Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője, 1929. július (63. évfolyam, 147-172. szám)

1929-07-28 / 170. szám értesítője

10 A Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője julius 28.­­ Holtnaknyilvánitás. Pk 12990/2. 1928. szám. A gyön­gyösi királyi járásbíróság Nagy Pál részéről a 28.000. 1919., 30.000/1922. I. M. számú rendeletek alapján elő­terjesztett kérelem folytán az állítólag elesett Nagy Alajos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást megindí­totta.­­ Az eltűnt neve Nagy Alajos, születési helye Gyöngyös­püspöki, születési ideje 1894. augusztus hó 7., szülei­nek neve Nagy Pál és Fehér Mária, laknak Gyöngyösön, az eltűnt nőtlen, foglalkozása földmives, utolsó lak­helye Gyöngyöspüspöki, ingó vagyona csekély. Bevonu­lásának időpontja 1914. évi julius hó., az a csapat­test, amelyhez az ismert adatok szerint eredetileg be­osztották az egri cs. és kir. 60. gyalogezred, az a csapat­test, amelynél utoljára teljesített szolgálatot a 4. szá­zad, katonai rendfokozata csatár, utolsó tábori posta­száma 39. volt. Az a hadiesemény, amely közben nyoma veszett , a Kolomen körül vivott harcokban, 1915. évi június hó 12. napján adott utoljára életjelt magáról. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyé­ről, halálának, vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körül­ményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fentjelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíróságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkez­nék, a bíróság az egyébként kiderített tények alap­ján fog a holtnaknyilvánítás kérdésében határozni. Gyöngyös, 1929. évi június hó 22. napján. A gyöngyösi kir. járásbíróság. 11128 Holtnaknyilvánitás. Pk. 9915/1929. szám. Az orosházai királyi járásbíróság Szente Mihály, orosházai lakos ré­széről előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Szente Mihály, orosházai volt lakos holtnaknyilvánitása iránt az eljárást megindította, nevezett részére ügy­gondnok kirendelését mellőzi. Az eltűnt neve Szente Mihály, születési helye Oros­háza, születési ideje 1888. julius 2., szüleinek neve néhai Szente Lajos és néhai Szömörei Molnár Róza, volt orosházai lakosok ; házastársának neve Szemenyei Zsuzsanna orosházai lakos, gyermeke neve kk. Szente Margit orosházai lakos. Az eltűnt foglalkozása föld­­míves napszámos, utolsó állandó lakhelye Orosháza, ingatlan vagyona maradt Orosháza községben, ingó vagyona nem maradt. Bevonulásának időpontja 1915. január hó 15., az a csapattest, amelyhez az ismert adatok szerint eredetileg beosztották a békéscsabai 101. cs. és kir. gyalogezred, katonai rendfokozata gyalogos, utolsó tábori postaszáma 60. volt. Az a hadiesemény, amely közben nyoma veszett , 1915. augusztus 15-ike körüli ütközetben, az orosz harctéren állítólag hősi halált halt. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyé­ről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körül­ményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíróságnak jelentse be, mert ha­­ a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkez­nék, a bíróság az egyébként kiderített tények alap­ján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Orosháza, 1929. évi július hó 5. napján. Az orosházai kir. járásbíróság. 11137 Holtnaknyilvántás. Pk 9915/1929. szám. Az orosházai királyi járásbíróság Szente Lajos, orosházai lakos ré­széről előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Szente Sándor, Orosháza-kiscsákói lakos holtnaknyil­­vánítása iránt az eljárást megindította, nevezett részére ügygondnok kirendelését mellőzi. Az eltűnt neve Szente Sándor, születési helye Oros­háza, születési ideje 1897. október 2., szüleinek neve néhai Szente Lajos és néhai Szömörei Molnár Róza, volt orosházai lakosok, az eltűnt nőtlen, gyermektelen, foglalkozása földmives napszámos, utolsó állandó lak­helye Orosháza-Kiscsákó, ingatlan vagyona maradt Oros­háza községben, ingó vagyona nem maradt. Bevonulá­sának időpontja 1915. október hó 1., az a csapat lesz, amelyhez az ismert adatok szerint eredetileg beosztot­ták a cs. és kir. 6/7. utászzászlóalj. Szeged, katonai rendfokozata utász, utolsó tábori postaszáma 251. volt. Az a hadiesemény, amely közben nyoma veszett , az olasz fronton, 1918. október hó 16-iki ütközetben el­tűnt. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyé­ről, halálának, vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnak nyilvánítás szempontjából fontos egyéb körül­ményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn,túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíróságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkez­nék, a bíróság az egyébként kiderített tények alap­ján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Orosháza, 1929. évi július hó 5. napján. Az orosházai kir. járásbíróság. 11138 Holtnaknyilvánitás. Pk. 6620/1928. szám. A veszprémi kir. járásbíróság a 28000/1929 illetve 30000/1922. és 30922/1922. valamint 44200/1925. L M. számú rendeletek alapján a holtnak nyilvánítási eljárást Óhegyi Mihályné sz. J. Kiss Katalin kérelmére az állítólag eltűnt a hábo­rúban elhunyt Óhegyi Mihály volt alsópéthi lakosra nézve megindítja, ennek részére ügygondnokul dr. Lőwy Ede veszprémi ügyvédet rendelt ki. Óhegyi­­ Mihály, pásztor, vagyontalan, volt alsópéthi lakos, aki Öskün 1884. október 24-én Óhegyi János és Folkás Julianna szülőktől született, aki Várpalotán 1913. junius 26-án J. Kiss Katalinnal házasságot kötött . 1914. évben, mint gyalogos a volt cs. és kir. 19. gyalog­ezredhez, majd a harctérre került, ahol 1914. október havában a Lublin körül folyt harcokban eltűnt s azóta magáról életjelt nem adott. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyé­ről, halálának, vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnak nyilvánítás szempontjából fontos egyéb körül­ményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíróságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkez­nék, a bíróság az egyébként kiderített tények alap­ján fog a holtnaknyilvánítás kérdésében határozni. Veszprém, 1928. évi október hó 31. napján. A vesz­prémi kir. járásbíróság. *5556 Holnaknyilvánitás. Pk. I. 409483/1. 1929. szám. A budapesti központi kir. járásbíróság közhírré teszi, hogy Márk Bertalanná részéről előterjesztett holtnaknyilváni­­tási kérelem folytán a 28000/1919. I. M. számú rendelet alapján az eljárást megindította. Az eltűnt neve, vallása, foglalkozása : Márk Bertalan, róm. kath. vallása, kovácssegéd, születési helye és ideje: Kiskőrös 1890. augusztus hó 26., utolsó lakhelye, illető­ségi helye : Budapest, VI. kerület, Röppentyű­ utca 39. szám, szüleinek neve : néhai Márk Bertalan és özvegy Márk Bertalanné szül. Schulek Julianna, házastársának neve Márk Bertalanné sz. Kovács Eszter Katalin, há­zasságából 1 gyermek született, elhelyezése az anyjánál, ingó és ingatlan vagyona nem volt. Az eltűnt eltűnése előtt katonai szolgálatot teljesített, bevonult 1914. évi augusztus hó 15. napján Budapesten, a 38. honvéd gyalogezredbe, szolgálatot teljesített ugyan­ott. A belügyminisztérium III. nyilvántartási osztály ér­tesítése szerint 1914. évi október hó 3-án a szerb harc­téren Majnánál hősi halált halt. A bíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halá­lának, vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holt­naknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülmé­nyekről, így kü­lépösen, ha arról volna tudomása, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett időponton túl még életben volt, azt a budapesti központi kir. járásbíróság­­nál a hirdetménynek a hirdetési táblán történt kifüg­gesztésétől számított 60 nap alatt jelentse be, ha az előbb megjelölt időpontig bejelentés nem érkezik, a bíróság az egyébként a kiderített tények alapján fog a holtnak­nyilvánítás kérdésében határozni. Ez a hirdetmény a budapesti központi kir. járásbíróság hirdetési tábláján 1929. évi május hó 16. napján kifüggesztetett. Buda­pest, 1929. évi május hó 7. napján. A budapesti köz­ponti kir. járásbíróság. *5555 Holtnaknyilvánitás. Pk. 1261/1929. szám. A szeghalmi kir. járásbíróság Szombati Eszter részéről a 28000/1919. I. M. számú rendelet alapján előterjesztett kérelem alap­ján az állítólag eltűnt Szombati Zsigmond holtnak nyil­vánítása iránt az eljárást megindította, az eltűnt részére ügygondnokul dr. Kolozsváry Gyula vésztői ügyvédet rendelt ki. Az eltűnt neve Szombati Zsigmond, született 1897. évi október hó 29-én, születési helye Vésztő, atyja néhai Szombati Zsigmond, anyja néhai Kincses Eszter, foglal­kozása földmives, utolsó lakhelye Vésztő, ingó és ingat­lan vagyona nincs, bevonulásának ideje 1915. év, helye Debrecen, csapatteste 3. honvéd gyalogezred, rangfoko­zata közvitéz. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyé­ről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fentjelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggeszté­sétől számított 60 nap alatt a bíróságnál jelentse be, mert ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánítás kérdésében határozni. Szeghalom, 1929. évi junius hó 3. napján. A szeghalmi kir. járásbíróság. 11166 Holtnaknyilvánitás. Pk. 2561/1929. szám. A szeghalmi kir. járásbíróság Kincses Istvánná vésztői lakos részéről a 28000/1919. I. M. számú rendelet alapján előterjesztett kérelem alapján az állitólag eltűnt Kincses István holt­­naknyilvánítása iránt az eljárást megindította és az el­tűnt részére ügygondnokul dr. Molnár Kálmán szeghalmi ügyvédet rendelt ki. Az eltűnt neve Kincses István, született 1885. évi junius hó 16-án, születési helye Vésztő, atyja Kincses Sándor, anyja Tóth Eszter, foglalkozása földmives, utolsó lak­helye Vésztő, ingó és ingatlan vagyona nincs, bevonulá­sának ideje 1914. év, helye Nagyvárad, csapadteste 37. gyalogezred rendfokozata közvitéz. Az eltűnésére vonat­kozó egyéb adatok : 1918. év óta eleljeit nem adott magáról. A kis járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyé­ről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így k­ülönösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fe­tjelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggeszté­sétől számított 60 nap alatt a bíróságnál jelentse be, mert ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Szeghalom, 1929. évi junius hó 3. napján. A szeghalmi kir. járásbíróság. 11165 Holtnaknyilvánitás. Pk. 10463/1929. szám. A bajai kir. járásbíróság Mandler Ádámné Bayer Katalin, Mendler János és Mendler Anna Mária Lakatos Józsefné garai lakosok részéről a 28000/1919. I. M. számú rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Mendler Ádám volt garai lakos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást megindította. Az eltűnt neve Mendler Adám, születési helye és ideje Csátalja, 1884. augusztus 13., szüleinek neve Mendler Ádám és Jung Marianna, laknak Csátalja, házastársának neve Bayer Katalin, gyermekeinek neve Mendler János, Mendler Anna Mária, férjezett Lakatos Józsefné laknak Csátalja, az eltűnt utolsó lakóhelye Gara, ingatlan va­gyona csátaljai 1755. telekkönyvi betétben ház és szőlő jutaléka, bevonulásának időpontja 1916. év, az a csapat­test, amelyhez az ismert adatok szerint eredetileg be­osztották és amelynél utoljára teljesített szolgálatot a 23. gyalogezred, katonai rendfokozata közlegény, utolsó tábori postaszáma 105., az a hadiesemény, amely közben nyomaveszett, orosz fogságba került s onnan vissza nem tért, eltűnésére vonatkozó egyéb adat nincs. A kir. járásbíróság felhiv mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyé­ről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggeszté­sétől számított 60 nap alatt a bíróságnál jelentse be, mert ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Baja, 1929. évi április hó 22. napján. A bajai kir. járás­bíróság. 10678 Holtnaknyilvánitás. Pk. 349/2. 1929. szám. A kunszent­­miklósi kir. járásbíróság Német József, Német Mária Bácsi Józsefné, Német János és Német Julianna Váczi Jánosné részéről a 28.000/1919. I. M. számú rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Német Mihály volt tassi lakos holtnak nyilvánitása iránt az eljárást megindította és az eltűnt részére ügygond­nokul dr. Pongrácz Aladár ügyvédet rendelte ki. Az eltűnt neve Német Mihály, születési helye Tass, Pusztaszenttamás, születési ideje 1893., szüleinek neve Német István és Nagy Julianna, az eltűnt foglalkozása földmives, utolsó lakhelye (tartózkodási helye) Tass, ingó vagyona nincs, ingatlan vagyona a tassi 1004. sz. telekkönyvi betétben ingatlan 1/10-ed része. Az a csapat­­test, amelynél utoljára teljesített szolgálatot : cs. és kir. 38. gyalogezred, katonai rendfokozata közkatona. El­tűnésére vonatkozó egyéb adatok : 1916. évi június hó 16-án Volhyniában orosz fogságba esett. A kir. járásbiróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyé­ről, halálának, vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körül­ményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nappal att a bíróságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkez­nék, a bíróság az egyébként kiderített tények alap­ján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Kunszentmiklós, 1929. évi junius hó 30. napján. A kun­­szentmiklósi kir. járásbiróság. 11003 Holtnaknyilvánitás. Pk. 23089/2. 1929. szám. A nyír­egyházai kir. járásbiróság Hronyecz Andrásné részéről előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Hronyecz András nyíregyházai volt lakos holtnaknyilvánitása iránt az eljárást megindította. Az eltűnt neve Hronyecz András, születési helye Nyír­egyháza, születési ideje 1886. junius 23., szüleinek neve Hronyecz István és Torda Teréz, házastársának neve Mátyás Mária, lakik Nyíregyházán, az eltűnt foglalkozása napszámos, lakhelye Nyíregyháza, katonai szolgálatot teljesített , a volt m. kir. 11. honvéd gyalogezredben, katonai rendfokozata közhonvéd, utolsó tábori posta­­száma nem volt. Eltűnésének körülményei: 1914. évi augusztus hó 1-én vonult be az ezredéhez, augusztus közepén az orosz harctérre ment és állítólag mindjárt az első ütközetben elesett. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyé­ről, halálának, vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körül­ményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől száradott 60 nap alatt a bíróságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkez­nék, a bíróság az egyébként kiderített tények alap­ján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Nyíregyháza, 1929. évi március hó 28. napján. A nyír­egyházai kir. járásbiróság. 10605 Holtnaknyilvánitás. Pk. 11606/1929. szám. A kiskun­­félegyházai kir. járásbiróság Iványi Róza részéről a 28.000/1919. I. M. számú rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Iványi János volt kiskunfélegyházai lakos holtnak nyilvánítása iránt az el­járást megindította. Az eltűnt neve Iványi János, születési helye Kiskun­félegyháza, születési ideje 1892. év április hó 25. napja, szüleinek neve néhai Iványi Károly és Gubcsi Anna. Hozzátartozóinak neve Iványi Róza, lakik Belsőgalambos 77. szám. Az eltűnt foglalkozása földmives, utolsó lak­helye Kiskunfélegyháza, ingó és ingatlan vagyona nem maradt. Bevonulásának időpontja 1914. évi julius hó. Az a csapattest, amelynél utoljára teljesített szolgálatot. 7. vártü­zérezred. Katonai rendfokozata közlegény. Kis­­kunfélegyháza, 1929. évi május hó 18. napján. A kiskun-­ félegyházai kir. járásbiróság, 10824-

Next