Budapesti Közlöny, 1930. január (64. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-03 / 2. szám

Budapest, £330. 21b S^IN­IISb Előfizetési árak az Országos Törvénytár és Hivatalos Értesítő nélkül: Hatóságoknak havi ......IP 28 f. Magánosoknak „...................3 „ 20 Hivatalos Értesítő havi . . . . 4 „ £9 „ Egyes szám ára 8 old. terjedelemig — 13 „ T „ „ további 8 old.­kint — 10 ,, A Hív. Értesítő ára számonkint — 20 . Szerkesztőség: Budapest, I. ker., Vár, Kapisztrán-tér 1. sz. — Telefon: Aut. 604—53. Kiadóhivatal: Budapest, I. ker., Vár, Kapisztrán-tér 1. sz. — Telefon : Aut. 604—64. A m. kir. postatakarékpénztári számla száma: 64.805. Hivatalos hirdetések díja, amely előre fizetendő, az első 10 szóért 28 fillér, minden további 10 vagy kevesebb szóért 19 fillér. A magánhirdetéseknek egyszeri beiktatási díja 1 új hatodhasábos m/m sor (azaz annak térfogata) után 20 fillér. Ez a díj fizetendő nemcsak a Hivatalos Értesítőben megjelenő teljes szövegű hirdetés után, hanem a főlapban megjelenő kivonatért is. Ezenfelül fizetendő a megküldendő Hivatalos Értesítő ára, a bélyegilleték, forgalmi adó és az esetleges postaköltség. Az előfizetési díj utólagos­­kiegészítésének fenntartásával: Negyedévre: Hatóságoknak...........................3 P £4 f. Magánosoknak...........................9 „ CO „ Az „Ország-03 Törvénytárára az előfizetés az egyes füzeteknek a magy. kir. belügy­­minisztérium által megállapított ára alapján történik. — Az elszámolásra küldendő összeg egy évre 24 pengő. HIVATALOS RÉSZ. A bajai m. kir. pénzügijigazgatóság Hollós Camilló m. kir. pénzügyőri II. osztályú vigyázót 1929. évi december hó 13-iki hatállyal ideig­lenes minőségű m. kir. pénzügyőri I. osztályú vigyázóvá nevezte ki. A pécsi m. kir. pénzügijigazgatóság Beelő Lajos pénzügyőri szemlészt főszemlésszé, Né­meth Géza fővigyázót szemlésszé, Kran­k­l Ferenc és Rattinger Béla Ferenc I. oszt. vigyázókat fővigyázókká, Babics Géza, Rajt Miklós, Fábián Ferenc, Dudás Béla, Halász László, Schiller Rudolf, Kiss János, Király Imák, Luksich János, Lőrinci Lajos, Számpf Imre, Marácsi Imre, Bach Sándor és Válik József 11. oszt. vigyázókat I. oszt. vigyázókká nevezte ki. A m. kir. belügyminiszter T­a­n­d­­­i­c­h Andor Ede Budapest székesfővárosban 1901. évben született, izr. vallásu, magántisztviselő, buda­pesti lakos kérelmére családi nevét az 1929. évi 254.000/VIII. számú határozatával „Tímár“ névre változtatta át. A m. kir. belügyminiszter Schlesinger Boriska Gödre községben 1905. évben született., róm. kath­. vallásu, hajadon, gödrei lakos, tanítónő kérelmére családi nevét az 1929. évi 257.819/VIII. számú határozatával „Sándor" névre változtatta át. A m. kir. belügyminiszter kiskorú Vilmán László Kálmán Budapesten 1912. évben szüle­tett, róm. kath. vallásu, tapolcai lakos, tanuló kérelmére családi nevét az 1929. évi 259.551. VIII. számú határozatával „Tót“ névre változ­tatta át. A m. kir. belügyminiszter K­i­r­k­o­v­i­c­s Gyula Pereszteg községben 1885. évben szüle­tett, róm. kath. vallásu, m. kir. rendőrfőtörzs­­őrmester, soproni lakos kérelmére saját, vala­mint Gizella, Erzsébet és Anna Veronika nevű kiskorú gyermekei családi nevét az 1929. évi 259.870.VIII. számú határozatával „Kondor“ névre változtatta át. A m. kir. belügyminiszter dr. W u­z­d u g­á­n István Verespatak községben 1887. évben szüle­tett, róm. kath. vallásu, budapesti lakos, műv. titkár kérelmére családi nevét az 1929. évi 260.280/VIII. számú határozatával „Buzogány“ névre változtatta át. A ra­­kir kereskedelemügyi miniszter 49.1081929.­­L 5. számú rerelete a távolsági távbeszélő forgalomban rendszeresített újítások tárgyában. Az 1930. évi január hó 1-től kezdve a távol­sági távbeszélő forgalomban a következő válto­zások lépnek életbe : 1. Külföldi távbeszélő névsorok megrendelése és magyar távbeszélő névsorok külföldi meg­rendelők részére való árusítása. Mindazoknak az országoknak távbeszélő névsorait, melyekkel Magyarország távbeszélő forgalmat tart fenn, a magyarországi felek ez­után nem közvetlenül, hanem csak a Budapest 4. számú postahivatal (IV., Petőfi Sándor­ utca 13—15. szám) közvetítésével rendelhetik meg (szóval vagy levél, illetve levelezőlap útján). A Budapest 4. számú postahivatal a névsort az illető külföldi igazgatás által erre a célra kijelölt szervnél (1. a Távbeszélő Díjszabásban) rendeli meg s a beérkezett külföldi névsort a vele a számlában közölt ár és csomagolási költség be­szedése mellett a megrendelő félnek vagy köz­vetlenül adja át vagy az ár és a postaköltségek utánvételezése mellett ajánlott nyomtatvány­ként küldi meg. Az ár és költségek pengőre való átszámításánál az 1 ar. franc : 1.12 pengő ; 1 pengő , 0.89 ar. franc átszámítási kulcs alkal­mazandó. A magyar távbeszélő névsorok megrendelését ezután szintén az illető külföldi igazgatás által e célra kijelölt szervek (I. a Távbeszélő Díj­szabásban )közvetítik. 2. Bérelt beszélgetések váltása az erős for­galmú órákban egyszeres díj mellett. Bérelt beszélgetések úgy a belföldi, mint a nemzetközi távbeszélő forgalomban az erős forgalmú órákban­ (8—19 óráig), a közönséges beszélgetések díjszabásszerű­ díjáért folytatha­tók. Kivételek a legforgalmasabb órák, me­lyekben ily bérlet csak háromszoros díj mellett fogadható el. Arra nézve, hogy mely órák te­kintendők legforgalmasabbaknak, az érdekelt központok a forgalmi viszonyokra való tekin­tettel egymással megállapodnak. E bérelt beszél­getések tartama nincs korlátozva. Bérelt beszélgetések az erős forgalmú órák­ban egyszeres díj mellett általában csak a követ­kező feltételek mellett engedélyezhetők : a) az illető viszonylatban a szükséges áram­körök rendelkezésre állanak ; b) az illető viszonylatban a beszélgetések vá­rakozási idejének állaga a kért bérlet időpont­jában nem haladja meg, illetőleg a kért bérlet engedélyezése esetén sem fogja előreláthatólag meghaladni a következő időt : 15 percet 500 kilométernél nem hosszabb áramkör igénybevétele esetén, 30 percet 500—1.000 kilométer hosszúságú áramkör igénybevétele esetén, 45 percet 1.000 kilométernél hosszabb áram­kör igénybevétele esetén. Amennyiben e feltételek fenn nem forogná­nak, a bérelt beszélgetések az erős forgalmú órákban továbbra is csak az eddig érvényes díjak és feltételek mellett fogadhatók el (három­szoros díj mellett). A gyenge forgalmú órákban folytatott bérelt beszélgetések feltételei és díjai változatlanok maradnak. 3. A bérelt beszélgetés kivételesen más elő­fizetői állomásról, illetve más előfizetői állomás­sal is folytatható. Ha a bérlő ezt az illető távbeszélő központnál írásban legalább 24 órával előbb kéri, a bérelt beszélgetést rendkívüli esetekben az általa meg­jelölt napon nem a bérleti szerződésben meg­jelölt, hanem ugyanazon hálózathoz tartozó valamely más előfizetői állomásról is folytat­hatja, illetőleg a beszélgetést a bérleti szerző­désben megjelölt hívott állomás központjának hálózatához tartozó más előfizetői állomással is kérheti. 4. Sürgős repülő beszélgetések (urgent avion) rendszeresítése kényszerleszállások esetére. Légi járművek kényszerleszállása esetén a pilóta, illetőleg megbízottja a légijármű köz­­szállítási szolgálatát igazoló „B“ jelzésű enge­délyokirat felmutatása mellett bármely távbe­szélő hivatalnál saját repülőterével, illetőleg a kényszerleszállás helyéhez legközelebb eső re­pülőtérrel háromszoros dij mellett „sürgős re­pülő beszélgetés“-t (urgent avion) folytathat. E beszélgetések „sürgős repülő“ (urgent avion) szavakkal adandók tovább s azok sorrendben úgy a sürgős magán, mint a közönséges állami beszélgetéseket is megelőzik. A változások közül a 2 pontban tárgyalt újí­tás csak azokkal az országokkal való forgalom­ban lép életbe, melyekkel bérelt beszélgetés a „Távbeszélő Díjszabás“ szerint nemcsak a gyenge, hanem az erős forgalmú órákban is váltható. Nem váltható azonkívül bérelt beszél­getés az erős forgalmú órákban egyszeres dij mellett egyelőre Romániával, Dániával és Finn­országgal sem. Budapest, 1929. évi december hó 27-én. A miniszter Ihélyell : Dr. báró Szalay Gábor s. k. ,­ m. kir. posta vezérigazgatója, a m. kir. kereskedelemügyi miniszter 59.322/1929. a 5. száma rendelet© a táviratlevél ferontomnak Romániával való felvétel tárgyában. 1930. évi január hó 1-től kezdve táviratlevelek az általános feltételek mellett Magyarország és Románia közt is válthatók. Budapest, 1929. évi december hó 24-én. A miniszter helyett: Dr. báró Szalay Gábor s. k. a m. kir. posta vezérigazgatója. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 58 803 1929. 1.­­ számú rendelete a Magybritanniával való forgalomban egy posta­utalvánnyal küldhető legnagyobb összeg felemelése tárgyában. Az 1930. évi január hó 1-től kezdve a Magyar­­országból Nagybritanniába egy utalvánnyal küldhető legnagyobb összeg úgy a közönséges, mint a távirati ulav­ányforgalomban, az eddigi 20 font sterlingről 40 font sterlingre, az ellen­kező irányban pedig az eddigi 560 pengőről 1.100 pengőre emeltetett fel. Budapest, 1929. évi december hó 27-én. A miniszter helyett : Dr. báró Szalay Gábor s. k. a m­. kir. posta vezérigazgatója. H­eyes szám ái*a ICI­NILIéi*.

Next