Budapesti Közlöny, 1929. december (63. évfolyam, 275-298. szám)

1929-12-01 / 275. szám

n való részvételre és az elnök által hozzájuk utalt ügyekben az előadói teendők ellátására. Amennyiben a tanácstag vállalt kötelezett­ségének bármely oknál fogva huzamosabb időn át eleget nem tehetne, ezt a Tanács elnökéhez be kell jelentenie. 10. §: Az Országos Középítési Tanács üléseit az elnök hívja össze és azokon elnököl. Akadályoz­tatása esetén az alelnökök egyike helyettesíti. Az ülés megtartásáról a tanácstagok a tanács­kozás alá kerülő ügyek megjelölésével meg­hívók útján értesittetnek. .11. §. Abból a célból, hogy az illetékes miniszterek által az Országos Középítési Tanács elé utalt ügyek kellően előkészíttessenek és hogy azok gyorsabb elintézése biztosíttassák, a Tanács kebelében nyolc bizottság szerveztetik és pedig: 1. magasépítési, 2. út- és hídépítési, 3. vasútépítési, 4. csatorna- és kikötőépítési, 5. posta-, távirda- és távbeszélő, 6. anyagvizsgálati, 7. köz- és energiagazdasági és ipartechnikai bizottság, 8. a városrendészeti munkák és városi köz­művek bizottsága. 12. §. Az elnök és a két alelnök tagja mindegyik bizottságnak ezenkívül mindegyik bizottságba a kereskedelemügyi miniszter a kinevezett tagok sorából két-két évi tartamra legalább öt-öt tagot nevez ki. Ugyanaz a tanácstag több bizottság tagjává is kinevezhető. Tagjai továbbá a bizottságoknak a 2. §-ban megnevezett miniszterek által kiküldött hivata­los tagok, akik azonban csak az ügykörüket érintő ügyek tárgyalásán vesznek részt. Az elnök, ha két vagy több bizottságot érdeklő ügy kerül tárgyalásra, vagy ha azt szükségesnek ítéli, két vagy több bizottságot együttes tárgya­lásra is összehívhat. 13. §: A Tanács, illetve a bizottságok tagjai, vala­mint a meghívottak minden ülés után, amelyben résztvettek a kereskedelemügyi miniszter által rendeletileg megállapítandó jelenléti díjban része­sülnek. Az előadók ezenkívül a teljesített feladat által igényelt elfoglaltságuknak megfelelő tiszte­­letdíjban részesülhetnek, melyet esetről-esetre az elnök előterjesztése alapján — a 2. §. 6) pontja szerint érdekelt társminiszterrel egyet­értőig — a kereskedelemügyi miniszter álla­pít meg. Az előadói tiszteletdíj azt a tárcát terheli, amelynek megkeresésére az Országos Középítési Tanács az ügyet tárgyalta. Amennyiben pedig az Országos Középítési Tanács közigazgatási hatóság vagy bíróság előtt adott szakvéleményt bírál felül, ennek a díjazásáról külön jogszabá­lyok rendelkeznek. 14. §. A bírálat alá kerülő terveket és tárgyalás alá kerülő ügyeket az illető minisztérium illeté­kes szakosztálya előkészíti anélkül azonban, hogy az ügy bírálatába bocsátkoznék. Az így előkészített tervek és ügyek előadására az elnök a Tanács kinevezett tagjai sorából esetről-esetre a szükséghez képest egy, vagy több tagot előadók gyanánt kijelöl, akik az előadói javaslatot, vagy bírálatot az elnöknek bemutatják és a bizottság tárgyalásain elő­adják. 15. §. A felett, hogy a valamely bizottság által tárgyalt ügyek közül, melyek terjesztendők a Tanács teljes ülése elé, maga a bizottság határoz. Ha a tárgyalt ügyben az ülésen kisebbségi véleményt jelentenek be, úgy az mindenkor a Tanács elé terjesztendő. 16. §. Az Országos Középítési Tanács és a bizottsá­gok ülései nem nyilvánosak.­­A teljes ülés elé utalt ügyeket ugyanaz a tanácstag adja elő, aki ennek az ügynek a bizottságban is előadója volt. 17. §. Önálló indítvány az Országos Középítési Tanács elnöke elé terjesztendő, aki annak tárgyalhatása felett határoz. 18. §. A Tanácsra vonatkozó ügyek intézése a kereskedelemügyi m. kir. minisztérium hatás­körébe tartozik, a Tanács elnöke azonban a Tanács tárgyalásai körébe tartozó ügyekben az illetékes minisztériumokkal és hatóságokkal közvetlenül is érintkezhetik. 19. §: A Tanács működéséből felmerülő összes költ­ségek, — a 13. §-ban említett előadói tisztelet­díjaktól eltekintve — a kereskedelemügyi tárca terhére fedeztetnek. Herrmann Miksa s. k. m­. kir. kereskedelemügyi miniszter, a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek 230—05/147—1929. számú rendelete a Magyarországi Statusquo ante Izraelita Hit­községek Országos Szövetsége alapszabályai módosításának jóváhagyása tárgyában. A Magyarországi Statusquo ante Izr. Hitköz­ségek Országos Szövetsége 22.331/1928. II., illetve 35.874/1928. II. szám alatt kelt rendelete­­immel jóváhagyott alapszabályai 3­ §-ának tel­jes szövege ez : A magukat jelenleg Statusquo ante jellegű­nek tartó izraelita hitközségekben, melyeknek alapszabályai, valamint intézményei a Schul­­han R­­nch határozmányaival ellentétben nem állanak, az országos szervezethez való csatlako­zás végett hitközségenként a cél megnevezésével külön közgyűlés hívandó össze és a belépést a hitközségi összes szavazatképes tagok legalább kétharmad részének kell elhatároznia név sze­rinti titkos szavazással. Ha az ezen célra össze­hívott gyűlés nem lenne határozatképes, hat na­pon túl és tizennégy napon belül újabb közgyűlés hívandó össze, mely tekintet nélkül a jelenlévők számára határoz az országos szervezethez való csatlakozás tárgyában. Ezen körülmény a meg­hívókon felemlítendő. A belépést a megjelent szavazóképes tagok kétharmad részének kell el­határoznia. Jellegváltoztatás, illetőleg valamely a másik két szervezethez tartozó hitközségnek a Status­quo ante Szövetséghez való csatlakozása csak az esetben lehetséges, ha a hitközség külön e célra összehívott közgyűlésén összes szavazatképes tagjainak legalább háromnegyed része minden feltétel nélkül név szerinti, titkos szavazással el­határozza azt, a szövetségi tanács a hitközséget a szövetségbe felveszi s ha a más szervezetből való átlépéshez a vallás- és közoktatásügyi mi­niszter hozzájárul, amivel az véglegessé válik. Ha az ezen célra összehívott gyűlés nem lenne határozatképes, sőt a legalább hat napon túl és legfeljebb 14 napon belül összehívandó máso­dik gyűlésen sem jelennének meg a tagok ha­tározatképes számban, akkor az ugyanezen ha­táridők betartásával összehívandó harmadik gyűlés a megjelentek számára való tekintet nél­kül határoz az átlépés tárgyában. Ezen körül­mény a meghívókon felemlítendő. Az átlépést a megjelent szavazóképes tagok háromnegyed részének kell elhatároznia. A Magyarországi Statusquo ante Izr. Hitköz­ségek Országos Szövetsége 62/1929. szám alatt kelt felterjesztésével alapszabályai fentebb kö­zölt 3. §-ának alábbi módosítását kérelmezte tőlem . A 3. §. 1. bekezdésének kiegészítéséül : ,,Azon statusquo hitközség, mely ezen alap­szabály kiegészítését jóváhagyó kormányható­sági rendelet kézbesítése után a Szövetség elnö­kének ajánlott levélben eszközölt figyelmezte­tésének keltétől 3 hónap alatt jellegét nem vál­toztatta , az minden további nélkül a statusquo szervezethez tartozónak tekintetik.“ A 3. §. 2. bekezdésének kiegészítésekép : „Ha a megjelentek háromnegyed része nem járul a jellegváltoztatáshoz, úgy ezen tárgyra nézve csak 3 hónap eltelte utáni időre hívható össze az első közgyűlés.“ A fenti módosítást jóváhagytam azzal, hogy az alapszabályok 3. §. 1. bekezdésének kiegészí­tésében említett figyelmeztetés ezen módosított és jóváhagyott alapszabályoknak a Szövetség­hez történt kézbesítését követő 15 napon belül lesz intézendő és pedig kizárólag oly anyahit­községekhez, amelyek jóváhagyott alapszabá­lyaik szerint statusquo ante jellegűek. Továbbá a 3. §. 2. bekezdésének kiegészítésében foglalta­kat olykép módosítom, hogy újbóli közgyűlés nem három hónap, hanem egy év eltelte utáni időre hívható csak össze. Budapest, 1929. évi november hó 8-án. A miniszter helyett. , Dr. Petri Pál s. k. államtitkár. A m. kir. belügyminiszter a 259.505/1929. B. M. számú rendeletével megengedte, hogy a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület (V., Markó­ utca 22. sz.) a közérdekű működésének biztosításához szükséges anyagi eszközök rész­beni megszerzése céljából 1929. évi december hó utolsó hetében, egy ízben a házfelügyelők utján gyű­jtőlapokkal Budapest székesfőváros terüle­tén pénzbeli adományokat gyűjthessen. A m. kir. földmivelésügyi miniszter a m. kir. földmivesiskolák nevét a m. kir. mezőgazdasági szakiskolákra változtatta. (108.000/1929. IX. 1. szám.) A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a debreceni Magyarok Nagyasszonyáról neve­zett kath. leányliceum I—IV. osztályainak a nyilvánossági jogr­a folyó 1929/30. tanévre meg­adta. (550—0/35—1929. szám.) BUDAPESTI KÖZLÖNY 1929 december 1. 12.883/1929. I. M. E. szám. Pályázat itélőbirói állásokra. A szerencsi kir. járásbíróság elnöki állására, továbbá a kiskőrösi, kiskunhalasi, kisújszállási, mis­kolci és szeghalmi kir. járásbíróságoknál egy­­egy járásbírói állásra pályázatot nyitok. A pályázati folyamodványokat a Bírói Ügy­viteli Szabályok 5. §-a értelmében kell szerkesz­teni, felszerelni és az illetékes törvényszék elnö­kéhez benyújtani. A pályázat határideje 8 nap attól a naptól számítva, amikor ez a hirdetés a Budapesti Közlönyben harmadszor megjelenik. Budapest 1929. évi november hó 29-én. A miniszter helyett: 3— Dr. Mikó Ferenc s. k. h. államtitkár. 32.880/1929. 1. szám. Pályázati hirdetmény. A magyar királyi államvasutak budapesti üzletvezetősége pályázatot hirdet . A B) táblázat VIII. munkaköri csoport 10. fizetési fokozatába tartozó 1 állomás felvigyázói állásra Rákos­rendező pu. állomáson. A pályá­zótól az általános feltételeken felül a vasúti szakvizsgák letételét és a meghirdetett állomá­son a helyi viszonyok ismeretét kívánjuk meg. Ezt az állást kizáróan a sorozatos létszám­­csökkentések folytán szabályszerűen végelbánás alá vont alkalmazottak részére hirdetjük. A meghirdetett állomáshelyen lakásról a pá­lyázónak magának kell gondoskodni. A pályázati kérvényeket e pályázati hirdet­ménynek a Budapesti Közlönyben való megjele­nésétől számított 8 napon belül kell a m. kir. államvasutak budapesti üzletvezetőségéhez (Budapest, VIII., Kerepesi­ út 3. szám, I. osz­tály) benyújtani. Azok az általános kellékek és feltételek, amelyek a pályázati kérvény benyújtására és az alkalmazásra érvényesek, megtudhatók az

Next