Budapesti Közlöny, 1929. május (63. évfolyam, 98-121. szám)

1929-05-01 / 98. szám

Budapest, 1929) 98. szám. Szerda» május I» BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Szerkesztőség : Budapest, I. ker., Vár, Kapisztrán-tér 1. sz. — Telefon: Aut. 604—53. Kiadóhivatal: Budapest, I. ker., Vár, Kapisztrán-tér 1. sz.— Telefon: Aut. 604—64. A m. kir. postatakaré­kpénztári számla száma: 64.805. Hivatalos hirdetések díja, amely előre fizetendő, az első 10 szóért 28 fillér, minden további 10 vagy kevesebb szóért 19 fillér. Magánhirdetéseknek egyszeri beiktatási díja 1 új hatodhasábos/m/m sor (azaz annak térfogata) után 20 fillér. Ez a díj fizetendő nemcsak a Hivatalos Értesítőben megjelenő teljes szövegű hirdetés után, hanem a főlapban megjelenő kivonatért is. Ezenfelül fizetendő a megküldendő Hivatalos Értesítő ára, a bélyegilleték, forgalmi adó és az esetleges postaköltség. Előfizetési árak az Országos Törvénytár és Hivatalos Értesítő nélkül: Hatóságoknak havi....................1 F 28 f. Magánosoknak ....................3 „ 20 „ Hivatalos Értesítő havi . . . . 4,80 , Egyes szám ára 8 old. terjedelemig — 16 , 1 r, n további 8 old.­kint — 16 „ A Hív. Értesítő ára számonkint — 20 ,, Az ,,Országos Törvénytárára az előfizetés az egyes füzeteknek a magy. kir. belügy­­minisztérium által megállapított ára alapján történik. — Az elszámolásra küldendő összeg egy évre 24 pengő. Az előfizetési dij utólagos kiegészítésének fenntartásával: Negyedévre: Hatóságoknak............................3 P 84 f, Magánosoknak............................9 „ 60 _ HIVATALOS RÉSZ. A m. kir. pénzügyminiszter dr. Sztojka Mik­lós szegedi, Szathmári Albert zalaegerszegi, Holdy Jenő és dr. Bedő Áron budapesti pénz­ügyi tanácsosi címmel és jelleggel felruházott pénzügyi titkárokat, Köntzey Albert pénzügyi tanácsosi címmel és jelleggel felruházott komá­romi pénzügyi titkárt és földadónyilvántartási biztost, továbbá Brey Jenő pénzügyi tanácsosi címmel és jelleggel felruházott kaposvári pénz­ügyi titkárt a jelen állomáshelyükön a VII. fize­tési osztály A. fizetési csoportjába pénzügyi ta­nácsosokká kinevezte.­­A m. kir. földmivelésügyi miniszter Laux­­ János VIII. fizetési osztályú m. kir. főállatorvost a VII. fizetési osztályba sorolt m. kir. főállat­orvossá, Bauer Zsigmond és dr. Hexner Adolf IX. fizetési osztályú m. kir. állatorvosokat Vill. fizetési osztályba sorolt m. kir. főállatorvo­sokká, végül Hrapil Róbert és Blazsevátz Jó­zsef X. fizetési osztályú m. kir. állatorvosokat a IX. fizetési osztályba sorolt m. kir. állatorvo­sokká kinevezte. A m. kir. központi vámigazgatóság Schwach Gyula, Karap Imre, Szoucsek Béla, Notter Fe­renc, Hausz Mihály, Kati Lajos, Bárdi Árpád és Verő Tibor pil. napidijasokat a budapesti m. kir. fővámhivatalhoz segélydijas vámgyakor­nokokká kinevezte.­­A m. kir. belügyminiszter B­e­s­­­i­t­y Miklós Gazán 1877. évben született, róm. kath. vallású, törvényhatósági átkaparó, garai lakos, valamint Márton nevű kiskorú gyermeke családi nevét az 1929. évi 249.575/VIII. szám­i határozatával „Balázs“ névre változtatta át. ;4 m. kir. belügyminiszter ifj. S­­­r­b­a János Budapesten 1910. évben született, róm. kath. vallásu, budapesti lakos, felsőkereskedelmi is­kolai tanuló családi nevét az 1929. évi 250.958. VIII. szám­i határozatával „Csorba“ névre vál­toztatta át. A m. kir. belügyminiszter Pothorszki Béla 1901. évben Alsószentgyörgyön született, izsáki illetőségű és lakos, róm. kath. vallásu, nőtlen, róm. kath. tanító kérelmére családi ne­vét az 1929. évi 251.404 VIII. szám­i határoza­tával „Pál“ névre változtatta át. M. kir. kereskedelemügyi miniszter 1929. évi 88.275 VI. szám. A Kecskeméti korlátolt közforgalmú gazdasági vasút Engedélyokirata Kecskemét törvényhatósági joggal felruházott város közönsége a magyar kir. kereskedelem­ügyi miniszter 1928. évi május hó 30.-án 100.641 1927. szám alatt kelt rendeletével enge­délyt nyert arra, hogy Kecskemét város belterü­letéről kiindulólag Bugacon át Kiskunmajsa községig egy korlátolt közforgalomra is beren­dezendő keskeny nyomtávú gőz, illetve motor­­üzemű gazdasági vasutat létesítsen. Ezen gazdasági vasúton a korlátolt közfor­galom életbeléptetését az 1888. évi augusztus hó 11.-én kelt legfelsőbb elhatározás alapján 1888. évi augusztus hó 23.-án 37.553. szám alatt kiadott rendelet értelmében a következő feltételek mellett engedélyezem : 1. §• Ezen okirat erejénél fogva Kecskemét tör­vényhatósági joggal felruházott város közön­sége, mint a Kecskeméti gazdasági vasút enge­délyese engedélyt kap és kötelezettséget vállal arra, hogy az említett gazdasági vasutat a korlá­tolt közforgalom céljaira és pedig személyek és áruk szállítására berendezze és alább foglalt feltételek mellett a jelen engedélyokirat hatályá­nak tartama alatt megszakítás nélkül üzemben tartsa. 2­ §• Engedélyes pontosan alkalmazkodni köteles : a) jelen engedélyokirat határozataihoz, b) a vasút forgalmi szolgálatára nézve jóvá­hagyandó utasításhoz, c) a vasúti üzletszabályzat határozmányai­­hoz, amennyiben ezek a határozmányok a vas­útra nézve tett rendelkezésekkel módosítást, vagy korlátozást nem szenvednek, d) a magánhasználatú és korlátolt közfor­galmú pályákra nézve kibocsátott vagy ezentúl kibocsátandó rendeletekhez, szabályzatokhoz és utasításokhoz. 3. §■ Az 1888. évi augusztus hó 23.-án 37.553. szám alatt kelt rendelet 3. §-ában foglalt hatá­rozmányok alapján az 1927. évi szeptember hó 20.-án megtartott közigazgatási bejárás alkal­mával a korlátolt közforgalomra való tekintet­tel megállapított és a m. kir. kereskedelem­ügyi miniszter 1928. évi május hó 30.-án 106.641 1927. szám alatt kelt rendeletével jóvá­hagyott épitkezéseket és berendezéseket fogana­tosítani, illetve előállítani tartozik. Köteles ezen kivül engedélyes a forgalom igényeinek kielégítése szempontjából a m. kir. kereskedelemügyi miniszter által akár az építés, akár az üzlet alatt netán kívánt, illetve elren­delt kiegészítéseket, vagy pótlásokat minden kárpótlási, vagy egyéb igény nélkül végrehaj­tani. 4. §■ Engedélyes az 1888. évi augusztus hó 23.-án 37,553. szám alatt kelt szabályrendelet 5. §-a értelmében a m. kir. postát a m. kir. kereske­delemügyi miniszter kívánságára menetrend­szerű vonataival és saját személyzetével minden megtérítési igény nélkül szállítani és az e rész­ben megállapítandó módozatokhoz alkalmaz­kodni köteles. A korlátolt közforgalomra berendezendő vas­útnak megépítésére és üzletére az 1881. évi XLI. t.-c. 1. szakasza szerint a közérdekű válla­latok részére biztosított kisajátítási jog az 1888. évi augusztus hó 23.-án 37.553. szám alatt kelt rendelet 8. szakaszában foglalt határozmányok mérvadása szerint megadatik. 6. §. A személy és áruforgalom lebonyolítása cél­jából köteles engedélyes hetenként legalább háromszor mindkét irányban legalább egy-egy, vagyis összesen két-két vegyesvonatot közleked­tetni. A vonatok a mutatkozó szükség szerint a m. kir. kereskedelemügyi miniszter kívánságára szaporítandók. A menetrend, valamint annak minden változ­tatása a m. kir. kereskedelemügyi miniszter jó­váhagyása elé terjesztendő. 7­ §• A menet és szállítási díjakat, az úti podgyász viteldíjakat, valamint a mellékilletékeket az engedélyes meghallgatásával a m. kir. kereske­delemügyi miniszter állapítja meg. Ugyancsak megilleti a nevezett minisztert az arra való jog, hogy ezen menet és szállítási díjakat és mellék­illetékeket összeségü­kben vagy részben bár­mikor leszállíthassa. 8. §. Azokat az állami tisztviselőket, hivatalnoko­kat és szolgákat, akik a vasutak igazgatása és üzlete felett őrködő hatóságok megbízásából, az állam érdekeinek ezen engedélyokirat alapján való megóvása végett, vagy jövedéki célból a vasutat használják, aki málháikkal együtt ingyen kell szállítani. 9. §• A vasút üzleti és igazgatási ügyekben az en­gedélyes, valamint alárendelt közegei által egy­más között váltott és saját alkalmazottaikkal közvetített levelezések a vasúton a postaü­zleti szabályzat I. része 2. §-ának 2. d) pontja értel­mében díjmentesen szállíthatók. 10. §: Akár közforgalmú, akár magánhasználatú más, pályák csatlakozását és keresztezését nem­különben közös vonalhasználatát a m. kir. ke­reskedelemügyi miniszter rendelkezésére az en­gedélyes tűrni tartozik. Ug­yancsak a kereske­delemügyi miniszter állapítja meg békés meg­egyezés hiányában a csatlakozás, keresztezés, vagy közös használat feltételeit is. 11. §• A vasút bevételeiről és forgalmáról az 1888. évi augusztus 23.-án 37.553. szám alatt kelt sza­bályrendelet 11. szakasza értelmében egybeállí­­tandó számadásokat, illetve kimutatásokat az engedélyes legkésőbb a következő év junius hó végéig a m. kir. kereskedelemügyi miniszterhez három példányban felterjeszteni köteles. 12. §. A jelen engedély hatálya a korlátolt közforga­lom megnyitásának napjától számítandó 10 év tartamára terjed. Budapest, 1929. évi április hó 18.-án. A miniszter helyett : Dezse­ffy s. k. államtitkár. E­gyes szám­ára 100 fillér.

Next