Budapesti Közlöny, 1929. október (63. évfolyam, 223-249. szám)
1929-10-01 / 223. szám
i munkálatokkal és saját feljegyzéseivel való egyeztetés mellett egyénenként felülvizsgálja, szükség esetében a kiszámításokat helyesbíti és ennek megtörténte után, de legkésőbb nyolc nap alatt, az egyénenkénti kivetési kimutatásokat összes mellékleteivel, valamint a földhözjutottak által esetleg beadott fellebbezésekkel együtt a pénzügyigazgatósághoz felterjeszti. (5) A pénzügyigazgatóságtól visszaérkezett kimutatás alapján a községi elöljáróság (városi adóhivatal) a földhözjutott által fizetendő évi törlesztési részleteket az e tárgyban külön kiadott 1929. évi 110.000. számú rendelet utasítása szerint vezetendő főkönyvben tételenként előírja. 13. §. (1) A vagyonváltságföldekből kiosztott ingatlanok ellenértékének a községi elöljáróság (városi adóhivatal) által történt kiszámítása ellen a földhözjutottak az egyéni kiszámításokat magában foglaló kimutatás közszemlére tételének utolsó napjától számított 15 napon belül, az illetékes pénzügyigazgatósághoz fellebbezhetnek. (2) A Fbt. 3. §-ának negyedik bekezdése esetében a kataszteri tiszta jövedelemben kifejezésre nem jutó különbözőségek kiegyenlítését a kiszámításokat magában foglaló kimutatások közszemlére tételének utolsó napjától számított 6 hónapon belül az illetékes pénzügyigazgatósághoz intézett kérvényben kérhetik : 1. az összes földhöz jutottak, 2. ezeknek egyes csoportjai, 3. az összes földhözjutottak vagy ezek egyes csoportjának nevében a választmány, 4. egyes földhözjutott, 5. a váltságkötelezett földtulajdonos, aki a vagyonváltságföldet leadta. (3) Az (1) bekezdésben említett fellebbezés és a (2) bekezdésben említett kiigazítási kérvény elbírálására az a pénzügyigazgatóság illetékes, amelynek működési területén a kiosztott vagyonváltságföld fekszik. (4) Az (1) bekezdésben említett fellebbezést a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál) kell beadni, amely azt — a fellebbezési határidő utolsó napját követő 3 napon belül — az egyéni kivetést tartalmazó kimutatással és az összes iratokkal együtt, tüzetes felvilágosító jelentés kíséretében a kir. adóhivatalhoz terjeszti fel. (5) A (2) bekezdésben említett kiigazítási kérvényt közvetlenül a pénzügyigazgatósághoz kell beadni. 14. §. (1) A pénzügyigazgatóság a kimutatásokat azonnal felülvizsgálja és szükség esetében a kiszámításokat helyesbíti. A felülvizsgálatot soronkívül kell elvégezni. (2) A pénzügyigazgatóság a fellebbezések felett végzéssel határoz. A határozatról a fellebbezőt a községi elöljáróság (városi adóhivatal) útján értesíti. (3) A pénzügyigazgatóság határozata ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a pénzügyminiszterhez lehet fellebbezni. 15. §. (1) A pénzügyigazgatóság a felülvizsgált és esetleg helyesbített kimutatások egy példányát — a m. kir. adóhivatal útján —a községi elöljáróságnak (városi adóhivatalnak) küldi vissza az egyéni kivetések előírása végett. (2) A kivetésekről készített kimutatások második példányát az Országos Földbirtokrendező Bíróságnak kell megküldeni abból a célból, hogy a műszaki munkálatok hitelesítése óta a kiosztott egyes földrészletek birtoklási viszonyaiban bekövetkezett változásokat állapítsa meg és közölje. 16. §. (1) Ha a vagyon váltságföldből földhöz jutottak részére kiosztott ingatlanok ellenértékének kiszámítása egyelőre még a kiszámításhoz szükséges adatok hiánya miatt nem végezhető el, a községi elöljáróság (városi adóhivatal) a rendelkezésre álló adatok alapján ideiglenesen 3. CÍM. Az egyéni kivetések aránytalanságainak kiegyenlítése. 17. §. (1) A vagyonváltságföldekből igénybevett ingatlanoknak a földbirtokrendezés során történt megosztása után a földhöz jutottak részéről panaszok merültek fel a tekintetben, hogy a megosztott birtoktestek kataszteri tiszta jövedelmének az a része, amely a végrehajtó szerv vagy a községi közeg számítása szerint a nekik juttatott földrészletre (parcellára) aránylagosan esik, nem felel meg a földrészlet (parcella) minőségének és hozadékának. Abból a célból, hogy az eként előállható aránytalanságok a juttatott földrészletért fizetendő áraknál megszüntethetők legyenek, a Fbt. 3. §-ának negyedik és ötödik bekezdése az átlag számítás szerint fizetendő árnak a földhözjutott kérelmére történő megfelelő kiegyenlítését rendeli el. (2) A Fbt. az aránytalanságok kiegyenlítését a pénzügyigazgatóság hatáskörébe utalja akkor is, ha az ellenértéket az Országos Földbirtokrendező Bíróság állapította meg, feltéve ha az egyénenkéntci megállapítás a kataszteri tiszta jövedelem alapján, illetve ahhoz arányítva történt. (3) A Fbt.-ben említett illetékes pénzügyigazgatóság alatt azt a pénzügyigazgatóságot kell érteni, amelynek területén a felosztott vagyonváltságföld fekszik. 18. §. (1) Az aránytalanságok kiegyenlítésére rendszerint ott lehet szükség, ahol a földbirtokpolitikai célra igénybevett birtoktest kataszteri tiszta jövedelmének összegét a birtoktest megosztása folytán keletkezett földrészletek (parcellák) számával osztották vagy az egy négyszögölre eső kataszteri tiszta jövedelmet kiszámítva, azt az újonnan kihasított földrészletek négyszögöleinek számával szorozták anélkül, hogy az egyes földrészletek minőségének és hozadékának helyenkint jelentkező s a kataszteri tiszta jövedelemben kifejezésre nem jutó különbözőségére az ellenérték egyéni felosztásánál figyelemmel lettek volna. Például a földbirtokpolitikai célra igénybevett vagyonváltság föld térmértéke 30 kat. hold, kataszteri tiszta jövedelme 480 K volt és az egész birtoktest 40 dkb. 1200 négyszögöles parcellára osztották. Miután az átszámítás szerint 1 kat. hold kataszteri tiszta jövedelme (480 : 30 —) 16 K, egy 1200 négyszögöles földrészlet kataszteri tiszta jövedelméül általában 12 K-t vettek. Ebben az esetben ugyanis — bár a 12 K kataszteri tiszta jövedelem a földrészletek átlagos minőségének megfelel — lehetséges, hogy egy vagy több földrészlet fekvésénél vagy minőségénél fogva nem üti meg ezt a mértéket. (2) A Fbt. 3. §-ában említett arányosítás azt jelenti, hogy a pénzügyigazgatóságnak nemcsak a kifogásolt, hanem a nem kifogásolt, de ugyanabból a vagyonváltságföldből — az (1) bekezdésben említett példa szerinti 30 kat. holdból — kiosztott összes földrészleteket is felül kell vizsgáltatni. (3) Az olyan községekben, ahol a földbirtokrendezéssel kapcsolatban a kataszteri átalakítás már megtörtént, a kiosztás után keletkezett új földrészletek kataszteri tiszta jövedelme már a tényleges állapotnak (minőségnek és hozadékinak) megfelelően állapíttatott meg. Az ilyen községekben tehát aránytalanságok kiegyenlítésének rendszerint nincs helye. Ha azonban a kataszteri átalakítás folytán az egész ingatlan összes kataszteri tiszta jövedelme eltér az 1921. évi szeptember hó 7.-i állapottól, az átalakítást az arányosítás szempontjából figyelembe kell venni és pedig úgy, hogy ki kell számítani miképen aránylik a felosztott birtoktest 1921. évi szeptember hó 7.-i kataszteri állapotnak megfelelő tiszta jövedelme az új földterületek kataszteri tiszta jövedelméhez és az így nyert arányszámmal vagy százalékkal apasztani vagy szaporítani kell az új földrészletek kataszteri tiszta jövedelmét. (4) Ha oly községekben kérik az arányosítást, ahol a kataszteri átalakítás a földadó szempontjából még nem történt meg, a birtokvázlat és a kiosztási földkönyv alapján, az 1921. évi szeptember hó 7.-i kataszteri állapot tiszta jövedelmi osztályainak szemmeltartása mellett az osztálybasorozást a tényleges állapotnak megfelelően kell soronkívül elvégezni és az így nyert kataszteri tiszta jövedelem eredményét a fenti módszer szerint arányosítani. (5) Ha a kataszter-átalakítás alkalmával szükségessé vált újbóli osztálybasorozás megállapítása szerint az új földrészletek a juttatott által létesített kert vagy szőlő mivelési ágba, vagy földadó alá nem eső területnek használtatnak (ház, udvar, gazdasági épület), ebben az esetben, — mielőtt a fenti módon az arányosisítás megtörténnék — az ilyen földrészleteknek a földtőke kiszámítása alapjául szolgáló tiszta jövedelmét a földadóra vonatkozó törvényes rendelkezések hivatalos összeállítása tárgyában kiadott 1927. évi 100/P. M. számú rendelet 13. §-ában előírt módozatokhoz hasonlóan kell megállapítani, vagyis vissza kell állítani a juttatás előtti állapotot, vagy a szomszédos szántóföldrészlet mivelési ágát kell a tiszta jövedelem megállapításának és a föld ellenértéke kiszámításának alapjául venni. 19. §• (1) A kataszteri tiszta jövedelemben kifejezésre nem jutó aránytalanság kiegyenlítéséről csak ott lehet szó, ahol az egyéni kivetés a kataszteri tiszta jövedelem alapján történik, vagy történt. Ha tehát a vagyonváltság földnek a földhöz jutottak között való szétosztása alkalmával az Országos Földbirtokrendező Bíróság az egyes földrészletek ellenértékét, árát becslés útján állapította meg és az igy juttatott földek árát a földhöz jutott nem az 1—3. §., hanem a 4. §. rendelkezései szerint tartozik megfizetni, kiegyenlítésnek helye nincsen, mert ilyen esetekben az egyes kiosztott földrészletek árát minden irányadó körülmény szem előtt tartásával kellett megállapítani. Ha azonban az Országos Földbirtokrendező Bíróság csak az egész igénybevett birtoktest árát állapította volna meg, de az egyéni kivetést az aránytalanságok kiegyenlítésével még nem foganatosította, a következő bekezdés az irányadó. (2) Ha az igénybevett egész birtoktestnek az Országos Földbirtokrendező Bíróság által megállapított ára alacsonyabb vagy magasabb a kataszteri tiszta jövedelem alapján az 1. §. szerint kiszámítható árnál, az egész ingatlan ítélettel megállapított értékét el kéll osztani az egész ingatlan kataszteri tiszta jövedelmének összegével és az így nyert hányados, amely megfelel a kataszteri tiszta jövedelem 16-jára eső ítéleti árnak, szolgál az egyes fölhözjutottakat terhelő megváltási ár értékalapjául. Az aránytalanságok kiegyenlítésének ilyen esetekben is helye lehet. 20. §. (1) A kataszteri tiszta jövedelemben kifejezésre nem jutó aránytalanságok kiegyenlítésére az elmondottak szerint minden olyan községben szükség lehet, ahol a mérnöki munkálatokkal kapcsolatban a kataszter kiigazítása még meg nem történt. Ezekben a községekben a kiegyenlítést a szükséghez képest a pénzügyigazgatóságnak a 13. §. (2) bekezdésében meghatározott határidőben előterjesztett javaslatára a pénzügyminiszter hivatalból is elrendelheti. Minthogy azonban ez a kiegyenlítési eljárás a dolog természeténél fogva hosszadalmas, a községi elöljáróság (városi adóhivatal) az ellenérték ideiglenes megállapítását a rendelkezésre álló adatok alapján köteles elvégezni és a kiegyenlítési eljárás eredményéhez képest utólagosan fogja a kiszámításokat helyesbíteni. (2) Az olyan községekben, ahol a kiszámítás az átalakított kataszteri munkálatok figyelembevételével történt meg, a földhözjutottak esetleges kérelme vagy fellebbezése alapján csak azt kell vizsgálni, hogy a kiegyenlítés a kataszteri munkálatok elkészítése alkalmával helyesen Budapesti közlöny 1929 október 1. állapítja meg azt az összeget, amelyet a földhözjutottak a kiszámítás végleges megtörténtéig fizetni tartoznak. (2) Az ideiglenes kiszámításnál követendő eljárást az 1929. évi 110.000. számú rendelet szabályozza.