Budapesti Közlöny, 1930. május (64. évfolyam, 98-123. szám)

1930-05-01 / 98. szám

a­ puvár, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kis­­várda, Kőszeg, Magyaróvár, Mátészalka, Mező­kövesd, Mezőtúr, Mohács, Moson, Nagykálló, Nagykáta, Nagykőrös, Nyírbátor, Orosháza, Ózd, Pestszentlőrinc, Pestújhely, Putnok, Rác­keve, Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákosliget, Rá­kosszentmihály, Sashalom, Sárospatak, Sárvár, Sásd, Siklós, Siófok, Sopronbánfalva, Soroksár, Szarvas, Szentendre, Szentgotthárd, Szerencs, Szigetvár, Tata, Tiszafüred, Tóváros, Török­­szentmiklós és Vasvár. A VI. lakáspénzosztályba tartoznak mindazok az állomás­helyek, amelyek az I.—V. lakás­pénzosztályok egyikébe sem tartoznak. 3. A m. kir. államvasutak Istvántelki és Duna­keszi­ főműhelyének és főműhelyi szertárának tényleges szolgálatban álló olyan alkalmazottai, akik az érvényben álló rendelkezések szerint eddig a Budapestre nézve megállapított lakás­pénzben részesültek, ezt a lakáspénzt továbbra is megtartják. A külföldön állomásozó államvasúti alkalma­zottak a Budapestre nézve megállapított lakás­pénzben részesülnek. A diósgyőri m. kir. vas-, acél- és gépgyárnak tényleges szolgálatban álló olyan alkalmazottai, akik a gyár részéről nem részesülhetnek termé­szetbeni lakásban, további rendelkezésig a III. lakáspénzosztályba tartozó állomáshelyeken állomásozó és tényleges szolgálatban álló alkal­mazottakat megillető lakáspénzben részesülnek. A mezőhegyesi, bábolnai és sütvényi kincstári birtokon tényleges szolgálatban állott állami al­kalmazottak, nyugalomba vonulásuk esetén az V. lakáspénzosztályra nézve megalapított lakás­pénzben (lakbérben) részesülnek. 4. A tényleges szolgálatban álló mindazok az alkalmazottak, akiknél a családi pótlékok szá­mának csökkenése folytán a nagyobb összegű lakáspénzt az 1930. évi április hó 30.-a utáni időpontban csökkenteni kellene, ennek a na­gyobb összegű lakáspénznek az élvezetében továbbra is megmaradnak. A nagyobb összegű lakáspénzhez való igényt nem érinti az, ha az említett alkalmazottak idő­közben magasabb fizetési osztályba (fizetési csoportba) tartozó állásba jutnak. 5. A tényleges szolgálatban álló olyan alkal­mazottak részére, akik a jelen rendelet kiadásá­nak időpontjában azért részesülnek a kisebb összegű lakáspénzben, mert a harmadik családi pótlék az 1927. évi július hó l.-je utáni idő­pontban, valamely gyermeknek nevelőintézetben történt ingyenes elhelyezése folytán időlegesen beszüntettetett, az illetőnek külön előterjesztett kérelmére, a nagyobb összegű lakáspénzt az 1930. évi május hó l.-jétől kezdve meg lehet állapítani. A nagyobb összegű lakáspénz meg­állapítása iránt előterjesztett kérelmeket, leg­később az 1930. évi július hó 31.éig kell az igényjogosult alkalmazott utalványozási joggal felruházott hatóságánál előterjeszteni, a később előterjesztett kérelmek figyelmen kívül ma­radnak. A fentiek szerint előterjesztett kérelmek felett elsőfokon az utalványozási joggal felruházott hatóság (hivatal), végső fokon az illetékes mi­niszter (legfőbb állami számvevőszék elnöke) határoz, akinek határozata ellen nincsen helye a közigazgatási bíróság előtti eljárásnak. 6. A jelen rendelet alapján az 1930. évi május hó l.-jétől kezdve járó nagyobb összegű lakás­pénzeket (lakbéreket), az eddigi lakáspénzek (lakbérek) egyidejű megszüntetése mellett soron kívü­l kell kiutalványozni. Az illetmény-, illetmény hozzájárulási-és nyug­díj számlákat terhelő lakáspénz (lakbér) többle­teket külön hiteligénylés nélkül kell utalvá­nyozni, a kiadási számlákat terhelő lakáspénz (lakbér) többletek fedezésére szükséges összege­ket ellenben, amennyiben a számlákon meg­felelő fedezet nem áll rendelkezésre soron kívül külön kell igényelni és a szükséges hitel rendel­kezésre bocsátása után kell kiutalványozni. 7. Az állomáshelyeknek az 1. pontban emlí­tett változása folytán az 1930/31. költségvetési évre járó lakáspénz (lakbér) többletekről állo­­máshelyenkint kimutatást kell készíteni és pedig olyan részletezéssel, amilyen részletezéssel a la­káspénzek (lakbérek) az 1930/31. évi költségve­tésben elő vannak irányozva. Ezekről a kimu­tatásokról költségvetési címenkint sommázatot kell készíteni és azt az 1930. évi junius hó vé­géig az illetékes miniszter utján a pénzügy­minisztériumhoz kell küldeni. 8. Az 1924. évi 5600. M. E. számú rendeletnek a jelen rendelettel nem érintett rendelkezései, továbbra is érvényben maradnak. Budapest, 1930. évi április hó 30.-án. Gróf Bethlen István s. k., m. kir. miniszterelnök. BUDAPESTI KÖZLÖNY­­­IV., TK­ 10.030/1930. szám. Hirdetmény az Ir Szabad Államban, a brit gyarmatokon és védterületeken fennálló háboru előtti magyar pénz­­követelések kivételes bejelentésének végleges lezárásáról. A Budapesti Közlöny 1923. évi február hó 18-án megjelent 39. számában közzétett hirdet­mény szerint magyar honosoknak a Brit Biro­dalomban (kivéve az önálló brit domíniumokat és Egyptomot) fennálló és a trianoni szerződés 231. cikke alá eső követeléseire vonatkozó be­jelentéseket a m. kir. Felülvizsgáló és Kiegyen­lítő Hivatal 1923. évi junius hó 30. napja óta csak kivételesen, nevezetesen akkor fogad el, ha a bejelentő fél a bejelentéssel együtt valószínűvé teszi, hogy a követelés fennállásáról vagy ösz­­szegszerű­ségéről csak 1923. évi június hó 1. napja után szerzett tudomást és a bejelentést attól a naptól számított 2 hónap eltelte előtt nyújtja be, amely napon a követelés fennállásá­ról és összegszerűségéről tudomást szerzett. A Brit Felülvizsgáló és Kiegyenlítő Hivatallal újabban létesített megállapodás folytán a most említett kivételes bejelentések határideje az ír Szabad Állammal fennálló viszonylatban 1930. évi május hó 20. napjával, a brit gyarmatokkal és védterü­letekkel fennálló viszonylatban pedig 1930. évi július hó 21. napjával véglegesen le­záratott. Ehhez képest a m. kir. Felülvizsgáló és Ki­egyenlítő Hivatal a trianoni szerződés 231. cikke alá eső követelésekről szóló bejelentéseket az ír Szabad Államban lakó adósokkal szemben 1930. évi május hó 20. napja után és a brit gyarma­tokon és védterületeken lakó adósokkal szem­ben 1930. évi július hó 21. napja után semmi körülmények között sem fog többé elfogadni. A Brit-Indiával való viszonylatban a trianoni békeszerződés 231. cikke alá eső kivételes beje­lentések határidejének végleges lezárásáról ké­sőbbi időpontban külön hirdetmény fog meg­jelenni. Budapest, 1930. évi április hó 29-én. M. Kir. Felülvizsgáló és Kiegyenlítő Hivatal. A m. kir. belügyminiszter a 122.900/1930. B. M. számú rendeletével megengedte, hogy a Szent Ferencrendi Mária Misszionáriusnők Rendházának vezetősége (Budapest, Hermina­­ut 21. sz.) óvodájának és iskolájának fenntar­tásához, valamint szegénysorsú munkásleányok neveléséhez szükséges anyagi eszközök rész­beni megszerzése céljából 1930. évi május hó 1. napjától számított egy évi időtartamon át öt gyűjtőkönyvvel az ország egész területén . (Budapest Székesfőváros kivételével) — pénzbeli adományokat gyűjthessen. A m. kir. belügyminiszter a 123.914/1930. B. M. számú rendeletével megengedte, hogy a gyóni Szent József Otthon vezetősége az inté­zetben elhelyezett árvagyermekek neveltetésé­hez és eltartásához szükséges anyagi eszközök részbeni megszerzése céljából 1930. évi május hó 1. napjától számított egy évi időtartamon át gyűjtőkönyvekkel Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Nóg­­rád és Hont, Győr, Moson és Pozsony k. e. e. vármegyék területén — (Budapest székesfőváros kivételével) — pénzbeli és természetbeni ado­mányokat gyűjthessen. A m. kir. belügyminiszter a m. kir. folyam­őrség központi parancsnoksága által Kehrer István folyamőr részére kiállított, elveszett fo­lyamőrségi igazolványt érvénytelenítette. A m. kir. kereskedelemügyi miniszternek a vámelőjegyzési eljárásban kezelt boroshordók­nál az űrtartalom és tavasúly belföldön való jel­zésének mellőzése tárgyában kiadott 108.233. 1927. XIV. K. M. számú rendelet hatálya alá eső borkereskedelmi vállalatoknak hivatalos jegy­zékét tartalmazó 135.170/1929. XIV. szám alatt kiadott és a Budapesti Közlöny 1929. évi szep­tember hó 15-én megjelent 210. számában köz­zétett rendelete 6/e. pontjában közölt felsorolás­ba pótlólag felveendő a Klaber H. soproni telep­hellyel bíró bornagykereskedő cég. Ugyanezen rendelet 7/b. pontjában közölt fel­sorolásba pedig pótlólag felveendő Riskó Sán­dor Bácsalmás telephellyel biró bor és pálinka bizományos. (130.373/1930. K. M. XIV. szám.) .4 m. kir. kereskedelemügyi miniszter a 127.702/1929. XIV. szám alatt kiadott rendeleté­vel megengedte, hogy a Szabolcs és Ung k. e. e. vármegyékhez tartozó Nyírtass községben min­den hét péntekjén, amennyiben pedig e napra keresztény ünnep esnek, az előtte való legköze­lebbi hétköznapon, helypénzszedéssel egybekö­tött heti kirakodóvásár tartassák. 2.084/1930. K. M. szám. Póthirdetés. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter a 147.104/1929. K. M. szám alatt a Ilungária­­körút és Ó­buda között építendő közúti Duna­­hid, valamint az 1649/1930. K. M. szám alatt a Boráros-téri közúti Horthy Miklós Dunahid terveinek elkészítésére hirdetett tervpályázatok bíráló szakbizottságának tagjaiul — a meg­ejtett jelölések alapján — a következőket je­lölte ki : Elnök : Förster Gyula államtitkár. a) A kereskedelemügyi minisztérium II. (közúti) szakosztálya részéről : Toperczer Ákos h. államtitkár. A kereskedelemügyi minisztérium III. (közúti hídépítési) szakosztálya részéről : Novák Ferenc h. államtitkár, dr. Gállik István ny. h. államtitkár, Gombos Mihály miniszteri tanácsos. A kereskedelemügyi minisztérium IV. (magasépítési) szakosztálya részéről : Noszlopy Kálmán miniszteri tanácsos. A kereskedelemügyi minisztérium VII. (vasúti műszaki) szakosztálya részéről : Szikszay Gerő miniszteri tanácsos. b) A kir. József műegyetem részéről : Zelovich Kornél műegyetemi ny. r. tanár. Póttag : Mauer Fü­löp Mór műegyetemi c. ny. rk. tanár. c) A Magyar Mérnök és Építész Egylet részéről : Rotter Károly ny. máv. igazg. helyettes. Póttag : Bánhegyi István vasúti és hajózási felügyelő. d) A Budapesti Mérnöki Kamara részéről : Czakó Adolf mérnök, műegyetemi ny. r. tanár. Póttag : Dr. Benedek József mérnök, min. osztálytanácsos. e) A Magyar Országos Képzőművészeti Tanács részéről : Kertész K. Róbert h. államtitkár. Póttag : Dr. Lechner Jenő müegy. ny. rk. tanár. f) A Fővárosi Közmunkák Tanácsa ré­széről : Dr. Rakovszky Iván a Tanács elnöke, Bu­day Dezső tanácstag. Póttagok : Dr. Czabalay Kálmán a Tanács alelnöke, Tellyesniczky János tanácstag. g) Budapest székesfőváros közönsége részé­ről . Dr. Sipőcz Jenő polgármester, Csármann Ferenc tanácsnok. Póttagok : Dr. Buzáth János alpolgár­mester, Messik Géza műszaki főtanácsos. Budapest, 1930. évi április hó. M. kir. kereskedelemügyi 3—1 miniszter. 1930 május 1.

Next