Budapesti Közlöny, 1930. február (64. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-01 / 26. szám

2­ ­­ 5. Egy-egy rendeltetési helyre szóló kötegek­­ben feladó az árumintából tetszés szerinti da­rabszámot helyezhet el azzal a megszorítással azonban, hogy az egyes árumintákat tartal­mazó árumintakötegek súlya az 5 kg.-ot nem haladhatja meg. A címzetlen árumintakülde­ményeket abban az alakban kell kötegbe he­lyezni, amely alakban feladó azokat az érde­keltek kezeihez juttatni kívánja. 6. A küldeményeket magukba foglaló köte­­gek külső burkolatán feladó a köteget átfogó zsineg alá következő felírással ellátott fedőlapot köteles alkalmazni. „Szétosztásra szánt címzetlen árumintakül­demény ...................-ra. Ebben a kötegben elhelyezett............drb.-ot kérem az ottani.........................részére kézbe­síteni.“ (Keltezés és a feladó cég, vállalat ne­vének bélyegzőlenyomata. Nyomtatott fedőlap­nál a nedves bélyegző el is maradhat.) Feladó a kötegfedőlapon rendelkezhetik az iránt is, hogy a kézbesítés után esetleg fenn­maradó példányok címére portóköteles csomag­ban visszaküldessenek. Ebben az esetben a visszaküldendő példányok átcsomagolására va­lamely kötegburkolatot kell felhasználni,­­a fennmaradó példányokat tartalmazó csomagot pedig a „pótszállítólevél“ című­ nyomtatványon kiállítandó szállítólevéllel „Hivatalból portó­köteles“ jelzéssel a feladó címére visszakül­deni. A küldemények kézbesítésére, nevezetesen a rendeltetési postahivatal kézbesítési kerületében lakók bizonyos csoportjának címzettként való megjelölésére ugyanazok a szabályok érvénye­sek, mint a címzetlenü­l feladható nyomtatvány küldeményekre (1. P. V. Sz. 35. §. 6. pont). 7. A kü­ldeménykötegek feladása jegyzékkel történik, mely jegyzéket feladó a következő rovatokkal, illetve adatokkal köteles össze­állítani : 1. feladás napja, 2. árumintakötegek darabszáma, 3. egyes kötegek rendeltetési helye, 4. egyes kötegekben elhelyezett küldemények darabszáma, 5. egy árumintaküldemény súlya, 6. összviteldíj, 7. jegyzet,­­...­­ 8. feladó nevének, cégének aláírása. Feladó a feladás alkalmával köteles a kül­demény egy mintapéldányát bemutatni, me­lyet a megvizsgálás után visszakap. A felvevő tisztviselő a bemutatott mintapél­dány és az egyes kötegek ellenőrző mérlege­lésével megállapítja, hogy a feladásra kerülő egyes kötegek fedőlapján a darabszám helye­sen van-e feltüntetve és azután a feladójegy­zék és a kötegfedőlapok adatainak összehason­lítása után —­ figyelembe véve az egyes kötegek burkolatának súlyát is — kiszámítja az ese­dékes bérmentesítési díjat. Ezt a díjat a jegy­zék díjrovatába beírja és a készpénzben besze­dett összeget a tárcalajstromban a feladójegy­zék csatolása mellett elszámolja. A felvevő tisztviselő tartozik azt kézjegyével és keretbé­lyegzőlenyomatával ellátni. A bérmentesítési díj lerovásának igazolása és jelzése a címzetlen nyomtatványküldemé­nyekre előírt módon történik. 8. Tekintettel arra, hogy a díjátalányozásban résztvevő hatóságok stb. árumintaküldeményt állami és törvényhatósági hatóságok, hivatalok és hivatalos közegeken kívül mások címére csak bérmentesítés mellett adhatnak fel, az általuk esetleg postára adott címzetlen árumintakülde­mények díját szintén esetről-esetre kötelesek feladás alkalmával készpénzben megfizetni. 9. A posta a kézbesítés céljából átvett cím­zetlen árumintaküldeményeket a legrövidebb időn belül igyekszik a rendeltetési helyre to­vábbítani és ott kézbesíteni. Fenntartja azon­ban magának a jogot, hogy azokat szükség esetén kevésbbé terhelt postamenetekkel to­vábbítsa, illetve a kevésbbé terhelt kézbesítő indításokkal kézbesíttesse. A továbbítás és kéz­besítés módja tekintetében feladók kikötéseket nem tehetnek. 10. Az érkezett árumintaküldemény kötege­­ket a rendeltetési hely kézbesítő postahivatala ugyanazzal a gondossággal köteles kezelni, mint a közönséges levélpostai küldeményeket. Azok tartalmát oly módon kézbesítteti, hogy az egyes példányokat — a feladó rendelkezé­seit figyelembe véve — a rendelkezésre álló adatok alapján a kézbesítőknek kézbesítésre kiadja. A külterületen lakók részére a posta ezeket a küldeményeket csak a lehetőségek határán belül kézbesíti (pl. ha az illető fiókbérlő, vagy ha az átvételre személyesen jelentkezik a hiva­talnál). 11. A kézbesítő postahivatal köteles minden esetben meggyőződni arról, hogy a kötegben talált küldemény darabszáma egyezik-e a kö­­teg fedőlapján feltüntetett darabszámmal. A darabszámban mutatkozó ötnél nagyobb elté­rést eredeti fedőlap csatolása mellett a felvevő hivatalnak postafordultával visszajelenti. A kéz­besítő postahivatal megállapítása ellen sem a felvevő postahivatal, sem feladó kifogást nem emelhet. Amennyiben a felvevő postahivatal számadásából azt állapítaná meg, hogy a fel­adásnál a bérmentesítési díjat helytelenül szá­mította fel, a hiányzó díjat a feladótól pótlólag beszedi és azt postabélyegben a visszjelentésre felragasztja. A 20 százalékos díjhiánylati juta­lék ily esetekben nem számítható fel. 12. Ha a feladó által valamely postahivatal­hoz szétosztásra küldött címzetlen áruminta­­küldeményekből nem állana elegendő rendel­kezésre és a feladó által címzettként megjelöl­tek mindannyi­ részére nem jutna, a külde­ményből a hiányzó példányok beszerzésére vagy pótlására a posta nem köteles. Ha feles példányok maradnak,­­ amennyiben feladó erre nézve előre intézkedett, azokat a kézbe­sítő postahivatal saját belátása szerint a cím­zettként megjelölt csoporttal hasonló foglalko­­zásúnk részére is kézbesíti. Ilyen rendelkezés hiányában a fennmaradó példányokat — ki­véve ha feladó a kötegfedőlapon tett rendelke­zéssel azok visszaküldését kérte, —­ kézbesít­­hetlen térfiküldemények módjára kezelik. 13. Címzetlen árumintaküldemények után­­küldésének, az érettük fizetett díjak térítésének vagy kártérítésnek semmiféle címen helye nincsen. 14. A címzetlen árumintaküldeményeket sem a feladásnál, sem pedig az érkezésnél egyen­­ként lebetűzni nem kell. Ellenben a példányo­kat tartalmazó kötegek fedőlapját úgy az in­dító, mint az érkeztető hivatal köteles le­­betűzni. 15. A kézbesítő postahivatalok tartoznak a küldeményeket tartalmazó kötegek fedőlapjait esetleges felszólalások elintézhetése céljából a beérkezést követő hó végéig megőrizni. E ha­táridő elteltével a fedőlapokat selejtpapírként kell kezelni. 16. A Budapestre szóló címzetlen áruminta­­küldeményeket tartalmazó kötegeket a Buda­pest 741. számú postahivatalhoz kell címezni, illetve irányítani, azoknak a különböző buda­pesti kézbesítő postahivatalok közti arányos szétosztásáról a gyakorlati tapasztalatok figye­lembevételével a nevezett hivatal gondoskodik. 17. Cimzetlen áruminta és nyomtatvány­­küldemények egybecsomagolva is küldhetők. Az ily küldemények a cimzetlen árumintakü­l­­deményekre érvényes díjszabás alá esnek. Az össz súly az 50 g.-ot nem haladhatja meg. Budapest, 1930. évi január hó 17.-én. Dr. Bod János s. k. m­. kir. kereskedelemügyi miniszter. A m. kir. belügyminiszter a 120.102/1930. B. M. számú rendeletével megengedte, hogy a pusztaszabolcsi róm­. kath. egyházközség a temploma felépítéséhez szükséges anyagi esz­közök részbeni megszerzése céljából 1930. évi február hó 1. napjától számított hat havi idő­tartamon át postatakarékpénztári befizetési lappal ellátott gyűjtőrovat nélküli postai fel­hívásokkal az ország egész területén pénzbeli adományokat gyűjthessen. A m. kir. belügyminiszter a 120.289/1930. B. M. számú rendeletével megengedte, hogy a keresztényszocialista bánya- és kohómunkások Országos Szövetsége felsőgallai csoportja egye­sületi otthon építéséhez szükséges anyagi esz­közök részbeni megszerzése céljából 1930. évi február hó 1. napjától számított egy évi idő­tartamon át személyesen továbbítandó gyű­jtő­­lapokkal, valamint postán továbbítandó gyűjtő r­ovatozással el nem látott, de postatakarék­pénztári lappal felszerelt felhívások útján az ország területén — Budapest székesfőváros ki­vételével — pénzbeli adományokat gyűjthessen. A m. kir. belügyminiszter a 120.333/1930. B. M. számú rendeletével megengedte, hogy a magyar állami és közszolgálati altisztek és szolgák nyugdíjpótló és segélyző egyesületének kecskeméti csoportja egyesületi otthon létesí­tése­­céljából szükséges anyagi eszközök rész­beni megszerzése céljából 1930. évi február hó 1. napjától számított hat havi időtartamon át téglajegyek árusítása utján Kecskemét város területén pénzbeli adományokat gyűjthessen. BUDAPESTI KÖZLÖNY 410—1/2—1930. szám. Pályázat. A pécsi m. kir. Erzsébet tudományegyetem orvostudományi karán üresedésben levő gyer­mekgyógyászati tanszékre ezennel nyilvános pályázatot hirdetek. A kinevezendő tanár kötelessége lesz tudo­mányszakát minden­­félévben a szabályzatok­ban előírt heti óraszámban és terjedelemben előadni, a szükséges gyakorlatokat, kollokviu­mokat, szigorlatokat megtartani, valamint a klinikát igazgatni. A betöltendő tanszékkel, amennyiben arra nyilvános rendes tanár neveztetnék ki, az 1927. évi 9.000/M. E. szám­i rendelethez mellékelt 2. szám­i kimutatás­ú A. csoportja szerint az egyetemi nyilvános rendes tanároknak járó illetmények, amennyiben pedig nyilvános rend­kívüli tanár fog kineveztetni, a fenti rendelethez mellékelt 2. számú kimutatás B. csoportja sze­rint az egyetemi nyilvános rendkívüli tanárok­nak járó illetmények és a szabályszerű pótlékok élvezete van egybekötve. Felhívom a pályázni óhajtókat, hogy tudom­ fokozatukat, a tanári pályán való működésüket, vagy egyebütt való alkalmaztatásukat, továbbá irodalmi működésüket, egyéb érdemeiket iga­zoló, valamint személyi adataikat tartalmazó okmányaikkal (magyar állampolgárság, szüle­tési anyakönyvi kivonat, curriculum vitae) fel­szerelt kérvényeiket, amennyiben jelenleg is állami alkalmazásban vannak, elöljáró hatósá­guk útján, ellenkező esetben közvetlenül a pécsi m. kir. Erzsébet tudományegyetem orvostudo­mányi karának dékáni hivatalában 1930. évi február hó 10-ig nyújtsák be. A korábbi közszolgálati állásban eltöltött idő­nek a fizetés szempontjából való megállapítása, illetve a szabad pályán eltöltött időnek a fizetés és nyugdíjba való beszámítása­­iránti igény, illetőleg kérés csak akkor vehető figyelembe, ha azt a pályázó már a pályázati kérvényben is bejelenti. Budapest, 1930. évi január hó 9-én. M. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter. 75/1930. szám. Hirdetmény. A m. kir. Erjedéstani Intézet folyó évi február hó 24-én kezdődő 10 napos, ecetmestereket képző tanfolyamot rendez. A tanfolyam semmi­nemű előképzettséget nem kíván s tananyagá­ban úgy az ecetgyártulajdonosok, mint ecet­gyárvezetők tudnivalóit felöleli. A hallgatók a tanfolyam elvégzése után látogatási bizonyít­ványt kapnak. Jelentkezések legkésőbb február hó 18-ig, 100 pengő­tan- és laboratóriumi dij beküldése mellett, a m. kir. Erjedéstani Intézethez (II., Herman Ottó­ ut 15.) intézendők. Budapest, 1930. évi január hóban. Dr. Hérics-Tóth Jenő s. k. kir. kisérletügyi főigazgató, a m. kir. Erjedéstani Állomás igazgatója, egyetemi magántanár, 1930 február 1.

Next