Budapesti Közlöny, 1930. május (64. évfolyam, 98-123. szám)
1930-05-01 / 98. szám
a puvár, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kisvárda, Kőszeg, Magyaróvár, Mátészalka, Mezőkövesd, Mezőtúr, Mohács, Moson, Nagykálló, Nagykáta, Nagykőrös, Nyírbátor, Orosháza, Ózd, Pestszentlőrinc, Pestújhely, Putnok, Ráckeve, Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákosliget, Rákosszentmihály, Sashalom, Sárospatak, Sárvár, Sásd, Siklós, Siófok, Sopronbánfalva, Soroksár, Szarvas, Szentendre, Szentgotthárd, Szerencs, Szigetvár, Tata, Tiszafüred, Tóváros, Törökszentmiklós és Vasvár. A VI. lakáspénzosztályba tartoznak mindazok az állomáshelyek, amelyek az I.—V. lakáspénzosztályok egyikébe sem tartoznak. 3. A m. kir. államvasutak Istvántelki és Dunakeszi főműhelyének és főműhelyi szertárának tényleges szolgálatban álló olyan alkalmazottai, akik az érvényben álló rendelkezések szerint eddig a Budapestre nézve megállapított lakáspénzben részesültek, ezt a lakáspénzt továbbra is megtartják. A külföldön állomásozó államvasúti alkalmazottak a Budapestre nézve megállapított lakáspénzben részesülnek. A diósgyőri m. kir. vas-, acél- és gépgyárnak tényleges szolgálatban álló olyan alkalmazottai, akik a gyár részéről nem részesülhetnek természetbeni lakásban, további rendelkezésig a III. lakáspénzosztályba tartozó állomáshelyeken állomásozó és tényleges szolgálatban álló alkalmazottakat megillető lakáspénzben részesülnek. A mezőhegyesi, bábolnai és sütvényi kincstári birtokon tényleges szolgálatban állott állami alkalmazottak, nyugalomba vonulásuk esetén az V. lakáspénzosztályra nézve megalapított lakáspénzben (lakbérben) részesülnek. 4. A tényleges szolgálatban álló mindazok az alkalmazottak, akiknél a családi pótlékok számának csökkenése folytán a nagyobb összegű lakáspénzt az 1930. évi április hó 30.-a utáni időpontban csökkenteni kellene, ennek a nagyobb összegű lakáspénznek az élvezetében továbbra is megmaradnak. A nagyobb összegű lakáspénzhez való igényt nem érinti az, ha az említett alkalmazottak időközben magasabb fizetési osztályba (fizetési csoportba) tartozó állásba jutnak. 5. A tényleges szolgálatban álló olyan alkalmazottak részére, akik a jelen rendelet kiadásának időpontjában azért részesülnek a kisebb összegű lakáspénzben, mert a harmadik családi pótlék az 1927. évi július hó l.-je utáni időpontban, valamely gyermeknek nevelőintézetben történt ingyenes elhelyezése folytán időlegesen beszüntettetett, az illetőnek külön előterjesztett kérelmére, a nagyobb összegű lakáspénzt az 1930. évi május hó l.-jétől kezdve meg lehet állapítani. A nagyobb összegű lakáspénz megállapítása iránt előterjesztett kérelmeket, legkésőbb az 1930. évi július hó 31.éig kell az igényjogosult alkalmazott utalványozási joggal felruházott hatóságánál előterjeszteni, a később előterjesztett kérelmek figyelmen kívül maradnak. A fentiek szerint előterjesztett kérelmek felett elsőfokon az utalványozási joggal felruházott hatóság (hivatal), végső fokon az illetékes miniszter (legfőbb állami számvevőszék elnöke) határoz, akinek határozata ellen nincsen helye a közigazgatási bíróság előtti eljárásnak. 6. A jelen rendelet alapján az 1930. évi május hó l.-jétől kezdve járó nagyobb összegű lakáspénzeket (lakbéreket), az eddigi lakáspénzek (lakbérek) egyidejű megszüntetése mellett soron kívül kell kiutalványozni. Az illetmény-, illetmény hozzájárulási-és nyugdíj számlákat terhelő lakáspénz (lakbér) többleteket külön hiteligénylés nélkül kell utalványozni, a kiadási számlákat terhelő lakáspénz (lakbér) többletek fedezésére szükséges összegeket ellenben, amennyiben a számlákon megfelelő fedezet nem áll rendelkezésre soron kívül külön kell igényelni és a szükséges hitel rendelkezésre bocsátása után kell kiutalványozni. 7. Az állomáshelyeknek az 1. pontban említett változása folytán az 1930/31. költségvetési évre járó lakáspénz (lakbér) többletekről állomáshelyenkint kimutatást kell készíteni és pedig olyan részletezéssel, amilyen részletezéssel a lakáspénzek (lakbérek) az 1930/31. évi költségvetésben elő vannak irányozva. Ezekről a kimutatásokról költségvetési címenkint sommázatot kell készíteni és azt az 1930. évi junius hó végéig az illetékes miniszter utján a pénzügyminisztériumhoz kell küldeni. 8. Az 1924. évi 5600. M. E. számú rendeletnek a jelen rendelettel nem érintett rendelkezései, továbbra is érvényben maradnak. Budapest, 1930. évi április hó 30.-án. Gróf Bethlen István s. k., m. kir. miniszterelnök. BUDAPESTI KÖZLÖNYIV., TK 10.030/1930. szám. Hirdetmény az Ir Szabad Államban, a brit gyarmatokon és védterületeken fennálló háboru előtti magyar pénzkövetelések kivételes bejelentésének végleges lezárásáról. A Budapesti Közlöny 1923. évi február hó 18-án megjelent 39. számában közzétett hirdetmény szerint magyar honosoknak a Brit Birodalomban (kivéve az önálló brit domíniumokat és Egyptomot) fennálló és a trianoni szerződés 231. cikke alá eső követeléseire vonatkozó bejelentéseket a m. kir. Felülvizsgáló és Kiegyenlítő Hivatal 1923. évi junius hó 30. napja óta csak kivételesen, nevezetesen akkor fogad el, ha a bejelentő fél a bejelentéssel együtt valószínűvé teszi, hogy a követelés fennállásáról vagy öszszegszerűségéről csak 1923. évi június hó 1. napja után szerzett tudomást és a bejelentést attól a naptól számított 2 hónap eltelte előtt nyújtja be, amely napon a követelés fennállásáról és összegszerűségéről tudomást szerzett. A Brit Felülvizsgáló és Kiegyenlítő Hivatallal újabban létesített megállapodás folytán a most említett kivételes bejelentések határideje az ír Szabad Állammal fennálló viszonylatban 1930. évi május hó 20. napjával, a brit gyarmatokkal és védterületekkel fennálló viszonylatban pedig 1930. évi július hó 21. napjával véglegesen lezáratott. Ehhez képest a m. kir. Felülvizsgáló és Kiegyenlítő Hivatal a trianoni szerződés 231. cikke alá eső követelésekről szóló bejelentéseket az ír Szabad Államban lakó adósokkal szemben 1930. évi május hó 20. napja után és a brit gyarmatokon és védterületeken lakó adósokkal szemben 1930. évi július hó 21. napja után semmi körülmények között sem fog többé elfogadni. A Brit-Indiával való viszonylatban a trianoni békeszerződés 231. cikke alá eső kivételes bejelentések határidejének végleges lezárásáról későbbi időpontban külön hirdetmény fog megjelenni. Budapest, 1930. évi április hó 29-én. M. Kir. Felülvizsgáló és Kiegyenlítő Hivatal. A m. kir. belügyminiszter a 122.900/1930. B. M. számú rendeletével megengedte, hogy a Szent Ferencrendi Mária Misszionáriusnők Rendházának vezetősége (Budapest, Herminaut 21. sz.) óvodájának és iskolájának fenntartásához, valamint szegénysorsú munkásleányok neveléséhez szükséges anyagi eszközök részbeni megszerzése céljából 1930. évi május hó 1. napjától számított egy évi időtartamon át öt gyűjtőkönyvvel az ország egész területén . (Budapest Székesfőváros kivételével) — pénzbeli adományokat gyűjthessen. A m. kir. belügyminiszter a 123.914/1930. B. M. számú rendeletével megengedte, hogy a gyóni Szent József Otthon vezetősége az intézetben elhelyezett árvagyermekek neveltetéséhez és eltartásához szükséges anyagi eszközök részbeni megszerzése céljából 1930. évi május hó 1. napjától számított egy évi időtartamon át gyűjtőkönyvekkel Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Nógrád és Hont, Győr, Moson és Pozsony k. e. e. vármegyék területén — (Budapest székesfőváros kivételével) — pénzbeli és természetbeni adományokat gyűjthessen. A m. kir. belügyminiszter a m. kir. folyamőrség központi parancsnoksága által Kehrer István folyamőr részére kiállított, elveszett folyamőrségi igazolványt érvénytelenítette. A m. kir. kereskedelemügyi miniszternek a vámelőjegyzési eljárásban kezelt boroshordóknál az űrtartalom és tavasúly belföldön való jelzésének mellőzése tárgyában kiadott 108.233. 1927. XIV. K. M. számú rendelet hatálya alá eső borkereskedelmi vállalatoknak hivatalos jegyzékét tartalmazó 135.170/1929. XIV. szám alatt kiadott és a Budapesti Közlöny 1929. évi szeptember hó 15-én megjelent 210. számában közzétett rendelete 6/e. pontjában közölt felsorolásba pótlólag felveendő a Klaber H. soproni telephellyel bíró bornagykereskedő cég. Ugyanezen rendelet 7/b. pontjában közölt felsorolásba pedig pótlólag felveendő Riskó Sándor Bácsalmás telephellyel biró bor és pálinka bizományos. (130.373/1930. K. M. XIV. szám.) .4 m. kir. kereskedelemügyi miniszter a 127.702/1929. XIV. szám alatt kiadott rendeletével megengedte, hogy a Szabolcs és Ung k. e. e. vármegyékhez tartozó Nyírtass községben minden hét péntekjén, amennyiben pedig e napra keresztény ünnep esnek, az előtte való legközelebbi hétköznapon, helypénzszedéssel egybekötött heti kirakodóvásár tartassák. 2.084/1930. K. M. szám. Póthirdetés. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter a 147.104/1929. K. M. szám alatt a Ilungáriakörút és Óbuda között építendő közúti Dunahid, valamint az 1649/1930. K. M. szám alatt a Boráros-téri közúti Horthy Miklós Dunahid terveinek elkészítésére hirdetett tervpályázatok bíráló szakbizottságának tagjaiul — a megejtett jelölések alapján — a következőket jelölte ki : Elnök : Förster Gyula államtitkár. a) A kereskedelemügyi minisztérium II. (közúti) szakosztálya részéről : Toperczer Ákos h. államtitkár. A kereskedelemügyi minisztérium III. (közúti hídépítési) szakosztálya részéről : Novák Ferenc h. államtitkár, dr. Gállik István ny. h. államtitkár, Gombos Mihály miniszteri tanácsos. A kereskedelemügyi minisztérium IV. (magasépítési) szakosztálya részéről : Noszlopy Kálmán miniszteri tanácsos. A kereskedelemügyi minisztérium VII. (vasúti műszaki) szakosztálya részéről : Szikszay Gerő miniszteri tanácsos. b) A kir. József műegyetem részéről : Zelovich Kornél műegyetemi ny. r. tanár. Póttag : Mauer Fülöp Mór műegyetemi c. ny. rk. tanár. c) A Magyar Mérnök és Építész Egylet részéről : Rotter Károly ny. máv. igazg. helyettes. Póttag : Bánhegyi István vasúti és hajózási felügyelő. d) A Budapesti Mérnöki Kamara részéről : Czakó Adolf mérnök, műegyetemi ny. r. tanár. Póttag : Dr. Benedek József mérnök, min. osztálytanácsos. e) A Magyar Országos Képzőművészeti Tanács részéről : Kertész K. Róbert h. államtitkár. Póttag : Dr. Lechner Jenő müegy. ny. rk. tanár. f) A Fővárosi Közmunkák Tanácsa részéről : Dr. Rakovszky Iván a Tanács elnöke, Buday Dezső tanácstag. Póttagok : Dr. Czabalay Kálmán a Tanács alelnöke, Tellyesniczky János tanácstag. g) Budapest székesfőváros közönsége részéről . Dr. Sipőcz Jenő polgármester, Csármann Ferenc tanácsnok. Póttagok : Dr. Buzáth János alpolgármester, Messik Géza műszaki főtanácsos. Budapest, 1930. évi április hó. M. kir. kereskedelemügyi 3—1 miniszter. 1930 május 1.