Budapesti Közlöny, 1929. március (63. évfolyam, 50-73. szám)

1929-03-01 / 50. szám

1929. március 1. bekezdésében megállapított korlátozás alá. Ez a munka tehát reggeli három, illetőleg­­reggeli négy óra előtt is végezhető. A sütemény elő­állításánál foglalkoztatott alkalmazottat (se­gédet, tanoncot) azonban esti kilenc és reg­geli négy óra között, Budapesten, valamint a jelen szakasz első bekezdésében felsorolt r. t. városokban és községekben esti kilenc és reggeli öt óra között a kemence begyújtásával, vagy fűtésével foglalkoztatni tilos. 3. §• A törvény 1. §.-ának második mondata az egy-egy üzemben foglalkoztatott alkalmazottak számához viszonyítva állapítja meg, hány alkal­mazottat szabad a kovászkészítéssel és dugzasz­­tással az általános munkakezdetet megelőző egy óra alatt, azaz reggeli három óra és négy óra kö­­­zött, Budapesten és a 2. §. első bekezdésében fel­sorolt r.-t. városokban és községekben reggeli négy óra és öt óra között foglalkoztatni. A most említett időben a kovászkészítéssel, valamint a dagasztással is, amennyiben a kenyér és­­süte­mény előállításánál foglalkoztatott alkalmazot­tak szánta a tizet, meg nem haladja, legfeljebb két, amennyiben tíznél több, de húszat meg nem haladja, legfeljebb három, amennyiben a húszat meghaladja, legfeljebb négy és végül minden to­vábbi tíz alkalmazott, után legfeljebb egy-egy tizennyolc évesnél nem fiatalabb alkalmazottat szabad foglalkoztatni. Annak megállapítása szempontjából, hogy az előbbi bekezdés szerint egy-egy üzemben a ko­vászkészítéssel és dagasztással hány tizennyolc évesnél nem fiatalabb alkalmazottat szabad fog­lalkoztatni, az egy-egy üzemben a kenyér és sü­temény előállításánál foglalkoztatott összes al­kalmazottakat, tehát nem csak a segédeket, ha­nem a tanoncokat is számításba kell venni. 4­ §• Az 1923 : XV. t.-c. rendelkezése szerint tizen­nyolc évesnél fiatalabb alkalmazottat, akár ta­­nonc, akár segéd az illető, reggeli négy óra, Budapesten és a 2. §. első bekezdésében felso­rolt r. t. városokban és községekben reggeli öt óra előtt semminemű munkával sem szabad foglalkoztatni. Reggeli négy óra után, Budapesten és a 2. §. első bekezdésében felsorolt r. t. városokban és községekben reggeli öt óra után az összes alkalmazottakkal bárminő munkát, tehát az esetleg ebbe az időbe eső kovászkészítési és da­­gasztási munkát is lehet végeztetni. 5. §. A törvény 1. §.-ának második bekezdése sze­rint kenyeret, péksüteményt és cukrászsüte­ményt a műhelyekből (üzletekből) reggeli há­romnegyed hat óra, Budapesten, valamint a 2. §. első bekezdésében felsorolt r. t. városokban és községekben reggeli háromnegyedhét óra előtt elszállítani nem szabad. Ehhez képest tilos kereskedők, kávésok, kávé­mérők, tejivócsarnokot, vagy étkezdét fenntar­tók, vendéglősök, korcsmárosok, általában olyan egyének részére, akik kenyérnek, péksü­teménynek, vagy cukrászsüteménynek árusítá­sával, vagy üzletükkel kapcsolatos kiszolgálta­tásával foglalkoznak, úgyszintén a pékfiókok részére is­, reggeli háromnegyed hat óra előtt, Budapesten, valamint a 2. §. első bekezdésében felsorolt r. t. városokban és községekben reggeli háromnegyed hét óra előtt kenyeret és süte­ményt közvetlenül vagy közvetve kiszolgáltatni, átadni vagy elküldeni. Az első bekezdésben foglalt tiltó rendelkezés alá nem esnek a közvetlen fogyasztók által az iparos műhelyében, illetőleg műhelyével egy házban, vagy azzal egy háztelken lévő üzleté­ben saját céljaikra végzett bevásárlások. Kizá­róan a közvetlen fogyasztóknak, tehát az iparos műhelyében, illetőleg műhelyével egy házban, vagy azzal egy háztelken lévő üzletében kenye­ret, péksüteményt és cukrászsüteményt az első bekezdésben megállapított időpont előtt is ki­szolgáltathat. 6. §• Kereskedők, kávésok, kávémérők, tejivócsar­nokot, vagy étkezdét fenntartók, vendéglősök, korcsmárosok, pékfiókot fenntartók, általában oly egyének, akik kenyérnek, péksüteménynek, vagy cukrászsüteménynek árusításával, vagy üzletükkel kapcsolatos kiszolgáltatásával fog­lalkoznak, reggeli háromnegyed hat óra előtt, Budapesten, valamint a 2. §. első bekezdésében felsorolt r. I. városokban és községekben reg­geli háromnegyed hét óra előtt aznap készített kenyeret, péksüteményt és cukrászsüteményt át nem vehetnek, üzlethelyiségükben készletben nem tarthatnak, el nem adhatnak és ki nem szolgáltathatnak. 7­ §• Amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és pénzbüntetéssel büntetendő : 1. az az iparos, aki a jelen rendelet 5. §.-ának első bekezdésében foglalt tilalom ellenére ke­nyeret, péksüteményt, vagy cukrászsüteményt oly időben, amidőn az elszállítás tilos, az előállí­tás színhelyéről (műhelyből, vagy üzletből) el­szállít ; 2. az az iparos, aki a jelen rendelet 5. §.-ának második bekezdésében foglalt tilalom ellenére a megállapított időpont előtt kenyeret, péksüte­ményt, vagy cukrászsüteményt közvetlenül, vagy közvetve kiszolgáltat, átad, vagy elküld ; 3. az a kereskedő, kávés, kávémérő, tejivó­csarnokot, vagy étkezdét fenntartó, vendéglős, korcsmáros, árus, stb., aki a jelen rendelet 6. §.-ában foglalt tilalom ellenére aznap készített kenyeret, péksüteményt, vagy cukrászsüteményt a megállapított időpont előtt átvesz, üzlethelyi­ségében készletben tart, elad, vagy kiszolgáltat. Az előbbi bekezdés alá eső kihágás büntetése tizenöt napig terjedhető elzárás és pénzbüntetés, ha azt olyan egyén követte el, aki ily kihágás miatt jogerős ítélettel már két ízben meg volt büntetve és büntetésének kiállása óta két év még nem telt el. 8. §. A törvény 1. §.-ának első bekezdésében fog­lalt rendelkezések áthágását az 1923 : XV. tör­vénycikk 16. §.-a­ első bekezdésének a) pontja, illetőleg második bekezdése alapján kell bün­tetni. Egyébként az 1923 : XV. törvénycikk 15. és 16. §.-ában megállapított büntető rendelkezé­sek érintetlenül maradnak. Hasonlóképen érvé­nyesek az 1924. évi április hó 9.-én kiadott 59.007/1924. számú kereskedelemügyi minisz­teri rendelet 30. §.-ában megállapított büntető rendelkezések is, a jelen rendelet 7. §.-ában foglalt rendelkezésekkel nem érintett részeik­ben. 9. §• A jelen rendeletbe, ütköző kihágások miatt az eljárás a közigazgatási hatóságok, mint rendőri büntető bíróságok hatáskörébe tartozik. Har­madfokon a kereskedelemügyi miniszter hatá­roz. 10. §. A jelen rendelet a kihirdetésének napját kö­vető nyolcadik napon lép hatályba. Budapest, 1929. évi február hó 21.-én. Herrmann Miksa s. k. m. kir. kere­sk­e­d­e­lem­­ügyi miniszter, Budapesti Közlöny kereskedelemügyi miniszternek , mm. én 110.466/11. számú rerelete ál. iparos, illetőleg az üzletvezető szakképzett- s­séget vagy megbízhatóságát tanúsító iratoknak az illetők részére visszaadása tárgyában. Valamennyi másodfokú iparhatóságnak. Felmerült panaszok megszüntetése érdekében elrendelem, hogy az iparhatóságok az ipariga­zolvány, illetőleg iparengedély kiadása iránti beadványoknak, valamint az ipar álladékában beállt változásokról tett bejelentéseknek ok­mánymellékleteit, így főképen az iparos, illető­leg az üzletvezető szakképzettségét, vagy meg­bízhatóságát tanúsító iratokat (segédlevelet, ta­­noncbizonyítványt, munkakönyvét, hatósági okiratokat, stb.) a beadvány, illetőleg bejelentés jogerős elintézése után a folyamodónak, illető­leg bejelentőnek mielőbb küldjék vissza. Felhívom Címedet, hogy erről — miheztartás végett a hatósági területen működő elsőfokú iparhatóságokat, valamint ezek utján — tudo­másul — az ipartestületeket is megfelelően ér­tesíts­e. Rendeletem a Budapesti Közlönyön kívül a Belügyi Közlönyben is megjelenik. Budapest, 1929. évi február hó 21.-én. Herrmann Miksa s. k. m. kir. kereskedelemügyi miniszter. A m. kir. földmivelésügyi miniszter a nógrádi birtokosság legeltetési társulatának alapszabá­lyait 71.262 1929. szám alatt jóváhagyta.­­A m. kir. földmivelésügyi miniszter a magyar R­adnási birtokosság legeltetési társulatának alap­szabályait 71.206­ 1929. szám alatt jóváhagyta. A m. kir. földm miv­elésügy­i miniszter a Ke­­ménygadányi legelő birtokosság legeltetési tár­sulatának alapszabályait 71.208/1929. szám alatt jóváhagyta. A m. kir. földmivelésügyi miniszter a szabad­­hidvégi alsó birtokosság legeltetési társulatának alapszabályait 71.457/1929. szám alatt jóvá­hagyta. A m. kir. föld­miv­elés­ügyi miniszter a pince­hegyi birtokosság legeltetési társulatának alap­szabályait 71.204/1929. szám alatt jóváhagyta. A m. kir. földmivelésügyi miniszter a bodajki birtokosság legeltetési társulatának alapszabá­lyait 71.465/1929. szám alatt jóváhagyta. A m. kir. föld­miv­elésügyi miniszter a kom­lósdi volt úrbéri birtokosság legeltetési társula­tának alapszabályait 71.205/1929. szám alatt jóváhagyta . A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a Magyar Film Iroda R.-T. által készített 258. és 259. számú Magyar Híradó című felvételek­nek az ország összes mozgókép-üzemeiben való kötelező lejátszását elrendelte. E filmek köl­­csöndijára vonatkozólag a m­. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek 94.890/1927. film. szám alatti rendeletével jóváhagyott uj kölcsön­­dijak irányadók. (392—45/1929. film. szám.) "A m. kir. belügyminiszter a m. kir. folyam­őrség központi parancsnokság által Göndöcs József volt folyamőr részére kiállított, elveszett folyamőrségi igazolványt érvénytelenítette. (222.095/1929. VI. d. kg. szám.) A m. kir. belügyminiszter a m. kir. folyam­őrség központi parancsnokság által Gillián Sándor folyamőr részére kiállított, elveszett folyamőrségi igazolványt érvénytelenítette. (222.063/1929. VI. d. kg. szám.) 473/1929. épv. szám. Pályázati intezmény, A nagyméltóságu m. kir. Pénzügyminisztéri­umnak 1929. évi január hó 25.-én kelt 155.790. XVII. a. 1928. számú felhatalmazása alapján, a Wekerle állami munkástelep gondnoki hiva­talának személyzeti létszámában betöltendő irodasegédtiszti állásra alulírott hivatal ezennel pályázatot hirdet. Ezen állás egy állami rend­szerű XI. f. o. 3. fokozatának megfelelő fizetés, — az állomáshelynek megfelelő lakáspénz, —• esetleges természetbeni lakás és a köztisztvise­lők részére megállapított egyéb törvényszerű illetmények élvezetével van egy­bekötve. Az állás betöltésénél alkalmasság és érde­messég esetén, s amennyiben jelen pályázati hirdetmény általános feltételeinek megfelelnek, elsőbbségi igénnyel bírnak a jelenleg is köz­­szolgálatban álló kezelők, dijnokok és napi­­díjasok, ha a magasépítési munkák műszaki teendőinek ellátásában jártassággal bírnak és ezt építőmesteri, építőipariskolai, esetleg bár­mely építőszakmabeli képesítéssel igazolják és, ebben megfelelő gyakorlatot mutatnak fel. 1— 3

Next