Budapesti Közlöny, 1930. február (64. évfolyam, 26-49. szám)
1930-02-01 / 26. szám
2 5. Egy-egy rendeltetési helyre szóló kötegekben feladó az árumintából tetszés szerinti darabszámot helyezhet el azzal a megszorítással azonban, hogy az egyes árumintákat tartalmazó árumintakötegek súlya az 5 kg.-ot nem haladhatja meg. A címzetlen árumintaküldeményeket abban az alakban kell kötegbe helyezni, amely alakban feladó azokat az érdekeltek kezeihez juttatni kívánja. 6. A küldeményeket magukba foglaló kötegek külső burkolatán feladó a köteget átfogó zsineg alá következő felírással ellátott fedőlapot köteles alkalmazni. „Szétosztásra szánt címzetlen árumintaküldemény ...................-ra. Ebben a kötegben elhelyezett............drb.-ot kérem az ottani.........................részére kézbesíteni.“ (Keltezés és a feladó cég, vállalat nevének bélyegzőlenyomata. Nyomtatott fedőlapnál a nedves bélyegző el is maradhat.) Feladó a kötegfedőlapon rendelkezhetik az iránt is, hogy a kézbesítés után esetleg fennmaradó példányok címére portóköteles csomagban visszaküldessenek. Ebben az esetben a visszaküldendő példányok átcsomagolására valamely kötegburkolatot kell felhasználni,a fennmaradó példányokat tartalmazó csomagot pedig a „pótszállítólevél“ című nyomtatványon kiállítandó szállítólevéllel „Hivatalból portóköteles“ jelzéssel a feladó címére visszaküldeni. A küldemények kézbesítésére, nevezetesen a rendeltetési postahivatal kézbesítési kerületében lakók bizonyos csoportjának címzettként való megjelölésére ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a címzetlenül feladható nyomtatvány küldeményekre (1. P. V. Sz. 35. §. 6. pont). 7. A küldeménykötegek feladása jegyzékkel történik, mely jegyzéket feladó a következő rovatokkal, illetve adatokkal köteles összeállítani : 1. feladás napja, 2. árumintakötegek darabszáma, 3. egyes kötegek rendeltetési helye, 4. egyes kötegekben elhelyezett küldemények darabszáma, 5. egy árumintaküldemény súlya, 6. összviteldíj, 7. jegyzet,... 8. feladó nevének, cégének aláírása. Feladó a feladás alkalmával köteles a küldemény egy mintapéldányát bemutatni, melyet a megvizsgálás után visszakap. A felvevő tisztviselő a bemutatott mintapéldány és az egyes kötegek ellenőrző mérlegelésével megállapítja, hogy a feladásra kerülő egyes kötegek fedőlapján a darabszám helyesen van-e feltüntetve és azután a feladójegyzék és a kötegfedőlapok adatainak összehasonlítása után — figyelembe véve az egyes kötegek burkolatának súlyát is — kiszámítja az esedékes bérmentesítési díjat. Ezt a díjat a jegyzék díjrovatába beírja és a készpénzben beszedett összeget a tárcalajstromban a feladójegyzék csatolása mellett elszámolja. A felvevő tisztviselő tartozik azt kézjegyével és keretbélyegzőlenyomatával ellátni. A bérmentesítési díj lerovásának igazolása és jelzése a címzetlen nyomtatványküldeményekre előírt módon történik. 8. Tekintettel arra, hogy a díjátalányozásban résztvevő hatóságok stb. árumintaküldeményt állami és törvényhatósági hatóságok, hivatalok és hivatalos közegeken kívül mások címére csak bérmentesítés mellett adhatnak fel, az általuk esetleg postára adott címzetlen árumintaküldemények díját szintén esetről-esetre kötelesek feladás alkalmával készpénzben megfizetni. 9. A posta a kézbesítés céljából átvett címzetlen árumintaküldeményeket a legrövidebb időn belül igyekszik a rendeltetési helyre továbbítani és ott kézbesíteni. Fenntartja azonban magának a jogot, hogy azokat szükség esetén kevésbbé terhelt postamenetekkel továbbítsa, illetve a kevésbbé terhelt kézbesítő indításokkal kézbesíttesse. A továbbítás és kézbesítés módja tekintetében feladók kikötéseket nem tehetnek. 10. Az érkezett árumintaküldemény kötegeket a rendeltetési hely kézbesítő postahivatala ugyanazzal a gondossággal köteles kezelni, mint a közönséges levélpostai küldeményeket. Azok tartalmát oly módon kézbesítteti, hogy az egyes példányokat — a feladó rendelkezéseit figyelembe véve — a rendelkezésre álló adatok alapján a kézbesítőknek kézbesítésre kiadja. A külterületen lakók részére a posta ezeket a küldeményeket csak a lehetőségek határán belül kézbesíti (pl. ha az illető fiókbérlő, vagy ha az átvételre személyesen jelentkezik a hivatalnál). 11. A kézbesítő postahivatal köteles minden esetben meggyőződni arról, hogy a kötegben talált küldemény darabszáma egyezik-e a köteg fedőlapján feltüntetett darabszámmal. A darabszámban mutatkozó ötnél nagyobb eltérést eredeti fedőlap csatolása mellett a felvevő hivatalnak postafordultával visszajelenti. A kézbesítő postahivatal megállapítása ellen sem a felvevő postahivatal, sem feladó kifogást nem emelhet. Amennyiben a felvevő postahivatal számadásából azt állapítaná meg, hogy a feladásnál a bérmentesítési díjat helytelenül számította fel, a hiányzó díjat a feladótól pótlólag beszedi és azt postabélyegben a visszjelentésre felragasztja. A 20 százalékos díjhiánylati jutalék ily esetekben nem számítható fel. 12. Ha a feladó által valamely postahivatalhoz szétosztásra küldött címzetlen árumintaküldeményekből nem állana elegendő rendelkezésre és a feladó által címzettként megjelöltek mindannyi részére nem jutna, a küldeményből a hiányzó példányok beszerzésére vagy pótlására a posta nem köteles. Ha feles példányok maradnak, amennyiben feladó erre nézve előre intézkedett, azokat a kézbesítő postahivatal saját belátása szerint a címzettként megjelölt csoporttal hasonló foglalkozásúnk részére is kézbesíti. Ilyen rendelkezés hiányában a fennmaradó példányokat — kivéve ha feladó a kötegfedőlapon tett rendelkezéssel azok visszaküldését kérte, — kézbesíthetlen térfiküldemények módjára kezelik. 13. Címzetlen árumintaküldemények utánküldésének, az érettük fizetett díjak térítésének vagy kártérítésnek semmiféle címen helye nincsen. 14. A címzetlen árumintaküldeményeket sem a feladásnál, sem pedig az érkezésnél egyenként lebetűzni nem kell. Ellenben a példányokat tartalmazó kötegek fedőlapját úgy az indító, mint az érkeztető hivatal köteles lebetűzni. 15. A kézbesítő postahivatalok tartoznak a küldeményeket tartalmazó kötegek fedőlapjait esetleges felszólalások elintézhetése céljából a beérkezést követő hó végéig megőrizni. E határidő elteltével a fedőlapokat selejtpapírként kell kezelni. 16. A Budapestre szóló címzetlen árumintaküldeményeket tartalmazó kötegeket a Budapest 741. számú postahivatalhoz kell címezni, illetve irányítani, azoknak a különböző budapesti kézbesítő postahivatalok közti arányos szétosztásáról a gyakorlati tapasztalatok figyelembevételével a nevezett hivatal gondoskodik. 17. Cimzetlen áruminta és nyomtatványküldemények egybecsomagolva is küldhetők. Az ily küldemények a cimzetlen árumintaküldeményekre érvényes díjszabás alá esnek. Az össz súly az 50 g.-ot nem haladhatja meg. Budapest, 1930. évi január hó 17.-én. Dr. Bod János s. k. m. kir. kereskedelemügyi miniszter. A m. kir. belügyminiszter a 120.102/1930. B. M. számú rendeletével megengedte, hogy a pusztaszabolcsi róm. kath. egyházközség a temploma felépítéséhez szükséges anyagi eszközök részbeni megszerzése céljából 1930. évi február hó 1. napjától számított hat havi időtartamon át postatakarékpénztári befizetési lappal ellátott gyűjtőrovat nélküli postai felhívásokkal az ország egész területén pénzbeli adományokat gyűjthessen. A m. kir. belügyminiszter a 120.289/1930. B. M. számú rendeletével megengedte, hogy a keresztényszocialista bánya- és kohómunkások Országos Szövetsége felsőgallai csoportja egyesületi otthon építéséhez szükséges anyagi eszközök részbeni megszerzése céljából 1930. évi február hó 1. napjától számított egy évi időtartamon át személyesen továbbítandó gyűjtőlapokkal, valamint postán továbbítandó gyűjtő rovatozással el nem látott, de postatakarékpénztári lappal felszerelt felhívások útján az ország területén — Budapest székesfőváros kivételével — pénzbeli adományokat gyűjthessen. A m. kir. belügyminiszter a 120.333/1930. B. M. számú rendeletével megengedte, hogy a magyar állami és közszolgálati altisztek és szolgák nyugdíjpótló és segélyző egyesületének kecskeméti csoportja egyesületi otthon létesítésecéljából szükséges anyagi eszközök részbeni megszerzése céljából 1930. évi február hó 1. napjától számított hat havi időtartamon át téglajegyek árusítása utján Kecskemét város területén pénzbeli adományokat gyűjthessen. BUDAPESTI KÖZLÖNY 410—1/2—1930. szám. Pályázat. A pécsi m. kir. Erzsébet tudományegyetem orvostudományi karán üresedésben levő gyermekgyógyászati tanszékre ezennel nyilvános pályázatot hirdetek. A kinevezendő tanár kötelessége lesz tudományszakát mindenfélévben a szabályzatokban előírt heti óraszámban és terjedelemben előadni, a szükséges gyakorlatokat, kollokviumokat, szigorlatokat megtartani, valamint a klinikát igazgatni. A betöltendő tanszékkel, amennyiben arra nyilvános rendes tanár neveztetnék ki, az 1927. évi 9.000/M. E. számi rendelethez mellékelt 2. számi kimutatású A. csoportja szerint az egyetemi nyilvános rendes tanároknak járó illetmények, amennyiben pedig nyilvános rendkívüli tanár fog kineveztetni, a fenti rendelethez mellékelt 2. számú kimutatás B. csoportja szerint az egyetemi nyilvános rendkívüli tanároknak járó illetmények és a szabályszerű pótlékok élvezete van egybekötve. Felhívom a pályázni óhajtókat, hogy tudom fokozatukat, a tanári pályán való működésüket, vagy egyebütt való alkalmaztatásukat, továbbá irodalmi működésüket, egyéb érdemeiket igazoló, valamint személyi adataikat tartalmazó okmányaikkal (magyar állampolgárság, születési anyakönyvi kivonat, curriculum vitae) felszerelt kérvényeiket, amennyiben jelenleg is állami alkalmazásban vannak, elöljáró hatóságuk útján, ellenkező esetben közvetlenül a pécsi m. kir. Erzsébet tudományegyetem orvostudományi karának dékáni hivatalában 1930. évi február hó 10-ig nyújtsák be. A korábbi közszolgálati állásban eltöltött időnek a fizetés szempontjából való megállapítása, illetve a szabad pályán eltöltött időnek a fizetés és nyugdíjba való beszámításairánti igény, illetőleg kérés csak akkor vehető figyelembe, ha azt a pályázó már a pályázati kérvényben is bejelenti. Budapest, 1930. évi január hó 9-én. M. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter. 75/1930. szám. Hirdetmény. A m. kir. Erjedéstani Intézet folyó évi február hó 24-én kezdődő 10 napos, ecetmestereket képző tanfolyamot rendez. A tanfolyam semminemű előképzettséget nem kíván s tananyagában úgy az ecetgyártulajdonosok, mint ecetgyárvezetők tudnivalóit felöleli. A hallgatók a tanfolyam elvégzése után látogatási bizonyítványt kapnak. Jelentkezések legkésőbb február hó 18-ig, 100 pengőtan- és laboratóriumi dij beküldése mellett, a m. kir. Erjedéstani Intézethez (II., Herman Ottó ut 15.) intézendők. Budapest, 1930. évi január hóban. Dr. Hérics-Tóth Jenő s. k. kir. kisérletügyi főigazgató, a m. kir. Erjedéstani Állomás igazgatója, egyetemi magántanár, 1930 február 1.