Budapesti Közlöny, 1929. szeptember (63. évfolyam, 198-222. szám)

1929-09-01 / 198. szám

n nyert felhatalmazás alapján Fekete Ferenc oki. tanitót a kisbaráthegyi ág. h. ev. elemi isko­lához elemi iskolai rendes tanítóvá kinevezte. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter az 1926. évi VII. t.-c. 6. §-ának bj pontjában nyert felhatalmazás alapján Izsák Sándor oki. tanitót az izsáki-matyótelepi közs. elemi iskolá­hoz elemi iskolai rendes tanítóvá kinevezte. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter az 1926. évi VII. t.-c. 6. §-ának bj pontjában nyert felhatalmazás alapján Jeges Etelka oki. tanítónőt a tiszabábolnai róm. kath. elemi isko­lához elemi iskolai rendes tanítónővé kinevezte. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter az 1926. évi VII. t.-c. 6. §-ának bj pontjában nyert felhatalmazás alapján Nagy István oki. tanítót a hodoscsépányi róm. kath. elemi isko­lához elemi iskolai rendes tanítóvá kinevezte. .A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter az 1926. évi VII. t.-c. 6. §-ának bj pontjában nyert felhatalmazás alapján Pozsgay Mária oki. tanítót a mályinkai ref. elemi iskolához elemi iskolai rendes tanítónővé kinevezte. A m. kir. belügyminiszter Haltmayer Mátyás Hódságon 1883. évben született, róm. kath. vallásu, újpesti lakos, m. kir. honvéd tiszthelyettes kérelmére saját, valamint Olivér nevű kiskorú gyermeke családi nevét az 1929. évi 251.677/VIII. számú határozatával „Halassi“ névre változtatta át. A m. kir. belügyminiszter L­a­s­i­t­z János 1884. évben Kőszegen született, kőszegi lakos, róm. kath. vallásu, nős, ács kérelmére saját, valamint Antal, Anna, János, Lajos, József, Ilona, Margit, Ferenc és Károly nevű kiskorú gyermekei családi nevét az 1929. évi 252.590. VIII. számú határozatával „Lantos“ névre változtatta­ át. A m. kir. belügyminiszter Mihen­tz Rezső Salgótarjánban (Inászó) 1886. évben született, róm. kath. vallásu, homokterenyei lakos, nős, mészáros és hentes kérelmére családi nevét az 1929. évi 253.045/VIII. számú határozatával „Székvölgyi“ névre változtatta át. .4 m. kir. belügyminiszter Schröder Já­nos Imre Gábor Gyulán 1885. évben született, róm. kath. vallásu, nős, hajmáskéri lakos, m. kir. tüzéralezredes kérelmére saját, valamint József Kornél Imre, Walter Gábor Róbert, Gert- I rúd Jutta Maria Ilona és János Alajos Rudolf nevű kiskorú gyermekei családi nevét az 1929. évi 253.047/VIII. számú határozatával „Gör­­gényi“ névre változtatta át. .4 m. kir. belügyminiszter U­­­r­e­­­c­h Rezső Sopronban 1889. évben született, ág. h. ev. vallásu, számtanácsos, soproni lakos kérelmére saját, valamint Edit Jolán és Rezső Tibor nevű kiskorú gyermekei családi nevét az 1929. évi 253.107/VIII. számú határozatával „Udvardy“ névre változtatta át. A m. kir. belügyminiszter Keller József Szabadbattyán községben 1885. évben szüle­tett, róm. kath. vallásu, budapesti lakos, posta­altiszt családi nevét az 1929. évi 253.116/VIII. számú határozatával „Kürti“ névre, változ­tatta át. A m. kir. belügyminiszter Róna László Fü­­­löp budapesti lakos kérelmére a Budapesten, 1924. évben született Rosenberg Lívia Klára nevű kiskorú gyermeke családi nevét az 1929. évi 254.519/VIII. számú határozatával „Róna“ névre változtatta át. BUDAPESTI KÖZLÖNY 1929 szeptember 1. A m. kir. vallás-­os közoktatásügyi minisz­ternek a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszterrel egyetértőig kiadott 1929. évi 464/90. számú rendelete az orvosjelöltek egyévi kötelező kórházi gyakor­latának kitöltése körül követendő eljárás és az erre feljogosított kórházak és gyógyintézetek kimutatásának közzététele tárgyában. Valamennyi törvényhatós­ág­nak. Az egyetemi orvostudományi karoknál tar­tandó doktori szigorlatokra vonatkozó, s Magyar­­ország Kormányzója . Főméltóságának 1922. évi szeptember hó 5. napján kelt magas elhatáro­zásával jóváhagyott és az 1922. évi 122.329. számú rendelettel kibocsátott szabályzat 1. §-a értelmében hazánkban az orvosdoktori oklevél­nek és az egyetemes orvosi gyakorlat jogának elnyerése meghatározott tanulmányoknak tíz egyetemi féléven át való végzéséhez, továbbá 12 havi klinikai, vagy 7 kórházi gyakorlathoz, és az előírt szigorlatoknak valamely hazai egyete­men való sikeres letételéhez van kötve. Az egy évi kötelező kórházi gyakorlat ki­töltése körüli formai eljárást szabályozó 1924. évi 61.992. szám alatt kibocsátott rendelet 1. §-a értelmében a megkívánt egy évi kötelező kór­házi gyakorlat, az egyetemi klinikáktól elte­kintve, csak azokban a köz-, vagy nyilvános­­sági jelleggel felruházott polgári kórházakban, valamint egyes e célra alkalmas magánkórhá­zakban tölthető ki, amely kórházak a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter úrral egyet­értőleg arra fel fognak jogosíttatni. Minthogy a szóbanforgó kórházi gyakorlat eltöltésére feljogosított kórházak és gyógyinté­zetekről szóló s fenti szám alatt kibocsátott kimutatás, valamint az 1926. évi október hó 22. napján 74.802. szám alatt kiadott pót­kimutatás megjelenése óta egyfelől több kórház kérte a gyakornoktartási joggal leendő felruhá­zást, másfelől a már felruházott kórházak és kórházi osztályok ágyszámaiban időközben be­állott változás a feljogosított kórházak név­jegyzékének újbóli kiadását tette indokolttá. Egységes eljárás biztosítása érdekében a kö­vetkezőkre hívom fel a kötelező kórházi gya­korlat kitöltésére feljogosított kórházak és kór­házi osztályok vezetőit. Az előírt kórházi gyakorlatot érvényesen csak azok tölthetik ki, akik részére az egyes orvos­tudománykori dékáni hivatalok fényképpel el­látott „kórházi szolgálati könyvecskét“ ad­nak ki. A gyakorlati év kitöltése körüli formai eljá­rást a kórházi könyvecskéhez mellékelt „Sza­bályrendelet“ tartalmazza, melynek szigorú és pontos betartását az érdekeltek különös felada­tává teszem. Ami a gyakorlati idő eredményes felhaszná­lását illeti, különösképen arra kell elsősorban gondot fordítani, hogy a jelöltnek módja és alkalma legyen mindazokat az ismereteket meg­szereznie, melyek az életbe kikerülő gyakorló orvosnál elengedhetetlenek. E cél elérhetése érdekében a gyakorlati idő alatt a jelöltnek kötelességszerűen végeznie kell a kórházi teendők reábízott részét, s lehetőségig az egész napon át a kórházban kell tartózkodnia. Ezen teendők részletes és kimerítő felsorolása nem lehet jelen rendeletemnek a célja, mert meg vagyok róla győződve, hogy mindenki, aki az orvosi képesítés szolgálatában áll, a legjobb tudással, gyakorlati érzékkel és tapasztalattal fog közreműködni abban, hogy az életbe kilépő orvosi generáció oly készültséggel hagyja el az egyetemet, amellyel hazánk közegészségügyének értékes munkája lehet. Tekintettel arra, hogy a kórházi gyakorlatnak ilyetén kibővítése és kimélyítése által, — az egyetemi klinikák vezetőin kívül, — egyes vidéki kórházak vezetői és főorvosai is belekapcsolód­nak a gyakorlati orvosképzésbe, ezúttal is azon reményemnek adok kifejezést, hogy — felfogva a cél jelentőségét és fontosságát — a legnagyobb igyekezettel és tudással fognak a cél szolgála­tába áll­ni és a maguk hatáskörében mindent el fognak követni arra, hogy a kívánt cél elérése biztosíttassák. Az orvosjelöltek egy évi kötelező kórházi gyakorlatának kitöltése körül netán előforduló szabálytalan eljárások meggátlása céljából a következőket rendelem : Mindazoknak az orvos­jelölteknek, akik vala­mely kórháznál előj­egyeztették magukat, de a szolgálatbalépést elmulasztják, azoknak az a hónap, melyet más kórházban, vagy gyógy­intézetben töltenek el,­­az egyévi gyakorlati idejükből töröltessék. Hogy ezen intézkedésem foganatosítható legyen, a gyakorlat kitöltésére felvett, de a megszabott időben meg nem jelent orvosjelöl­tek az illetékes tudományegyetem orvostudo­mányi kara dékáni hivatalának bejelentendők. A kórházaknak, gyógyintézeteknek a szabály­zatban előírt bejelentés elmulasztásával való önkényes elhagyásának a jövőben leendő meg­gátlása céljából pedig elrendelem, hogy a kór­ház (gyógyintézet) igazgatója az orvosjelöltek szolgálati könyvecskéjét a gyakorlat megkezdé­sekor vegye át s azokat a szolgálat végén csak a távozást szabályszerűen bejelentő orvosjelöl­teknek szolgáltassa vissza. Ezekről Címet tudomásvétel és a törvény­­hatóság területén levő érdekelt kórházakkal és gyógyintézetekkel miheztartás végett leendő közlés végett azzal a hozzáadással értesítem, hogy a kórházi gyakorlatot teljesítő orvosjelöltek nyilvántartása céljából Törzskönyvet kötelesek vezetni, melyben az illetők személyi adatai és az egyes osztályokon eltöltött szolgálati idő vezetendő be. Hivatali elődömnek az 1905. évi 79.196. számú rendeletét, mely szerint a gyakorlatot teljesítő orvosjelöltek törzskönyvi kivonata havonta a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter úrhoz és a vezetésem alatt álló minisztériumhoz fel­terjesztendő, — a m. kir. népjóléti és munka­ügyi miniszter úrral egyetértőleg, — ezennel hatályon kívül helyezem. Egyben mellékelem az egy évi kötelező kór­házi gyakorlat eltöltésére a magyar királyi nép­jóléti és munkaügyi miniszter úrral egyetértőleg feljogosított kórházakról szóló kimutatást. Budapest, 1929. évi július hó 17-én. A miniszter rendeletéből : Dr. Magyary Zoltán s. k. miniszteri tanácsos. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter a m. kir. pénzügyminiszter hozzájárulásával az 1907. évi III. t.-c.-ben meghatározott állami kedvez­ményeket a „Vatea“ rádiótechnikai és villa­mossági részvénytársaság budapesti cégnek (L. Csaba­ u. 7/b.) elektroncsöveket, ikerlámpákat és rádióadó lámpákat előállító, továbbá nagyobb adólámpák regenerálását végző ipartelepe ré­szére az üzembehelyezés napjától, vagyis 1926. évi november hó 1-től számítandó öt évre enge­délyezte. (120.310/1929. K. M. XVI. szám.) 917/1929. szám. A szentgotthárdi állami reálgimnáziumnál egy kisegítő szolgai állásra ezennel pályázatot hirdetek. Felhívom mindazokat, akik a betöl­tendő állásra pályázni óhajtanak, hogy magyar állampolgárságukat, életkorukat, nyelvismere­teiket, iskolai képzettségüket, családi és egész­ségi állapotukat, esetleges előző szolgálataikat, hadikötelezettségüket és egyéb viszonyaikat feltüntető, hiteles okmányokkal felszerelt folya­modványaikat (az állami szolgálatban állók felettes hatóságuk útján, más kérvényezők köz­vetlenül) a győri tanker, kir. főigazgatósághoz a közzétételtől számított négyheti határidőben nyújtsák be. Az alkalmazandó kisegítő szolga köteles a gondjaira bízott helyiségeket, folyo­sókat, járdát, ablakokat, ajtókat, udvart rend­szeresen takarítani és mindennemű küldönc-, esetleg egyéb, más természetű szolgálatot teljesí­teni. " Győr, 1929. évi augusztus hó 30.-án. Dsida Ottó s. k. tanker. kir. főigazgató.

Next