Budapesti Közlöny, 1930. január (64. évfolyam, 1-25. szám)
1930-01-03 / 2. szám
Budapest, £330. 21b S^INIISb Előfizetési árak az Országos Törvénytár és Hivatalos Értesítő nélkül: Hatóságoknak havi ......IP 28 f. Magánosoknak „...................3 „ 20 Hivatalos Értesítő havi . . . . 4 „ £9 „ Egyes szám ára 8 old. terjedelemig — 13 „ T „ „ további 8 old.kint — 10 ,, A Hív. Értesítő ára számonkint — 20 . Szerkesztőség: Budapest, I. ker., Vár, Kapisztrán-tér 1. sz. — Telefon: Aut. 604—53. Kiadóhivatal: Budapest, I. ker., Vár, Kapisztrán-tér 1. sz. — Telefon : Aut. 604—64. A m. kir. postatakarékpénztári számla száma: 64.805. Hivatalos hirdetések díja, amely előre fizetendő, az első 10 szóért 28 fillér, minden további 10 vagy kevesebb szóért 19 fillér. A magánhirdetéseknek egyszeri beiktatási díja 1 új hatodhasábos m/m sor (azaz annak térfogata) után 20 fillér. Ez a díj fizetendő nemcsak a Hivatalos Értesítőben megjelenő teljes szövegű hirdetés után, hanem a főlapban megjelenő kivonatért is. Ezenfelül fizetendő a megküldendő Hivatalos Értesítő ára, a bélyegilleték, forgalmi adó és az esetleges postaköltség. Az előfizetési díj utólagoskiegészítésének fenntartásával: Negyedévre: Hatóságoknak...........................3 P £4 f. Magánosoknak...........................9 „ CO „ Az „Ország-03 Törvénytárára az előfizetés az egyes füzeteknek a magy. kir. belügyminisztérium által megállapított ára alapján történik. — Az elszámolásra küldendő összeg egy évre 24 pengő. HIVATALOS RÉSZ. A bajai m. kir. pénzügijigazgatóság Hollós Camilló m. kir. pénzügyőri II. osztályú vigyázót 1929. évi december hó 13-iki hatállyal ideiglenes minőségű m. kir. pénzügyőri I. osztályú vigyázóvá nevezte ki. A pécsi m. kir. pénzügijigazgatóság Beelő Lajos pénzügyőri szemlészt főszemlésszé, Németh Géza fővigyázót szemlésszé, Krankl Ferenc és Rattinger Béla Ferenc I. oszt. vigyázókat fővigyázókká, Babics Géza, Rajt Miklós, Fábián Ferenc, Dudás Béla, Halász László, Schiller Rudolf, Kiss János, Király Imák, Luksich János, Lőrinci Lajos, Számpf Imre, Marácsi Imre, Bach Sándor és Válik József 11. oszt. vigyázókat I. oszt. vigyázókká nevezte ki. A m. kir. belügyminiszter Tandich Andor Ede Budapest székesfővárosban 1901. évben született, izr. vallásu, magántisztviselő, budapesti lakos kérelmére családi nevét az 1929. évi 254.000/VIII. számú határozatával „Tímár“ névre változtatta át. A m. kir. belügyminiszter Schlesinger Boriska Gödre községben 1905. évben született., róm. kath. vallásu, hajadon, gödrei lakos, tanítónő kérelmére családi nevét az 1929. évi 257.819/VIII. számú határozatával „Sándor" névre változtatta át. A m. kir. belügyminiszter kiskorú Vilmán László Kálmán Budapesten 1912. évben született, róm. kath. vallásu, tapolcai lakos, tanuló kérelmére családi nevét az 1929. évi 259.551. VIII. számú határozatával „Tót“ névre változtatta át. A m. kir. belügyminiszter Kirkovics Gyula Pereszteg községben 1885. évben született, róm. kath. vallásu, m. kir. rendőrfőtörzsőrmester, soproni lakos kérelmére saját, valamint Gizella, Erzsébet és Anna Veronika nevű kiskorú gyermekei családi nevét az 1929. évi 259.870.VIII. számú határozatával „Kondor“ névre változtatta át. A m. kir. belügyminiszter dr. W uzd u gán István Verespatak községben 1887. évben született, róm. kath. vallásu, budapesti lakos, műv. titkár kérelmére családi nevét az 1929. évi 260.280/VIII. számú határozatával „Buzogány“ névre változtatta át. A rakir kereskedelemügyi miniszter 49.1081929.L 5. számú rerelete a távolsági távbeszélő forgalomban rendszeresített újítások tárgyában. Az 1930. évi január hó 1-től kezdve a távolsági távbeszélő forgalomban a következő változások lépnek életbe : 1. Külföldi távbeszélő névsorok megrendelése és magyar távbeszélő névsorok külföldi megrendelők részére való árusítása. Mindazoknak az országoknak távbeszélő névsorait, melyekkel Magyarország távbeszélő forgalmat tart fenn, a magyarországi felek ezután nem közvetlenül, hanem csak a Budapest 4. számú postahivatal (IV., Petőfi Sándor utca 13—15. szám) közvetítésével rendelhetik meg (szóval vagy levél, illetve levelezőlap útján). A Budapest 4. számú postahivatal a névsort az illető külföldi igazgatás által erre a célra kijelölt szervnél (1. a Távbeszélő Díjszabásban) rendeli meg s a beérkezett külföldi névsort a vele a számlában közölt ár és csomagolási költség beszedése mellett a megrendelő félnek vagy közvetlenül adja át vagy az ár és a postaköltségek utánvételezése mellett ajánlott nyomtatványként küldi meg. Az ár és költségek pengőre való átszámításánál az 1 ar. franc : 1.12 pengő ; 1 pengő , 0.89 ar. franc átszámítási kulcs alkalmazandó. A magyar távbeszélő névsorok megrendelését ezután szintén az illető külföldi igazgatás által e célra kijelölt szervek (I. a Távbeszélő Díjszabásban )közvetítik. 2. Bérelt beszélgetések váltása az erős forgalmú órákban egyszeres díj mellett. Bérelt beszélgetések úgy a belföldi, mint a nemzetközi távbeszélő forgalomban az erős forgalmú órákban (8—19 óráig), a közönséges beszélgetések díjszabásszerű díjáért folytathatók. Kivételek a legforgalmasabb órák, melyekben ily bérlet csak háromszoros díj mellett fogadható el. Arra nézve, hogy mely órák tekintendők legforgalmasabbaknak, az érdekelt központok a forgalmi viszonyokra való tekintettel egymással megállapodnak. E bérelt beszélgetések tartama nincs korlátozva. Bérelt beszélgetések az erős forgalmú órákban egyszeres díj mellett általában csak a következő feltételek mellett engedélyezhetők : a) az illető viszonylatban a szükséges áramkörök rendelkezésre állanak ; b) az illető viszonylatban a beszélgetések várakozási idejének állaga a kért bérlet időpontjában nem haladja meg, illetőleg a kért bérlet engedélyezése esetén sem fogja előreláthatólag meghaladni a következő időt : 15 percet 500 kilométernél nem hosszabb áramkör igénybevétele esetén, 30 percet 500—1.000 kilométer hosszúságú áramkör igénybevétele esetén, 45 percet 1.000 kilométernél hosszabb áramkör igénybevétele esetén. Amennyiben e feltételek fenn nem forognának, a bérelt beszélgetések az erős forgalmú órákban továbbra is csak az eddig érvényes díjak és feltételek mellett fogadhatók el (háromszoros díj mellett). A gyenge forgalmú órákban folytatott bérelt beszélgetések feltételei és díjai változatlanok maradnak. 3. A bérelt beszélgetés kivételesen más előfizetői állomásról, illetve más előfizetői állomással is folytatható. Ha a bérlő ezt az illető távbeszélő központnál írásban legalább 24 órával előbb kéri, a bérelt beszélgetést rendkívüli esetekben az általa megjelölt napon nem a bérleti szerződésben megjelölt, hanem ugyanazon hálózathoz tartozó valamely más előfizetői állomásról is folytathatja, illetőleg a beszélgetést a bérleti szerződésben megjelölt hívott állomás központjának hálózatához tartozó más előfizetői állomással is kérheti. 4. Sürgős repülő beszélgetések (urgent avion) rendszeresítése kényszerleszállások esetére. Légi járművek kényszerleszállása esetén a pilóta, illetőleg megbízottja a légijármű közszállítási szolgálatát igazoló „B“ jelzésű engedélyokirat felmutatása mellett bármely távbeszélő hivatalnál saját repülőterével, illetőleg a kényszerleszállás helyéhez legközelebb eső repülőtérrel háromszoros dij mellett „sürgős repülő beszélgetés“-t (urgent avion) folytathat. E beszélgetések „sürgős repülő“ (urgent avion) szavakkal adandók tovább s azok sorrendben úgy a sürgős magán, mint a közönséges állami beszélgetéseket is megelőzik. A változások közül a 2 pontban tárgyalt újítás csak azokkal az országokkal való forgalomban lép életbe, melyekkel bérelt beszélgetés a „Távbeszélő Díjszabás“ szerint nemcsak a gyenge, hanem az erős forgalmú órákban is váltható. Nem váltható azonkívül bérelt beszélgetés az erős forgalmú órákban egyszeres dij mellett egyelőre Romániával, Dániával és Finnországgal sem. Budapest, 1929. évi december hó 27-én. A miniszter Ihélyell : Dr. báró Szalay Gábor s. k. , m. kir. posta vezérigazgatója, a m. kir. kereskedelemügyi miniszter 59.322/1929. a 5. száma rendelet© a táviratlevél ferontomnak Romániával való felvétel tárgyában. 1930. évi január hó 1-től kezdve táviratlevelek az általános feltételek mellett Magyarország és Románia közt is válthatók. Budapest, 1929. évi december hó 24-én. A miniszter helyett: Dr. báró Szalay Gábor s. k. a m. kir. posta vezérigazgatója. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 58 803 1929. 1. számú rendelete a Magybritanniával való forgalomban egy postautalvánnyal küldhető legnagyobb összeg felemelése tárgyában. Az 1930. évi január hó 1-től kezdve a Magyarországból Nagybritanniába egy utalvánnyal küldhető legnagyobb összeg úgy a közönséges, mint a távirati ulaványforgalomban, az eddigi 20 font sterlingről 40 font sterlingre, az ellenkező irányban pedig az eddigi 560 pengőről 1.100 pengőre emeltetett fel. Budapest, 1929. évi december hó 27-én. A miniszter helyett : Dr. báró Szalay Gábor s. k. a m. kir. posta vezérigazgatója. Heyes szám ái*a ICINILIéi*.