Budapesti Közlöny, 1929. március (63. évfolyam, 50-73. szám)
1929-03-01 / 50. szám
1929. március 1. bekezdésében megállapított korlátozás alá. Ez a munka tehát reggeli három, illetőlegreggeli négy óra előtt is végezhető. A sütemény előállításánál foglalkoztatott alkalmazottat (segédet, tanoncot) azonban esti kilenc és reggeli négy óra között, Budapesten, valamint a jelen szakasz első bekezdésében felsorolt r. t. városokban és községekben esti kilenc és reggeli öt óra között a kemence begyújtásával, vagy fűtésével foglalkoztatni tilos. 3. §• A törvény 1. §.-ának második mondata az egy-egy üzemben foglalkoztatott alkalmazottak számához viszonyítva állapítja meg, hány alkalmazottat szabad a kovászkészítéssel és dugzasztással az általános munkakezdetet megelőző egy óra alatt, azaz reggeli három óra és négy óra között, Budapesten és a 2. §. első bekezdésében felsorolt r.-t. városokban és községekben reggeli négy óra és öt óra között foglalkoztatni. A most említett időben a kovászkészítéssel, valamint a dagasztással is, amennyiben a kenyér éssütemény előállításánál foglalkoztatott alkalmazottak szánta a tizet, meg nem haladja, legfeljebb két, amennyiben tíznél több, de húszat meg nem haladja, legfeljebb három, amennyiben a húszat meghaladja, legfeljebb négy és végül minden további tíz alkalmazott, után legfeljebb egy-egy tizennyolc évesnél nem fiatalabb alkalmazottat szabad foglalkoztatni. Annak megállapítása szempontjából, hogy az előbbi bekezdés szerint egy-egy üzemben a kovászkészítéssel és dagasztással hány tizennyolc évesnél nem fiatalabb alkalmazottat szabad foglalkoztatni, az egy-egy üzemben a kenyér és sütemény előállításánál foglalkoztatott összes alkalmazottakat, tehát nem csak a segédeket, hanem a tanoncokat is számításba kell venni. 4 §• Az 1923 : XV. t.-c. rendelkezése szerint tizennyolc évesnél fiatalabb alkalmazottat, akár tanonc, akár segéd az illető, reggeli négy óra, Budapesten és a 2. §. első bekezdésében felsorolt r. t. városokban és községekben reggeli öt óra előtt semminemű munkával sem szabad foglalkoztatni. Reggeli négy óra után, Budapesten és a 2. §. első bekezdésében felsorolt r. t. városokban és községekben reggeli öt óra után az összes alkalmazottakkal bárminő munkát, tehát az esetleg ebbe az időbe eső kovászkészítési és dagasztási munkát is lehet végeztetni. 5. §. A törvény 1. §.-ának második bekezdése szerint kenyeret, péksüteményt és cukrászsüteményt a műhelyekből (üzletekből) reggeli háromnegyed hat óra, Budapesten, valamint a 2. §. első bekezdésében felsorolt r. t. városokban és községekben reggeli háromnegyedhét óra előtt elszállítani nem szabad. Ehhez képest tilos kereskedők, kávésok, kávémérők, tejivócsarnokot, vagy étkezdét fenntartók, vendéglősök, korcsmárosok, általában olyan egyének részére, akik kenyérnek, péksüteménynek, vagy cukrászsüteménynek árusításával, vagy üzletükkel kapcsolatos kiszolgáltatásával foglalkoznak, úgyszintén a pékfiókok részére is, reggeli háromnegyed hat óra előtt, Budapesten, valamint a 2. §. első bekezdésében felsorolt r. t. városokban és községekben reggeli háromnegyed hét óra előtt kenyeret és süteményt közvetlenül vagy közvetve kiszolgáltatni, átadni vagy elküldeni. Az első bekezdésben foglalt tiltó rendelkezés alá nem esnek a közvetlen fogyasztók által az iparos műhelyében, illetőleg műhelyével egy házban, vagy azzal egy háztelken lévő üzletében saját céljaikra végzett bevásárlások. Kizáróan a közvetlen fogyasztóknak, tehát az iparos műhelyében, illetőleg műhelyével egy házban, vagy azzal egy háztelken lévő üzletében kenyeret, péksüteményt és cukrászsüteményt az első bekezdésben megállapított időpont előtt is kiszolgáltathat. 6. §• Kereskedők, kávésok, kávémérők, tejivócsarnokot, vagy étkezdét fenntartók, vendéglősök, korcsmárosok, pékfiókot fenntartók, általában oly egyének, akik kenyérnek, péksüteménynek, vagy cukrászsüteménynek árusításával, vagy üzletükkel kapcsolatos kiszolgáltatásával foglalkoznak, reggeli háromnegyed hat óra előtt, Budapesten, valamint a 2. §. első bekezdésében felsorolt r. I. városokban és községekben reggeli háromnegyed hét óra előtt aznap készített kenyeret, péksüteményt és cukrászsüteményt át nem vehetnek, üzlethelyiségükben készletben nem tarthatnak, el nem adhatnak és ki nem szolgáltathatnak. 7 §• Amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és pénzbüntetéssel büntetendő : 1. az az iparos, aki a jelen rendelet 5. §.-ának első bekezdésében foglalt tilalom ellenére kenyeret, péksüteményt, vagy cukrászsüteményt oly időben, amidőn az elszállítás tilos, az előállítás színhelyéről (műhelyből, vagy üzletből) elszállít ; 2. az az iparos, aki a jelen rendelet 5. §.-ának második bekezdésében foglalt tilalom ellenére a megállapított időpont előtt kenyeret, péksüteményt, vagy cukrászsüteményt közvetlenül, vagy közvetve kiszolgáltat, átad, vagy elküld ; 3. az a kereskedő, kávés, kávémérő, tejivócsarnokot, vagy étkezdét fenntartó, vendéglős, korcsmáros, árus, stb., aki a jelen rendelet 6. §.-ában foglalt tilalom ellenére aznap készített kenyeret, péksüteményt, vagy cukrászsüteményt a megállapított időpont előtt átvesz, üzlethelyiségében készletben tart, elad, vagy kiszolgáltat. Az előbbi bekezdés alá eső kihágás büntetése tizenöt napig terjedhető elzárás és pénzbüntetés, ha azt olyan egyén követte el, aki ily kihágás miatt jogerős ítélettel már két ízben meg volt büntetve és büntetésének kiállása óta két év még nem telt el. 8. §. A törvény 1. §.-ának első bekezdésében foglalt rendelkezések áthágását az 1923 : XV. törvénycikk 16. §.-a első bekezdésének a) pontja, illetőleg második bekezdése alapján kell büntetni. Egyébként az 1923 : XV. törvénycikk 15. és 16. §.-ában megállapított büntető rendelkezések érintetlenül maradnak. Hasonlóképen érvényesek az 1924. évi április hó 9.-én kiadott 59.007/1924. számú kereskedelemügyi miniszteri rendelet 30. §.-ában megállapított büntető rendelkezések is, a jelen rendelet 7. §.-ában foglalt rendelkezésekkel nem érintett részeikben. 9. §• A jelen rendeletbe, ütköző kihágások miatt az eljárás a közigazgatási hatóságok, mint rendőri büntető bíróságok hatáskörébe tartozik. Harmadfokon a kereskedelemügyi miniszter határoz. 10. §. A jelen rendelet a kihirdetésének napját követő nyolcadik napon lép hatályba. Budapest, 1929. évi február hó 21.-én. Herrmann Miksa s. k. m. kir. kereskedelemügyi miniszter, Budapesti Közlöny kereskedelemügyi miniszternek , mm. én 110.466/11. számú rerelete ál. iparos, illetőleg az üzletvezető szakképzett- sséget vagy megbízhatóságát tanúsító iratoknak az illetők részére visszaadása tárgyában. Valamennyi másodfokú iparhatóságnak. Felmerült panaszok megszüntetése érdekében elrendelem, hogy az iparhatóságok az iparigazolvány, illetőleg iparengedély kiadása iránti beadványoknak, valamint az ipar álladékában beállt változásokról tett bejelentéseknek okmánymellékleteit, így főképen az iparos, illetőleg az üzletvezető szakképzettségét, vagy megbízhatóságát tanúsító iratokat (segédlevelet, tanoncbizonyítványt, munkakönyvét, hatósági okiratokat, stb.) a beadvány, illetőleg bejelentés jogerős elintézése után a folyamodónak, illetőleg bejelentőnek mielőbb küldjék vissza. Felhívom Címedet, hogy erről — miheztartás végett a hatósági területen működő elsőfokú iparhatóságokat, valamint ezek utján — tudomásul — az ipartestületeket is megfelelően értesítse. Rendeletem a Budapesti Közlönyön kívül a Belügyi Közlönyben is megjelenik. Budapest, 1929. évi február hó 21.-én. Herrmann Miksa s. k. m. kir. kereskedelemügyi miniszter. A m. kir. földmivelésügyi miniszter a nógrádi birtokosság legeltetési társulatának alapszabályait 71.262 1929. szám alatt jóváhagyta.A m. kir. földmivelésügyi miniszter a magyar Radnási birtokosság legeltetési társulatának alapszabályait 71.206 1929. szám alatt jóváhagyta. A m. kir. földm mivelésügyi miniszter a Keménygadányi legelő birtokosság legeltetési társulatának alapszabályait 71.208/1929. szám alatt jóváhagyta. A m. kir. földmivelésügyi miniszter a szabadhidvégi alsó birtokosság legeltetési társulatának alapszabályait 71.457/1929. szám alatt jóváhagyta. A m. kir. földmivelésügyi miniszter a pincehegyi birtokosság legeltetési társulatának alapszabályait 71.204/1929. szám alatt jóváhagyta. A m. kir. földmivelésügyi miniszter a bodajki birtokosság legeltetési társulatának alapszabályait 71.465/1929. szám alatt jóváhagyta. A m. kir. földmivelésügyi miniszter a komlósdi volt úrbéri birtokosság legeltetési társulatának alapszabályait 71.205/1929. szám alatt jóváhagyta . A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a Magyar Film Iroda R.-T. által készített 258. és 259. számú Magyar Híradó című felvételeknek az ország összes mozgókép-üzemeiben való kötelező lejátszását elrendelte. E filmek kölcsöndijára vonatkozólag a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek 94.890/1927. film. szám alatti rendeletével jóváhagyott uj kölcsöndijak irányadók. (392—45/1929. film. szám.) "A m. kir. belügyminiszter a m. kir. folyamőrség központi parancsnokság által Göndöcs József volt folyamőr részére kiállított, elveszett folyamőrségi igazolványt érvénytelenítette. (222.095/1929. VI. d. kg. szám.) A m. kir. belügyminiszter a m. kir. folyamőrség központi parancsnokság által Gillián Sándor folyamőr részére kiállított, elveszett folyamőrségi igazolványt érvénytelenítette. (222.063/1929. VI. d. kg. szám.) 473/1929. épv. szám. Pályázati intezmény, A nagyméltóságu m. kir. Pénzügyminisztériumnak 1929. évi január hó 25.-én kelt 155.790. XVII. a. 1928. számú felhatalmazása alapján, a Wekerle állami munkástelep gondnoki hivatalának személyzeti létszámában betöltendő irodasegédtiszti állásra alulírott hivatal ezennel pályázatot hirdet. Ezen állás egy állami rendszerű XI. f. o. 3. fokozatának megfelelő fizetés, — az állomáshelynek megfelelő lakáspénz, —• esetleges természetbeni lakás és a köztisztviselők részére megállapított egyéb törvényszerű illetmények élvezetével van egybekötve. Az állás betöltésénél alkalmasság és érdemesség esetén, s amennyiben jelen pályázati hirdetmény általános feltételeinek megfelelnek, elsőbbségi igénnyel bírnak a jelenleg is közszolgálatban álló kezelők, dijnokok és napidíjasok, ha a magasépítési munkák műszaki teendőinek ellátásában jártassággal bírnak és ezt építőmesteri, építőipariskolai, esetleg bármely építőszakmabeli képesítéssel igazolják és, ebben megfelelő gyakorlatot mutatnak fel. 1— 3