben és városokban nehézségekbe ütközött. Ezeket a nehézségeket szüntette meg a törvényhozás azokkal a módosításokkal, amelyeket az 1929 : V. törvénycikk állapít meg. Az új rendelkezésekkel szemben az élet követelményei szempontjából nehézségekre hivatkozni többé nem lehet s közszempontokból nagy súlyt kell helyezni arra, hogy ezeket a rendelkezéseket az összes érdekeltek mindenütt pontosan megtartsák. Ezt csak az illető műhelyek és kün** letek megfelelő ellenőrzésével s a tilalmak megszegőinek a fennálló büntető rendelkezések értelmében leendő megbüntetésével lehet elérni. Erre tehát külön is hívja fel Címed az elsőfokú iparhatóságok figyelmét. Az idézett törvényekben foglalt rendelkezések bizonyos munkáknak, a sütemények elszállításának, stb. megkezdését határozott időponthoz kötik. Amennyire nélkülözhetetlen ezeknek az időpontoknak megállapítása,, anynyira szükséges az, hogy ezek az időpontok szigorúan megtartassanak. Az életben e részben nehézségek merülhetnek fel annak a ténynek következtében, hogy az órák nem járnak egyformán s olykor a közterületeken, középületeken elhelyezett órák időjelzésében is percekre menő eltérések jelentkeznek. Erre a körülményre az ellenőrzést végző hatósági közegeknek s a kihágások elbírálása alkalmával maguknak a rendőri büntető bíróságoknak is figyelemmel kell lenniük s olyankor, amikor valaki mindössze két, három, esetleg négy perccel a megállapítot időpont előtt kezdett meg valamely munkát, szállított el süteményt, stb., az ilyen egészen csekély eltérést azokban az esetekben, amelyekben azt a közterületeken, középületeken elhelyezett órák időjelzése közti ki 1929. március 1. lönbség elfogadhatóvá teszi s amelyekben az illető egyén jóhiszeműsége nyilvánvaló és ezért kizártnak lehet venni a vonatkozó rendelkezések megkerülésére irányuló szándékot, el lehet nézni. Felhívom Címedet, hogy erről az eljáró elsőfokú iparhatóságokat szintén megfelelően tájékoztassa. Jelen leiratom, valamint az ahhoz mellékelt rendelet szövege a Budapesti Közlönyön kívül a Belügyi Közlönyben is megjelenik. Budapest, 1929. évi február hó 21.-én. Herrmann Miksa s. k. m. kir. kereskedelemügyi miniszter. A m. kir. kereskedelemügyi miniszternek 1929. évi 82.921/XI. számú rerelete a sütőipari munkának szabályozásáról szóló 1923. évi XV. törvénycikk egyes rendelkezéseinek módosítása tárgyában alkotott 1923. évi V. törvény- cikk végrehajtása ügyében. A sütőipari munkának szabályozásáról szóló 1923 : XV. törvénycikk egyes rendelkezéseinek módosítása tárgyában alkotott 1929. évi V. törvénycikk (a rendelet szövegében : törvény) kihirdetésének napján, azaz 1929. évi január hó kilencedik napján lépett életbe. Végrehajtására a törvény 2. §-a alapján a következőket rendelem : §■ A törvény az 1923 : XV. törvénycikk rendelkezéseit csupán három irányban módosítja. Egyfelől megengedi, hogy a dagasztás ugyanabban az időpontban legyen megkezdhető, amelyben az 1923 : XV. törvénycikk a kovászolás megkezdését teszi lehetővé. Másfelől megállapítja, hogy a kovászoláshoz és dagasztáshoz hány alkalmazottat szabad beállítani. Végül meghatározza azt az időpontot, amelytől kezdve a műhelyekből (üzletekből) kenyeret, péksüteményt és cukrászsüteményt el szabad szállítani. Ezektől a rendelkezésektől eltekintve, az 1923. évi XV. törvénycikk rendelkezései, úgyszintén önként értetődően az e törvény végrehajtása tárgyában kiadott 59.667/1924. számú kereskedelemügyi miniszteri rendeletnek rendelkezései is, minden egyéb vonatkozásban változatlanul hatályban maradnak. Változatlanul hatályban marad mindenekelőtt az 1923 : XV. törvéycikk 3. §-ának első bekezdésében foglalt az az általános rendelkezés, amely szerint a kenyeret, péksüteményt, vagy cukrászsüteményt előállító üzemekben az említett cikkek előállítási munkájának esti kilenc és reggeli négy óra között, Budapest székesfőváros területén, valamint a vele szomszédos más községek és városok közül azokban, amelyeket a kereskedelemügyi miniszter rendelettel megjelöl (ezek Újpest, Kispest, Rákospalota és Pesterzsébet r. t. városok, továbbá Pestszenlőrinc és Csepel községek), este kilenc és reggeli öt óra között szünetelni kell. Ezzel az általános rendelkezéssel szemben állapítja meg a törvény azt a kivételt, hogy a kovászkészítés és dagasztás reggel egy órával előbb megkezdhető. A kovászkészítés és dagasztás ehhez képest reggeli három órakor. Budapest székesfőváros, továbbá Újpest, Kispest, Rákospalota és Pesterzsébet r. t. városok, végül Pestszentlőrinc és Csepel községek területén reggeli négy órakor kezdhető meg. 2. §• A kovászkészítésen és dagasztáson kívül a kenyér, péksütemény és cukrászsütemény előállításával járó minden más munka, tehát a tészta kimérése, felaprózása, valamint az úgynevezett táblamunka is, csak reggeli négy órától, Budapest székesfőváros, továbbá Újpest, Kispest, Rákospalota és Pesterzsébet r. I. városok, végül Pestszentlőrinc és Csepel községek területén csak reggeli öt órától kezdve végezhető. A kemence begyújtása és fűtése az 1923. évi XV. törvénycikk 3. §-ánnak harmadik bekezdése értelmében jövőben sem esik a 3. §. első